Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-06 / 81. szám

KEM), 1971, ÁPRILIS fi. Eltemették Kiss Manyit Gyászolók wm állták kö­rül hétfőn a Farkasréti te­metőben Kis* Manyi Kos­suth-díjas kiváló művész ra­vatalát, hogy búcsút vegye­nek a Madách Színház hat­vanéves korában elhunyt művészétől. Ott volt dr, Si­mó Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettes, valamint a Madách Színház tagjai, a barátok, a családtagok, to­vábbá társadalmi és művé­szeti életünk jeles képviselői, Huttkai Ottó, a Madách Színház igazgatója a színház vezetői és társulata nevében búcsúzott az elhunyttól, akt 17 évig volt tagja a szín­háznak. Dr Maurnyai De­zső, a Művelődésügyi Mi­nisztérium színházi főosz­tályának vezetője a minisz­térium és a fővárosi tanács utolsó üdvözletét tolmácsol­ta. Kati mii' Károly, a Thália Színház főrendezője, a Ma­gyar Színházművészeti Szö­vetség főtitkára a Művészeti Dolgozók Szakszervezete Szövetségének és a Színház­művészeti Szövetség nevé­ben idézte a magyar szín­házművészet kiemelkedő alakjának életművét, el- | évülhetetlen érdemeit, A kö- > zőnség, a tisztelők megszám-1 láthatatlan serege nevében dr, Páncxéi Dezső igazgató főorvos szólt, A sírnál Pécsi Sándor a pályatársak nevében vett búcsút, majd a zágoniak; Kiss Manyi szűkebb hazá­jának képviselői tolmácsol­tak utolsó üdvözletüket. Klsg Manyit a főváros által ado­mányozott díszsírban he­lyezték örök nyugalomra. CGT-küldöttség Geológusok továbbképzése hazánkban A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának meghívásá­ra vasárnap este Budapest­re érkezett a Francia Alta­lános Munkás Szövetség (CQT) küldöttsége, amelyet Henri Krasueki, a CGT tit­kára vezet. A küldöttség a magyar szakszervezeteknek a gazdasági műszaki-tudo­mányos fejlődéséből eredő feladatait és tevékenységét, valamint a dolgozók élet­és munkakörülményeinek fejlesztésében való közremű­ködését tanulmányozza. (MTI) Köhészét napja - 1071 Gazdag program Szegeden ás Csongrád megyéljen József Attila születésének évfordulója ismét ünnepre szólít: o vers Ünnepére. A nagyobb rendezvények­kel kezdve: Hódmezővásár­helyen, a megyei könyvtár­ban Csanády János, Simon István költök és Fábián Gyula író találkoznak az irodalomszeretőkkel április 14-én. az „Egy este a költé­szet jegyében" címmel ren­dezett irodalmi esten. Ma­kón, a városi tanács dísz­termében április 15-én ke­rül sor a költészetnapi ün­nepségre: Bella István, Csa­nády János, Fodor András, Simái Miháiy leöltök ós Fá­bián Gyula író részvételé­vel. Szegeden, „Az ének meg­marad" címmel április 18-án rendeznek ünnepi irodalmi estet. Színhelye: a Tisza Szálló hangversenyterme. Kilenc költő — Nagy László, Ágh István. Buda Ferenc, Polner Zoltán, fiai­ké József, Simái Mihály, Szepesi Attila és Veress Miklós — találkozik itt a verskedvelő közönséggel. A köllészet iránti érdek 16­dési-e vall. hogy Szegeden és Csongrád megyében idén mintegy húsz rendezvényre kerül sor a költői szó ün­neplése jegyében. Fokozott érdeklődéssel fordulnak a vers barátai a fiatal, lehetséges költők li­lája felé. Ezt bizonyítja pél­dául Veress Miklós gyakori szereplése, a vele együtt többször fellépő Petri Fe­renc példája, s az, hogy a szentesi irodalmi esire Bor Ambrus író mellé Béres At­tilát és Vtutsy Józsefet hív­ták meg, Képek, versek A Sajtóház Múvészklubjá­mk soron következő, 31. i estjén a karikatúra- és szín­háztörténeti kiállítás fogad­ta a vendégeket tegnap, hét­tőn este. A magyar