Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

61. évfolyam, 98. szám 1971. ÁPRILIS 27.. KEDD Meg jelenik bétfö kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) DÉLMABYARORSZÁB Képviselőket és tanács­tagokat választón az ország Szeged népe is igent mondott a párt, a Vasárnap reggel 6 órakor országszerte megnyíltak a szavazóhelyiségek: a felszabadulás óta tizedszer járult az urnák elé a városok és falvak népe. A 11 984 szavazó­helyiségben — jóval a „hivatalos" kapunyitás, 6 óra előtt — elfoglalta helyét a szavazatszedő bizottságok 59 920 tag­ja, Kora reggeltől késő estig ügyeletet tartottak a szava­zás lebonyolításának társadalmi munkásai, a választási elnökség 9846 és a választókerületi bizottságok 1760 tagja. A szavazóhelyiségeket mindenütt gondos kezek öltöz­tették ünnepi díszbe, virágok, zászlók, üdvözlő feliratok ékesítették az épületeket. A kapunyitást úgyszólván min­denütt ünnepi ruhába öltözött csoportok várták: az elsők a több mint 7 millió választópolgárból. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára fél 11 órakor — a Szemlő­hegy utcai leánydiákotthonban — a II. kerület 33-as vá­lasztói körzetében szavazott. A KB első tiktára, aki felesé­gével együtt érkezett a szavazóhelyiségbe, a szavazás után emléksorokat írt a „házigazdák" — a Kertészeti Egyetem 31 másodéves hallgatójának — vendégkönyvébe. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke feleségével együtt már reggel 9 órakor leadta szavazatát az Érdi út 2. alatti iskolában, a 67-es fővárosi választókerület 124. számú szavazókörében. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége háromnegyed 11 óra­kor a II kerületi 75-ös számú szavazókörben, a Fenyves utcai iskolában adta le szavazatát. A néphadsereg különböző alakulatainál vasárnap ko­ra reggel szintén ünnepélyes külsőségek között kezdődött a szavazás. Újdonság volt, hogy ezúttal a laktanyákban kü­lön szavazófülkéket rendeztek be a látogatásra érkezett szülők, hozzátartozók részére. Csaknem hétszázezren első ízben járultak az urnák elé — az elmúlt négy esztendőben ennyien töltötték be 18. életévüket. Egy részük még ma is diák — soraikban több mint 27 000 egyetemista, főiskolás élt első alkalommal választópolgári jogaival —, nagy többségük azonban mér a munkapadok mellett, vagy a földeken dolgozik. Az ifjú választókat mindenütt külön köszöntötték, és emléklapot nyújtottak át nekik első szavazásuk alkalmából. A szavazó állampolgárok között több volt a nő. mint a férfi. Érthető, hiszen az össznépességben is ők képvi­selik a nagyobb hányadot, 51,5 százalékot. A választók névjegyzékén — országos összesítésben — három és fél milliónál több asszony és leány szerepelt. Számuk most több mint hétszeresen volt annak, amennyien például az utolsó „békeévben", 1939-ben járulhattak az urnák elé: akkor ugyanis — becslések szerint — mindössze 500 ezer ,, nő rendelkezett szavazati joggal. 1947-ben már az or­szággyűlési képviselőválasztásokon kétmillió-hatszázezer szavazatot adtak le a nők, az összesen érvényes ötmillió szavazatból. Vasárnap délután 16 órakor az Intervízió. s ezen ke­resztül az Eurovízió számára kiépült különleges mikro­láncon megkezdték a ..Szavaz Magyarország" című mű­sor továbbítását. Ilyenformán szinte Európa valamennyi országa nyomon követhette április 25-e hazai eseményeit. Szeged népe is igent mondott a párt. a népfront poli­tikájára. A városban 4 országgyűlési képviselőt és 131 helyi tanácstagot választott vasárnap a szavazásra jogo­sult lakosság a 131 választási körben. Eldőlt ezen a na­pon. hogy abban a hét tanácstagi választókerületben, melyben két jelöltet állítottak a jelölőgyűléseken, ki kép­viseli majd a tanácsban lakókörzetét. Pótválasztások ki­írására Szegeden sehol sem lesz szükség. A tanácstörvény értelmében a. választástól számított 15 napon belül össze kell hívni az újonnan megválasztott tanácsot. (A választá­sokról összeállításunk lapunk 3. oldalán is.) Kádár János, az MSSTMT Központi Bizottságának első titkára Budapesten, a II. kerület 33-as választói körzeté­ben adta le szavazatát Szavazott Tarján Vannak országok, ahol az időjárást is bele kell kalku­lálni a választási eredmény­be. Ha jó az idő, sokan mennek leadni voksukat, ha rossz — kevesen. Az új vá­rosrészben, Tarjanban a vá­lasztók nem törődtek a rossz idővel, legfeljebb azzal biz­tatták egymást, hogy köve­ket kell rakni a zsebbe, úgy nem sodorja el az embert a szél. S meglehet, hogy éppen a friss idő okozta, hogy frissek voltak a szavazók is, nagyrészük már a reggeli órákban sietett leadni sza­vazatát. : í­Átadták az MSZMP KB kongresszusi zászlaját a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalatnak A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat a X. pártkongresszus tisztele­tére indított szocialista munkaversenyben elért ki­váló teljesítményeivel el­nyerte az MSZMP Központi Bizottsága által alapított kongresszusi zászlót, vala­mint a Minisztertanács és a SZOT Vörös V ándorzászla­ját. A