Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

fentek, imi. május 38. 3 Gépipari nap a BNV-n Kevesebb sajtótájékoztató — Befejezéshez közelednek az üzleti tárgyalások Önmagunk törvénye A BNV-n csütörtökön szinte valamennyi tárgyalóhelyiségben a vállalatok kereskedelmi igazgatói is bekapcsolódtak az üzleti tárgyalásokba, ami annak a jele, hogy a megbeszélések befejező szakaszukhoz érkeztek, s hogy sok helyütt már jelentős üzleti szerződéseket készítenek elő. A Budavox, a Medicor, a Technoimpex, a Nikex, a Transelektro és több más vállalat tárgyalóhelyiségében már a szerződéstervezeteket fogalmazzák, a legtöbb helyen pénteken kerül sor az aláírásra. A Magyar Hajó- és Darugyár pavilonjában valószínűleg már csütörtökön délután jelentős szerződést írnak alá szovjet partnerükkel daruk eladásáról. A kiállítási csarnokok szintén megteltek a kora délelőtti órákban, a legtöbb látogatójuk a gépipari bemutatóknak volt, mert csütörtökön tartotta szakmai napját a mezőgépipar, az élelmiszeripari, a vegyipari, a csomagoló-, a textil- és más könnyűipari gépeket gyártó ipar. Ezúttal rendezték meg a vásár hagyományos KGMnapját, amelyen a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetői is részt vettek, köztük dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. A minisztérium delegációja reggel 8 órától a délutáni órákig tartó körsétáján megtekintette a Petőfi-csarnokot, a mezőgépipar, a vaskohászat kiállítását, a műszaki-tudományos tájékoztató intézet pavilonját, az autó- és traktoripar bemutatóját, a hajóipar és a vízigépeket gyártó üzemek kiállítását. Mindenütt tájékozódtak a vásár eddigi eredményeiről, a külföldi partnerek véleményéről, a sokirányú eszmecseréből levonható tapasztalatokról. A sajtótájékoztatók száma most már lényegesen csökkent. csupán a Volán-tröszt és a számítástechnikai koordinációs inlézet fogadta csütörtök délelőtt az újságírókat. A nap folyamán néhánv külföldi pavilonban fogadást rendeztek. Külön szakosított kiállításon mutatnak be autóalkatrészeket, autófelszerelési cikkeket. Képünkön: az Arlan-cég speciális tömlöláncai Az aulókiállítás egyik slágere a gépkocsi Volkswagen Televíziók — közelről Az ember belép a kapun, elérhetőbbnek tűnik. A szé- véink szintén borsos összenekiütközik a rengeteg em- kesfehérvári gyár ugyanis gekbe kerülnek. A vélemébernek látnivalónak, és leg- arra törekszik, hogy készü- nyékből kivehető, mégis érlékeit minél olcsóbban kí- demes nálunk színes tevet szívesebben elmenekülne. De a látvány, a tapasztalás vágya marasztalja, nincs más hátra, mint beállni a vásári vándorlók sodrába. Hogy merre visz ez az emberfolyó? Elsősorban a Petőficsarnokba. Itt találhatók azok a gépek, amelyek szorosan kötődnek életünkhöz, nálja az üzletekben. A kiállítás anyagából kitűnik, a Videoton szerencsésen alakította ki jövendő tévécsaládja választékát. Megtalálható benne az olcsóbb és a drágább luxuskészülék. S ugyanez mondható a rádiókra is. A sztereo erősítővel. készíteni, műsort sugározni, hisz az üdülőkben, a művelődési házakban műsorukat sokan nézhetik. Divatba ion ismét a közös tévénézés, úgy, mint annak idején, jó húsz évvel ezelőtt, amikor Magyarországon megszületett a , uanii i\wtiiuu,i\ .... - , . , . . amelyeknek nagy divatja külön hangszóróval készült televízió. van nálunk mostanában. Szép az Orion-gyár harmincadik televíziója, az AT 55l-es Vénusz. Olyan éles a képe. mint a jól sikerült fényképé. Formája modern. rádiócsodák mellett, ott látni a jövő egyszerű, igénytelen ,' Matkó István M

