Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

4 SZERDA, 1971. ÁPRILIS 14. 3 Csizmadivat IA XIX. században -JcetffuiP — Sajnos, meg kell vennie, kérem, mert nem bírom lehúzni önről... „Ismeretlen repülő tárgyak" A repülő csészealjak históriája szinte valószínűtlen, hogy máj* a múlt század embereit is ioglalkoziatta voina ... Pedig így van. Bár a köztudat valójában századunk, és főleg az elmúlt legutóbbi két-három évtized „felfedezésének" tartja e különös égi jelenségeket, az ezernyolcszázas évek erdélyi magyar sajtója azonban néhány érdekes meglepetéssel szolgál. Amint a kolozsvári történész Gyémánt László kutatásaiból kiderült, már 1828. november 22-1 tudósításában a kolozsvári Erdélyi híradó Élelmiszergazdaságunk helyzete;, fejlődésének fii vonásai A területek fejlettségi színvonalában fennálló felszabadulás előtti időikből örökölt nagymértékű aránytalanságok csökkentésében a szocialista gazdaság építésének elmúlt 26 esztendejében nagyot .léptünk előre. A tudatos területfejlesztés azonban csak az 50-es évek második felétől, illetve az 1960-as KB-határozat után indult meg. Megyénk, s ezen belül Szeged határmenti fekvése miatt tempóveszteségben volt más területekhez képest. Az utóbbi évek fejlődése azonban eltünteti ezt az elmaradást is. Bár nehéziparunk örvendetes ütemben fejlődik, mégis a területi munkamegosztásban a könnyű- és élelmiszeripar játszik vezető szerepet, melynek nyersanyagbázisát túlnyomórészt mezőgazdaságunk biztosítja. Megyénk iparosítása az élelmiszer-gazdaság jelentőségét nem csökkentette. Élelmiszer-gazdaságunk felszabadulás utáni fejlődéseben 5 fő szakaszt különíthetünk el: Az 1945—49-ig terjedő időszakban legfőbb eredmény a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változás volt. Mezőgazdaságunkban a nagybirtokrendszert felváltó kis- és középparaszti gazdaság vált uralkodóvá. Élelmiszeriparunk államosításával viszont társadalmi tulajdonba kerültek a közép- és nagyüzemek mellett a kis, helyi üzemek is. A háborús károk helyreállítása után fő cél a termelés fellendítése volt 1950—58 között élelmiszergazdaságunk termelőerői stagnáltak. Mezőgazdaságunk fejlődése — az 1957től tapasztalt némi javulás ellenére nem volt kielégítő. Jelentős eredmény volt azonban, hogy megteremtettük a szocialista átszervezés számos előfeltételét. Élelmiszeriparunkban a centralizáció és a koncentráció fokozása volt a legfőbb eredmény. 1959—62 között befejeztük mezőgazdaságunk szocialista átszervezését és a termelőerők gyors fejlődése vette kezdetét. Ez új feltételeket teremtett élelmiszeriparunknak és mindinkább követelte a feldolgozó kapacitás növelését. 1963—69-ig mezőgazdasági nagyüzemeink megszilárdultak, szorosabbá vált a feldolgozóiparral való kapcsolatuk. fokozódott élelmiszeriparunk korszerűsítése, kapacitásának növelés® 1969-től szemünk előtt játszódik le a mezőgazdaság és az élelmiszeripar élelmiszer-gazdasággá ötvöződése, újszerű kapcsolatok kialakulása. Ennek az időszaknak az értékelése hosszabb távon lehetséges, de a tendencia jó és a kezdeti sikerek biztatóak. Fokozatosan tért hódítanak a korszerű agrotechnikai eljárások. Nő az öntözött területek nagysága (1969-ben a nagyüzemi gazdaságok öntözött területe 24 ezer kh volt). Emelkedik az egységnyi területre jutó műtrágya-felhasználás. Az elmúlt évben a mezőgazdasági terület több mint felén eszközöltünk műtrágyázást. Elterjedtté válnak a különböző vegyszerek alkalmazása, napról napra javul a gépekkel való ellátás. Állattenyésztésünk a kismértékű, szám szerinti gyarapodás ellenére is sokat fejlődött. 