kettős kitüntetés al­kalmából hétfőn ünnepséget rendeztek a szolnoki Szigligeti Színházban, amelyen részt vett a Hevestől Csongrádig tevékenykedő olajipari üze­mek, mintegy hatszáz mun­kása. Megjelent az ünnep­ségen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Csáki István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Szolnok me­gyei pártbizottság efső tit­kára, Oláh György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Heves me­gyei pártbizottság első tit­kára, Havrán István, az Or­szágos Bánya-Müszaki Fő­felügyelőség elnöke, vala­mint Fodor Mihály, a Szol­nok megyei tanács elnöke. A kongresszusi zászlót Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a párt politikai főiskolá­jának rektora, a Miniszter­tanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját pedig dr. Lőrincz Imre. nehézipari mi­niszterhelyettes és Simon Antal, a bányászszakszer­vezet főtitkára adta át. Az ünnepség végén kitün­tetéseket adtak át a kong­resszusi versenyben kiemel­kedő munkát végzett dolgo­zóknak. II Szojuz-10 manővere a Szaljuttal A szovjet űrkutatás újabb sikere Szavaznak a tarjániak Az új tarján i iskolába mentek a legtöbben, öt szavazókörzet ott bonyolí­totta le a választást. Az elő- j ször szavazó városrész meg­adta ennek az ünnepélyes eseménynek a módját is: az iskola kapujában az érkező­ket vörös nyakkendős úttö­rők fogadták, kedvesen meg­érdeklődték: nem feledte-e otthon valaki az értesítő lapocskát, majd útbaigazí­tották a sok ajtó között. A legizgatottabb hangulat a 70-es körzet választói he­lyiségében volt, hiszen két tanácstagjelölt is verseny­zett a bizalomért. S jó volt látni, hogy a szavazók több­sége töprengő arccal ment be a fülkébe, s jött ki on­nan: két tariáni jelölt, is­merős-ismeretlen közül jól választott-e? A kiv.étel ta­lán az a 28 éves fiatalem­ber volt, aki biztonság ked­véért az elnökségtől akarta megtudni: hogy melyik je­lölt lakik a 204-es házban, ott ahol ő — hogy házbé­lire szavazzon. Mert a másik jelölt a 107-esben lakik. Ilyen kicsi a világ Tarján­ban is. Pintér Béla. a szavazókör e'nöke dél felé már kicsit, fáradtnak látszott. Jogos volt hát a kérdés: Mikor jött. az első szavazó? S a válasz: hat óra előtt tíz perccel. De mostanáig, délig a szavazók nyolcvan •ö"al"ka iárt itt. A leg­V an a reggeli után 8 és '-örtttt é-keztek. Korán és ünneplőben. így I szavazott Tarján. S jelképe- í sen átveheti azt az emlék­lapot, amely az első szava- j zóknak jár. Nagykorú lett a varosrész. - i Vasárnapra virradóra, magyar idő szerint éjfél után 40 perccel a Szaljut—1 űrállomással közösen végzett tudományos-műszaki kutatá­si programjának elvégzése után a Szojuz—10 űrhajó, legénységével — Vlagyimir Satalovval, Alekszej Jelisze­jewel és Nyikolaj Rukavis­nyikowal — simán leszállt a Szovjetunió területén, a kazahsztáni Karaganda , vá­rostól 120 kilométerre észak­nyugatra. Április 24-én, magyar idő szerint 2 óra 47 perckor a Szojuz—10 űrhajót össze­kapcsolták a Szaljut űrállo­mással. Az első szakaszban automatikus berendezések segítségével az űrhajó 180 méterre közelitette meg az űrállomást. A további köze­ledést és az egymás mellé állást az űrhajó legénysége hajtotta végre. Az űrállomásból és űrha­jóból álló kozmikus rendszer összekapcsolt állapotban 5 óra 30 percen keresztül re­pült. együtt. Eközben ellen­őrizték a fedélzeti rendsze­reket., értékelték a dinami­kai jellemzőket. Ezután szét­kapcsolták, majd eltávolítot­ták egymástól a Szojuz—10­et és az űrállomást. A kísérleti program vég­rehajtása után — magyar idő szerint éjfél előtt egy perccel — bekapcsoltak a Szojuz—10 fekező-hajtómú­vét, majd az űrhajó egyes részeinek leválasztását kö­vetően a ' leszálló egység megkezdte útját a Föld fe­lé. Az aerodinamikai féke­zés után az atmoszférában üzembe helyezték az ejtő­ernyörendszert, majd köz­vetlenül a földet érés előtt a sima leszállás hajtóműve­it. A leszálló egység zökke­nőmentesen ért földet az előre kiszámított térségben. A Szojuz—10 űrhajó Föld­re szállása után megtartott' sajtóértekezleten Vlagyimir Satalov, az űrhajó parancs­noka kijelentette: „Tovább haladunk az orbitális tudo­mányos kutatóállomások lét­rehozásának útján. Mostani űrrepülésünk a soron levő szakaszt jelentette ilyen ál­lomások megteremtésében, újabb űrkutatási eredmé­nyek kidolgozásában." — Űrrepülésünk egyik nagy fontosságú feladata volt. annak kidolgozása, ho­gyan lehet felkutatni, meg­találni és megközelíteni a világűrben egy pilóta nél­kül szálló objektumot. KI kellett dolgozni a vele való összekapcsolódás és a töle való szétválás új rendszerét is. Űrhajónk személyzete elégedett a végzett munká­(Folytatás a 2. oldalon.) Feladata teljesítése után visszaért a Földre a Szojuz—lu űrhajó személyzete. Képünk az űrhajósok sajtótájékozta­tóján készüli. (Balról jobbra): Nyikolaj Rukavisnyikov, kutatómérnök, Vlagyimir Satalov, az űrhajó parancsaik* és Alekszej Jeliszejev, fedélzeti mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents