Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

SZERDA, 1971. ÁPRILIS 14. 3 MIÉRT MARADNAK Kl? Egy vizsgálat tanulságai Iskolából kimaradni, vagy ahogyan általában mondják, „lemorzsolódni" — mint köztudott —, vagy anyagi vagy tanulmányi okokból lehet. Ha egy diák megbukik, esetleg többször is, nincs más út, abba kell hagynia a tanulást. Akkor sincs más út — sajnos —, ha a tanuláshoz szükséges pénz hiányzik. Az okok Egyáltalán nem mindegy azonban, ki miért marad kl. Ezért is nagy jelentőségű az a vizsgálat, amelyet a tonárképzö főiskolán ezzel kapcsolatban éppen a napokban fejeztek be. A jelentés készítői — Bor Pál főigazgató-helyettes. Elek József osztályvezető, dr. Fórizs Sándor adjunktus, Halász Tibor adjunktus és Hegedűs András főigazgató — különös tekintettel a fizikai dolgozók gyerekeire egyrészt azt vizsgálták, kl miért, anyagi vagy tanulmányi okból hagyja-e abba tanulmányait, másrészt magától értetődői eg azt, hogy miképpen lehet a kimaradások számát csökkenteni. A munkás-paraszt származású tanulók felvételét tekintve a főiskolán egyáltalán nem katasztrofális a helyzet, sőt jobb az átlagnál. 1905-től 87-ig a felvettek között a fizikai dolgozók gyerekelnek száma 50 százalékról 68 százalékra nőtt. Azóta ez a szám viszszaesett, de egyszer sem csökkent az induló érték alá. S ez majdnem tíz százalékkal több, mint a 41,8 százalékos országos átlag! Ezek a számok azt mutatják — ezt egyébként a jelentés is hangsúlyozza —, hogy a főiskolának a felvételekkel kapcsolatban is vannak tennivalói. De mit mutatnak a lemorzsolódás számai? 1965—67-ben a kimaradtak 63 százaléka volt munkás vagy paraszt származású. vagyis alig valamivel több, mint felvételkor. A következő három évben 58,7 százalékra csökkent ez a szóm, de a helyzet lényegében nem változott: a felvettek között is kevesebben voltak a hátrányos helyzetűek. A kimaradtak száma tehát ebben a kategóriában egyrészt lényegében azonos volt a felvételi arányszámmal, másrészt 1905-től Kezdeményezés a nők tanulása érdekében Tanácskozott az SZMT nöbizottsága A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának nőbizottsága fontos kérdésekről tanácskozott tegnap, kedden Szegeden, az SZMTszékházban. Részt vett a megbeszélésen dr. Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának és Buknicz Sándorné, az MSZMP városi bizottságának nőreferense, Turai Zoltán, az SZMT titkára, Ménesi Imréné, a SZOT nőbizottságának tagja. A napirenden szerepelt a megye textil- és vasipari üzemeiben dolgozó nők gazdasági, szociális és kulturális helyzetének, valamint a szakszervezeti választások eredményeinek összegezése. A témát Szalma Gézáné, az SZMT nőfelelőse terjesztette elő. Kedves Andrásné iskolaigazgató a felnőttek általános iskolai oktatásáról, az ezzel kapcsolatos új lehetőségekről, s a szükséges formákról szólt. Társadalmi jelentőségű javaslatot terjesztett a nőbizottság elé a háromévi gyermekgondozási szabadságukat igénybe vevő fiatal anyák továbbtanulására. A nőbizottság felismerte ennek jelentőségét, pártolóan törekszik megvalósítására. Az utóbbi években csökkent az érdeklődés a felnőttek körében a tanulás iránt, különösen Szegeden egyre kevesebben jelentkeznek elmulasztott általános iskolai tanulmányaik befejezésére. Szegeden jelenleg mindössze 340 felnőtt végzi az általános iskolát, holott ezreknek nincs még meg az általános iskolai végzettsége. Természetesen egyidejűleg sokkal kevesebb a tanulni akaró nők száma is. Pedig arányuk az utóbbi öt esztendőben megkétszereződött a megye iparában. A csökkenő érdeklődés ellensúlyozására új oktatási keretek létrehozását tervezik. Központi