1954-től 1970-ig állatállományunk számosállatban kifejezve 135 ezerről 145 ezerre emelkedett Ennél szembetűnőbb eredményt értünk el azonban a hozamok növelése terén. Míg pl. a felszabadulás előtt egy tehén átlagos tejhozama 1500—1600 liter volt, azóta mintegy 000—1000 literrel emelkedett ez az érték. A korszerű állattakarmányozási eljárások alkalmazásával megrövidítettük és csökken tettük az egységnyi hús előállításához szükséges időt és takarmányráfordítást Mezőgazdasági termékeink egyre növekvő hányada kerül feldolgozásra. Megyénk élelmiszeripara termékeivel a már megalapozott világhírnevet öregbítette. A Szegedi Szalámigyár, a Paprikafeldolgozó Vállalat, a Konzervgyár és a Szentesi Baromfifeldolgozó termék® tőkés és szocialista piacon egyaránt keresett cikkek. Ha az 1959-es termelési szintet bázisként 100-nak vesszük, akkor 10 év alatt a szalámitermelés 209, a vágott baromfi 186, a gyümölcskonzerv 319, a főzelékkonzerv 418 és a fűszerpaprika őrlemény 183-ra emelkedett A negyedik ötéves tervben további dinamikus fejlődést várunk élelmiszer-gazdaságunktól a növekvő belföldi szükséglet és a külföldi kereslet optimális kielégítése érdekében. Abonyl Gyulánc dr. így számolt be az Abrudbánya nyugati határa felett lezajlott érdekes eseményről: a felnőtlen tiszta égen, egy percig tartó mennydörgésszerű zaj, majd villámlás után „két mozsárágyú kilőtt füstjéhez" hasonlító valami jelent meg, ami „kevesebbnagyobb sebességgel" — tehát valószínűleg sebességét változtatva — haladt át a bányaváros felett Ezt a feltevést erősíti, hogy „a földtől mintegy 50 ölnyire" a tudósítás szavait idézve „úszásban csendesedve ... meg is állapodott", majd ellenkező irányba vette újra útját Ugyanakkor ezzel egyidőben a furcsa tárgy színét is változtatta, az eredeti kékről „gyenge sárgára". Neon sokkal később, 1835. január 10-én ugyancsak hasonló szenzáció jelent meg az Erdélyi híradó hasábjain, a Jelenkor anyagából kölcsönözve. Ez az előző esztendő decemberében Debrecenben észlelt „nevezetes égi tüneményről" ad hírt olvasóinak. A derült ég alatt hirtelen rendkívül nagy világosság támadt, amely annyira „átalányos ós rendkívüli volt", hogy „fényénél minden legkisebb tárgy is a földön látható lett". Majd egy „iczés üveglopó vagy hévér nagyságú" tárgy jelent meg, mely keresztül a városon, ismét nyugat felé tartott és „magától szüntelen szikrákat hányt, mint a rakéta". A jelenség ezúttal mintegy „négy elsőrendű percig" tartott és „csaknem minden közbirtokos azt hitte, hogy az 6 udvarán keresztül van annak útja". A „repülő csészealj" elhaladtában „megszámlálhatatlan apró csillag formát" hagyott maga után és az égre „különös véres színt vetett, az ég piroslott mint midőn éjjel gyulladás van". A város őrei félre is verték a harangokat, ám látva, hogy lángok sehol sincsenek csakhamar abbahagyták a riasztást. A két tudósítás érdekes módon sok egybehangzó tényt közöl. Az évszak, a meteorológiai körülmények azonossága, a tárgyak formája, a kisérő körülményék, a sebesség, színváltozás, valamint a földhöz közelítés mintegy a véletlen kizárása mellett érvelnek... Így szinte önként kínálkozik a kérdés: nem kellene-e a ma oly nagy port felverő „ismeretlen repülő tárgyak" híradásának eredetét a távolabbi múltban keresni? A homoki bor készítése és kezelése A homoki borok az utóbbi esztendőkben előretörtek, egyre több versenyen viszik el a pálmát A közönség is megkedvelte