Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-25 / 121. szám

kedd, 1971. május !5. Nyugdíjasok 1 lakbér-hozzájárulásáról P. L. az új lakbcrrcndc let életbe lépése előtt megy Ha a nyugdíj megállapítá­nviigdijba. Ügyét most intézik. Szeretné tudni: a lak- sa meg folyamatban van, és bérhozzájárulást hogyan kapja meg és mikortól? így a folyósítási törzsszám ,„. ,,4, , .„,._,.. . még nem ismeretes, a lak­Mielott olvasonlk kerdese- nyugdíjasnak kell tekinteni, bér-hozzájáirulást igazo­re válaszolnánk elöljaroban azokat, akik öregségi, rok- ló lapot az igényt elbí­a rendelkezésről adunk tájé- kantsági, özvegyi, szülői, ráló nyugdíj-megállapító tofatot._ _ árvasági, kivételes ellátás- szervhez (olvasónk esetében A lakberek 1971. julius ban, nemzeti gondozási díj- a társadalombiztosítási igaz­l-i emelésének ellen.súlyo- ban hadigondozási pónizellá- gatósághoz) kell beadni, zására szolgáló lakbér- tásban stb., valamint átme- amely azt a nyugdíj-megál­hozzájárulásra a nyugdíja- neti segélyben, rendszeres lapító határozattal együtt a sók is jogosultak. A kere- szociális ellátásban, rendsze- nyugdíjfolyósító szervnek sók részére megállapított res szociális segélyben stb., megküldi, lakbórhozzájárulás összege ellátásban részesülnek. Akiknél a nyugdíj megál­a havi kereset növekedése A nyugdíjasok részére a lapítása még csak folya­aranyaban fokozatosan csok- lakbér-hozzájárulás folyósi- mafcban van — de 1971. ju­tom, de a nyu»hjasok a re- tása kizárólag a nyugdíj- üus 1-én már nyugdijasok szűkre megállapított lakbér- folyósító szervek feladata, lesznek - és nyugdíjfolyó­hozzaj árulást eletük vegeig Ezzel kapcsolatban a nyűg- sitási törzsszámuk még megkapjak. d(:jas köteles a lakbér-hoz- nincs meg —, ha a nyugdíj­A lakbér-hozzájárulásra zajárulást igazoló lapot an- megállapító határozatot még jogosult nyugdíjasok körét nak kézhezvételétől számi- nem kapták kézhek, a lak­a 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVH tott 15 napon belül a nyűg- bér-hozzájárulást igazoló együttes rendelet 3. parag- díját folyósító szervnek lapot az igényt elbíráló rafusániak (1) bekezdése megküldeni, s egyben az szervhez azonnal be kell ad­részletesen felsorolja. A igiazoló lapon feltüntetni a ni- Ha a határozatot már rendelet szerint a lakbér- nyugdíjfolyósítási torzsszá- megkapta, akkor meg kell hozzájárulás szempontjából mát is. Anyakönyvi hírek III. KERÜLET Házasság: Tóth István és Sza­bó Rozália Anna, Erményi Jó­zsef Ferenc és Krisia Irén, Muzsnyat Lajos és Lajos Ildikó, Zsiga János cs Juhász Ilona, Hegedűs József és Nemes Eva Zsuzsanna. Török László és Do­rozsmai Rózsa. Csendőr Péter I. KERÜLET Házasság: Piri László és Ve­•zelinov Zsófia, Löwinger Fe­renc és Löwinger Katalin, Fe­jes József és Béres Erzsébet, Szalma János és Börcsök Má­ria, Molnár Péter és Szabó Nóra, Gyurica György és Sándor Ju­és Ta* HHBWPOHmii lekl Judit, Hlavacsek Tihamér és Lukács Franciska hazasságo't és Póka Erzsébet, Szabó Mi- kötöttek. hály és Kovács Katalin. Pa- „ ... . . . . . , lázsy Miklós és Virág Eszter, Születések! Hegedűs Imrének Szélpál István és Palotás Er- Gáspár Juditnak