Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

nLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I DELMAGYARORSZAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 81. évfolyam, 79. szám 1971. APRILTS 3„ SZOMBAT Megjelenik hetfö kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Díszünnepség Szegeden felszabadulásunk év­fordulójának tiszteletére Somogyi Károlyné felvétele A felszabadulásunk tiszteletére rendezett díszünnepség elnöksége Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója tiszteletére díszünnepséget rendezett penteken délután a Szegedi Ruhagyárban az MSZMP Szeged, -városi bizottsága, a városi tanács, a népfrnt vá­rosi bizottsága és a ruha­gyár pártbizottsága. Az ün­nepség elnökségében helyet foglalt dr. Ágoston József, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára, dr. Varga Dezső, a Szeged városi pártbizott-. ság titkára, Kiss Károly, a városi, párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a MÁV igazgató­ság vezetője, dr. Paczuk Ist­ván. a megyei tanács vb el­nökhelyettese. dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára, Hajas László, az SZMT titkára. Hofgesang Péter, a népfront városi bi­zottságának titkára Fülöp János, az MSZBT városi bi­zottságának titkára. Krajkó András, a forradalmi mun­kásmozgalom régi szegedi harcosa, Tóth István hor.­véd alezredes, Molnár Béla BM-alezredes. Szabó Sán­dor, a ruhagyár főmérnöke, Móri Sándorné. a gyár szb­titkára. Szőke Mária, az üze­mi KISZ-bizottság titkára, Bába Antalné szocialista bri­gád-vezető. Ott volt az el­nökségben Górja cser* gárda­alezredes. az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok képviseleté­ben. valamint Joan Zahju. a Román Knmunista Párt Temes megyei bizottságának titkára. Georgia Tncke. a te­mesvári városi pártbizottság titkára és Anton Schutz. a nagyszentmiklósi községi pártbizottság titkára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bereng József, a ruhagyár pártbizottságának titkára köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd dr. Varga Dezső mondott ünnepi beszédet. A szovjet hadsereg 1945. áorilis 4-én hazánk egész te­rületét felszabadította, kiver­te az országból a fasiszta esanqfokat. Ez a nav jelenti hazánk számára a fiiggetlen­ségrt. hirdeti népünk sza­badságának kezdetét — mondotta bevezetőben. — A nárt vezette munkásosztály bebizonyította, hogy eleget tud tenni társadalmi hivatá • sának, élt a kedvező törté­nelmi lehetőséggel, melv a Szovjetunió fasizmus felett aratott pvőzelméből eredt és Ily módon hazánkban is létrejött a proletárdiktatúra állama. A munkásosztály a politikai hatalom birtokában Kírább szélesítette és erősí­tette a kialakult oeztályszö­vetséget, és napjainkra meg­teremtette a szocialista nem­zeti egységet. Nagy társa­dalmi célunkra, a szocializ­mus felépítésére mozgósítot­ta és mozgósítja ma is né­pünket. Az elmúlt 26 év során végbement mélyreható vál­tozások — mondotta a to­vábbiakban — átformálták hazánk arculatát. Elmaradt mezőgazdasági jellegű or-. szagból ipaiH országgá fejlő­dött, olyanná, melyben a fej­lett ipar mellett. korszerű mezőgazdasági termelés fo­lvik. Hazánk rangia és meg­ítélése a nagy politikai, tár­sadalmi és gazdasági válto­zások következtében kedve­zően megváltozott. A szocia­lista országok közösségének megbecsült tagjai vagyunk. A gazdasági fejlődés or­szágos tendenciája Szegedre is vonatkozik. Városunkban az ipari termelés növekedé­sének üteme nagyobb, mint az országos átlag. Szocialista viszonyainkból fakad, hogy válunk a termelés egyetlen cé'ia a dolgozó ember, az eresz lakosság egyéni és társadalmi szükségleteinek a lehető legteljesebb kielé­gítése. Jövőnket formáló terveink, melyeket a negye­dik ötéves terv programja tartalmaznak, mindaniyviunk számára lelkesftőek. Alap­ló célunk a szocializmus teljes felépítése, s hogv eh­hez ismét közelebb kerül­tünk. a termelőerők gyors ütemű fejlesztését és a tár­sadalmi munka hatékonysá­gának növelését irányozza elő Anrilis 4.. hazánk legna­evobh nemzeti ünnepe, ewj­b»n a magyar—szovjet ba­rátság ünnepe is. F.z a ba­rátság egvidős a világ szo­cialista államának a Szov­jetuniónak létrejöttévei. 