a homoki borokat, s ez különösen azért jelentős, mert nálunk a legnagyobb területet a homoki szőlők foglalják el. Ez ad időszerűséget is Kádár Gyula új könyvének, amely a homoki bor készítéséről és kezeléséről szól. Külön érdeme a könyvnek, hogy az egyéni és háztáji gazdaságok részére is hasznos tanácsokat ad, ami azért fontos, mert ez a terület borászati szempontból a legelhanyagoltabb. A bortermeles kialakulásától kezdve a korszerű borászati üzemekig minden fontos mozzanattal megismerteti a szerző az olvasót és önálló fejezetben foglalkozik a palackozással. A hasznc« könyvet a Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg. Többgyermekes anyák pótszabadsága H. I.-né három gyermek édesanyja. A legidősebb gyermeke tizenkét éves. Úgy hallotta, hogy a Munka Törvénykönyve a többgyermekes dolgozó anyák részére több szabadságot biztosít a rendes szabadságon felül. Kéri, közöljük, hogy gyermekei ntán hány munkanap pótszabadságra jogosult, és lehetséges-e az évi rendes szabadságával egyidőben kivenni? Másik kérdése: a fentleken kívül jogosult-e havi egy nap fiI. KERÜLET Házasság: Szabö László és Csamangó Anna, Pintér József és Bácskai Eva, Sípos József és Sulyok Erzsébet, Lévai Péter és Dér Ilona, Pusztai László és Lovas Katalin, Oláh Miklós és Varga Katalin, Haris László és Nemes Mária, Varga Akos és Vajda Ágnes, Farkas Gyula és Csépányl Erzsébet, Kálmán Lajos és Viola Mária. Virág István és Mezei Irén. Bodó Árpád és Lajber Eva, Vajda Béla és Lehotal Katalin, Lajos Béla és Teleki Julianna házasságot kötöttek. Születés: Czlner Istvánnnak és Papp Klárának Ildikó Beatrix, Kalmár Lajosnak és Vajas Annának Zoltán. Fodor Istvánnak és Diós Máriának Lstván Sándor, Dávid Józsefnek és Kovács Mariának József, Kiss Gyulának és Bálint Gizellának Gyula Pál, Csainangó Lászlónak és KLss Máriának László, Kálmán Dezsőnek és Forrai Ilonának Zsolt Csaba, Lele Istvánnak és Kocsis Irmának Ibolya Mária, Kósa Bertalannak és Palotás Évának Gabriella Eva. Veszter Vilmosnak és Bodnár Annának Ágnes, Petrina Györgynek és Lóczl Katalinnak Attila György, Melegh Istvánnak és Dobosi Évának Györgyi Eva, Katz Jenőnek és Búrunkat Erzsébet Edina Erzsébet. Glla Jánosnak cs Csányl Piroskának László. Zsíros Andrásnak és Kovács Máriának Éva Zsuzsanna. Kálmán Dénesnek és Kiss Ilonának Zoltán Dénes. Alvecz Jánosnak és Csanádi Ilonának János, Gllicze Józsefnek és Fenyvesi Magdolnának László, Busa Bélának és Dabts Jankának Béla, Lajos Istvánnak és Asztalos Gyöngyinek Szilvia. Török Miklósnak és Vas Mariannának Marianna, Gyuris Istvánnak és Nagy Gizellának Anikó, Bokros Józsefnek és Borombos Teréziának Róbert, Dóda Sándornak és Farkas Katalinnak Sándor, Kocsis-Savanya Vincének és Farkas Máriának Zoltán Attila, Gombos Lászlónak és Török Juliannának László Tibor, Tandari Jánosnak és Fenyvesi Annának Krisztina, Róka Sándornak és Beregi Irmának Sándor. Lőrincz Lajosnak és Tóth Erzsébetnek László Zsolt. Szobácsi Zoltánnak és Moldován Margitnak Ágnes, Frank Istvánnak és Puskás Irénnek Eva. Csanádi Józsefnek és Patlk Arankának József István, Csanádi Józsefnek és Patik Arankának Zsolt Gábor. Pécsi Lajosnak és Bocsi Katalinnak Halnalka. Böröcz Lászlónak és Kovács Máriának ruta Melinda Földvári Lászlónak és Vad Zsuzsannának Attila, Bruttyó Károlynak és Horváth I Juliannának Márta Mária. Juanyakönyvi hírek hász Antalnak és Rakovlcs Évának Gábor Antal, Szabó Ferencnek és Tanács Katalinnak Ágnes Etelka, Bankovlcs Attilának és Pócs Magdolnának András, Kispéter