Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
PFIÜITI, S97L ÁPRILIS 9. 3 Szovjet űrhajósküldöttség Szegeden Barátsági nagygyűlés a kábelgyárban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós küldöttség egyik csoportja tegnap, csütörtökön Debrecenből Szegedre utazott A neves vendégeket — V. /. Jazdovszkijt, az orvostudományok doktorát, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának tagját B. B. Jegerrovat, a Szovjetunió Hősét az orvostudományok kandidátusát a Voszhod—1 csoportos űrrepülés résztvevőjét és J. A. Rilovot, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát a Szovjetunió Tudományos Akadámiája űrkutatási intézetének titkárát — Székkutasnál, a megyehatáron Török László, a Csongrád megyei tanács vb-elnöke, Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Dezső, a Szeged városi pártbizottság titkára, és Papp Gyula, a városi tanács vb-elnökhelyettese üdvözölte, Az űrhajósok és űrkutatók delegációja déli 12 órakor futott be Szegedre, s a megyei pártbizottság székházában a pártvégrehajtóbizottság tagjai, a megyei és a városi tanács vezetői, az MSZBT, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek vezető képviselői fogadták. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára mondott üdvözlő szavakat. — Nagy megtiszteltetős számunkra — mondotta egyebek között —, hogy neves szovjet vendégeink útbaejtették a mi megyénket is. Népünk a napokban ünnepelte ápirilis 4-ét, hazánk felszabadulásának évfordulóját, és azok a baráti érzések, ebből az ünnepből fakadnak, szüntelenül élnek népünk érzelemvilágábtm. Jól tudjuk, hogy társadalmi és anya. gi felemelkedésünkhöz, népünk alkotó tevékenysége mellett a Szovjetunióhoz fűződő barátság és szövetség jelentett legtöbbet. Szeretnénk, ha a küldöttség meggyőződne arról, hogy miként munkálkodik dolgozó népünk a szocialista építés céljainak megvalósításáért, és hogy milyen mélyen és őszintén ápolja népeink barátságát. Elmondotta a megyei pártbizottság első titkára azt is, hogy a delegáció érkezésének hírére igen sok meghívás érkezett üzemekből és intézményekből: sokan szerettek volna találkozni a küldöttség tagjaival. Az üdvözlő szavakra V. I. Jazdovszkij válaszolt. — Magyarországi tartózkodásunk egybeesett a magyar nép nagy nemzeti ünnepével, és számunkra igen felemelő érzés volt látni, hogy a győzelem, a boldogulás és a béke oltárán hozott sok-sok áldozat nem volt hiábavaló. Gyönyörködünk az Önök szép országában, és azt kívánjuk, hogy eredményesen valósítsák meg az MSZMP X. kongresszusának a további felemelkedésre szóló határozatait. Hiszen ebben is — miként az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásaiban — valamennyi gondolat népeinket szolgálja. A küldöttségnek nem volt ideje a hoszszű utazás után pihenésre sem. Ezzel kapcsolatban Borisz Jegorov kedélyesen meg is jegyezte: — Fárasztó ugyan a sok utazás, de az élmények kárpótolnak érte ben. nünket. Sokan megkérdezték: az űrutazás volt-e nehezebb vagy az országjárás? Erre tréfásan azt. felelhetnénk: az űrben annyiból volt jobb dolgunk. hogy ott megfelelő időt kaptunk pihenésre is.