Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

4 SZOMBAT, 1971. MÁJUS Sí. A Csongrád megyei Tanács tagjai Az atábbiakbart közöljük az új Csongrád megyei Tanács tagjainak névsorát. A számok csak sorszámot jelölnek, a név után a megválasztott tanácstag funkcióját, foglalkozását, jlletve azt a községet, Vagy azo- vállalati Igazgató, kat a községeket adjuk, ahol a megyei tanacstagot meg- MAKÓI JARAb választották. 52. Kisjakab József, apátSZEGED falvi Aranykalász Tsz. fő1. Dr. Ábrahám Antalné, mezőgazdász — Apátiáivá konzervgyári Igazgató. 53. Kiss Dezsöne, csanád2. Bálá Miklósné, újszegedi kendergyár, szövőnő. 3. Dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácselnöke. 4. Dr. Csáki Eva, gyermekkórház, főorvos. 5. Elek György, MAVIgazgatohelyettes. 6. Grodiczki Anna, cipőgyár, munkás. 7. Harangozó Lászióné, textilművek, munkás. S. Juhász József, vezető-titkár. 48. Markos Sándorne, Kon- zottságanak első titkara — takta, munkás. Szatymaz, Dóc. 49. Rácz János, az Alkot- 89. Kovács Lajos, MNBmemány Tsz elnöke. gyei igazgatója — Kiskun50. Török László, a megyei dorózsma. tanács eddigi vb-elnöke. 70. Dr. Kutivdn Rezső, a 51. Vecseri József, ÉLIKER, Beruházási Bank megyei igazgatója — Algyő. 71. Link Mihály, általános iskolai igazgató — Kiskundorozsma. 72. Miklós Sándor, megyei művelődésügyi módszertani központ igazgatója — Balástya. 73. Molnár Imre, tiszaszigeti Búzakalász Tsz, mezőgazdász — Tiszasziget, Üjszentiván, Kübekháza. 74. Morschhauser Józsefné, védőnő — Domaszék. 75. Muskó Jenő, gyógyssepalotai általános iskolai igazgatóhelyettes — Csanadpalota, Kövegy. 54. Dr. Meleg András, szegedi állategészségügyi állomás, állatorvos — Földeák-Oföldeák, Maroslele. •3,5 Dr. Paczuk István, megyei tanácselnök-helyettes — r®sz — Mórahalom. Pitvaros, Nagyér, Csanódal- 7Í'-Nagy Sándor, DEFAG, berti, Ambrózfalva Erdészet, erdészeti műszaki 58. Reinholcz András, vezető — Asotthalom. nagylaki kendergyár. fonó- 77 • Dr O^dögh Piroska, SZMT üzemvezető — Nagylak, Ma- JATE, egyetemi adjunktus gyarcsanád, Királyhegyes. ~ Tápé. 9. Kajdi Ferenc, honvéd "57. sarró 'Ferenc, KISZ ma- 7S- Dr- Rusz Márk. deszalezredes. kői járási titkár — Kiszom- ki tüdőkórház, főorvos — 10. Kardos János, szegedi bor Ferencszállas, Klárafal- Deszk1 11 : 111 _ T _ ' ' na C vállalati va. SZEGEDI JÁRÁS 79. Sebesi Lajosné. röszkei Kossuth Tsz tagja — Röszke, Gyálarét. SZENTESI JÁRÁS 80. Dr. Bába Imre, a szentesi járási hivatal elnöke — Magyartés, kenderfonogyár, igazgató. 11. Dr. Kemenes Béla. JATE, tanszékvezető egyetemi 58. Balassi Pálné, Kisteleki docens. Aíész, kereskedő — Kiste12. Dr. Komócsin Mihály, lek. megyei tanácselnök. 59. Bodó Viola, nyugdíjas 13. Lángi István, gumigyár, tanítónő — Bordány. Zsom- Cserebökény, munkás. bó. Nagytőke. 14. Dr. Mészáros Rezsöné, 50. Dorogi Géza, általános 81. Bercsényi Eszter, kenáltalónos iskolai tanárnő iskolai igazgató — Csenge- dergyári munkás — Szegvár. 15. Munkácsy György, re- ie. 82. Dr. Bozó Sándor, a meíormátus esperes. 