Judit, Ko­zsébet, Lahotai rstván és Kiss csls Józsefnek és Szeles Juuit­Ilona, Szabó József és Dunai "ahí Judit Klára. Pipicz Tm­Glzella. Kovács István és Szl- rének és Makra-Csörmő Erzsc­lagyl Katalin, Borsos János ós betnek Attila Róbert. Pördi Benkő Rozália. Földeák Ferenc János Ferencnek es Bozó Mag­os Béltcki Eva. Apró Jcno es dolna Máriának János, dr. Sa­Lendvai Ida, Kuti Sándor es Bárci Máéla. Szabó Lajos és Kovács Eszter, Verba József és Dan Róza házasságot kötöt­tek. val János Józsefnek és Farkas Erzsébetnek Csaba. Sebók Je­nőnek és Kávásl Franciskának Gabriella, Suder Károlynak cs Lengyel Anna Máriának Károly F.rlk. Kereszti Gábor Istvánnak és Rácz Ágnes Máriának Szil­SzOIetés: Vámos Péternek és _ _ _ Sával Rozáliának Gyöngyi, Láng via, Temkó László Bélának és 1 Imrének és Petrovszki rionának Szalma Magdolnának László Imre Gábor, lluszka Sándornak Attila. Lévai Sándornak és Ba­és Géczl Máriának Zsolt, dr. Nagy Lászlónak és Botás Fló­rának László, Lékal Gusztávnak és Füredi Évának Judit, Csá­szár Mátyásnak és Papp Jo­lánnak Mátyás. Gavallér Jó­zsefnek és dr. Varga Rozáliának Edit Henrtette. Mészáros Győ­zőnek és Horváth Juditnak Edi­na, Csiszér Ferencnek és Bor­ta Piroskának Olga. Szécsl Mi­hály Istvánnak és Zombori Má­riának Zoltán, Tóth Imrének és Szarka Magdolnának Zoltán, Várhelyi László Istvánnak és Szűcs Julianna Máriának Gab­riella. Marik Istvánnak és Nóvé Katalinnak Zsuzsanna. Knelp Ede Artúrnak és Gera Máriának Edina, Gáspár Józsefnek és ria Eszternek Anita, Kalmár Kása Ilonának Emese Ilonu, Gézának és Kiss Ilonának Zsolt, Szabó Pál Jenőnek és Révész Bottos Gerőnek és Szigeti Mag- Évának Norbert, Ványl Sándor­dolnának Gerő, Csipak Károly- nak es Górácz Margitnak And­nak és Savanya Irénnek Irén, rca nevű gyermekük született. Nagy Miklósnak és Szelle Ka- „ ,., , ... , _, talinnak Miklós. Berkó Ferenc- Halálozás: Nóvé Ferenc Ké­nek és Jaramolovlcs Katalin- roly, Nemeth niéB. Paragl M­nak Kalulin Zsuzsanna, Fekete István, Zelet Hona. Csokas Józsefnek és Barta Erzsébetnek Faj- A™b™s .Is/vóT'l­Attila, Kuruez Pálnak és Schui- hA,5r- Markovics János. Albert thelsz Magdolnának Róbert At­tila, Józó Ferencnek és Kovács Irénnek Ferenc Gábor. Jcrnet Sándornak és Deák Ilonának Sándor, ökrös Lajosnak és Kur­ta Évának Zsuzsanna Eva, Ba­kacsi Józsefnek és Illa Etel­kának Tibor, Csehák Jánosnak és Nyirl Ilonának Hajnalka Ilo­na, Tóth Andrásnak és Gyuris Eszternek Eszter, Vágó Lajos­nak és PutóCZkl Editnek Csilla Edit, Klss-IUés Antalnak és Taí­tl Magdolnának Csaba. Hegyi Istvánnak és Czakó Piroskának Tamás, Sárközi Andrásnak á: Kudász Évának Eva Szilvia, Márkus Istvánnak ós Egyekl Évának István Zsolt, Herár Dé­nesnek és Szántó Ottillának Iván, Csurgó Istvánnak és Otott Piroskának László, Tarl Mi­hálynak és Bagi Erzsébetnek Ibolya. Csordás Józsefnek és Melxner Klárának Péter Tamás, Németh Jánosnak es Szilágyi Veronikának Zsolt, Farkas Gá­bornak és Martonovles Julian­nának Géza, Csonka Alajosnak és Schmtdt Máriának Róbert nevű gyermekük született. Halálozás: dr. Hammer Fldél, Ördög Gergely. Oltványi Vil­mos, Sur Gyula, dr. Jung Sán­domé Molnár Erzsébet, Bön­g.vlke