ű: Sípos Géza beszéde és Borisz Jegorov felszólalása Az űrhajóé delegáció tiszteletére a délutáni műszak után barátsági nagygyűlést rendeztek a szegedi kábelgyár művelődési termében. Sokan eljötteik erre a találkozóra a szomszédos gyárakból is, így mintegy 600 —700 érdeklődő találkozhatott az űrhajózás jeles képviselőd veL óriási taps fogadta a terembe belépő szovjet vendégeket, akik a gyárkaputól úttörők és ifjúgárdisták sorfala között haladtak eL Borisz Jegorov nak sok dolga is akadt, lépten-nyomon autogramért ostromolták a fiatalok. Üjra és újra hosszan bigott a taps akkor is, amikor Kakuszi Géza igazgató, a nagygyűlés elnöke sorra üdvözölte a vendégeket. Nagy szeretettel fogadta a közönség az űrhajó vendégekkel együtt érkezett 1. I. Bagyult, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkárát is. Valaimenynyien az elnökségben foglaltak helyet, Csongrád megye és Szeged párt-, állami és társadalmi vezetőivel együtt. Az ünnepség pedig rendkívül hangulatos volt. Az elnöki megnyitó után a Gagarin általános iskola két kedves úttörője — Bozóki Erika és Sebestyén Csilla VIII. osztályosok —, oroszul és magyarul mondták el köszöntőjüket, majd gyönyörű vörös szegfűket nyújtottak át a vendégeknek. Az epizód olyan megható volt, hogy mindenki felállt helyeiről és percekig tapsolt. A barátsági nagygyűlésen Sípos Géza. a Szeged városi pártbizottság első titkára mondott beszédet. — A barátsági gyűlés, amelyet szovjet vendégeink tiszteletére, a népeink közötti eltéphetetlen baráti érzések jegyében hívtunk egybe, nagyon közel esik még időben, gondolatban és érzelemben, pedig egyenes folytatása a mi április 4-i ünnepségsorozatunknak — mondotta bevezetőjében. — Akkor a hazánkért, függetlenségünkért es szabadságunkért megjtalt hősöknek adtuk meg a tiszteletet, rájuk emlékeztünk — most pedig népeink eleven barátságát ünnepeljük. Hogy éppen a szovjet űrkutatás és űrhajózás kimagasló személyiségeivel lehetünk együtt, arra pedig ismét más ünnepi esemény adott alkalmat. Nevezetesem az, hogy a szovjet űrkutatás napjai rendezvénysorozatának vendégei városunkat is megtisztelték érdeklődésükkel —1 A napokban, április 12-én lesz. tíz esztendeje annak, hogy világgá röppent a páratlan szenzáció: ember lakta szovjet űrhajó kering a Föld körül, Jurij Gagarinnal a fedélzetén. Ezt a hatalmas tudományos és technikai sikert, ezt a páratlan emberi hőstettet méltó ünneplésben részesítette az egész világ, s ez a nap azóta a repülés és az űrhajózás nemzetközi napja. A szovjet népnek és barátainak, a szocialista országok közösségének azonban kezdettói fogva több volt ez az esemény tudományos és technikai szenzációnál. Egyszersmind azt. bizonyította. hogy a szocializmus a világon elsőként rukkolt ki a modern tudományok és a modern technika újdonságainak egész arzenáliával; hogy nemcsak a társadalmi haladásnak, hanem a világban végbemenő tudományos és technikai forradalomnak is a szocializmus az élenjárója. Hiszen a • kozmosz meghódításának korszaka a Lenin nevével ékesített zászló alatt vette kezdetét — Már az első mesterséges holdnak, az első szputnyiknak a felbocsátása is megmutatta az egész világnak 1957. október negyedikén, hogy milyen magas szintre emelkedett a Szovjetunióban a tudomány és a technika» Más országokban is születtek és születnek az űrkutatásnak jeles eseményei és sikerei. Évtizedek és évszázadok múltán, amikor a kozmikus repülések, a bolygökozi utazasok, az úrexpedíciók meg a Föld körüli orbitális állomésokon való tartózkodás megszokottá és természetessé válik az ember számára — a hálás emberiség akkor is a legnagyobb csodálattal és elismeréssel fog visszagondolni