Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

4 SZOMBAT, 1971. MÁJUS Sí. A Csongrád megyei Tanács tagjai Az atábbiakbart közöljük az új Csongrád megyei Ta­nács tagjainak névsorát. A számok csak sorszámot je­lölnek, a név után a meg­választott tanácstag funk­cióját, foglalkozását, jllet­ve azt a községet, Vagy azo- vállalati Igazgató, kat a községeket adjuk, ahol a megyei tanacstagot meg- MAKÓI JARAb választották. 52. Kisjakab József, apát­SZEGED falvi Aranykalász Tsz. fő­1. Dr. Ábrahám Antalné, mezőgazdász — Apátiáivá konzervgyári Igazgató. 53. Kiss Dezsöne, csanád­2. Bálá Miklósné, újszege­di kendergyár, szövőnő. 3. Dr. Biczó György, Sze­ged megyei város tanácsel­nöke. 4. Dr. Csáki Eva, gyer­mekkórház, főorvos. 5. Elek György, MAV­Igazgatohelyettes. 6. Grodiczki Anna, cipő­gyár, munkás. 7. Harangozó Lászióné, textilművek, munkás. S. Juhász József, vezető-titkár. 48. Markos Sándorne, Kon- zottságanak első titkara — takta, munkás. Szatymaz, Dóc. 49. Rácz János, az Alkot- 89. Kovács Lajos, MNBme­mány Tsz elnöke. gyei igazgatója — Kiskun­50. Török László, a megyei dorózsma. tanács eddigi vb-elnöke. 70. Dr. Kutivdn Rezső, a 51. Vecseri József, ÉLIKER, Beruházási Bank megyei igazgatója — Algyő. 71. Link Mihály, általános iskolai igazgató — Kiskun­dorozsma. 72. Miklós Sándor, megyei művelődésügyi módszertani központ igazgatója — Ba­lástya. 73. Molnár Imre, tiszaszi­geti Búzakalász Tsz, mező­gazdász — Tiszasziget, Üj­szentiván, Kübekháza. 74. Morschhauser Józsefné, védőnő — Domaszék. 75. Muskó Jenő, gyógysse­palotai általános iskolai igazgatóhelyettes — Csanad­palota, Kövegy. 54. Dr. Meleg András, sze­gedi állategészségügyi ál­lomás, állatorvos — Földe­ák-Oföldeák, Maroslele. •3,5 Dr. Paczuk István, me­gyei tanácselnök-helyettes — r®sz — Mórahalom. Pitvaros, Nagyér, Csanódal- 7Í'-Nagy Sándor, DEFAG, berti, Ambrózfalva Erdészet, erdészeti műszaki 58. Reinholcz András, vezető — Asotthalom. nagylaki kendergyár. fonó- 77 • Dr O^dögh Piroska, SZMT üzemvezető — Nagylak, Ma- JATE, egyetemi adjunktus gyarcsanád, Királyhegyes. ~ Tápé. 9. Kajdi Ferenc, honvéd "57. sarró 'Ferenc, KISZ ma- 7S- Dr- Rusz Márk. desz­alezredes. kői járási titkár — Kiszom- ki tüdőkórház, főorvos — 10. Kardos János, szegedi bor Ferencszállas, Klárafal- Deszk­1 11 : 111 _ T _ ' ' na C vállalati va. SZEGEDI JÁRÁS 79. Sebesi Lajosné. röszkei Kossuth Tsz tagja — Rösz­ke, Gyálarét. SZENTESI JÁRÁS 80. Dr. Bába Imre, a szen­tesi járási hivatal elnöke — Magyartés, kenderfonogyár, igazgató. 11. Dr. Kemenes Béla. JA­TE, tanszékvezető egyetemi 58. Balassi Pálné, Kisteleki docens. Aíész, kereskedő — Kiste­12. Dr. Komócsin Mihály, lek. megyei tanácselnök. 59. Bodó Viola, nyugdíjas 13. Lángi István, gumigyár, tanítónő — Bordány. Zsom- Cserebökény, munkás. bó. Nagytőke. 14. Dr. Mészáros Rezsöné, 50. Dorogi Géza, általános 81. Bercsényi Eszter, ken­általónos iskolai tanárnő iskolai igazgató — Csenge- dergyári munkás — Szegvár. 15. Munkácsy György, re- ie. 82. Dr. Bozó Sándor, a me­íormátus esperes. 