Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

kedd, 1971, majub 18. 3 Két óvodája van Röszkéftek, téesz óvodának hívják az egyiket. Nem hivatalosan, csak megkülönböztetésképpen. Van, aki azt mondja, igazából semmi köze sincs a termelőszövetkezethez — maga az elnökhelyettes is ezzel kezdi —, de azt is hallani lehet, hogy még mindig van alapja a ritka névadásnak. Amikor új irodaházába költözött a Kossuth Termelőszövetkezet, akkor adta át — hivatalos okirattal adományozta — a régi óvodának.' Hogy mire lehetne használni egy falu közepén levő épületet, elsorolni is nehéz. Ha csupán foltos zsákok raktára maradt volna. gazdasági embereink akkor is gazdaságosabbnak mondhatnák. De mi haszna óvodai személyzet nyújtott műszakos béréhez a szövetkezet a maga forintjaiból minden hónapban ráadást fizet. Az indoklás igen egyszerű: megéri a gazdaságnak. Az óvónők azért szeretnék, ha az eddiginél is szorosabbra fonódhatna a kapcsolat. A fiatalok társadalmi munkáját kérnék inkább. Ha fát ültetnének alkalmas időben az udvarra, árnyékosabb lenne a gyerekek játszótere. Néhány egyszerű játék is kikerülhetne könynyen a kezük közül. Az építőbrigádnak szinte semmi munka lenne egy pancsoló medence, a gyerekeknek valóságos áldás. Biztosan megérkezik a segítség H. D, Játék az óvoda udvarán könnyítése A Belkereskedelmi Minisztérium a nök élet- és munkakörülményeinek javítására széles körű intézkedési programot dolgozott ki, amelyben meghatározta a belkereskedelem, a vállalatok és a szövetkezetek feladatait a vásárlások körülményeinek javítására, a főzés, a mosás és a lakástakarítás megkönnyítésére. A minisztérium egyebek között szükségesnek tartja és elősegíti az önkiszolgálás szélesebb körű elterjesztését. A számítások szerint 1975ig a jelenlegi 6300 helyett legalább S000 üzletben lesz önkiszolgálás. A Zöldért megháromszorozza az előre csomagolt áruk mennyiségét. A minisztérium állásfoglalásában felhívja a vállalatokat, hogy vevőszolgálat szervezésével és a tartós íogvasztási cikkek előjegyzésével könnyítsék meg a vásárlásokat. A kereskedelmi vállalatoknak gondoskodniuk kell elegendő elektromos háztartási készülékről. A minisztérium a társ tárcákkal együttműködve szorgalmazza új háztartási gépek — mosogatógép, elektromos ruhaszárító, gőz-, pára- és gazelszívó berendezés — gyártását. Szükségesnek tartja a minisztérium' azt is, hogy a vendéglátó vállalatok az éttermekben, a bisztrókban és arra akalmas üzemi éttermekben vezessék be a vacsoraszolgáltatást. NEM KRIMI wan egy szövetkezetnek abból, hogy óvoda lett a házából? Amíg csak egy intézménye volt a falunak az apró gyerekek nevelésére, bezsúfolással sem lehetett helyet csinálni mindenkinek. Nyaranként nyílt néhány hónapra egy kisegítő, de hirtelen kevés lett az is. Amikor törvénybe iktatták, hogy a szövetkezet tagjainak munkát kell biztosítani, és a kötelező munkanapokhoz a nyáron túli hónapokat is hozzá kellett adni. akkor merült fel az addiginál is erősebben a kérdés: és a gyermekemet hová tegyem? A kényszerűség hajtotta tehát oda a téesz vezetőit, hogy átadják épületüket. Lehetett benne szubjektív tényező is valamennyi, de a végső döntést a gazdaság számításai hozták meg. A járási hivatal emberei mondják, hogy mostanáig nem találták párját a röszkei példának. Ennyire áttételesen még ritkán számolnak szövetkezeteink, hogy maguk jamak jól. ha a művelődésügyet támogatják. Röszkén azt is hozzátették a kalkulációhoz, hogy még jobb lenne, ha nem kellene délután hazasietniök az asszonyoknak, mert hátha kiteszik a gyereket az óvodából. Reggel 6-tól este 6-ig nyugodtan dolgozhatnak, ha összezsúfolódik a munka. Paprikaültetestöl paprikaszedésig itt mindig összezsúfolódik. Az Elhunyt Gombás Pál Kossuth-díjas akadémikus Gombás Pál kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elméleti-fizikai kutatócsoportjának igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara fizikai intézetének vezetője hétfőn. 62 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gombás Pált az Akadémia saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. * Gombás Pál, a magyar elméleti fizika kimagasló egyénisége 1909-ben született. 