karika­turisták munkáinak váloga­tását. illetve a Szegedi Nem­zeti Színház múltját — va­lamint a szegedi színészet históriáját — bemutató fotó­dokumentációé gyűjteményt Akácz László, a Dtl­magyarország munkatársa adta at az érdeklődőknek, A MfJvószklub vendégei ezután egy érdekes és egye­dülálló fényképészeti kísérlet eredményeit tanulmányoz­hatták: megtekinthették Kutas Rudolfnak, g Néphad­sereg című lap fotóriporteré­nek azokat a szín- és far• makompo3icióit, amelyeket a fehér fény bontásával hoz létre. A mikroszkopikus mé. retek kinagyításával külön­legesen szép és színes ábrá­kat örökit meg Kutas Ru­dolf. akinek munkái iránt máris nemzetközi érdek­lődés mutatkozik. Az est második részében Veres Miklós fiatal szege­di költő, a Délmagyarország munkatársa szerzői estiéi rendezték meg abból az al­kalomból, hogy az ő versei ptt szerepelnek az elmúlt év legszebb költeményeit egy­begyűjtő „Szép versek" vá­logatás anyagában. Veress Miklós Petri Ferenc költő­Űjságíró kérdéseire vála­szolva szólt eddigi életút­járól, költészetének kibonta­kozásáról, a nemzedékét fog­lalkoztató kérdésekről. El­hangzott versei — amelyeket részben ő, részben Teszáry Gábor, a kecskeméti Katona Jógsef Színház tagja tolmá­csolt — nagy tetszést arat­tak. T. Ei Az üledékes petrolúgie | újabb eredményeiről kezdő­dött plnapus továbbképzési jellegű tanfolyam tegnap, hétfő délután Szegeden, a Magyarhoni Földtani Társu­lat alföldi és ifjúsági szak­osztálya rendezésében, a József Attila Tudomány­egyetem Ady téri épületé­ben- A rendezők kicsit za­varba is jöltek a nagy ér­deklődés láttán; az ország különböző részeiből közel száz geológus, illetve buda­pesti és miskolci egyetemi hallgató jelezte részvételét. Az érdeklődés érthető. Magyarország területének zöme üledékes kőzetekből áll, ipari nyersanyagaink java része (bauxit, mangan­lérc, kőszén, kőolaj, több építőanyag stb.) üledékes eredetű — azek kutatasánál rendkvül fontos az üledékelv kifejlődésénelv, felismeré­sének, a meddő és hasznos ásvánvk t nemek kiterjedésé­nek, keletkezésük körülmé­nyeinek felderítése. A kuta­tásoknak komoly, közvetlen Ipari jelentősége van — például az olajbányászatban sem mindegy, hogy a kő­pia i mekkora területen fej­lődik: összefügg a keletke­zést körülményekkel, me­lyekről a kőzetek adnak in­formációkat. A szegedi tanfolyam cél­ja összefüggő és átfogó is­mertetést, áttekintést adni a hazai geológusakna]: azokról, a külföldön már kidolgozott újabb módszerekről, melyek így együttesen még nem váltak hozzáférhetővé- Az oktatásban sem kaphattak elég területet, s az egyes szakvállalatok is jobbára csak a maguk szempontjai­ból ismerték a legkorsze­rűbb eredményeket, keveset publikáltak. De az üledék­tani vizsgalatok nélkülöz­hetetlenek például a szegedi olajmaző taroló kőzeteinek kifejlődésénél, keletkezési Körülményeinek megállapí­tásánál; a túlnyomások ke letkezéseinek felderítésénél fontos szerepet játszanak az agyagásványok; s az ás­vánvkészipt nagysagát is üledéktani alapon állapítják meg. A szegedi tanfolyam teg­nap dr- Balogh Kálmánnak­a József Attila Tudomány­egyetem földtani tanszéke vezető professzorának refe­rátumával kezdődött, s a továbbiak során még nyolc­előadás hangzik el I. N. Alföldi Tárlat Békéscsabán Papp fiyrtov kapla ai egyik pivódijat Vasárnap délben nyílt meg a békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeumban a XIV. Alföldi Tárlat, Meg­nyitó beszédet dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Ga­léria