indnyájan dolgozunk valahol. s életünk ezer szállal kötődik a munkahelyhez, amelyet, közkeletű szóhasználattal, második otthonunknak szoktunk nevezni. Az otthon, a család egészséges légköré is megkíván bizonyos magatartásbeli normákat. íratlan es írott törvényeket, azok betartását, hogy boldogulhasson a kis közösség és megértésben teljenek napjai — kitűzött céljait, terveit vaióra váltsa. A „második otthonnal" sokkalta nagyobbak az arányok, nagyobb a felelősség is, hiszen a nagy közösség tevékenysege visszahat az egyénre, anyagi és erkölcsi allapotára egyaránt. A szabályok, a törvények, a helyesen meghatározott célok nélkülözhetetlenek a munkahelyen. Egy angol gazdasagi lap így ír a vállalatvezetés fő feladatáról: „Megvédeni a tulajdonosok érdekeit, azaz úgy irány i tani a vállalat tevékenységét, hogy a vállalkozás jövőbeli — nyereséges — fennmaradását biztosító, helyes célok megvalósuljanak.'' Elképzelhető, hogy mennyivel más megvilágításban és minőségben beszélhetünk mi is erről, a tulajdonosi érdekek megvédéséről, amikor szocialista társadalmat építünk, amikor a tulajdonosok eppen mi vagyunk, a munkásosztály, az egész nép. Ebben az életelrendezésben mindenkinek megvan a maga szerepköre — a portásfülkétől a miniszterelnöki székig —, s mindenkinek meghatározott a joga és a kötelezettsége is, amely hozzájárul az általános egészhez, annak milyenségéhez. Mindenki nem lehet miniszterelnök és mindenki nem lehet portás sem, hogy a végleteknél maradjunk a példázódásban. De mindenki tulajdonos, s ebből fakadnak a jogok, a kötelezettségek, a mindennapi élet meghatározott tennivalói, önmagunknak állítunk törvényeket, szabályokat, hogy az általuk megjelölt kereteken belül éljünk és cselekedjünk a társadalom egészének és önmagunk érdekeinek megfelelően. A kenderfeldolgozó ipar kollektív szerződésének tervezetét böngészgettem a napokban. Kitűnően fogalmaztak már az elején: „A kollektív szerződés a törvény erejénél fogva is biztosítja az adott gyár dolgozóinak azt a lehetőséget, hogy — kötelességeik és jogaik ismeretében — közvetlenül részt vegyenek vállalatuk gazdasági feladatainak minél eredményesebb megoldásában, a gazdasági munka irányításában, ellenőrzésében, munkafeltételeik, munkakörülményeik kialakításában és megtervezésében, a nyereség és a vállalat. egész anyagi javainak felhasználásában." Világos beszéd ez, jól érzékeli a tulajdonosok állásfoglalását, jogait és lehetőségeit. önmaguk státuszát is megfogalmazták. azt a helyzetet, melyet új társadalmunk teremtett meg vezető osztályának. s az egész dolgozó magyar népnek. Érdemes közelebbről is szemügyre venni a kenderfeldolgozó iparban dolgozó emberek törvényét, amikor az apró, de — a teljes egésznek parányi részeit meghatározó momentumokat foglalnak írásba — minden embernek nagy jelentőségű jogokai és kötelességeket mondanak ki. Dicséretes már a munkaviszonyba lépéskor követett elvük és az, hogy felvételnél előnyben részesítik a régóta ott dolgozók családtagjait, gyermekeit. Nagyon emberséges állásfoglalás. Biztonságot, nyugodtságot ad a családnak, az apának és az anyának, hogy amikor majd felnő gyermekük, szakmatanulást lehetőséget, stabil munkahelyet, megélhetést ígér az a vállalat, ahol a szülők éveket, évtizedeket töltöttek el. Mi sem könnyebb önnél — mondhatnák erre a gesztusra, hiszen a vállalatok könyörögnek a munkaerőért, s ez áz ígéret legfeljebb arra tereli a felnövekvő fiatalokat, hogy a szövőnő lányából szövőnő legyen, a géplakatos fiából pedig géplakatos. Hol a vezetés felfrissülése, cserélődése, a munkások és gyermekeik részvétele a vezetésben? Az önmaguk által fogalmazott törvényben erre