szervezésű, nöálló iskolát, önálló tantestülettel. Az új forma, amelyben az általános iskolás felnőttek tanulhatnak, az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam lenne. Az új tanévtől indítanák. Ebben kevesebb kötelező megjelenéssel terhelik majd a folyton időhiánnyal küzdő felnőtt tanulókat, és egyben több lehetőséget adnak az egyéni korrepetálásra. Eddig még ki nem használt kitűnő lehetőség az, hogy a háromévi gyermekgondozási szabadságukat töltő anyák közül tanulásra biztassák azokat. akik még nem végezték el az általános iskolát. Országos mozgalommá lehetne szélesíteni ezt a kezdeményezést. Szalma Gézáné bejelentette: a megye nöbizottsága még ebben a hónapban gyakorlatilag foglalkozik a kérdéssel. Közölte, hogy az eredményesebb őszi beiskolázáshoz a Hazafias Népfront szegedi bizottsága is felajánlotta segítségét. Cs. M. egyenletesen és fokozatosan csökkent. A rossz tanulók kimaradnak De mi a kimaradások oka? A jelen les adatai szerint a vizsgált időszakban 30,5 százalék egyszerűen „kibukott", s lényegében a többlek is a tanulás nehézségeitől futamodtak meg. A lemorzsolódások 87 százaléka a rossz tanulmányi eredmények miatt következett be. Anyagi okuk ebben a folyamatban csekély szerepet játszottak. A jelenlegi állami támogatással, aki képes rá. tanulhat. Sőt, még a nehezebb anyagi helyzetnek is többnyire a rossz tanulmányi eredmény az előidézője. A rossz tanuló kikerül a kollégiumiból, csökken az ösztöndíja stb. Ami a legfontosabb Ennek ellenére a főiskola a hátrányos helyzetű tanulók segítésében magútól értetődik nemcsak a pedagógiai munkát, hanem a • szociális támogatást is állandóan napirenden tartja. Az | ösztöndíjak a kollégiumi féi rőhelyek elosztását ennek a követelménynek megfelelően szervezik. De azért a tanári kar tudatában van annak, hogy a lemorzsolódás ellen leghatékonyabban pedagógiai segítéssel lehet és kell küzdeni. Ennek megfelelően dolgozták ki az intézkedési tervet, amely egyebek között a csoportvezető tanárok, a KlSZ-szervezeteket patronáló tanárok, a kollégiumok, a tanszékek és a tanulmányi osztályok munkáját szabályozza. Többek között előírja például, hogy a tanszékek egyéni foglalkozásokkal is segítsék a hátrányos helyzetűeket, hogy a kollégiumokban a felső évesek segítsék a rászorultakat, hogy a különféle tanulmányi kérelmek elbírálásában vegyék figyelembe a hátrányos helyzetet. A jelentés természetszerűleg csak a főiskola helyzetét vizsgálta De nyilvánvalóan vannak másutt is hasznosítható tanulságai. ö. L. Jancsó Miklós-emlékünnepély az orvostudomány' egyetemen Dr. Kerpe -Fronius Ödön kapta az em éksrmet Az 1906-ban elhunyt Jancsó Miklós professzor emlékére emlékérmet és jutalmat alapított a Szegedi Orvostudományi Egyetem. A díj odaítélésére először 1968-ban került sor: az emlékérem és jutalom újabb átadása alkalmából tegnap, kedden délután rendeztek ünnepséget az orvostudományi egyetem szemészeti klinikájának előadótermében. Az emlékünnepély résztvevőit dr. Tóth Károly rektor köszöntötte, majd dr. Szekeres László tudományos rektorhelyettes ismertette dr. Kerpel-Fronlus ödön akadémikus, Kossuthdíjas egyetemi tanár. a budapesti II. sz. gyermekklinika igazgatójának, a Jancsó-emlékérem új birtokosának életpályáját, tudományos munkásságát. Mini elmondotta, dr. KerpelFronius professzor többek között a csecsemőkori sorvadás témakörének feldolgozásában ért el kiemelkedő eredményeket. Kutatásairól két könyvben, másfélszáz dolgozatban adott számot, s emellett társszerzője még számos más tudományos munkának is. A kitüntetettet 1948-ban választotta levelező tagjául a Magyar Tudományos Akadémia, 1951-ben Kossuthdíjjal tüntették ki, 1960-ban megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatét, 1989ben a rostocki orvosegyetem díszdoktorává fogadta, 1970-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. A bemutató szavak után — a hagyományokhoz híven — dr. Kerpel-Frontus Üdön megtartotta emlékelöadását a „Koraszülöttek acidosisa" címmel. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Tóth Károly rektor átnyújtotta a Jancsó-emlékérmet a kitüntetettnek, aki meleg szavakkal köszönte meg a Szegedi Orvostudományi Egyetem elismerését. # A Jancsó Miklós emlékünnepély után lapunk munkatársa nyilatkozatot kért dr. Kerpel-Fronius Ödön Kossuth-díjas akadémikusI tói. Somogyi Károlyné ieivíi«l« Dr. Kerpel-Fronlus ödrtn emlckelőadását mondja. MelleUí dr. Tóth Károly rektor — Sok személyes kapcsolat fűz a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez — mondotta a professzor —. így többek között dr. Ivanovics György, dr. Boda Domokos egyetemi tanárokat mondhatom jó barátomnak. Ugyancsak bensőséges barátság fűzött Jancsó professzorhoz is, akinek az emlékére alapított érmet meghatottan, a megtisztelés szép jeleként vettem ét. Ami tudományos munkámat illeti, ebben továbbra is az újszülött kor kórélettani kérdéseivel kívánok foglalkozni, annál is inkább, mivel az orvostudományban jelenleg nagyon fontos, mondhatni központi kérdés az újszülöttek és koraszülöttek egészségének megvédése. Noha az utóbbi időben az újszülöttek és koraszülöttek életének megmentéséért már nagyon sokat tett az orvostudomány, a különböző csecsemőbetegségek leküzdése terén még továbbra is sok a tennivaló. A. L. Szakszervezetek kongresszusa Tegnap, a Duna Interkontüiental Szállóban megkezdődött a Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének 31. kongresszusa. A 402 ezer tagot számláló szakszervezet tanácskozásán megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságainak tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi A hét slágere. A rádió állandó programjaiba tartozik melyek a hónap slágerei, mit produkáltak az elmúlt hetekben a magyar tánczenekarok. Ha olvasóink észrevették, nálunk is van újabban ilyen sláger: mit produkált az elmúlt héten a szegedi (vagy éppen nem csak szegedi) ipar, kereskedelem, közlekedés, olyat, amiről egy-egy levélhez kapcsolódva feltétlenül meg kell emlékeznünk. A válogatás mindig kissé önkényes — nem azért, mert mi is éppen hasonlóakat tapasztaltunk —. de megfigyelésünk szerint nagyon sokan bólogatnak hozzá utcán, villamoson. hivatalban és gyárban. S ezért, bebizonyosodik, nem csak egy ember problémája, többnyire jogos az a néhány sor, amelyet dühös vagy éppen hálás olvasónk ív. Győztes szegedi r e j t vé n y fe j tők Balassagyarmat. Budaörs, Pécs, Szekszátd, Szombathely és Szeged válogatott rejtvényfejtől vettek részt a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ rejtvényversenyén, amelyen megielent a Füles című hetilap képviseletében Tiszai László főszerkesztő és Bednay József szerkesztő ls. A feladott rejtvényeket a Füles rruinkatársai készítették erre az alkalomra. A csapatküzdelem során, azonos pontszámmal Szeged és Szekszárd végzett az első helyen, őket követte a pécsi, a szegedi második, a szekszárdi második és a szombathelyi együttes. Az egyéni versenyt Szakáll Antal (Szeged) nyerte Apró Mihály szekszárdi és oz ugyancsak szegedi Házy t,ász|ó előtt. A legjobbak a Füles ajándékait kapták. A szegedi városi tanács művelődési osztálya által felajánlott értékes könyveket a pecsiek nyerték el. POSTAIAM Apropó Annak a levélnek az apropójából írunk ismét az