a kozmosz úttörőinek hőstettére. — A kozmosz ostroma az értelem hatalmának nagyszerű bizonyítéka. Az ember egyre mélyebben hatol a természet legrejtettebb titkaiba. Miután megvetette lábát a közeikozmoszban, hozzá kezd a bolygóközi cirkálók építéséhez, távoli repülésekre merészkedik, behatod a világegyetem mélyébe. Fjodorov akadémikus egy hasonlat erejével így beszélt erről: „A háborúban akkor tekintenek elfoglaltnak egy várost, ha oda bevonul a gyalogság. A kozmoszt akkor mondhatjuk magunkénak, ha benne él és tevékenykedik ez ember." S az az út, amely az első szputnyikkal és az első kozmikus emberi utazással elkezdődött és azóta is tart, a siker új, meg új állomásaival, egyazon célt szolgáló próbák és kísérletek sorozata: valamennyi tudomány együttes erőfeszítésével, nagy alkotó kollektívák munkájával megteremteni azokat a technikai eszközöket, amelyek biztosítják az ember életét és munkáját a kozmoszban. Ismeretes a szovjet tudomány ezzel kapcsolatos álláspontja: az automaták előőrse nélkül az űr meghódítását szolgáló egyetlen kísérletbe sem szabad belekezdeni. Ugyanakkor a tudósok és konstruktőrök jól tudják, hogy a kutatások eredményei teljesebbekké és hitelesebbekké válnak, ha az ember személyesen ellenőrizheti a• műszerek jelentéseit, ha maga is átlépi bolygónk határait. Ezért marad 1961. április 12-e soha el nem halványuló dátuma a tudományok és a történelem krónikájának; ezért tanulja meg minden diák az iskolában századok múlva is Junj Gagarin és űrhajója nevét. Ennek előjeleit magam is tapasztaltam, amikor Moszkvában, az űrhajósok városában járva, láttam, hogyan élnek, dolgoznak, a nép milyen szeretettel és gondoskodással veszi körül őket. De láttam azt a bemutató termet is, ahol elhelyezték a szovjet űrhajósoknak a világ minden tájáról küldött ajándékokat Ebből a látogatásiból tapasztalhattam, hogy olyan kutatásnak és felfedezésnek vagyunk tanúi, amelynek jelentősége már a maga korában világszerte felismert. — Sokan és sokszor megkérdezik: mivégre ez a nagy igyekezet a kozmosz meghódítására? Újabb versenypálya talán két társadalmi renidszer óriásai között? Presztízsiháború? Vagya haditechnikával való összefüggései miatt szorgalmazzák? Kétségtelen, hogy nagy jelentősége van ennek a társadalmi rendszerek közötti békés versenyben. A szovjet űrsikerek nem vonatkoztathatók el teljesen az emberiség biztonságával öszszefüggö védelmi elgondolásoktól sem. Elsősorban mégis a kutatás gyakorlati haszna a mozgatóerő. Az a törekvés, hogy az anyagi, világ jobb megismerése révén a szocializmust, a kommunizmust építő ember lehetőségei gyarapodjanak itt a Földön. — A roppant költséges, nagy anyagi áldozatokat igénylő kutatás hasznossága fölött csak teljesen laikusok vitatkoznak. Akik vállalkoznak arra, hogy megválaszolják a kérdést, egyrészt a tudományos mérési eredmények jelentőségét hangsúlyozzák, másrészt az anyagszerkezet megismerésének eddigi eredményeivel bizonyítanak. A kutatások orvostudományi és biológiai eredményei eddig is sok kamatot hoztak. A meteorológiai és hírközlési műholdak már közvetlen gyakorlati hasznot jelentenek. Az ipar nagyarányú fejlődése elképzelhetetlen lenne az űrkutatás nélkül. — Mindamellett az is igaz, hogy a hatalmas költségeknek mintegy háromnegyed része a Földön marad. A legnagyobb haszon pedig a lehetőségekben rejtőzik. Abban, hogy végtelen és