Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

11 VASÁRNAP, 1971. ÁPRILIS MAGYAR ÉPÍTÉSZETI KIÁLLÍTÁS BÉCSBEN A magyar—osztrák építés­ügyi kapcsolatok erősödéséy nek, a szorosabb együttmű­ködési törekvéseknek első je­lentős megnyilvánulásaként magyar építészeti és város­építési kiállítást mutat be Bécsben az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ .rendezésében és a Magyar Építőművészek Szö­vetségének közreműködésé­vel ápi'ilis 16-án nyílik meg a kiállítás. VÖRÖSHAGYMÁVAL A KOLESZTERIN ELLEN A harkovi Orvostudomá­nyi Intézet gyógyszerészei vöröshagymából olyan kivo­natot készítettek,. amely ked­vezően hat az emésztésre és megkönnyíti a szív munká­• ját. Ugyanezek a tudósok megfigyelték, hogy a szárí­tott hagymából készült pre­parátum jelentős mértékben csökkenti a nyulak vérének koleszterintartalmát. NAGY ATTILA KÜLFÖLDI FELLÉPÉSEI Nagy Attila, a Szegedi Nemzeti Színház tagja az el­múlt napokban Brüsszelben és Párizsban vendégszere­pelt: Zentay Anna. Melis György, Kibédi Ervin és Ha­dics László társaságában szó­rakoztató műsorban lépett fel a két városban élő ma^ gyarok előtt. A francia fő­városban 500 főnyi hallgató­ság előtt mutatták be műso­rukat, abból az alkalomból, hogy április 4-én ünnepelte fennállásának 125. évforduló­ját a párizsi magyarok önse­gélyező köre, amelyet 1846­ban alapítottak, s többek kö­zött elnöke volt Munkácsy Mihály is. MAGYAR FIATALOK SZAKMAI GYAKORLATA AZ NDK-BAN Az idén 4800 magyar fia­talnak nyílik lehetősége, hogy az NDK-ban végezhes­sen szakmai gyakorlatot. A jelentkezéseket április 15-től előreláthatólag július 31-ig fogadja el a főváros tanácsa, illetve a n«egyei tanácsok munkaügyi osztálya. A szak­mai gyakorlatra a Magyar Népköztársaság és az NDK munkaerő-együttműködése ad lehetőséget. MŰKÖDIK A TEJTÁVVEZETÉK Uglics városában (OSZSZK jaroszlavi körzet) elkészült az első szovjet tejtávvezeték. Hossza 6,5 kilométer. A ve­zeték polietiléncsövekből ké­szült és a Rosszija kolhoz farmját kapcsolja össze azzal a sajtkészítő üzemmel, ahol a híres uglicsi sajt készül. LOTTÖ­TAJÉKOZTATÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgátóság közlése szerint a 15. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négy ta­lálatot 52 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 76 500 forint. Három találata 4675 fogadónak volt, nyeremé­nyük 425 forint, a kéttalála­tos szelvények száma 131 823 darab, ezekre egyenként 19 forintot fizetnek. A nyere­ményösszegek a nyeremény­illeték levonása után érten­dők. A közölt adatok tájé­koztató jellegűek. FÖLDCSUSZAMLÁS, ÁRVÍZ Peru északkeleti részén a legutóbbi két nap alatt nagy esőzések okozta földcsuszam­lások és árvizek 14 ember halálát okozták. Különböző városokban legalább ötven épület omlott össze, köztük egy templom, egy iskola és egy törvényszéki épület. HAVAZOTT SZAŰD-ARABLABAN Szaúd-Arábiában rendkívül szokatlan dolog történt: az ország délnyugati részében levő Ibha városra másfél méter hó esett, az ország többi részén is havazott, es helyenként a hó eltorlaszol­ta az utakat. A hiba nem a védelmi berendezésben volt Egy fantáziadús csirkefogó Becart a rendőrség szaba­esütörtökön este 900 000 frank dította iri jól biztosított üz­értékű ékszerrel a zsebében letí fogsagá;boL távozott egy minden védel­mi berendezéssel oHatott pá­rizsi ékszerüzletből. i4 kontrás qyóqyutásn Öszhaju barátom régen nem ját­szik már cigányzenekarban. Csak olyan alkalmi muzsikus. Mindig „megszagolja" hol van szükség a száraz fára. A nyugdíja különben igen alacsony, s jól jön egy kis ki­egészítés. Jellemzéséhez hozzátarto­zik az is, hogy szereti az italt. Nem részeges, csak itálkedvelő. Előbb csak feketét, iszik, tartja magát, hát­ha nem kísérti meg az alkohol ördö­ge. Később is csak a hosszúlépésig merészkedik. A harmadik ilyen lé­pes után fogadja el a pálinkát. Az­tán már mindegy. Egyik vasárnap délelőtt a Sárga­üdülőtelepen találkoztam az őszhajú muzsikussal. Bánatosan téblábolt az egyik vállalati üdülő kerítése előtt. Furcsán nézett ki hegedű nélkül. Hosszú karjait térdéig lógatta, hi­ányzott a megszokott fekete „mű­szertáska" kezéből. Segélykérően né­zett rám és halkan, suttogva fogadta köszönésemet. — Mi van öreg? — érdeklődtem bánatos arcát, fürkészve. — A hegedűm. Oda a hegedűm —, mondta, szinte sírva. Bent az üdülő­ben jókedvű társaság mulatozott, éneküket hegedűszó kísérte. — Talán csak nem ott van a he­gedűje? — De ott van, s nem adjak visz­sza! — megjegyzése felért egy fel­jelentéssel. Nem értettem hirtelenjében a dol­got. Milyen emberek lehetnek azok, akik elveszik az öregnek a hegedű­jét. egyetlen társát, nyugdíj kiegészí­tésének tárgyi feltételét? — Kérte tőlük? — Még nem — válaszolta nem kis meglepetésemre. Kiderült aztán, hogy el sem vet­ték azt a hegedűt senkitől, hanem találták a kerítés tövében. Ott, ahol az öreg hajnalban hagyta, mert a pálinka vezérelte hazafelé. Délelőtt a hegedű hangja után bócorogva ta­lált el az üdülőig. Nem volt mersze jelentkezni. Nekem kellett elkérni. Adták szívesen. Kértem őszhajú ismerősömnek egy dupla feketét, kis hubertusszal és beszélgettünk. Agyvérzése éppen egy esztendővel ezelőtt volt.. Megbé­nult a bal oldala. A kórházban ke­zelték és ráparancsoltak, hogy nem ihat egy csepp italt sem. — Akkor minek iszik? — Vigyáz­zon magára, újra baj lehet. — Ne mondja már nekem ezt, hi­szen az ital gyógyított meg, ha nem iszom a kórházban pálinkát, még ma is bénán feküdnék. Persze nem akartam elhinni ezt a suletlenséget. De ő tovább magya­rázta gyógyulása történetét. — Második napon jönnek a dok­torok és mondják: Lajos bácsi emel­je fel a bal kezét. Nem tudtam fel­emelni. nem mozdult. Délután be­jött a fiam látogatóba, s amikor az ápolónő nem figyelt, mondtam neki: Hozz fiam apádnak holnap egy fél­decit. azt a kis fütyülőset. A gyerek ingatta fejét, hogy nem hoz, szó sem lehet róla. s talán meg is büntetnék. Erre mérges lettem és art mondtam neki. hogy ha nem hoz, még a teme­tésemre se jöhet el. Beadta a dere­kát és a következő látogatási napon a fejem alá csúsztatta a kistiveg tör­kölyt. Egy óvatlan pillanatban bele­kortolyoltam. Ha hiszi, ha nem, ami­kor másnap jöttek a doktorok, hogy emeljem a kezem, az ujjaim mozog­ni kendtek. Mondom délután a fiam­nak, hogy mi történt, s ráparancsol­tam. hogy legközelebb három üveg­gel hozzon. Hozott. A következő vi­ziten föl is tudtam emelni a karo­mat, és a lábam is mozdult. Hozott minden látogatáskor, s én hamaro­san fölkeltem az ágyból. Rendelhet