Gyula. SZécsl Istvánné Dénes Eszter. Császár János, Csepregl Jánosné Győri Margit. Fiknll Györgync Molnár Ida, Nagy-Némedi Antal, Vörös P6­terné Rácz Etelka, Süveg De­zső, Mándokl Andrásné Kopasz Terézia, Németh Mátyás, Farkai Ferenc, Jenei József, Nagy Ist­ván meghalt. n. KERÜLET Házasság: Kocsis István és Sós Piroska, Szántó János és Erdődl Etelka, Gál Imre László és Kiss Magdolna házasságot kötöttek. Halálozás: Kopasz Antalné Kelemen Ilona Rozália. Fllep Ödön. Pap-Takács Gyuláné Zámbó Irén. Egyházi János. Sajgó Mária. Pálli Balázsné Pozsnyai Piroska. Körmendi Jozaefnc liaiaez. Marxa meghall. Sáridornó Török Jusztina. Kis András, Rácz Antalné Dékány Julianna. Antal János, Magyar András, Kasza Jánosne Pap Te­réz Julianna meghalt. várni, míg a nyugdij-folyó­sító a folyósítási .számot közli. Ezután a lakbér-hoz­zájárulást igazoló lapot a folyósítási törzsszámra való hivatkozással meg kell kül­deni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság a beérkezett iga­zoló lapok alapján az 1971. évi július, augusz­tus és szeptember havi lakbér-hozzájárulást egy összegben, 1971. augusztus 25-től 1971. szeptember 10­ig terjedő időszakban folyó­sítja először. Az 1971. októberre és az ezt követő hónapokra járó laklbér-hozzájárulást mindig az előző hónapra járó nyug­díjjal együtt, ennek megfe­lelően az 1971. októberre já­ró lakbér-hozzájárulást már az 1971. szeptemberre járó nyugdíjjal együtt, előre fog­ja folyósítani. Olvasónknak — ha már megvan a Lakbér-hozzájá­rulást igazoló lapja és még a szegedi társadalombiztosí­tási igazgatóságtól határo­zatot nem kapott — az iga­zoló lapot sürgősen adja be az igazgatósághoz. Ha pedig közben már megkapta a nyugdíjhatározatát, altkor várja meg a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság értesítését és abban feltüntetett torzs­számra való hivatkozással küldje meg a lakbér-hozzá­járulásit igazoló lapját, fo­lyósítás végett Dr. V. M. Külföldi áru — magyar használati utasítás Hányszor rontotta már el külföldi és hazai ruhaanya- Ez a rendelkezés tehát a vásárlás okozta önfeledt gok „textil-KRESZ"-e meg- minden külföldi árura vo­örömünket, hogy új tulaj- egyezhet. natkozik. Ha Kínából zseb­donunkkal, miután küllemét Szót emelhet azonban a kendők érkeznek hozzánk, megcsodáltuk, nem tudtunk vevő, ha a külföldi motor- azok sem adhatók el „tex­mit kezdeni. Hiába kutat- kerékpár mellé egy magyar til-KRESZ" nélkül, és július tunk a csomagolópapírok kö- gyártmányú motor használa- 1-től a méteráruk mellé is zött néhány útba igazító szó ti utasítását kapja, hiszen jár használati tanács. A vásárlók régi óhaja tel­jogosan kérheti mindenki a magyarul, világosan, érthe­tően megfogalmazott hasz­nálati utasítást, ha külföldi árut akar venni. S ha még­sem kap nyomtatott tájékoz­tatást, az üzlet ellen sza­tó. Már egy kis tavalyi rongyunk sincs? Mikor kisütött az első ta- úttörők, akik pedig tavaly vaszi napsugár és lekívám- első helyezést értek el az kozott a nagykabát, szom­szédasszonyom is hozzálá­tott szekrénye átrendezésé­.Üttörők az árvízkárosult iskolákért" mozgalomban, most az országos verseny­után, esetleg egy rádió vagy természetes, hogy tulajdon­egy tévé beállítása előtt, ságaik, használatuk, kezeié- • ^ ""eTzeT^a' rendelettel Előfordult hogy új olasz sük nem egyezhet meg. Másfé, hón múlva már anyagból készült ruhankat Hamarosan a magyar cipo­— figyelmeztetések híján — boltokban is megjelenik a meleg vízben mostuk, s mi „cipő-KRESZ", mely útba­gyanútlanok, a végén alig igazít, mitől kell óvni hasz­ismertünk rá. Vásároltunk nálat közben a lábbelit. A már kozmetikai cikket, megkötéseket a gyárban fo­amely mellett volt ugyan galmazzák meg. Ilyet is ol­használati utasítás, csak ko- vashatunk majd, hogy „0 . moly szótározási munkát foknál hidegebb időben nem balysertesi eljárás índitha­igényelt volna, ha lefordít- használható", juk azt anyanyelvünre. Legyen az belföldi vagy külföldi áru, csak hasznos, ha mellette olvashatunk va­lami tájékoztatást, hogyan kezeljük, hogyan használjuk és eközben mire ügyeljünk. Ezzel tartozik is a kereske­delem a vásárlóinak. Július 1-től új rendelet lép életbe, amely kötelezővé teszi a kiskereskedelem szá­móra, hogy csak olyan kül­földi árut engedhet ki rak­táraiból, amelyről bőséges, kielégítő leírást is tud át­nyújtani a vevőknek. Hogy ne zsákbamacskaként adja ki pénzét a vásárló, ezután tájékoztatni kell őt a ter­mék minőségéről, rendelte­téséről, a felhasználás szem­pontjából lényeges tulajdon­ságairól, a kezelés módjá­ról. És még egy nagyon ör­vendetes, kissé ugyan késve érkezett követelmény: mind­ezt közérthetően kell megfo­galmazni, Ezután remélhe­tőleg nem fogunk ruhánk tisztításával kapcsolatban ilyen „sokatmondó" tanácsot kapni, hogy például: „Kímé­letesen kell mosni," Vagy az 5—6 ezer forintos bunda tu­lajdonosa se fogja azon tör­ni a fejét, vajon mit kell értenie „alkalomszerű hasz­nálaton", mert a gyártók, óva intik, hogy egyéb kö­rülmények közt viselje po­tom pénzen vett kabátját. A vásárlót nem érdekli ugyan, hogy hol, kik fogal­mazzák meg a használattal kapcsolatos tanácsokat, a lé­nyeg, hogy el tudjon iga­zodni rajtuk és ne csapják be. De nem árt tudni, hogy külföldi áruhoz is adhatnak ugyanolyan tájékoztatást, amilyet magyar gyártmá­nyon is olvashat a vevő. Ez csak akkor lehetséges, ha a két cikk azonos összetételű, minőségű stb. Például egyes hez. Tanúja voltam, amint a ben a sereghajtók közt kul­téli holmikat nylonzacskók- lógnak. A jószándék, a szor­ba burkolta és egy régi fió- galom veszett el belőlük egy kos szekrénybe berakosgat- év alatt, vagy olyan szegény ta. Mikor egy-egy ruhada- ez a két megye rongyok­rabot, divatjamúlt kockás ban? Egyik sem valószínű, mellényt, molyrágta szok- Mert akad iskola, melynek nyát mustrálgatott, így mor- tanulói az idén is kitet­golódott: „Csak azt tud- tek magukért, A dorozsmai nám, mit rakosgatom én úttörők 42 mázsa, a szege­szekrényből fiókba és visz- di Gagarin-iskola úttörői 25 sza ezeket a kacatokat. Már mázsa rongyra leltek otthon, vagy öt éve nem használ- a rokonoknál, ismerősöknél tam egyiket se. Ki vesz fel és környékük lakóinál. Szó­manapság Ilyen cuccokat?" val mégiscsak vannak rej­— De azért újból a fiók al- tett „kincseink", csak lel­kes kutatókra van szükség. Olyanokra, mint a két do­rozsmai hatodik osztályos -tanuló; Ábrahám Zoltán, jára kerültek. Valóban, miért rakosgat­juk, helyfoglalónak, porfo­gónak, molycsábftónak, a már nem használt ruhákat? aki 310 kilogramm és Forrai Vagy nincs, aki megszaba- Teréz, aki 270 dítson tőlük? Igaz, jó ha használhatatlan van a háznál felmosó' kilogramm ruhaneműt fedezett fel kutató körútján, rongynak, mosogató-, por- És akikhez bekopogtattak, a törlő rongynak való. De sok- kínálkozó segítség láttán kai több hasznavehetetlen könnyebben meggyőzték ma­régi anyagot babusgatunk gukat arról, hogy fölösle­évekig — hátha jó lesz még ges kerülgetniük az elhor­valamire! Ugyan mire? Ha dott ruhákat. A kiürese­egy ruhát már foltozni kel- dett fiók miatt örül >a házi­lene, inkább veszünk egy asszony, a gyerekek pedig a újat. Ki olcsóbbat, ki drá- megtelő zsáknak. S számuk­gábbat, de ezt a „luxust" ra az sem közömbös, hogy már mindenki megengedheti milyen helyezést érnek el a Magyar Úttörők Országos Elnöksége és a MÉH Tröszt által indított versenyein. magának. Ilyen gondolatok jártak a fejemben, miután megtud­tam, hogy a MÉH-vállalat elégedetlen a Csongrád, Bé- .,Q kés megyéből beszállított 50 nupja majus 29' rongy mennyisége miatt. Az A rongygyűjtő hetek utol­Ch. A. 6 Ekkor ügy határoztunk, hogy agronómus • is kellene, hiszen én voltam a könyvelő­től kezdve az agronómus, az elnök, meg min­den. K. Jánost kértük fel, s azóta is itt dolgo­zik. Kétkezi munkásként boldogult a szövetke­zetben T. Imre, ő lett a főkönyvelő. Máig az. 1959-ben a makói Köztársaság Termelőszövet­kezet fölajánlotta a csatlakozását. Nem ment simán. Hangoztatták; régebbi téesz-tagok, ra­gaszkodnak hagyományaikhoz, vezetőikhez, ne-' vükhöz. Nagy összecsapás volt. Előtte a part­szervezetben megvitattunk mindent, tisztáztuk a dolgokat egyértelműen. A közgyűlésen felbo­rult a napirend. A mi tagjaink ragaszkodtak hozzám, maradjak elnök, a város vezetői is, a köztársaságiak egy része ellenezte. — Nem kell István.'! — kiabálták. A végén egy kis csoport tüntetően kivonult a teremből. A közgyűlés törvényesen kimondta, elnök lettem, azaz maradtam. Gyenge gazdaság volt a Köztársaság, mérleghiány előtt álltak, amit csak lehetett, szétosztottak, szétszórtak. A fúzió erőpróbát jelentett nekünk. Keményebb idők jártaik akkor, mégis sikerült megtalálnunk az emberi hangot, pár hónap alatt rendbejöt­tünk, tette mindenki a dolgát. A kölcsönös bi­zalom segített át bennünket a nehézségeken. Ma is sok, volt köztársasági taig van a gazda­ságban. Az eredmények sem maradtak el. JŐ gazdasá­gi évet zártunk 1959-ben. Kezdődött a nagy átszervezés. A Felszabadulásban sok régi is­mecosom, gyerekkori cimborám uolt — amikor még ott dolgoztam a termelőszövetkezeti cso­portban — szóba jött az egyesülés. Gondoltam egyet. Bemerészkedtem az irodájukba. Kérdez­ték rögtön; hogy van, István? Mi újság? Mások meg; aki nem tartozik ide, az irodába, az azonnal hagyja el a helyiséget Ez nekem szólt. Eljöttem. Amikor mór gyakrabban napirenden volt az átszervezés, átjött hozzám Sz. István, s ezt mondta: — Látom, hogyan gazdálkodtok. Tudom azt is, ez a