61. Dudás Kálmán, az üllé- gyei tanács vb-titkára — 16. Nagy István, az Uj Si Árpád Tsz tagja — Üllés, Mindszent. Elet Tsz elnöke. . Forráskút. 83. Dr. Czabarka János, ál­17. Regőczi István, MÉK- 62. Hantos Mihály, megyei latorvos — Nagymágocs, Ár­Igazgató. tanácselnök-helyettes -Kis- pádhalom. 18. Rózsa István, az teiek. 84. Czibulya Mihály né, de­MSZMP megyei bizottságé- 63. Huszta Vince, zákány- rekegyházi Aranykalász Tsz nak titkára. 8Zékj Homokkultúra Szak- tagja — Derekegyháza, Már­19. Dr. Serfőző Lajos, JA- szövetkezet elnöke — Zá- tély, TE, egyetemi docens. kányszek. «5. Diószegi János, fábián­20. Szalai József, kőolaj- 64. Dr. Katona Zoltán, kis- sebestyéni tanácselnök — ipari mérnök teleki tanács vb-titkára — Fábiansebestyén, Eperjes. 21. Szögi Bela, KISZ me- Sövényháza, Baks, Puszta- 86. Horváth Jánosné, óvó­gyei bizottságónak első tit- 3zer, nő — Mindszent. kára. 65. Király Ferenc, pince- 87. Hunyadkürti Lajos, 22. Ifj. Tóth Antal, szalá- gazdasági igazgató — Pusz- MESZÖV-elnök — Csanyte­mlgyár, munkás. tamérges, öttömös, Rúzsa lek, Bokros. 23. Dr. Varró Vince pro- gg Kiís Rozália, bölcsőde- 88 Nagyístók Sándor, a fel­fesszor. SZOTE, klinika- vezető — Sandort'alva győí Alföldi Rona Tsz elnö­Igazgató 67. Kocsis Szilveszter, sző- ke — Felgyő, Tömörkény. 24. Virág István, MAV, regi Egyetértés Tsz, fogatos 89. Vígh Sándor, mezógaz­munkas. brigád vezető — Szőreg. dasági gépjavító vállalati CSONGRÁD gg Dr. Kovács József, az gyáregységvezető — Székku­25. Balogh László, FŰTŐ­BER, gyáregységvezető. 26. Lovas István, vízgaz­dálkodási társulati elnök. 27. Dr. Máthé Ferenc, áfész, jogtanácsos. 28. Molnár József, megyei vízmüvállalat, üzemvezető. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 29. Béres Ferencné, HODI­KOT, munkás. J0. Dobai József, MSZMP városi bizottságának titká­ra. 31. Farkás Ferenc György, Közúti Építő Vállalat veze­tője. ,' 32. Kovács Imre. a megyei tanácselnök áltulanos he­lyettese. 33. Lőkös Imre, Szántó Ko­vács János Tsz, üzemgaz­dász. 34. Martonosi Andrásné, Alföldi Porcelángyár, tech­nikus. 25. Nagy Sándor, aliami gazdasági igazgató. 36. Németh Lajosné, vá­rosi népfronttitkár. 37. Oláh Emil, mérleggyár, csoportvezető gépészmérnök. 38. Szabó Endre, a Csong­rád megyei Hírlap főszer­kesztő-helyettese. 39. Szabó Ferenc, általá­nos iskolai igazgató. MAKÓ 40. ,Dr. Antal László, BM­dolgozó. 41. B atka Julianna, köz­gazdasági technikumi ta­nár. 42. Borbás József, Lenin Tsz elnöke. 43. Kocsis Imre, BMG­gyáregység, belső ellenőr. 44. Kovács Józsefné, re­dőnygyár, munkás. 45. Vizl András, Úttörő Tsz, művezető. SZENTES 46. Dr. Bacskay Jenő, me­gyei kórház igazgató-főorvo­sa. 47. Lantos Balázs, vasipari ktsz, órásrészleg-vezető. MSZMP szegedi járási bi- tas. Iskola élet­közelben Közeleg az érettségi Középiskolás tanulóink e héten már túljutottak az íráabeli vizsga nehezén, s folytatódik tovább az érett­ségire való felkészülés. Minden „rémhírrel" ellen- demjegye.) De sokszor elő­tétben - mely ilyenkor forduI ^ j hogy m az ugyancsak szép számmál ... ... ... ., „retteged" a szülőket és a eretteegi