1917-ben és az ezt követő forradalmi harcokban szovjet hatalom védelmében harcol­tak a magyar internaciona­listák, 1919-ben a Szovjet­unió után elsőnek a magyar munkások és parasztok emelték magasra Közép ­Európában a forradalom • örös zászlaját. 1944—45-ben a szovjet hadsereg fasizmus felett aratott.győzedelmes felszabadító harcai teremtet­lek olyan kedvező körülmé­nyekét számunkra, hogy im­már véglegesen létrejöhetett hazánkban a munkáshata­lom. és elindulhatott hazánk a szocialista fejlődés útján Az ünnepi beszéd után Joan Zahiu szólalt fel. s ad­ta át a Román Kommunista Párt Temes megyei bizott­ságának elvtársi üdvözletét. Szólt a magvar és a román nép történelmi múltjának közös vonásairól, s mint mondotta: az új társadalmi rendszer győzelme elválaszt­hatatlanul eggyé kovácsolta országainkat a szocialista országok nagy közösségében, a szocializmus és a kommu­nizmus nagyszerű eszméiért, folytatott harcban. Felszóla­lásában hangsúlyozta a két testvérmegye. Csongrád és Temes kapcsolatainak je­lentőségét. is. A díszünnepség első része az Internacionálé, hangjaival ért véget. Ezután művészi műsor következett, melyben Kovács János, Gyimesi Kál­mán. Péti Csaba. Katona Irén. Kontár László. Tolnai Miklós. Szabó István. Lőrin­czv Éva. Bányász Ilona. G. Tóth Irén. Kovács Gyula. Éltes Kond. Gyürki István. ifj. Rácz Györgr. a Szege­di Nemzeti Színház tagjai léptek fel. Határidőre pontosan elkészült Átadták az MT^ Szegedi Biológiai Központjának eisö részét A mondott szónak néha nagyobb az ereje, mint a le­írtnak. a terjedelmes, pon­tokba foglalt szerződések­nek. Három évvel ezelőtt, 1968. április 2-án. amikor Újszegeden elhelyezték a biológiai kutató központ alapkövét, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke szó­beli meghívást kapott 1971. április 2-án 14 órára: szí­veskedjék megnyitni a nagy­szabású tudományos beru­házás első fele elkészülésé­nek avató ünnepségét. A meghívott előjegyezte ma­"ának a dátumot, s nem ha. Megtörtént a magyar építőipar történetében az a ritka eset, hogy pontosan, határidőre felépült az, amit a DÉLÉP elvállalt. Odaadó munka Román pártdelegáció Csongrád megyében Tegnap délelőtt román pártdelegáció érkezett me­gyénkbe Joan Zahiunak, a Temes megyei pártbizottság titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Georghiu Tache, a temesvári városi pártbizottság titkára és Anton Schutz, a nagyszentmiklósi pártbizottság titkára. A dele­gációt a nagylaki határállomáson dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Szőnyi Ferenc, a makói já­rási pártbizottság titkára, Arató Márton, a makói városi pártbizottság titkára, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb-titkára és dr. Forgó István, a makói városi tanács vb-elnöke fogadta A delegáció delben Szegedre érkezett Kaptak is az építők sok megérdemelt dicséretet teg­nap délután 2 órakor. A nagyszabású avatóünnepsé­gen megjelent dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. a Tudománypolitikai Bizottság elnöke; Győri. Im­re, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára: dr. Márta Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a József Attila Tudomány­egyetem rektora. Sípos Gé­za. az MSZMP Szeged váro­si bizottságának első titká­ra, Hantos Mihály, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet­tese. Az avatóünnepséget megtisztelték jelenlétükkel a testvérországok biológiai in­tézeteinek vezetői is: G. K. Szkrjabin, a Szovjetunió Puscsinói Biológiai Városá­nak igazgatója, G. Dei-cev, a Bolgár Központi Biofizi­kai Labor igazgatója; Zr>o­nimir Damjanovic, a Belg­rádi Növényélettani Intézet igazgatója; dr. Przemyslaw Szafranski, a Lengyel Tu­dományos