nyugodtan egy fél törkölyt, mivel a kávét hubertusszal amúgy.sem sze­retem. Nem rendeltem, elköszöntem az öregtől. G. L Tanács A betörö munkába in­dul. A felesége utána­kiált: — Nehogy nekem megint három év múlva gyere haza! OLVASÓINKHOZ; Lapunk legkezelebbi száma a húsvéti ünnepek után, áp­rilis 14-én, szerdán a szo­kott időben jelenik meg is­mét. CSEH DAKTARI Az utóbbi két év folyamén Zdenek Vágner, egy kelet­csehországi város állatkert­jének igazgatója, ritka állat­fajták élő példányait szerez­te meg Kelet-Afrikában, és most — kelet-európai klíma alatt — az állatok otthonául 60 hektárnyi természetes te­rületet alakít ki a szokásos ketrecek nélkül. Az első csehszlovákiai szabad állat­kertet 1072-ben nyitják meg a közönség számára. ÁREMELKEDÉSEK AUSZTRIÁBAN Ausztriában továbbra is emelkednek az árak. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint a kiskereske­delmi árak márciusban 4.4 százalékkal emelkedtek az elmúlt év azonos hónapjához képest. Különösen emelked­tek a lakbérek (11 százalék­kal), továbbá a világítási dí­jak (7.8) es a tüzelő ára (7 százalék). FARKASBARLANGBA UGROTT A kaliforniai San Diegó­ban egy vakmerő 15 éves fiú a betohkerítésről beugrott az állatkert farkasbarlangiába. Az állatok azonnal rárohan­tak és elvonszolták. Mire a fiút a farkasok közül kimen­tették, fején, karján és lá­bén több sebből vérzett. Sú­lyos állapotban szállították kórházba. COLLEGIUM ARTIUM A romantikus kamaramu­zsikáról tart ismertetőt dr. Nagy István a József Attila Tudományegyetem Collegium Artiumának soron következő előadásaként kedden este 8 órai kezdettel a Béke-épület tantermében. SZOMBATI PIACI ARAK A tojás darabja 1—1,10. a csirke kilója 26—28 forintba került. A burgonyát 2,50—4, a sárgarépát 5—8, a gyöke­ret 7—10, a vöröshagymát 5—6, a fokhagymát 8—10, a fejes káposztát 5, a karalá­bét 4—5 forintért adták. A parajért 5—6, a sóskáért 6— 7, egy csomó retekért 1—1.80, zöldhagymáért 1—1,20 forin­tot kértek. Az alma 7—12, a dió 14—15, a savanyú ká­poszta 7, a mák literje 30 forintba került. TÜZ Egy Svdney-i bútorgyárban szombaton tűz ütött ki. Mi­közben a tűzoltók az oltás­sal küszködtek, több száz butángáztartály .robbant fel a gyárban. Majdnem két óra hosszat tartott, amíg meg tudták fékezni a tüzet, amely becslés szerint egymillió ausztráliai dollárnyi kárt okozott. REPÜLŐ­SZERENCSÉTLENSÉG A Sahsa hondurasi légitár­saság egyik repülőgépe, amely Ceibából Tegucigalpá­ba tartott, csütörtökön lezu­hant Tegucigalpa közelében. A gépen tartózkodó kilenc személy szörnyethalt. A gép roncsait pénteken találták meg katonai repülőgépek az Agalteca-völgy közelében. Húsvéti népszokások A kárvallott ékszerész, Claude Becar közlése szérint csütörtökön az esti órákban ,pgy fiatalember jelent meg üzletében. Az állította ma­gáról, hogy a biztosító társa­ság ügynöke, és az üzletben a betörések meghiúsítására felállított tévéberendezés mű­ködését, jött ellenőrizni. Az ékszerész irodájába invitálta az „ügynököt", aki, miután udvariasan előreengedte a házigazdát, pisztolyt szege­zett a hátának. A halálra­vált ékszerész szeme előtt pillanatok alatt elvágta a telefonzsinórt és módszere­sen összegyűjtötte a keze ügyébe kerülő válogatott drágaköveket. Távozás előtt a tulajdonost