napjaig tokozott rnaturandusokat — a Műve- szorgalommal tanuk jobb lődésügyi Minisztérium az eredményt ér el* mint az idei érettségi vizsgákkal el6ző bekben. Természetes, kapcsolatban semmiféle uj rendeletet nem hozott. A nehezebb a dolga annak, jeleseket az Idén is felmen- aki elégségessel, gyenge tették — kivéve a speciális szorgalommal jutott át egyik osztályok tagozatos tárgyát agyból a másakba. — az írásbeli alol, s a szó­beli vizsga is az eddig elő- Mit tegyenek ilyenkor a írt szabályok szerint folyik, szülők? A következő a fel­(Ahogy hírlik, később is adatuk: nyugodt légkört te­caak a tételekben, lesz las- , • , remteni az erettsegizonek a gezte az évfolyamokat, az az lök, hogy a túlzásba vitt do­erettségin is szépen meg hányzás is többet árt. mint szokta állni a helyét. (Más­ként az előző években sem használ. S ami ugyancsak fontos: ne nyugtalanítsa a szülő saját idegeskedésével a gyermekét Még egyszer megismét­lem: annak, aki éveken át becsületesen és tisztessége­sen tanult, nem kell félnie az érettségitől. Épp ezert kár „felülni" mindenféle csacsi szóbeszédnek, mely esetleg az érettségi ' elnök személyéről v&gl a vizsga­bizottság munkájáról kering. A „se istent, se embert" nem Ismerő „elnöktípus" mar kikopik lassan az isko­lákból. (Annál is inkább, mert az intézetek igazgatói is elmondhatják véleményü­érettségi vizsga sú változás. Az új megöl dást 1972-ben egy megyében tanulás számára. Vlgyázza­majd kipróbálják, s fokoza- nak arra, hogy ne feesérel­tosan finomítva, leszűrve a ^ ^ ldöt_ ellenőrizzék tapasztalatokat, talán 1975- ... _. ... .. • ... „ ben teszik általánossá. Aki munkaerejét, s óvják a pt­llyesmit hallott volna — henés nélküli, reggeltől az neni számonkérő-ítelöszék. mert mindig vannak „jólér- éjszakai órákba nyúló ta- hanem pont es korona négy tesült" szülők —, most ve- nulástóL, Illetve az ezzel együttjáró kimerüléstől. (A a kimerült gyerek érettségi vizsgája valóban nem sáke­Mondják: az érettségi rül.) Tanuljon tehát a ma­nagy drukkal jár. Én azon- turandus — de ne fáradtan ban bátran állítom: csupán és agyonhajszolva azért, mert a szülők — és ^g a vizsgán. Tiltsák meg gye tudomásul a valóságot: az idén marad minden régiben.) legtöbbször általuk, a ta- a doppingoló szerek szedé nulók is — valami borzasz- j^t, mert ezek szokták a tó nagy ügyet csinálnak be- fiatalok idegzetét egy idő lőle- múlva kikészíteni. S arról Nagyon sok szülő nyugta- se feledkezzenek meg a szü­lanságának az az oka, hogy év nehéz munkájának a ve­gére. Bátran és őszintén ál­lítom, s higgyék el nekem a • fiatalok: minden érettségi elnök és vizsgabizottság csak örül annak, ha színvonalas, jelenjék tartalmas feleleteket hall, s ehhez a maga módján, a tisztesség és a becsület ha­tárán belül — minden se­gítséget megad. Bánfalvi József az érettségi vizsga eredmé­nyét a véletlen játékának tartja, s azt hiszi, hogy gyermeke sorsa egy-egy kérdésen dől el. Szó sincs erről, hiszen az érettségin számos vizsgakérdés szere­pel. Azonkívül a vizsgabi­zottság a tanuló általános tájékozottságára éa intelli­genciája fokéra kíváncsi. Annak a tanulónak, aki négy év alatt lelkiismerete­sen dolgozott, s a méhecske szorgalmával gyűjtötte a tu­dást és a 1apasztaLatot, nincs félnivalója.. A tanári osztalyzat hű tükre a ta­nuló tudásának. Aki például jelesen, vagy jórendűen ve­Igényesebb korosztály ÁKJ ÜL 4. 1953 tavaszán az elhagyott földeket a ter­melőszövetkezeti csoportoknak adták ha­szonbérletbe, igen jutányosán. Se a közgyűlés, se a vezetőség, amelynek tagja voltain, nem tudott erről. Rengeteg jő föld volt. Gera Sán­dor, egyik jó gazda említette nekem; földet psz­tanak széjjel a vezetők Ilyen megse létezhet, ki szavazta meg? Szóltam a sógoromnak, nyakunkba vettük az utat. Kérdjük Nagygyörgy Sándort, 15 hold sa­játja mellé még annyit használt, mi történik itten? Menjünk u „pipás" Erdeihez. Nagy hangú ember, a város alatti tanyáján kerestük. — Tud-e a földosztásról? — Mi közöd van neked ehhez? — Talán tudni kellene nekem is, ha mar ve­zetőségi tag vagyok. — Ez csak a ml ügyünk — válaszolta. Ekkor döbbentem rá, az emberek kategorizál­va vannak a szövetkezetben, még az ülőhelyek ls megvoltak, hol ültek a szegények, hol n kö­zépparasztok és hol a nagj'gazdák. Az ellenté­tek bántottak, egy csomó embernek vezetője voltam, joggal vártak tőlem helyes intézkedést, szóljak az érdekükben és viselkedjek. Nem hagyhattam annyiban. Aludhi se tud­tam. Éjfélkor szóltam a sógoromnak, gye­rünk ki a földekre. A Lomovics-dűlőbe tar­0100000001 Órakor Nagygyörgy Sándor, aki azt mondta, nem eledet, majd gondoskodunk róla, legyen elég Nem szóltak. Egy szó nem sok, annyit se mondtak. Igaz, már csak olyan parcellák ma­radtak, amik nem kellettek, szikes, lapos föl­dek, a víz is megállt rajtuk. Hat embernek mér. tem ki mésfél-másfel hóidat. A legközelebbi közgyűlésen felszólaltam. Ek­kor már itt működött a partszervezet. K. Sán ­dor volt a titkára. Hittem, támogatni fognak, s az igazságtalanságot megtoroljuk. Beszéltem a demokráciáról, az egyenlő jogokról, meg ami a számra tolult. Az emberek óriási csöndben vol­tuk, senki se mert megszólalni mellettem, de el­lenem se. Nem volt bátorságuk. Az elnök, K. Szabó Antal mondta: emberek, értsék meg, még mindig van föld, kinek kelL Bátrak se voltak, termelőeszközük se volt, sen­ki se jelentkezett. . — No látják, ilyen ez az ember, van itt föld mindenkinek. Csak szájal. Nagy János, az akkori könyvein, sírva fakadt, hogy ő igazsagosan próbálta elosztani a földet, de nem adódott lehetőség, ahol bejelentsék a nyilvánosságnak. Ü.ira felszólaltam, mert k könyvelőnk nem mondott igazat. És akkor sem álltak mellém a párttagok. Sőt, K. Sándor bá­csi élesen megbírált Majdhogy kizártak a kö­zösből. Megint csalódnom kellett. Napok múltán megyek lovas kocsimmal a dű­lőúton, Erdei Sándor, ma egyéni paraszt, in­teget. — Állj csak meg, mit akarsz te? — Hogyhogy mit akarok? — kérdeztem. Megmarkolta a kabátomat elöl. Elöntött a mé­reg, nagyon türtőztettem magam, életerős fia­talember voltam, ha megszorítom, kiadja a lel­két, de nem bántottam. — Kell neked föld? Nincs elég? Adunk mi sejti, mi