61. Dudás Kálmán, az üllé- gyei tanács vb-titkára — 16. Nagy István, az Uj Si Árpád Tsz tagja — Üllés, Mindszent. Elet Tsz elnöke. . Forráskút. 83. Dr. Czabarka János, ál17. Regőczi István, MÉK- 62. Hantos Mihály, megyei latorvos — Nagymágocs, ÁrIgazgató. tanácselnök-helyettes -Kis- pádhalom. 18. Rózsa István, az teiek. 84. Czibulya Mihály né, deMSZMP megyei bizottságé- 63. Huszta Vince, zákány- rekegyházi Aranykalász Tsz nak titkára. 8Zékj Homokkultúra Szak- tagja — Derekegyháza, Már19. Dr. Serfőző Lajos, JA- szövetkezet elnöke — Zá- tély, TE, egyetemi docens. kányszek. «5. Diószegi János, fábián20. Szalai József, kőolaj- 64. Dr. Katona Zoltán, kis- sebestyéni tanácselnök — ipari mérnök teleki tanács vb-titkára — Fábiansebestyén, Eperjes. 21. Szögi Bela, KISZ me- Sövényháza, Baks, Puszta- 86. Horváth Jánosné, óvógyei bizottságónak első tit- 3zer, nő — Mindszent. kára. 65. Király Ferenc, pince- 87. Hunyadkürti Lajos, 22. Ifj. Tóth Antal, szalá- gazdasági igazgató — Pusz- MESZÖV-elnök — Csanytemlgyár, munkás. tamérges, öttömös, Rúzsa lek, Bokros. 23. Dr. Varró Vince pro- gg Kiís Rozália, bölcsőde- 88 Nagyístók Sándor, a felfesszor. SZOTE, klinika- vezető — Sandort'alva győí Alföldi Rona Tsz elnöIgazgató 67. Kocsis Szilveszter, sző- ke — Felgyő, Tömörkény. 24. Virág István, MAV, regi Egyetértés Tsz, fogatos 89. Vígh Sándor, mezógazmunkas. brigád vezető — Szőreg. dasági gépjavító vállalati CSONGRÁD gg Dr. Kovács József, az gyáregységvezető — Székku25. Balogh László, FŰTŐBER, gyáregységvezető. 26. Lovas István, vízgazdálkodási társulati elnök. 27. Dr. Máthé Ferenc, áfész, jogtanácsos. 28. Molnár József, megyei vízmüvállalat, üzemvezető. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 29. Béres Ferencné, HODIKOT, munkás. J0. Dobai József, MSZMP városi bizottságának titkára. 31. Farkás Ferenc György, Közúti Építő Vállalat vezetője. ,' 32. Kovács Imre. a megyei tanácselnök áltulanos helyettese. 33. Lőkös Imre, Szántó Kovács János Tsz, üzemgazdász. 34. Martonosi Andrásné, Alföldi Porcelángyár, technikus. 25. Nagy Sándor, aliami gazdasági igazgató. 36. Németh Lajosné, városi népfronttitkár. 37. Oláh Emil, mérleggyár, csoportvezető gépészmérnök. 38. Szabó Endre, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese. 39. Szabó Ferenc, általános iskolai igazgató. MAKÓ 40. ,Dr. Antal László, BMdolgozó. 41. B atka Julianna, közgazdasági technikumi tanár. 42. Borbás József, Lenin Tsz elnöke. 43. Kocsis Imre, BMGgyáregység, belső ellenőr. 44. Kovács Józsefné, redőnygyár, munkás. 45. Vizl András, Úttörő Tsz, művezető. SZENTES 46. Dr. Bacskay Jenő, megyei kórház igazgató-főorvosa. 