1939-ben egyetemi tanárrá nevezik ki. 1947 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, hosszú ideig alelnöke. Üttörő szerepet játszott a hazai elméleti fizikai kutatások megindításában. Munkássága az elméleti atomfizika. szilárdtest-fizika és magfizika terén nagy nemzetközi elismeréssel kísért eredményekkel gazdagította a tudományt. 12 könyve es több mint 130 tudományos dolgozata jelent meg idehaza és külföldön. Tudományos működése mellett kimagasló eredményeket ért el a tudományos nevelőmunkában is. Korai halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar tudományt. Hét esztendő után tönkrement Szeged mini-épitővállalata. a TÖVALL. Veszteségét milliókban számolj iák. Manapság csöd;be mej het egy építőcég? Mikor a ! beruházók, a megrendelők I versengenek minden vállalkozóért, kőművesért, mikor az országban mindenütt új ürémek, Lakótelepek születnek? Furcsa eset, amely mögött óhatatlanul közönséges krimit sejtünk ... Átvizsgálták a j főkönyveket, a bizonylatokat. s kiderült, hogy a TÖVÁLL-t nem közönséges bűncselekmények rendítették meg. Hát akkor mi? A kérdésit, a vállalkozás vezetőjének tettem fel. A válasza: — Ellenünk dolgozott sok minden, hirtelen nem is tudnék jól válogatni, mérlegelni az okok között. A kérdés viszont jogos: miért nem sikerült életben maradnunk. rendesen dolgoznunk? Feladatunk bőven akadt, válogathattunk is. Miután a termelőszövetkezetek — alapító tagjaink —, annak idején, 1963-ban megalakították a TÖVÁLL-t, a munkát a mezőgazdasági szerfás épületekkel kezdtük. Az első esztendőben 156; 1969ben már 280 dolgozónk volt. Aztán nvugtalanitó jeleket tapasztaltunk, jobban mondva amikor én a céghez jöttem, észleltem. Ügy láttuk,' nem megfelelő a gazdasági háttér. Kevés a pénzünk anyagra, munkabérre. Az állandó tőkeszegénység miatt „sorban álltunk" a bankban, nem hiteleztek az építőanyagot szállító cégek sem. Kénytelenek voltunk rendre rossz kompromisszumokat kötni a partnerekkel, a megrendelőkkel, hogy nagy erőfeszítések árán szerezzünk munkabérrevalót... A késedelmek miatt tavaly félmillió forintot fizettünk ki kötbérre, perköltségre, kamatra. — Tehát az anyagi nehézségek? — Nemcsak azok. Azt hiszem. szervezetlenségünk, a létfontosságú adminisztráció gyengesége miatt vesztettünk! Sajnos későn, a felszámolásnál derült ki, hogy legjobban a főkönyvünk vezetett félre bennünket: nem kaptuk figyelmeztető jelzést vagyoni helyzetünkről. a valóságos kiadásról, bevételről. Tény, amikor már veszteségre álltunk. magas munkabért fizettünk ki. A műszaki vezető nem fogta össze a termelést, gyenge volt az ellenőrzés. Nemegyszer megesett, hogy az „egész vonat" félrevezette a TÖVÁLL-t: a művezetők papíron „építettek" — azaz vastagon számoltak el. s mi fizettük az el sem vegzett munkáért... kedtünk a pénzért. Persze kint a területen se ment minden normálisan: az emberek egvkettóre rákaptak a lógásra. Na. de ezek után nem csodálom! A kőműves: — Igaz. a TÖVALL gavallér módon fizetett. Ebből a szempontból a legjobb vállalat Szegeden, még a magasépítőnél sem kerestem ennyit. — És most hova megy dolgozni ? — Egy téesz-üzemágba. Azt mondják, ott is jó a kereset CSAK A PÉNZ? II körzeti orvosok szerepe az egészségügyben A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete — MÁOTE — rendezésében vasárnap Siófokon befejeződött a körzeti orvosok első országos kongreszszusa. A háromnapos tanácskozáson az ország minden részéből egybegyúlt mintegy hatszázötven orvos vitatta meg a biztosítottak egészségügyi és szociálpolitikai kérdéséit. A kongresszuson leszögezték, hogy a szocialista egészségügyben kiemelkedő szerepe van a körzeti orvosnak, nemcsak a betegségek gyógyításában. hanem az egyén és a társadalom számára ugyanolyan fontos megelőzés, gondozás és rehabilitáció terén is. Ezeket a feladatokat csak szakszerűen képzett, és az orvossal jól együttműködő asszisztencia segitsegevel lehet megvalósítani. (MID Az igazgató fiatal ember, tavaly nyár elején — megbízatása második esztendejében — idegszanatóriumba került. Rövid idő múlva visszatért — mint mondja — „Nem akartam feladni, abban bíztam, hogy a kátyúból kisegíthetjük a vállalkozást. De a bajok halmozódtak. egyre gyakrabban