aprópénzről, melyet Juhász Ferenc (Hajós utca 25 a) ol, vasónktól kaptunk. Az a I kellemetlenség, hogy villa' mosbérlet váltásakor többszörösen sorba kellett állnia, mert csak papírpénze volt, őt érte. De jó néhány olvasónk panaszkodott már arra — többször is írtunk erről —, hogy vajmi nehéz nálunk nem kerek — tehát nem valamely hírességünk arcképét viselő — pénzzel fizetni. S ha valaki mégis ragaszkodik ahhoz, hogy fizet? Akkor ember legyen a talpán: neki kell váltania. Ismét szólunk: apropó — nem lehetne ezt udvariasabban? Ppldául úgy. hogy mindig akadjon aprópénz, ahol szükséges? Vagy úgy. hogy ne az menjen váltani, aki fizet, hanem az, aki elfogadja? Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Földvári Aladár, a SZOT elnöke is. Ligeti László főtitkár szóbeli beszámolóval egészítette ki a Központi Vezetőség írásos jelentését. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a kereskedelem legfontosabb gazdasági, szakszervezeti feladata változatlanul az áruellátás javítása, a fogyasztói árak megfelelő alakítása. A továbbiakban a KPVDSZi-hez tartozó ágazatok dolgozóinak helyzetével, további javításának kérdéselvei foglalkozott. Jelentést tett a számvizsgáló bizottság, majd megkezdődött a vita. Tegnap befejeződött a vasasszakszervezet kongreszszusa. Határozatot hoztuk j>z időszerű tennivalókra. A szakszervezet elnökévé Ismét Háner Józsefet, alelnökké Borovszky Ambrust és Gsenterics Sándort, főtitkárrá ismét Méhes Lajost választották. Galambepepe A magyar költészetből jól ismerjük Toldi Miklóst, akinek tudvalevőleg nem volt gaiambepéje, ezért néha haragudott ls. Ilyenkor legföljebb azt mondták rá: epés ember. S — ismét egy irodalmi analógia — tréfás haragját Karinthy Ferenc is ilyen cím alatt zúdította a jelen korra, hogy: Epepe. Az utóbbinak, persze. inkább a halandzsa nyelvhez van köze, mint ahhoz a szervhez, amellyel a galamb nem rendelkezik — háziállattársa, a tyúk, annál inkább. Olyannyira epések a mai tyúkok, hogy egyik vásárlójuk, Lakatos Antalné (Szőreg. Petőfi u. 131.) ezt szóvá ls teszi. Nagyon szomorú tapasztalatok és epés hangulatok birtokában. Mert nem elég az, hogy a frissen vágott (vagy fagyasztott) baromfi máját ki kell dobni — bár azzal együtt vette meg az ember —„ néha még az is megesik, hogy az epéhez közel eső hús nagy része élvezhetetlen. mert az első osztályú csirkéből sem vágják ki ezt a bosszantó szervet, amely szétíakadván — szállítás vagy egyéb nyomorgatás közben —, sok háziasszony vasárnapját keseríti meg. Csirkét írtunk, de olvasónk ezt ls megkérdőjelezi: az úgynevezett csirkeuprólék öreg tyúklábakból áll, meg apró csirkenyateakból. Ha valaki levest főz ebből az olcsó egyvelegből, akkor gondolnia kell arra. hogy milyen korkülönbség van különböző részei között. S mi lesz ezek után az ebéd? Jó néhány muzeális láb és leves, amelyhez — ha mégis valahol elveszne az ep>e — ízesítőként ezt ajánlja e heti (ehető?) reklámunk. Hogy kinek? Természetesen a csirkét reklámozó élelmiszeriparnak. Ki mit tud — Milánóban Évek óta rendszeres kiállító a milánói vásáron u Magyar Országos Idegenforgalmi Tanács. Mivel Olaszországban is egyre növekszik az érdeklődés hazánk idegenforgalmi nevezetességei iránt — az. elmúlt évben 36 százalékkal több turista érkezett. —. az Országos Idegenforgalmi Tanács idén, április második felében, minden eddiginél nagyobb, 80 négyzetméteres kiáttítási pavilonnal szerepel Milánóban. A kiállítási pavilonban nem csupán idegenforgalmi fotókat és filmeket mutatnak be. hanem naponta ..Ki mit t.ud Magyarországról?'' vetélkedők hívják fel a figyelmet hazánk idegenforgalmi nevezetességeire.