47. Lantos Balázs, vasipari ktsz, órásrészleg-vezető. MSZMP szegedi járási bi- tas. Iskola életközelben Közeleg az érettségi Középiskolás tanulóink e héten már túljutottak az íráabeli vizsga nehezén, s folytatódik tovább az érettségire való felkészülés. Minden „rémhírrel" ellen- demjegye.) De sokszor előtétben - mely ilyenkor forduI ^ j hogy m az ugyancsak szép számmál ... ... ... ., „retteged" a szülőket és a eretteegi napjaig tokozott rnaturandusokat — a Műve- szorgalommal tanuk jobb lődésügyi Minisztérium az eredményt ér el* mint az idei érettségi vizsgákkal el6ző bekben. Természetes, kapcsolatban semmiféle uj rendeletet nem hozott. A nehezebb a dolga annak, jeleseket az Idén is felmen- aki elégségessel, gyenge tették — kivéve a speciális szorgalommal jutott át egyik osztályok tagozatos tárgyát agyból a másakba. — az írásbeli alol, s a szóbeli vizsga is az eddig elő- Mit tegyenek ilyenkor a írt szabályok szerint folyik, szülők? A következő a fel(Ahogy hírlik, később is adatuk: nyugodt légkört tecaak a tételekben, lesz las- , • , remteni az erettsegizonek a gezte az évfolyamokat, az az lök, hogy a túlzásba vitt doerettségin is szépen meg hányzás is többet árt. mint szokta állni a helyét. (Másként az előző években sem használ. S ami ugyancsak fontos: ne nyugtalanítsa a szülő saját idegeskedésével a gyermekét Még egyszer megismétlem: annak, aki éveken át becsületesen és tisztességesen tanult, nem kell félnie az érettségitől. Épp ezert kár „felülni" mindenféle csacsi szóbeszédnek, mely esetleg az érettségi ' elnök személyéről v&gl a vizsgabizottság munkájáról kering. A „se istent, se embert" nem Ismerő „elnöktípus" mar kikopik lassan az iskolákból. (Annál is inkább, mert az intézetek igazgatói is elmondhatják véleményüérettségi vizsga sú változás. Az új megöl dást 1972-ben egy megyében tanulás számára. Vlgyázzamajd kipróbálják, s fokoza- nak arra, hogy ne feeséreltosan finomítva, leszűrve a ^ ^ ldöt_ ellenőrizzék tapasztalatokat, talán 1975- ... _. ... .. • ... „ ben teszik általánossá. Aki munkaerejét, s óvják a ptllyesmit hallott volna — henés nélküli, reggeltől az neni számonkérő-ítelöszék. mert mindig vannak „jólér- éjszakai órákba nyúló ta- hanem pont es korona négy tesült" szülők —, most ve- nulástóL, Illetve az ezzel együttjáró kimerüléstől. (A a kimerült gyerek érettségi vizsgája valóban nem sákeMondják: az érettségi rül.) Tanuljon tehát a managy drukkal jár. Én azon- turandus — de ne fáradtan ban bátran állítom: csupán és agyonhajszolva azért, mert a szülők — és ^g a vizsgán. Tiltsák meg gye tudomásul a valóságot: az idén marad minden régiben.) legtöbbször általuk, a ta- a doppingoló szerek szedé nulók is — valami borzasz- j^t, mert ezek szokták a tó nagy ügyet csinálnak be- fiatalok idegzetét egy idő lőle- múlva kikészíteni. S arról Nagyon sok szülő nyugta- se feledkezzenek meg a szülanságának az az oka, hogy év nehéz munkájának a vegére. Bátran és őszintén állítom, s higgyék el nekem a • fiatalok: minden érettségi elnök és vizsgabizottság csak örül annak, ha színvonalas, jelenjék tartalmas feleleteket hall, s ehhez a maga módján, a tisztesség és a becsület határán belül — minden segítséget megad. Bánfalvi József az érettségi vizsga eredményét a véletlen játékának tartja, s azt hiszi, hogy gyermeke sorsa egy-egy kérdésen dől el. Szó sincs erről, hiszen az érettségin számos vizsgakérdés szerepel. Azonkívül a vizsgabizottság a tanuló általános tájékozottságára éa intelligenciája fokéra kíváncsi. Annak a tanulónak, aki négy év alatt lelkiismeretesen dolgozott, s a méhecske szorgalmával gyűjtötte a tudást és a 1apasztaLatot, nincs félnivalója.. A tanári osztalyzat hű tükre a tanuló tudásának. Aki például jelesen, vagy jórendűen veIgényesebb korosztály ÁKJ ÜL 4. 