kellett „külön tornát" vívni azért, hogy a TÖVALL fizetést adhasson embereinek". A hivatalnoknő: — A számvitelünk sosem állt rendben, én ekkora összevisszaságot nem tapasztaltam még. És azok, akiket mi összeszedtünk! Végighallgattam a felvételre jelentkezőket, legtöbbjük azzal kezdte „Mit fizetnek?" —, hogy mit kell érte csinálni. azt elfelejtették megtudakolni. És alkudtak az órabérre, mint a piacon! Mi, mert nem tehettünk mást — felvettük őket. Magas órabérekért. A rendes, becsületes munkások erre mérgesek lettek; joggal kérdezték: ha a jöttmentek ennyit kapnak, mennyit érdemelnek ők? Így kúszott mind magasabbra az órabér — teljesítés nélkül. A technikus: — Valahogy nálunk nem alakult ki a fegyelem, az a légkör. amelyben érvényt szerezhettünk volna az utasításnak. Csak pénzzel operáltunk. A régén már szinte mindenért pénzt ajánlottunk. A brigád vezető: — Ne írja be a nevemet, úgyis kilépek. Nekem az a véleményem, hogy a vezetőség nem jól irányított; sose volt. időben anyag, késett az utánpótlás, idegesFELELÖSSÉG NÉLKÜL Valóban. a TÖVALL a város legjobban fizető építövállalata volt, az átlagkereset a fizikai dolgozóknál 2577—2850 forintot. (!) is elérte —. de akadt olyan fútőszerelő, aki havonta 4000—4500 forintot vett fel. Személyenként ellenőrizhetetlen a produktum: összességében azonban igen: a magas keresetek mögött nem állt ilyen értékű teljesítmény. A TÖVÁLL — amely 1970-ben már csaknem négyszáz dolgozót foglalkoztatott — végül nem kapott hitelt a banktól. A legnehezebb időszakban a műszaki vezető egyszerűen kilépett. Példáját sokan követték. március közepén már 130 ember hiányzott, s ez fokozta a gondokat. „Ha a munkákat más vállalkozók fejezik be — az alapító tagoknak nagyobb lesz a veszteségük" — mondja végül Lemondóan az igazgató. Aztán hozzáteszi: „Még nem kellett, volna felszámolni, talán volt lehetőség .. A páratlan szemlélő azonban másként látja: a TÖVÁLL-nak törvényszerűen a csődhöz vezetett az útja. Esztendőről esztendőre csökkent a felelősség a feladattal, a szakmával szemben. Ahogy az igazgató emiitette: az egész vonalon. Becsületes munka helyett lógást választó órabérvadászoktól kezdve, a hamisan számoló művezetőig, a gyenge műszaki vezetésig, ellenőrzésig... A kongresszus így fogalmazott nemrég: „Az anyagiasság tönkreteszi az alkotó légkört." Hogy mennyire igaz ez. bizonyíték rá a TÖVÁLL sorsa. Egy építővállalaté, amely hazánk eddigi legnagyobb építőipari konjunktúrájának idején befejezte pályafutását. Matkó István Távközlési világnap Tegnap délután a nemzetközi távközlési világnap alkalmából ünnepséget tartottak a Posta vezérigazgatóság tanácstermében, ahol Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Tegnap a 4-es, a 62es. a 114-es budapesti postahivatalban. valamint Miskolcon. Debrecenben, Szegeden. Pécsett és Sopronban alkalmi belyegzót hasznait a posta. (MTD Küldöttségünk a Szovjetunióban Szül őfaj ujában: Emlékművet állítottak Dobi Istvánnak Szőny lakossága vasárnap Dobi Istvánra, az Elnöki Tanács elhunyt elnökére emlékezett. A tanácsházzal szembeni Hősök terén bensőséges ünnepség közepette felavatták a falu szülöttének, Dobi Istvánnak emlékművét. Ott volt az ünnepségen Dobi István özvegye. Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Kroszner László, a Komárom megyei tanács elnöke, valamint az Elnöki Tanács képviselői, a megye párt-, állami életének, tömegszervezeteinek más vezetői. Eljöttek a környező községekből, sőt a távoli vidékekről is Dobi István egykori barátai, tisztelői. Meghívták az avatóünnepségre mindazokat az intézményeket, szerveket, brigádokat is, amelyek az Elnöki Tanács volt elnökének a nevét viselik. Az ünnepi beszédek után koszorúkkal, virágcsokrokkal borították be a szobor talapzatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn elutazott a Szovjetunióba a Magyar Szocialista Munkáspárt pártmunkásküldöttsége, amelyet Nagy Tibor, a pártés tömegszervezeti osztály helyettes vezetője vezet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Háry Béla, a Központi Bizottság osztályvezető" helyettese búcsúztatta. Jelen volt Sz. Sz. Szatucsin, a szovjet nagykövetség tanácsosa. (MTI) Óvoda Röszkén A második műszak