művészettörténész munkatársa mondott, A ki­állításon 64 művész ma.id kétszáz alkotása szerepel. El­küldték munkáikat Szolnok­ról, Debrecenből, Hódmező­vásárhelyről, Nyíregyházá­ról szintúgy, mint az ország távoli tájaira került volt békésiek. Szegedről Fontos Sándor, Papp György, Cs Pataj Mihály, Pintér József. Tóth Sándor és Vincze And­rás szerepel Papp György, aki a Bé­kés megvei tanács egyik ní­vódíját kapta, már egyéni kiállításairól ismert színes linóleummetszetű nópballa­dáit állította ki. Fontos Ne­héy napok, Újra otthon és Pintér Enyészet című képeit a közelmúltban Szegedet t* fenyegető árvíy, tragédiája inspirálta. Pataki Ferenc jellegzetesen egyéni színes­ségű képeit, Cs. Pataj mo­nokron tábláit is a kiállítás egészéhez mérhető színvonal jellemzi Tóth Sándor Me­tamorphozis című kövét é« két érméi állított ki. A kiállítás Munkácsv-ér­mól Lóránt János salgótar­jáni, a békéscsabai tanács díját Ezüst György buda­pesti, a kiállítás nívódíját a szegedi Papp György mel­let Hézsö Ferenc, Fodor Jó­zsef és Németh József hód mezővásárhelyi, Mihály Ár­pád budapesti és Hajni Gyula dunaújvárosi művé­szek kapták. A katalógus-előszót Dér Endre József Attila-díjas szegedi Író írta. R. T Különleges jubileum Negyedszázados jubileumot ünnepel ogy több száz éves Győr-Sopron megyei falu. A Sopron melletti, Ar­pád-korabeli Hárkát a Habsburgok elnémetesítebték a török hódoltság után, s a századfordulón már nem hang­zott magyar szó a faluban. 1945-ben a visszavonuló né­met csapatokkal Harka lakni is nyugatra távoztak, mind­össze három család maradt hű a községhez, amelyet az­után a környező települések magyar ajkú szegényparaszt­.iai foglaltak el. Az ősi település új lakói 35 évvel ezelőtt Magyarfalvira változtatták a község nevét. CSONGRÁD MEGYE EGE8E TERÜLETEN VÁLLALJUK a lakos­Ság és közületek részére Új, vegyestüzeléHŰ, fa­tüzelésű, gáztüzelésű, koksztüzelésű, valamint hordozható cserépbályháb építését, ATRAKÁSÁT, JAVÍTÁSÁT, TISZTÍTÁSÁT és vaskályhák, eukrászkemeneék. üzemi tűzhelyek samottozását is SZEGEDI CSERÉPKÁLYHA KÉSZÍTŐ ÉS JAVÍTÓ KTSZ, Szeged, Gutenberg u. 10, xtí 305 119 Tavaszi vakáció Átmenetileg elbúcsúztak a diákok az iskoláktól; az áp­rilis 13-ig tartó tavaszi szü­netben gazdag program vár­ja mind az általános, mind a középiskolák tanulóit. A tíznapos vakációra változa­tos programot állítottak össze a napközis gyerekek­nek is, akiknek felügyeleté­ről és ellátásáról ugyanúgy gondoskodnak a szünetben is, mint a tanítás idején. Méltón Váci Mihályhoz Képernyő Jól szerepeltek, bár nem nyertek versmondólnk va­sárnap a tévé Váci Mihály­szavaló verseny ének döntőjé­ben, Nem mintha Madoy Emőke második és Navák Zoltán negyedik helyezése kívánnivalót hagyna maga után — a dijak akkor is ér­tékesek. ha némi feszültség­csökkentéssel párhuzamosan, kettesével osztogatták. A Váci Mihály-szavalóveraeny néhány hét leforgása alatt az amatőrmozgalom országos ügyévé nőtt, móltóvá név­adójához, s csak a Minerva Szfnpad tagjai büszkélked­hetnek, hogy egyetlen város, egyetlen irodalmi színpad képviseletében ketten is el­jutottak a döntőig. A szurkolókról közismert, evés közben jön meg az ét­vágyuk, Hallva a döntő ti­zenkét szereplőjét, szurkol­va a szegediekért, utólag az az érzésünk, hogy Maday Emőke a Mirzával ttt első is lehetett volna (pedig az elődöntőből „csak" a közön­ség szavazta tovább), de egy nyugodtabb Nóvák Zol­tánt sem hall a zsűri zártan