Akadémia Bioké­miai Intézetének igazgatója: dr. Klaus Schreiher. a Né­met Demokratikus Köztár­saság Hallei Növényéletta­ni Intézetének igazgatója és Aurél Banu, a Román Tu­dományos Akadémia Bioló­giai Osztályának titkára. Ott voltak továbbá a szege­di tudományos intézetek, a társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői, az új bio­lógiai központ dolgozói. A Himnusz hangjai után dr. Erdey-Grúz Tibor meg­nyitó beszédében hangsú­lyozta: megnőtt hazánkban is a biológiai kutatás jelen­tősége, s ezért került napi­rendre ennek a központnak a létrehozása. Minden az ütemezés szerint valósult meg. ami átgondolt terve­zésről. jó együttműködésről tanúskodik. Azt is bizonyít­ja a határidőre kifogástala­nul elvégzett munka, hogy­ha jó szakemberek, kellő politikai öntudattal, és a nép iránti odaadással lát­nak munkához, akkor igen bonyolult feladatok megol­dására is képesek. Az Aka­démia nevében megköszönte a közreműködő vállalatok és szakemberek segítségét. 8 kutatókon a sor Dr. Ajtai Miklós, a párt és a kormány messzemenő gondoskodására mutatott rá. s örömét fejezte ki azért, hogy az MTA Biológiai Központja Szegeden épül fel, ahol hiánytalanul meg­vannak eredményes műkö­désének obiektív és szemé­lyi. feltételei. Bátor kezde­ményezésre biztatta a ku­tatókat. a megye és a város vezetőit pedig arra kérte, patronálják rendszeresen a biolósuskollektívát. segít­sék elő sikeres tevékenysé­gét. Dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb-el­nöke arról biztosította az intézménv dolgozóit, hogy jól fogiák maid ér°zni ma­gukat ebben a városban, mert a tapáes mindpn tőle telhetőt . megtesz ennek ér­dekében. Dr. Szentághthái János, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke a többi között a társtudományok képviselői­nek mondott köszönetet ön­zetlen segítségükért. Szólt az Itt folytatandó tudomá­nyos kutatás távlatairól, annak a reményének adva kifejezést, hogy a befekte­tett anvagi és szellemi alap­tőke bőségesen meghozza gyümölcsét. Ez természete­sen azt is jelenti, hogy a kutató nem tekintheti a maga kis háztáji laborjának a szegedi központot, hanem, minden erejével népgazda­ságilag is fontos eredmé­nyekre kell törekednie. Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese is alá­húzta. hogy az építők be­csülettel állták a szavukat, most már a kutatókon a sor, hogy a korszerűen felszerelt központban szépen produ­káljanak. Sípos Mihály, a DÉLÉP igazgatója megkö­szönte az elismerő szavakat. Nem volt egyszerű. amit csináltunk — mondotta —, mert ha az, ami eddig el­készült, nem is látszik olyan nagynak, mint például egy gyár, annál bonyolul­tabb feladat hárult az épí­tőkre. Tizenhat vállalattal kellett együttműködniök. Máris hozzáfogtak a komp­lexum második részének építéséhez, amely sokkal látványosabb, impozánsabb lesz majd. Ígéretet tett arra, hogy 1973. december végén ezzel a munkával is ponto­san elkészülnek. 8 lakosság is megtekintheti Végül Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke, a Szege­di -Biológiai Központ föigaz-' gatója. a kollektíva nevé-' ben átvette az épületeket! Az alapkutatás elengedhe­tetlen szükségességére hív­ta fel a figyelmet, hangsú­lyozva azonban, hogy ennek végső célja csakis a dolgozó nép szolgálata lehet. A töb­bi között biztosította fiatal munkatársait arról. hogy Szegeden tág teret biztosíta­nak kezdeményezéseik szá­mára, jóllehet három év múlva a teljesen felépülő központban erre még na­gyobb lehetőség nyílik. Végül Láng István elvágta a bejáratot elzáró nemzeti­színű szalagot, s a vendégek megtekintették a gépházat, a műhelyeket, a kutatószo­bákat. irodákat stb Ugyan­ezt megteheti Szeged lakos­sága is: április 5-én 15 és 16 óra között a kutató köz­pontot bemutatják az érdek­lődő közönségnek. enyedi Zoltán felvétele Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Tudománypolitikai Bizottság el­nöke beszél az avató ünnepségen

Next

/
Thumbnails
Contents