1953 tavaszán az elhagyott földeket a termelőszövetkezeti csoportoknak adták haszonbérletbe, igen jutányosán. Se a közgyűlés, se a vezetőség, amelynek tagja voltain, nem tudott erről. Rengeteg jő föld volt. Gera Sándor, egyik jó gazda említette nekem; földet psztanak széjjel a vezetők Ilyen megse létezhet, ki szavazta meg? Szóltam a sógoromnak, nyakunkba vettük az utat. Kérdjük Nagygyörgy Sándort, 15 hold sajátja mellé még annyit használt, mi történik itten? Menjünk u „pipás" Erdeihez. Nagy hangú ember, a város alatti tanyáján kerestük. — Tud-e a földosztásról? — Mi közöd van neked ehhez? — Talán tudni kellene nekem is, ha mar vezetőségi tag vagyok. — Ez csak a ml ügyünk — válaszolta. Ekkor döbbentem rá, az emberek kategorizálva vannak a szövetkezetben, még az ülőhelyek ls megvoltak, hol ültek a szegények, hol n középparasztok és hol a nagj'gazdák. Az ellentétek bántottak, egy csomó embernek vezetője voltam, joggal vártak tőlem helyes intézkedést, szóljak az érdekükben és viselkedjek. Nem hagyhattam annyiban. Aludhi se tudtam. Éjfélkor szóltam a sógoromnak, gyerünk ki a földekre. A Lomovics-dűlőbe tar0100000001 Órakor Nagygyörgy Sándor, aki azt mondta, nem eledet, majd gondoskodunk róla, legyen elég Nem szóltak. Egy szó nem sok, annyit se mondtak. Igaz, már csak olyan parcellák maradtak, amik nem kellettek, szikes, lapos földek, a víz is megállt rajtuk. Hat embernek mér. tem ki mésfél-másfel hóidat. A legközelebbi közgyűlésen felszólaltam. Ekkor már itt működött a partszervezet. K. Sán dor volt a titkára. Hittem, támogatni fognak, s az igazságtalanságot megtoroljuk. Beszéltem a demokráciáról, az egyenlő jogokról, meg ami a számra tolult. Az emberek óriási csöndben voltuk, senki se mert megszólalni mellettem, de ellenem se. Nem volt bátorságuk. Az elnök, K. Szabó Antal mondta: emberek, értsék meg, még mindig van föld, kinek kelL Bátrak se voltak, termelőeszközük se volt, senki se jelentkezett. . — No látják, ilyen ez az ember, van itt föld mindenkinek. Csak szájal. Nagy János, az akkori könyvein, sírva fakadt, hogy ő igazsagosan próbálta elosztani a földet, de nem adódott lehetőség, ahol bejelentsék a nyilvánosságnak. Ü.ira felszólaltam, mert k könyvelőnk nem mondott igazat. És akkor sem álltak mellém a párttagok. Sőt, K. Sándor bácsi élesen megbírált Majdhogy kizártak a közösből. Megint csalódnom kellett. Napok múltán megyek lovas kocsimmal a dűlőúton, Erdei Sándor, ma egyéni paraszt, integet. — Állj csak meg, mit akarsz te? — Hogyhogy mit akarok? — kérdeztem. Megmarkolta a kabátomat elöl. Elöntött a méreg, nagyon türtőztettem magam, életerős fiatalember voltam, ha megszorítom, kiadja a lelkét, de nem bántottam. — Kell