is gondolnak, hiszen a vállalat — a gazdasági vezetes és az egesz kollektíva — kötelezettséget vállal arra is, hogy tanulmányi segítséget ad a többre vállalkozó ifjaknak. Külön szerződésben garantált anyagi támogatást és később beosztást azoknak, akik egyetemre, főiskolára iratkoznak be. de ugyancsak tanulmányi ösztöndíjat, segítséget kapnak azok a fiatalok, akik középfokú, vagy szakmunkásképző iskolákban kívánnak ismereteket szerezni. Kifizetik az utazást és tanszert is adnak a tanulóknak. A dolgozók védik is létbiztonságukat önmaguk tulajdonában. Kimondják, hogy azoknak a munkásoknak, akik a közös tevékenységben élen járnak, hosszú ideje kitartanak munkahelyük mellett, csak különösen indokolt esetben lehet felmondani. Elismerik ugyan a nélkülözhetetlen túlórák elrendelését, de nem korlátlan mennyiségben. Meghatározták, hogy azokat a munkásnőket, akiknek odahaza három vagy annál több kisgyermek eltartásáról kell gondoskodniuk, illetve akik egyedül nevelik gyermeküket, azokat nem kötelezhetik túlórára, legfeljebb csak akkor, ha ők maguk is szívesen beleegyeznek abba. Különben egy-egy dolgozó évente 96—114 túlórát tölthet le. A jól dolgozó embereket elismerik, kitüntetik. Aki kormánykitüntetést kap, annak hat nap, aki miniszteri kitüntetést, annak három nap jutalomszabadság jár. A kollektív szerződés tervezetében ötszázalékos béremelést határoznak meg, de pontosan megmondják azt is, hogy a gazdasági feladatok teljesítésekor mennyi nyereségrészesedésre számíthatnak az emberek. Helyes is ezt előre megmondani, hiszen a családi tervezésben nyugodt lelkiismerettel építhetnek rá a dolgozók. A munkakörülmények javítása ugyancsak szerepel a szerződésben: mindenki jogosult munkaruhára a kenderfeldolgozó iparban. Érdekesen foglalkoznak a munkavégzés rendjével, a szakismeretek után járó magasabb jövedelmekkel és magával a teljesítményekkel. A tehetséges, ügyes ember teljesítménye nem nyírbálható, kimondják, hogyha valaki vagy akár többen is magas százalékot érnek el a termelésben, normájukat nem szabad mérsékelni, legfeljebb csak akkor, ha már az átlagosa n begyakoroltak is messze túlhaladják a régi normákat. A kenderfeldolgozó iparban három műszakban is dolgoznak. amiért általában nem rajonganak az emberek. Ezért külön anyagi dotációban részesítik a három műszakban dolgozókat, speciális műszakpótlék címén 150 forint plusz összeget kapnak, s természetesen a törvényes éjszakai pótlékot is. Kimondják. hogy az a munkásnő, aki megszerzi a textilipari szakmunkás-bizonyítványt. annak 5 százalékkal növelni kell a törzsbérét. Végül szót érdemel mindaz a szociálpolitikai vívmány és intézkedés, amely a dolgozók érdekében történik. Az úgynevezett jóléti alapból tartanak fenn üzemi konyhát, s a munkásoknak egy ebédért mindössze 5,50 forintot kell fizetniük, s a vállalati eredményből 1.5 millió forinttal ámogatják az üzemi étkeztetést. Ennél többet fordítanak gyermekintézmények fenntartására, üdültetésekre és sportra. Mindez személyes jövedelem is közvetett formában, bár a hagyományos természetbeni juttatást is folyósítják a kenderfeldolgozó iparban, évente 750 forintot kap mindenki. A