Józsefnek és Samu Jolánnak Józef, Pintér Ferencnek és László Irénnek Szilvia Katalin, Nagy Gyulának és Ott Katalinnak Gyula, Horváth Istvánnak és Lltsauer Erzsébetnek Katalin, Papp Lstvánnak és Veréb Máriának István Gábor, Nagy Ferencnek és Tancsa Erzsébetnek Ágnes, Pongrácz Gusztávnak és Suhal Máriának Gusztáv, Gombkötő Istvánnak és Kozma Ibolyának István Zoltán, Csuhaj Zoltánnak és Mészáros Erzsébetnek Zoltán Tibor, Nagy Mihálynak és Csurgó Annának Mihály, Vidács Istvánnak és Tóth Uonanak István Zsolt, Rácz Lászlónak és Fehér Erzsébetnek Krisztina Erzsébet, Bullás Ferencnek és Bali Piroskának Erika Andrea, Gálost Tamásnak és Hegedűs Máriának Zsuzsanna. Szilasi Sándornak és Hódi Etelkának Sándor, Gruber Györgynek és Domokos Katalinnak László. Vlncze Jánosnak és Gregus Ilonának László. Okner Ferencnek és Tóth Honának Ildikó, Baranyl Tibornak és Patkós Zsuzsannának Gábor Sándor. Arnold Gyulának és Tóth Máriának Róbert Béla, Béleczki Imrének és Király Ibolyának Ferenc. Vas Sándornak és Lévai Irénnek Zsuzsanna, Finta Jenőnek és Makra Györgyinek Szabolcs István. Jakab Csabának és László Erzsébetnek Imre. Siklósi Csabának és Ralkl Erzébetnek Csaba, Makra Istvánnak és Kiri Ilonának Ágnes, Daróczl Andrásnak és Szebeni Rozáliának Tünde, Hevesi Mihálynak és Nagy Veronikának Imre Mihály, Gonda Károlynak és Czirok Juliannának Károly, Hódi-Rovó Antalnak és Zomborl Irénnek Ágnes. Bán Vincének és Kovács Annának Ottó, Kökéndy Lászlónak és Parai Mártának Zoltán László, Demeter Lajosnak és Lázár Rozáliának Lajos. Borbély Józsefnek és Balos Teréziának Anita. Fekete Károlynak és Gyenes Erzsébetnek Erzsébet Tbolva nevű gyermekük .született Halálozás: Koppány Zsuzsanna, Szőke Sándor, Simon Lajos, Sachettl Antal, Tóth Györay. Boros Julianna, Csákány Béla, Nosszlám Lajosné övári Mária, Kekes-Szabo József, Marton Dezsóne Tokár Eva, Hering István, Franek Ilona, Lajos Janusné Gyomuer Hermina, Sonkolyok Lajos, Érchegyi István, SzaDO István, Szakad István, Polgár Laszio, . Nemeth Ferencné Kiss Anna, Elek Imre, Kurucz Jánosnó Szalai Margit, Deli Lajosne Pelikán Rozália meghalt. 11. HEKLZ.EX Házasság: Faragó István és Kiss Eszter, Fejes Gábor és Simon Julianna, Péter Lajos és Kopasz Mária, Balogh István es Sával Eva libolya, Köböl István Mihály és Miklós Rozália, Nagy József Pál es Tóth Julianna, Kovács István és Mészáros Julianna, Tóth Ferences Varga Eva Mária, Kocsis Ferenc és Bárkányi Julianna, Kovács Péter Pál és Kakuszi Mária Magdolna házasságot kötöttek. Halálozás: Zab György, Lippal István, Menyhárt János, Gyuris Ferenc, Barna Józsefné Nagy Etelka, Bezdán Gyuláné Erös Ilona meghalt. III. KERÜLET Házasság: Vlncze Attila And rás es Fehér Margit, Naschitz Karoly Matyas és Szabó Gizella, Tihanyi Sándor es Vetró Piroska, Tóth Géza József és Horváth Erzsébet hazass&got kötöttek. szüleien: Bozsó Istvánnak és Prágai Marta Gabriellának Csilla, Dekany Jánosnak es Kiss Irénnek Edit Margit, Kádár Balint Gyulanak és Halasi Mariának Balint Gábor, Miklós Ferencnek és Maroti Matildnak Ferenc, Szél Ferencnek és Alblechtovich Annának Ferenc László, Farkas Istvánnak és Hermann Máriának Eva, Kocsor Sándornak és Szűcs Aranka Juliannának Tímea, Pintér Antalnak és Kálmán Máriának Zsuzsanna, Hajagos Istvánnak és Henneberger Klára Máriának Krisztina. Papdl Antalnak és Vigli Ilonának Edina, Kovács Józsefnek és Karkusz Erzsébetnek József, Oszlp Andrásnak és Nagy-Torma Katalinnak Ágnes. Spécz Istvánnak és Tublk Maria Viktóriának Livia Erika, Béres