kimeríthetetlen célt tűz az emberiség elé, hiszen a világegyetem és az azt alkotó anyag maga is végtelen. Ezért az egyes konkrét célok megvalósítása után még mindig végtelen sok új konkrét cél megvalósítására nyílik lehetőség. S hogy ez a folyamat mégsem utópisztikus, arra az űrkutatás eddigi története is bizonyítékkal szolgál: az idők során olyan célok váltak és valnak konkrétakká, amelyek történelmi mércével mérve röviddel ezelőtt még merőben fantasztikusnak tűntek. — Az űrkutatásnak azonban már ma is közvetlenül mérhető népgazdasági haszna is van. A meteorológiai, geodéziai, geofizikai és hírközlési mesterséges holdak segítségével lehetőség nyílt Földünk energiaháztartásának vizsgálatára. Megfigyelhetők velük azok a magaslégköri változások, amelyek pusztító zivatar- és viharfrontok kialakulását előzik meg. Nyomon követhetők a mezőgazdasági területeken végbemenő eróziós folyamatok és nyersanyag-lelőhelyek deríthetők fel a sugárzásmérés segítségével Mondhatnánk tehát azt is: a szovjet űrkutatás költségei a kommunizmus nagy befektetései, amelyek mai és jövendő nemzedékek jólétét alapozzák meg. — A szovjet nép ezekért a tudományos sikerekért igen komoly anyagi áldozatokat hozott. Sokszor megelégedett. kisebb darab kenyérrel, vagy kevesebb kényelemmel, szerényebb öltözködéssel, hogy más haladó népeknek is jusson, és megfelelően megalapozza a jövőt, a kommunizmust, az egyetemes emberi haladást. A magyar—szovjet barátságról a következőket mondotta: — Ez a barátság* eszmei azonosságon épül, és a szocializmus megvalósításáért küzdő népek testvériségében leli meg legmélyebb értelmét. Ez a barátság egyrészt külpolitikánk legfontosabb eleme, másrészt megmaradásunk, fejlődésünk, szocialista jövőnk legfőbb biztositéka. Nemzeti érzés egyúttal, hiszen nem csupán szerződésekben meg nyilatkozatokban él, hanem gondolkodásunkban és érzelemvilágunkban. Nem csupán városok vagy kollektívák barátkozása, hanem egyes emberek tömegeinek szívélyes viszonya is. Elv is, bennünk élő érzés is, deklaráció is, egyéni meggyőződés is. Társadalmi, politikai és emberi tartalma van. A nagygyűlés szónoka ezzel fejezte be beszédét: — Amikor ismételten forró szeretettel köszöntjük önöket Szegeden, egyben azt kérjük: amerre járnak hazájukban, mondják el, hogy testvéri szeretettel örülünk a szovjet népek gazdasági, társadalmi és tudományos sikereinek. Azt kívánjuk a Szovjetunió sokat próbált, sokat küzdött népeinek, hogy sikerrel valósítsák meg grandiózus terveiket, s ezek által még szebb és gazdagabb legyen életük. Ugyanakkor azt üzenjük szovjet barátainknak, hogy amit ránk mért a történelem, az mi is becsülettel álljuk. Eredményesen munkálkodunk a szocializmus magasabb szintű építésén, szüntelenül fejlesztjük és tökéletesítjük társadalmi rendünket, híven teljesítjük nemzetközi kötelességeinket, hiszen népeink barátsága kölcsönösen erre kötelez bennünket. És ha azt mondjuk ünnepélyesen, hogy „Éljen a magyar és a szovjet nép örök testvéri barátsága" — ilyen gondolkodással és ilyen cselekvéssel adunk hitelt e szép jelszónak. Felszólalt a barátsági nagygyűlésen Borisz Jegorov is. — ötödszőr vagyok most Magyarországon és nagyon megszerettem az Önök hazáját. Lenyűgöz szépségével, intellektusával, életszeretetével, fiatalságával, vendéglátóinak kedvességével és barátságával. S ezek különösen szép tulajdonságai egy országnak és egy