vállalati kollektív szerződés törvényerejű megállapodás a dolgozók és a gazdasági Vezetők között. Annak betartása, teljesítése akár bírósági úton is kikényszeríthető. Ez a szabályozás persze mégsem büntetőjogi kódex, hanem a dolgozó kollektíva által megalkotott törvény, önmaguk írott szabálya a második otthonban töltött időre, a munkáshétköznapokra. GAZDAGH ISTVÁN készülékeit. Még valami évek óta nagy tévéügyben: az érdeklőkávája fehér-fekete, barna, dés a színes készülékek piros, lila színben készülhet, iránt. Különösen azóta fogtetszésünk szerint. Az árát lalkoztatja az embereket, viszont nem árulják el a amióta a Magyar Televízió kérdezőnek, csak annyit sej- megkezdte a színes kísérleti tetnek: biztosan drágább adás sugárzását, s közzétette lesz, mint a régi típusok. Azt terveit. Az idei BNV-n is is elmondják, hogy miért, látni színes tévéket mind az Modern áramkörökkel, tran- Orionnál, mind a Videotonzisztorokkal epül, progra- nál. A közönség azonban mozható, automatikus stb. mintha kevésbé kérdezősködAki különösen igényes tele- ne irántuk. Talán ez az egyik víziójára és hajlandó is érte csendes szenzáció a hiradásáldozni, ebben a készülék- technikai pavilonban. A szíben kedvét leli. nes tévéket — mint mindeNagy a közönsége a Vi- nütt a világon — nem a legdeoton televízióknak. Ezek is szélesebb fogyasztóközönségszínes kávákkal díszelegnek nek készítik, előállítási áruk korszerűek. A szemlélődök rendkívül magas. Nálunk valahogyan jobban belekép- sem találhatta fel egyetlen zelik otthonaikba a VT gyár sem a „spanyolviaszELECTRON-televiziot, meri kot", bizony a mi színes táKüldöttségek Jugoszláviákéi A Hazafias Népfront dégek és vendéglátók kö- bizottságának vendégeként Csongrád megyei bizottságé- zött. melyen a népfront ré- tegnap, csütörtökön délelőtt nak meghívására csütörtökön széről Eitlerné Szilágyi Jű- jugoszláv ifjúsági delegáció Jugoszláviából há- lia, Molnár Sándor megyei érkezett Szegedre. A Zvonküldöttség érkezett mb. népfronttitkár, Hofge- ko Madar, a Vajdasági Ifsang Péter szegedi népfront- júsági Szövetség titkára áltitkár vett részt. A többi tal vezetett háromtagú küldélelőtt. romtagú Szegedre. A küldöttség vezetője Kelemen Mátyás, a Szocialista Szövetség vajdasági tartományi választmányának elnöke, tagjai: Miieta Radovonovic, a vajdasági tartomány választmánya végrehajtó bizottságának tagja és Stipic D.iuro, a között megállapodtak abban, hogy az idei évtől kezdve a kél szerv között delegációcserére kerül sor, évente egy-egy alkalommal. Ugyanakkor Szeged és Szadöttséget Kiss Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára fogadta. A vendégek a délutáni órákban Baksra látogattak el. ma pedig Hódmezővásárhellyel ismerkednek. Holnap, szombaton a jugoszláv vendégeket fogadja badka is évenként delegászabadkai választmány el- ciót cserél. Egymás tájékoznöke. A népfront, megyei tit- tatására átadják munkaterkárságán a vendégeket Eit- veiket és a megyei és az Szögi Béla, a KISZ KB taglerné Szilágyi Júlia, a nép- országos kiadványokat is el- ja, a KISZ megyei bizottíront megyei alelnöke kö- juttatják. Az együttműködé- ságának első titkára, aki a szöntötte. Az üdvözlő sza- si megállapodást a két kül- Vajdasági Ifjúsági Szövetdöttség tagjai írták alá. A jugoszláv vendégek az esti órákban Budapestre utaztak. vakra Kelemen Mátyás válaszolt. A megyei nép fronttitkárságon délután kezdődtek meg a tárgyalasok a vénség és a KISZ megyei bizottságának eddigi együttműködéséről, valamint a közös munka további terveiről targyal a delegáció veUEést tartott a Petőfiemlékbizottság A KISZ Csongrád megyei zetójéve1 és tagjaival. A Petőfi-emlékbizottság Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a bizottsági tagok, az állami és társadalmi szervek által készített, továbbá egyes személyek által beküldött Javaslatokat. Örömmel állapította meg, hogy a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára való felkészülés széles körben megmozgatta a hazai társadalmi közvéleményt és külföldön is I visszhangot keltett.