Gábor Sándornak és Urbán Annának Gábor Sándor, Szeles Ferencnek és Farkas Veronikának Zoltán. Szigeti István Józsefnek és Lajkó Mária Magdolnának Szilvia nevű gyermektik született. Halálozás: Oláh Sándor. Roka Julianna, Szűke Isi vénné Juhász Rozália. Stokker Józsefié Adám Mária. Pörzsölt I.ajosné Busa . urbúla. Poberal Józsefné Szedlák Jlona Kalmár Béláné Molnár Katalin, Tisza Berta meghalt. zetés nélküli szabadságira a gyermekek ntán, s ha igen, van-e olyan lehetőség arra, hogy az egy-egy napokat összegyűjtve egyszerre vegye ki? A Munka Törvénykönyve 50. paragrafusa 2. bekezdés a következőket mondja ki: A dolgozó anyának három gyermeke után évi két, minden további gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermekeket lehet figyelembe venni. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló rendelkezés pedig kimondja, hogy többgyermekes anyák és a vak dolgozók pótszabadsága, valamint a jutalomszabadság a dolgozót egyéb címen járó pótszabadságon felül és az évi tizenkét munkanapos határon túlmenően is megilleti. A fentiek alapján olvasónkata rendes szabadságon felül gyermekei után naptári évenként két munkanap pótszabadság megilleti. A szabadságét egyszerre is, és külön-külön is kiveheti, ha azt a vállalat szabadságolási terve másként nem szabályozza. A 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 59. paragrafusa szerint annak a dolgozó nőnek, és gyermekeit egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell biztosítani. Olvasónk gyermekei után a két fizetett munkanapon túl, havonta még jogosult egy fizetés nélküli szabadnapra Is. Ez utóbbit havonta kell kivenni, azt összegyűjteni és évenként egyszerre kivenni nem lehet. Dr. V. M. Nemes gránát a patakban Törők kori kardhüvelyek, gyűrűk, címerpajzsok és antik medaillonok divatos díszítőköve volt a cseh, vagy másik nevén a nemes gránát. Ez a rendszerint tűzvörösen áttetsző szép fónytőrésű ékkő szlovákiai lelőhelyéről kapta nevét, s messzi földre eljutott a drágakőkalmárok karavánútjain. Az eredetit tökéletesen utánzó üvegtechnika, s nem utolsósorban a gazdasági, társadalmi változások sok más értékes rokonával együtt a gránátot Is kiszorították az ékszerészműhelyekből. Az utóbbi években azonban ismét megjelent, a gránát a modern vonalú ötvösmunkák ékköveként, s mintha reneszánszát élné az acháttal, s az opálfélékkel együtt. Ez a színében rubinhoz hasonló, rombtizenkettesben vagy deltoidhuszonnégyesben kristályosodó ékkő a vulkáni kőzetek egyik jellegzetes kísérő ásványa. Bonyolult vegyi öszszetételű, magnéziumot, mangánt, alumíniumot és sok minden egyebet tartalmazó kőzet. Nem nemes változata nálunk is bőven akad többek között az andezit fajtákban, s felaprózódott darabjait a dunai homok is bőven tartalmazza. A börzsönyi Bucsina (új nevén Bükkös) patak torkolatait képező hordalékban például száz számra találni szépen kristályosodott példányokat, de ez a közönséges fajta rendszerint sötétbarna, szürke, vagy enyhén vöröses színű és nem hatol át rajta a fény, mint a szlovákiai változaton. Így tartja ezt számon a szakirodalom, s így tudták eddig a hazai ásványgyűjtők is. Legutóbb azonban néhány szenvedélyes gyűjtő nemes gránátot talált a Bucsina-patak hordalékában Igaz, néhány darabon csak a sok ezer között. s ezek sem különösen nagyok. Nem is valószínű, hogy e felfedezéssel a kedves kis börzsönyi patak ékkőlelőhellyé válna. Tudományos szempontból azonban f ti tétlen figyelmet érdemel a nemes gránát hazai felbukkan.!-q. /