biciklilánccal gondosan a biztonsági ajtó rácsához kötötte, majd kulcs­ra zárva a páncélajtót, tá­vozott. Magyarországon sok-sok változatos, nem egy esetben év­ezredes " népszokás fűződik a húsvéthoz. Az ünnep előkészü­letei már virágva­sárnap megkezdőd­nek. Több vidéken, főként a palóc terü­leteken érdekes szo­kás kapcsolódik a húsvét előtti vasár­naphoz. Ekkor törté­nik a kisze — vagy böjtkihordás. A fia­talság egy szalma­vagy rongybábut, amely a telet, a bajt, a betegséget jelké­pezi — kiszev, vagy kicevics a neve — a falu határára viszi és énekszó kíséreté­ben átdobja a szom­széd helység 1 terüle­tére, esetleg a bábut elégetik, vízbe dob­iák. vagy a földbe ássák, s úgy vélik, ezzel megszabadul­nak minden kelle­metlenségtől. A baranyai Boly dásak az „Emmsus- járás" Húsvéthétfőn az egész falu kivonul a szőlőikbe. Pincéről pincére járva kö­szöntik és étellel­itallal kínálják egy­mást. A természet tava­szi újjászületése az embert is tisztoga­tásra és tisztálkodás­ra indítja. Nagypén­teken a lányok külö­nös gonddal mosa­kodnak, hogy meg­szépüljenek. A be­teg gyermeket lehe­tőleg a patakban fürdetik meg abban a hiedelemben, hogy akkor meggyógyul. A nép nagyon lené­ző szava a piszkos, rendetlen emberre: ..Te nagypénteki mosdatlan!" Több helyen. de főleg Zala megyé­ben nagyszombat éj­szakáján vagy hús­vét vasárnap hajna­lán határjárást tar­népének e több év­százados szokása egy történelmi esemény­ből ered: a nagyka­nizsai török basa egykor hatalmas se­regével ostromolta a zalaegerszegi várat, s a magyarok húsvét virradójára vitézül megfutamították az óriási túlerőt. Ennek a győzelemnek az emlékére a fiatalság dobpergés, énekszó és puskaropogás köz­ben vonul végig a városon és iérja kö­rül a határt. A ha­tárkerülés, noha nem általános, nemcsak Zalaegerszegen szo­kás. Valószínűleg a természeti vallások körmenetének ma­radványa. Hitük sze­rint a körüljárt te­rületről a rossz szel­lemek eltávoznak a természet csapásai elmaradnak. A leggyakoribb búsvéti szokások kő­2sé tartozik a iaosvét­Üzlet a korzón J 1 ,.J JL i—r Kicsivel vagyok i. «••)»»«" 1• t-j.TT-r-T-e jsn Esküvő után hétfői locsolás és, a pirostojás ajándéko­zás. Az a hit járja, hogy a meglocsolt lány nem marad pártában. Sok he­lyütt azonban nem elégednek meg a szerény locsolással. Több felé a lányo­kat vagy a patak­ban mártják meg, vagy a kút mellett vödrökből alaposan megöntözik őket. Ma már nem ez az ál­talános, hanem kis szagos vízzel vagy tömény kölnivel or­tözködnek, de a megöntözött lány még a vödrös locso­lóra sem haragszik meg, hanem borral, pálinkával, jó fala­tokkal, virággal és főleg hímes tojással viszonozza a locso­lást. A húsvéti tojás­nak ősidők óta sze­repe van a tavaszi ünnepeken, mert a tojás az ébredő élet jelképet A férj: most alszunk, mert hajnalban horgászni megyek a barátaimmal! DELMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ntzottságának napilapja. - Főszerkesztő: F. Nagy István. - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10.. tele­Ion: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A laptrt nyomja; Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. H. Ondexj 053), — Előfizetési dU egy hónapa » JMAAAé, z/n1 oecocwgsw^^

Next

/
Thumbnails
Contents