beszélőnek. Kár, hogy a fel­lépés sorrendjét eldöntő kö­telező versmondásról — ter­jedelmi okok miatt — kire­kesztették a tévénézőt: a tapasztalat szerint ez az elő­zsűrizés úgy befolyásolta a pontozókat a helyezések ki­alakításában, miként a mű­korcsolyázó bajnokságokon. Néhány megjegyzés egy mondatban, örvendetes, hogy a kissé már szokványos mű­sorterepre ezúttal egy-egy Ady- és Petőfi-vers is ke­rült. Kérdéses, hogy a kül­földi utazást nyert Hrotkó Károly mikor élvezheti meg­érdemelt jutalmát — kato­naruhában A versenyt Harsányt Ágnes (Hajdúbö­szörmény) és Körmendi La­josné (Karcag) nyerte. N. I. Kétszázezer virág a szegedi parkokban Tarka virágpompába öl­töztek Szeged parkjai. A Belvárosban több mint 300 ezer árvácska, százszorszép, nefelejcs, nárcisz nyílik és rövidesen kibontják kelyhü­ket a korai törpe tulipánok is. Ezeket még az ősszel ültették tavaszi díszítésül, s majd júniusban váltják fel egynyári virágokkal. A Széchenyi téren kezde­nek rózsaszínbe öltözni a város leglátványosabb dísz­növényei, a magnóliák. Sze­geden tulipán fáknak isme­rik és mondják a kfnai ós japán őshazájú cserjéket, amelyek tulajdonképpen li­liomfák, de már rajtuk maradt a népies elnevezés. A szegedi példányok való­színűleg kertészeti hibrid­változatok es a magyaror­szági magnóliák között a legszebbek, évtizedek alatt magasra, terebélyesre fej­lődtek, A Széchenyi téren kívül Újszegeden és más he­lyén is megtalálhatók ki­sebb példányaik. A nagy magnóliákat esténként ref­lektorral, a tarka virágágya­kat pedig lámpákkal vilá­gítják meg és ezzel még fo­kozzák a parkok szépségét. A színház tájban A szegedi színház április 17-én a Ne szóljatok bele! című zenés komédia előadá­sával Székkutason ismét megkezdi a majdnem két esztendeig szüneteltetett me­gyei tájelőadásokat. Tavaly a színház csak a nagyobb városokban. Makón, Szente­sen ós Hódmezővásárhelyen tervezett előadásokat, de közbeszóit az árvízveszély, és a bemutatok jórésze elma­radt. Az idén a színház nemcsak a városokban, ha­nem a megye falvaiban Is rendez előadásokat. Székku­tas után április 30-án Búzsa, május 1-en Forráskút kö­vetkezik, majd 2-án Puszta­mérges. 34-én Maraslelére, 36-án Mindszentre látogat az együttes. 8i-ón Csongrád, aztán június l-ón Szókkutas közönsége láthatja Lehár Luxemburg grófja című nagyoperettjét a szegediek tolmácsolásában. A színház Szegeden má­jus a-án játszik utoljára. Az­tán a tavalyihoz hasonló nagy túra következik: a társulat Szombathelyre láto­gat, és május 4-e és 13 kö­zött bemutatja a városban Hauptmann Naplemente előttjéL Móricz Nepi élhetek muzsikaszó nélkül című szín­művét, Verdi Trubadúrját, Shaw Candidu-.ját és a Lu­xemburg grófját. Május 14­től 18-ig Szekszárdun játszik a társulat. 21-én térnek visz­sza a megyébe, és 30-ig Szentesen, június 3-tól 8-lS Makón. 10—13-ig pedig Hód­mezővásárhelyen mutatják be darabjaikat, Közben má­jus 22-én a Cándida előadá­sával részt vesznek o klasz­szihus vígjátékok debreceni fesztiválján. Az opera változatlanul toly falja úgynevezett gördü­lő előadásgit, ós Orosházán, Szolnokon, Kalocsán ós há­rom alkalommal Székesfe­hérváron lép közönség elé. Nágy mázsa agancs A Magas-Bakuny vidéké­nek sűrű erdőségeiben csak­nem négy mázsa hullott szarvasagancsot gyűjtöttek, Az idei „termés" az erdé­szek szakszerű selejtezését igazolja. Az agancsok több­ségét fiatal bikák hqrdták, a közöttük csak egy-kettő az úgynevezett gyilkos, nyers­szerű agancs.

Next

/
Thumbnails
Contents