nemzetnek, hiszen a béke és a barátság a legfontosabb a mi életünkben. Magyarország rendkívül szimpatikus a Szovjetunió népeinek szemében és ezt a szépséget is, a mi hazánk szépségeit is és minden szépséget meg kell védenünk. Élményeim alapján mondhatom: összehasonlíthatatlanul szebb és felemelőbb érzés a békés űrhajók sivitását hallgatni, mint bombák becsapódását. — Magyarországgal kitűnő kapcsolataink vannak, hiszen tudósai részt vesznek az Interkozmosz kutatási sorozatban és segítségükkel nagy hasznára vannak az űrkutatásnak. Ez a kutatás rendkívül költséges, drága, de ha papirt és ceruzát veszünk elő és számolni kezdünk, rögtön kiderül, hogy sokkal olcsóbb a háborúnál, és sokkal nagyobb hasznára van az embernek. Óriási mértékben kiszélesíti az emberiség lehetőségeit. Befejezésül átadta a nagygyűlés résztvevőinek és útjukon Szeged egész lakosságának a szovjet űrhajósok baráti üdvözletet, majd kedves-szellemesen így búcsúzott a szegediektől: = Remélem eljön rnég nos az idő is, amikor egy távoU ' bolygón találkozom valakivel az itt ülő fiatalok közül és így köszönünk majd egymásnak: Emlékszik? Mi Szegeden már találkoztunk! Sok sikert, tok boldogságot kívánok Szeged egész dolgos lakosságának. Távirat Moszkvába A szegedi barátsági nagygyűlésen a résztvevők elhatározták, hogy táviiratban köszöntik az SZKP most ülésező XXIV. kongresszusát. A következő táviratot küldték el Moszkvába: „Kedves Elvtársak! A szovjet űrkutatás napjai alkalmából rendezett szegedi nagygyűlés résztvevői forró testvéri üdvözletüket küldik az SZKP XXIV. kongreszszusának- Mi, szegedi dolgozók nagy figyelemmel kisérjük a kongresszus munkáját. s örömmel tölt el bennünket, hogy a szovjet kommunisták legfelsőbb fóruma elénk tárta a Szovjetunió belső megerősödésének, nemzetközi tekintélye és befolyása növekedésének vitathatatlan tényeit. ToveS>bi eredményes munkát kívánunk a kongresszusnak és a szovjet népnek újabb nagyszerű munkasikereket a kommunizmus építéséhez." A szegedi kábelgyár dolgozói, akik korábban már elnyerték az MSZBT aranykoszorús emlékphakettjét és oklevelét, most elhatározták. hogy az MSZBT elnökségéihez fordulnak: az üzem közösségét tagcsoportonként tartsa nyilván. Oskó Lajosné, az üzem MSZMP csúcsszervezete titkárának bejelentését hosszan tartó tapssal fogadta a nagygyűlés. Befejezésül Kakuszi Géza igazgató ajándékokat nyújtott át a szovjet vendégeknek. Találkozás szegedi tudósokkal Az űrhajósok a délutánt városnézéssel és tudományos intézetek meglátogatásával töltötték el. V. I. Jazdovszkij, az MTA Szegedi Biológiai Központját kereste fel, B. B. Jegorov, az Orvostudományi Egyetem Élettani Intezetébe látogatott, J. A. Rilov pedig a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetének tudósaival találkozott. Mindegyik tudományos intézetben az egyetemek, illetve a kutatóintézet párt- és állami vezetői fogadták az űrkutatókat. Borisz Jegorovnak még egy programja volt tegnap eatej részt vett a Vörös Csillag Filmszínházban, Az évszázad riportja című filmöszszeéllítás. vetítésén. A szegedi közönség itt is nagy ünneplésben részesítette a hős szovjet űrhajóst. Este a Tisza szállóban a megyei és városi pártbizottság és tanács adott fogadást a küldöttség tiszteletére. Pohárköszöntőt dr. Biczó György, a városi tanács vbelnöke mondott. A szovjet delegáció tagjai ma reggel visszautaznak Budapestre. iZ. SIMON ISTVÁN