neked föld? Nincs elég? Adunk mi sejti, mi lesz a földosztással, ott szántogat, nagy nyugalmasan. Éjjel 1 órakor. A másik parcellában pedig a volt agronómus, Vígh Ferenc. Távolabb a „pávás" Erdei. — Mi történik itt? Mit csinálnák? — Szántank. — Minek alapján? — Mi közötök hozzá? Ez itt az enyém. Jöttek sorba a volt nagj'gazdák, kiválasztották a földet, és szántottak. Ki mekkorát akart. A legjavából. Rosszul esett. Begerjedtem. — Vegyék tudomásul, a maguké eddig van, a miénk meg itt kezdődik. földed, és zabálj, amennyi csak kell. Az akarták, hogy megüssem, és kizárjanak. Nem sikerült, maradtam tovább a talicskás brigád élén. Nem voltunk egyformák, mint a mai termelőszövetkezetben. Érzelmileg is megmutatkozott. a szeuényember szólni sem mert a nagygazdáknak. Ok viszont űgv viselkedtek, mintha a lovon maradtak volna. Aztán elkezdődött a termelőszövetkezetek melletti agitációt. Foglalkoztak velem is, én meg a gondolattal, mi is az a harmadik típus. Azt mondják, minden a mienk, de a tejért, amit hazaviszünk a téeszből, fizetni kelL A gyümölcsöt, amit saját területünkön termelünk meg. meg kell hogy vegyük. Ügy szólt a nóta. magunk irányítjuk magunkat, mégis meghatározzák, mennyit és mit termeljünk. Akkor már az Üttörő es a Köztársaság Termelőszövetkezet működött. Este döcögtem a kocsival hazafelé, fölszedtem az embereket, beszélgettünk, vitatkoztunk, hogyan jobb. De ők se voltak teljesen tudatában annak, hogy mit akarnak. Hittek abban, amit a párt mondott. Dolgozgattak, de többet vitatkoztak, s fegyeimezetlerikedtek. — Neked is itt a helyed közöttünk. Rádöbbensz te még. A pártbizottságiak is győzködtek, és lassanlassan többet jelentett nekem a szövetkezet, mint gondoltam. Vállalkoztam, a kommunistákra támaszkodva alakítunk egy termelőszövetkezetet. Nem mindőjük támogatott. Csak azok a föld nélküli agrárproletárok, akik még a termelőszövetkezeti csoportot sem szolgálták. Például Feketéék, nagy családdal éltek, tíz gyerekkel. Ötvenöt nyarán a termelőszövetkezeti csoport közgyűlésén felálltam. Akkor hangzott el először a számon az elvtárs szó. — Ez az út tovább nem járható. Az ellentmondások megosztják a parasztságot. A szocializmus így nem tud érvényesülni Augusztusban megalakul a Haladás Termelőszövetkezet, minél többen jelentkezzünk. Oda kell nekünk tömörülnünk. Síri csönd volt a nagy tanácsteremben. Egyetlen szó támogatás, de ellenvetes se hangzott. Ügy néztek rám, mint a leprásra. Hittem abban, amit elmondtam. És máshogy meg se tudtam fogalmazni. Jártam sorba az embereket, vitáztam, hadakoztam, • Augusztusban megalakultunk. Harmincötén, agrárproletárok, összefogtunk. Egyetlenegy párttag akadt köztünk. Akkor léptem be én is. Aztán jöttek a többiek. Bojtos Lajos bácsi például. Szeptemberben tartoltuk az alakuló közgyűlést, a vezetőséget is akkor választottuk. Elnök lettem. Mondogatták: — Mit akar ez a suszter, azt képzelitek, tud gazdálkodni? Éhen döglötök a puszta földön. Legjobban önmagunkban bíztunk. Néhányan saját magukban sem. De éltünk. (Folytatjuk^