megoldás. Nem örülök neki, de nincs más lehetőség. Ha befogadtok magatok közé, jövök. Ismertem a beállítottságát. A kisgazdapárt­nak volt a vezetője. — Nem vártam, hogy hajbókolj. Ha te aka­rod, akikor eldolgozunk mi egymás mellett Ott leszek a hátad mögött. Ha rajta leszel, annyit érsz a szövetkezetben, mint amennyi súlyú arany vagy, de fordítva is: ha rosszat akarsz csinálni, sokat árthatsz. így gondolkozz! Brigádvezető lett. Nem csalódtam benne. Beosztottak az eibeszelgető bizottságba. A ta­nácsiházán valamennyi „felszabadulásbeli" tag­gal beszélgettünk. Konkrét feladatként elmen­tem B. János jóbanátom lakására, aki egyik ve­zetőségi tagjuk volt. Nehezen értette meg, mi a szövetkezeti mozgalom lényege. Győzködtük egymást erősen. Estéről estére. Azzal váltam el: — Vedd tudomásul, soha többet a házadba nem teszem á lábamat. Agrárpiroletár vagy te is, érdeked, mint nekünk, hogy ©gyesüljünk, s kibontakozzon a szövetkezeti mozgalom. Ügy lett. ö jött hozzánk, s egy küldöttség. Közgyűlést tartottak éppen a Felszabadulásban, s kitalálták, jöjjenek el néhányan értem, mit tudok mondani az átszervezésről. Átmentem. Elmondtam a szövetkezeti mozgalommal kap­csolatos elgondolást, de azt is. ne várjon senki potya forintokat, munka nélkül senki nem jut anyagi javakhoz. Az egységes paraszti osztály kialakutasáröl is beszelteim őszintén. Meglepőd­tek az emberek. Hiszen előtte olyan hangok ia voltak: — Mi lesz velünk, ha István fog parancsolni? A nagygazdák féltek tőlem. Csodák csodája, mégis olyanok jelentkeztek, mint a pipás Gera — a volt Haladás Tszcs elnöke — és több nagygazda. Kétharmadrész úgy döntött, aláírja a belépési nyilakozatot. Azok maradtak ki, akik életüket talán végig egyedül élik le, például Vígh Ferenc. Róla mór volt szó. Alapvető változás történt akkor. Aztán más , gazdaságok is csatlakoztak. A terűlet 10 ezer holdnál nagyobb lett. Mammutüzem. Sokszor elcsodálkozom, hogyan is bírhattam végig erő­vel, energiával. Ez a legnagyobb dolog. Ez a boldogság. Mindennap megküzdünk az eredmé­nyekért. hiszen a föld most is az, mint régen. Csak mi változtunk. Rá se nagyon ismerünk hajdani magunkra. És az életünkre se. Annyira megváltozott. Ezek a régi idők történél mi, tár­sadalmi tablóra valók. Mi megszenvedtük, meg­éltük és megérdemeljük a mostani szép na­pokat. Igaz, jönnek keserves hónapok, hetek, olykor­olykor jég veri a termést, aszály pusztítja, vagy betegség lép fel a hagymánáL Elszomorodunk, aztán újra kezdjük a munkát, a reménykedést. Mert könnyebb már, hiszen napról napra lát­juk, az edcligi élet eredményeit, az új majoro­kat, épületeket, a modern termelőeszközöket. A gazdaságunkat, ami országos hírűvé nőtte ki magát. Nem is lehet annál nagyobb boldogság, mint végigjárni ezt a nagyüzemet, s tudni min­denről, hogy az én munkám is benne van a születésében. Ezért is volt tavaly olyan keser­ves az árvíz idején. Gyötrődtünk, szenvedtünk és bizakodtunk. Harcoltunk, küszködtünk. És győztünk. A vizet is, a természetet is legyőz­tük. Az ember mindig előre halad. Erre szü­letett. És a boldogságra, amit becsülni megtanul­tam. (Végei l

Next

/
Thumbnails
Contents