lesz a földosztással, ott szántogat, nagy nyugalmasan. Éjjel 1 órakor. A másik parcel­lában pedig a volt agronómus, Vígh Ferenc. Tá­volabb a „pávás" Erdei. — Mi történik itt? Mit csinálnák? — Szántank. — Minek alapján? — Mi közötök hozzá? Ez itt az enyém. Jöttek sorba a volt nagj'gazdák, kiválasztották a földet, és szántottak. Ki mekkorát akart. A legjavából. Rosszul esett. Begerjedtem. — Vegyék tudomásul, a maguké eddig van, a miénk meg itt kezdődik. földed, és zabálj, amennyi csak kell. Az akarták, hogy megüssem, és kizárjanak. Nem sikerült, maradtam tovább a talicskás bri­gád élén. Nem voltunk egyformák, mint a mai termelőszövetkezetben. Érzelmileg is megmutat­kozott. a szeuényember szólni sem mert a nagy­gazdáknak. Ok viszont űgv viselkedtek, mint­ha a lovon maradtak volna. Aztán elkezdődött a termelőszövetkezetek mel­letti agitációt. Foglalkoztak velem is, én meg a gondolattal, mi is az a harmadik típus. Azt mondják, minden a mienk, de a tejért, amit ha­zaviszünk a téeszből, fizetni kelL A gyümöl­csöt, amit saját területünkön termelünk meg. meg kell hogy vegyük. Ügy szólt a nóta. ma­gunk irányítjuk magunkat, mégis meghatároz­zák, mennyit és mit termeljünk. Akkor már az Üttörő es a Köztársaság Ter­melőszövetkezet működött. Este döcögtem a kocsival hazafelé, fölszedtem az embereket, be­szélgettünk, vitatkoztunk, hogyan jobb. De ők se voltak teljesen tudatában annak, hogy mit akarnak. Hittek abban, amit a párt mondott. Dolgozgattak, de többet vitatkoztak, s fegyeime­zetlerikedtek. — Neked is itt a helyed közöttünk. Rádöb­bensz te még. A pártbizottságiak is győzködtek, és lassan­lassan többet jelentett nekem a szövetkezet, mint gondoltam. Vállalkoztam, a kommunisták­ra támaszkodva alakítunk egy termelőszövetke­zetet. Nem mindőjük támogatott. Csak azok a föld nélküli agrárproletárok, akik még a ter­melőszövetkezeti csoportot sem szolgálták. Pél­dául Feketéék, nagy családdal éltek, tíz gyerek­kel. Ötvenöt nyarán a termelőszövetkezeti cso­port közgyűlésén felálltam. Akkor hangzott el először a számon az elvtárs szó. — Ez az út tovább nem járható. Az ellent­mondások megosztják a parasztságot. A szo­cializmus így nem tud érvényesülni Augusztus­ban megalakul a Haladás Termelőszövetkezet, minél többen jelentkezzünk. Oda kell nekünk tömörülnünk. Síri csönd volt a nagy tanácsteremben. Egyet­len szó támogatás, de ellenvetes se hangzott. Ügy néztek rám, mint a leprásra. Hittem abban, amit elmondtam. És máshogy meg se tudtam fogalmazni. Jártam sorba az embereket, vitáz­tam, hadakoztam, • Augusztusban megalakultunk. Harmincötén, agrárproletárok, összefogtunk. Egyetlenegy párt­tag akadt köztünk. Akkor léptem be én is. Az­tán jöttek a többiek. Bojtos Lajos bácsi példá­ul. Szeptemberben tartoltuk az alakuló köz­gyűlést, a vezetőséget is akkor választottuk. El­nök lettem. Mondogatták: — Mit akar ez a suszter, azt képzelitek, tud gazdálkodni? Éhen döglötök a puszta földön. Legjobban önmagunkban bíztunk. Néhányan saját magukban sem. De éltünk. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents