Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

vasárnap, 1971. Április is. 'JY a választási törvényről Igazgatás, önkormányzat, képviselet Interjú dr. Csikós Ferenccel, a városi tanács vb titkárával az új tanácstörvényről Szerkesztőségünk munkatársa fölkereste dr. Csikós Ferencet, a Szeged városi tanács vb-titkárát, hogy választ kérjen tőle néhány közérdekű, a tanácsok tevékenységét érintő kérdésre. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a vb titkárának válaszait. A tanácsok jellegére erősen hatottak a gazdasági, társadalmi és politikai változások. Hogyan érvényesül államigazgatási, önkormányzati és népképviseleti funkciójuk? — A tanácsokról szóló 1971. évi I. tv. megalkotását széleskörű elvi-elméleti kutatások, a gyakorlati tapasztalatok mélyreható elemzése és a baráti szocialista országok helyi népképviseleti szervéi tevékenységének tanulmányozása előzte meg. A pártnak az államélet és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésével kapcsolatos irányelvei alapján az új tanácstörvény megalkotásának célja az volt, hogy a jogi szabályozás révén is növekedjék a tanácsok önállósága és felelőssége, tevékenységük legyen szakszerűbb, szélesebb körben érvényesüljön a lakosság közreműködése a feladatok meghatározásában, végrehajtásában és annak ellenőrzésében, egyidejűleg pedig a tanácsok központi irányítása hatékonyabbá váljon. — A tanácsokat az 1954. évi X. tv., mint az államhatalom helyi szervei és a dolgozók legszélesebb tömegszerveit deklarálta. Az időközben bekövetkezett változások szükségessé tették e megállapítások felülvizsgálatát, s az új tanácstörvény a tanácsok jellegét már eltérően határozza meg. A tanácsok a jövőben is gyakorolnak közhatalmi funkciókat, részei a nép hatalmát megvalósító szocialista államszervezetnek, ennek ellenére nem tekinthetők helyi államhatalmi szerveknek. Munkájukat ezután is az jellemzi, hogy szorosan együttműködnek, a. Hazafias Népfronttal és a dolgozók tömegszervezeteivel, továbbá a lakosság egészével, de nem tömegszervezetek. — A közelmúltban alkotott új tanácstörvény a tanácsok jellegével kapcsolatban rögzíti, hogy azok a szocialista államszervezet részei, demokratikus centralizmus elvei alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek. Népképviseleti minőségük megnyilvánul abban, hogy képviselik a választópolgárokat, tevékenységük során érvényesítik a lakosság érdekeit és teljesítik a választóktól kapott megbízásokat. — Az önkormányzati funkció fokozottabb önállóságot jelent a lakosság igényeinek kielégítésében, az ehhez szükséges gazdasági eszközöl; biztosításában. A gazdasági önállóság növekedése megfelelő lehetőségeket és széles körben feltételeket teremt a tanácsok sokirányú feladatainak ellátásához. A tanácsok termelő, ellátó és szolgáltató tevékenységet végző szervezeteket — vállalatokat és intézményeket — tartanak fenn, másrészt koordinálják a területükön működő, hasonló feladatokat végző más szervek ténykedését is. önkormányzati jogosítványa a tanácsoknak az is, hogy saját szervezetük létrehozásával és irányításával öszszefüggésben jelentős hatáskört maguk gyakorolhatnak, e célból tanácsrendeleti úton szabályozzák szervezetüket és annak működését. — A tanácstörvény rögzíti a tanácsok szerepét az államigazgatási feladatok ellátásában. Alapelvként emeli ki azt, hogy a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási leendők a tanácsok hataskörébe tartoznak. E tekintetben elsődleges a hatósági ügyintézés, a tanácsok államigazgatási tevékenysége azonban nem korlátozódik csupán erre, hanem közvetíti a központi állami feladatokat a lakosság felé és így a szocialista állam szervező funkcióját helyileg fejti ki. A tanácstörvény megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a tanácsok által végzett államigazgatási munka tovább tökéletesedjék és erősödjék annak szocialista jellege. Ez a bürokratikus jelenségek csökkentése, a hivatali munka javítása, a tanácsi tisztségviselők és hivatali dolgozók személyes felelősségének fokozása, az ügyintéző munka politikai tartalmánk fokozottabb érvényesítése révén valósul meg. Sok szó esik mostanában Szeged új státuszáról. Mit jelent ez a meghatározás: megyei város? — A szocializmust építő társadalomban a városoknaj jelentős a szerepük. Betöltik mindazon funkciókat, melyeket más települések is ellátnak, vagyis végzik a lakosság legfontosabb művelődésügyi, egészségügyi, szociális és igazgatási szükségleteinek kielégítését. Ugyanakkor azonban a lakossági szükségleteket és igényeket általában magasabb színvonalon elégítik ki, mint a községek, az eltérő szükségletek és igények mértéke és kielégítésük foka egyúttal a városias jelleg mércéje is. A város mindig hatást gyakorol a környezetében levő településekre sőt hatása távoli településekre is kihat. A városok jelentőségét külön növeli az a körülmény, hogy elsődlegesen területükön helyezkedik el a szocialista építés szempontjából döntő fontosságú ipar és a városokban él a munkásosztály túlnyomó többsége is. — Nyilvánvaló, hogy földrajzi elhelyezkedésük, lakosság-számuk, területük nagysága és jellegük szerint a városok között jelentős különbségek vannak. Az ország öt legnagyobb vidéki városa 1954-tól kezdődően különleges jogállást kapott, e városok az utóbbi másfél évtized alatt jelentősen fejlődtek. A Párt Központi Bizottságának és a Kormánynak a tanácsrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos, 1970. tavaszán elfogadott irányelvei a megyei jogú városi jogállás megváltoztatását tartalmazta. Ez a tanácsok megváltozott jellegével van összefüggésben. Valamennyi tanácsnál — a községitől a megyeiig — központi intézkedések szerint nő az önállóság, fokozódik a tanácsok öntevékenysége, kibontakozik önkormányzati jellegük. Ebből következik, hogy e vidéki nagyvárosok gyakorlatilag a többi várossal azonos jogállás mellett is betölthetik szerepüket, másrészt különös jogállásuk megszüntetése azt is célozta, hogy szorosabban kapcsolódjanak ahhoz a megyéhez, melynek területén a város egyébként is fekszik, s mellyel eddig is indokolt volt az együttműködés a társadalmi, gazdasági, egészségügyi és kulturális egymásra utaltság folytán. Szegedet kiemelt felsőfokú kpzsontta nyilvánították, ami azt jelenti, hogy kisugárzása növekedni fog a vidéki országrészben. — A megyei város tanácsa, illetve szervei a megyei lanács és szervei iranyítása mellett fejtik ki a jövőben tevékenységüket, látják el a tanácstörvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatalkat. A tanácstörvény azonban figyelemmel van arra, hogy a megyei város tanácsa egyúttal speciális helyzetet foglal el az állami szervek rendszerében, ezért a községektől és az egyéb városoktól, mint helyi tanácsoktól eltérő jogosítványokat is biztosít részükre. Előírja ugyanis azt, hogy o megyei városi tanács fejlesztési feladatait, bevételi forrásainak körét és a részesedés mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét a népgazdasági tervben és a költségvetésben elkülönítve kell meghatározni. — A gazdasági-szervező funkción kívül különleges módon szabályozza a tanácstörvény a megyei városokban a hatósági jellegű igazgatási munka ellátását. Lehetővé teszi, hogy a megyei városi tanács az I. fokú hatósági ügyek és egyéb feladatok végzésére kerületi hivatalokat hozzon létre, másodfokon általában a városi szakigazgatási szervek járnak el, a jogerős hatósági határozatokkal szemben benyújtott panaszokat pedig — a többi városoktól eltérően — a megyei városi tanács vbtitkára bírálja el. E rendelkezés azt szolgálja, hogy a lakosság széles körét érintő hatósági ügyet a városi tanács szervei döntsék eL — Fentiékben a megyei városi tanácsokra vonatkozó speciális rendelkezések közül a legjelentősebbeket emeltem ki, természetesen o városi tanácsi szervek széles hatáskörrel rendelkeznek a lakosság művelődésügyi, egészségügyi, szociális, lakás- és kommunális és enyéb szükségletei kielégítéséhez, a városfejlesztés feladatainak megoldásához. Az új választási törvény értelmében megszűnnek a szegedi kerületi tanácsok és nem választunk járási tanácsokat sem. Ml lesz a kerületi és a járási tanácsi hivatalok szerepe és feladata? — A tanácstagi választások alkalmából már nem kerül sor járási éS vidéki városi kerületi tanácstagok választására. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a járásokban és a városi kerületekben választott tanácsi testületek nem működnek. A járás ugyan államigazgatási területi egység marad, a községi tanácsok megnövekedett hatásköre, a tanácsok jellegében bekövetkezett változások miatt nincs szükség járási tanácsokra, lényegileg hasonló okokból szűnnek meg a megyei városokban a kerületi tanácsok is. — A tanácstörvény a járásokban járási hivatal, a megyei városi kerületben pedig kerületi hivatal létesítését írja elő. A két szerv jogállása elvileg azonos, mégis az a lényeges különbség köztük, hogy a járási hivatal, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának szerve, a községek irányában I. és II. fokú hatósági feladatokat lát el, a kerületi hivatalok csak I. fokú hatósági feladatokat végeznek. — Mind a járási, mind a kerületi hivatal államigazgatási feladatokat ellátó, önálló hatáskörű szerv. A továbbiakban elsődlegesen a városi kerületi hivatalok szerepével és feladataival kapcsolatos fontosabb kérdéseket elemezzük, megállapításaink értelemszerűen vonatkoznak a járási hivatalra is. — A kerületi hivatal a városi tanacs végrehajtó bizottságának alárendelten működik. Azt, hogy a városban hány hivatal létesül, s ezeknek ml a működési területe, a városi tanács allapítja meg. Ugyancsak a városi tanács nevezi ki a kerületi hivatal elnökét, aki annak egyszemélyi felelős vezetője, s gyakorolja mindazokat a jogköröket, melyeket a jogszabaly a kerületi hivatal hatáskörébe utal. A hivatal elnöke felel a hivatal egész tevékenységéért, működésének eredményességéért a városi tanács végrehajtó bizottságánali. A városi végrehajtó bizottság állapítja meg a kerületi hivatal szervezeti egysegeit, központi irányelvek figyelembe vételével. — A kerületi hivatal legfőbb feladata, hogy ellássa a lakosságot közvetlenül érintő hatósági ügyeket, elvileg azonban nincs akadálya annak sem, hogy ezen túlmenően ellásson tanácsi intézmény irányítását, illetve fenntartását és bizonyos szűk körben egyszerű gazdasági ténykedést is végezzen. Nagyon lényeges, hogy a kerületi hivatal közreműködjön a lakossággal való kapcsolat fenntartáséban és kiszélesítésében, tájékoztassa a lakosságot a helyi feladatokról, másrészt szervezze őket e feladatok megvalósításában való részvételre. Az eddiginél nagyobb jelentóséget kapnak e munka keretében a lakóbizottságok, melyek a városi tanácstagok tevékenységét is nagyban elősegíthetik. — Szegeden három kerületi hivatal felállítását tervezzük, s ezek működési területe megegyezik a jelenlegi kerületi tanácsokéval. A kerületi hivatalok szervezetét úgy kell kialakítani, hogy alkalmasak legyenek feladataik megoldósára. A tanácstörvény lehetőséget biztosít arra, hogy egyes ügyeket a kerületi hivatalok a város egész területére kiterjedően intézzenek. Szegeden eddig is így oldották meg a lakás- és helyiséggazdálkodás, valamint a kisajátítási ügyek intézését, s mivel ez a megoldás bevált, azt fenntartani tervezzük. — Azokat a gazdasági jellegű teendőket, melyeket eddig a kerületi tanácsok, illetve szerveik végeztek, a jövőben a városi tanács szervei intézik, s ez lehetővé teszi a problémák városi szintű elemzését, összehangolt megoldását. Hogyan fogunk szavazni? Szavazni a választás napján, általában 6 órától 18 óráig lehet Azonban lehet kivétel is.. A szavazás már reggel 5 órakor megkezdhető, ha a helyi választási elnökség ezt a helyi körülményekre tekintettel elrendeli. A szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A szavazatszedő bizottság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a névjegyzékbe és pótnévjegyzékbe felvett valamennyi választó szavazott. Mindebből kitűnik, hogy a szavazásra hosszú idő: legalább 12 óra áll a választópolgárok rendelkezésére. A szavazáshoz a következő iratokat vigyük magunkkal: — a gwmélyl igazolványt (ezt egyébként is mindig magunknál keU tartanunk); ba valaki esetleg éppen a szavazás napián vagy közvetlenül előtte vesztette volna el a személyi igazolványát, vigyen magával más olyan Igazolványt, iratot, amelylyel szükség esetén a személyazonosságát Igazolni tudja; — azt az értesítést, amelyben a tanács kOzOlte, hogy felvették a választól névjegyzékbe. Kivételesen előfordulhat, hogy valaki a választás napján az állandó lakóhelyétől távol van, és az Ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, de itt még nem vették fel a választók pótnévjegyzékébe. Ez a választó vigye magával azt az igazolást is, amelyet az állandó lakhelye szerinti tanács végrehajtó bizottsága állított ki a részére, hogy állandó lakóhelyén a választók névjegyzékében szerepel. A szavazóhelyiségben egy vagy több szavazó urna van. Ez kis láda, tetején nyílással. Ezen kell bedobni a szavazólapokat tartalmazó borítékot. Minden szavazóhelyiségben legalább két szavazófülke van. Ez függönnyel vagy más módon elrekesztett fülke, antely a szavazás titkosságát biztosítja. A szavazófülkében íróeszköz is van a szavazás céljára. A szavazás egész ideje alatt a szavazóhelyiségben tartózkodnak a szavazatszedő bizottság tagjai és a szavazással kapcsolatos írásbeli teendőket végző irodai dolgozók, az országos választási elnökség tagjai. -A megye határa ——. Az országgyűlési választókerület határa Az országgyűlési választókerület székhelye: • Község, vagy nagyközség # Város (§; Megyei város 2 A város területén levő választókerületek száma Megjegyzés: Nyíllal jelöltük azokat a választókerülete ket, amelyek a területükön kivul eső választási központ hoz tartoznak. A szavazólapokat a választási szervek nyomdai úton készíttetik el. Ezeket a hivatalos szavazólapokat kapjuk meg a választás nap ján, mégpedig két szavazólapot: egyet az országgyűlési képviselő, egyet pedig a városi vagy a községi — röviden tehát; a helyi — tanács tagjának a megválasztása céljából. Azon a szavazólapon, amellyel az országgyűlési képviselőt választjuk, feltüntetik: az országgyűlési választókerület megnevezését és számát, a választás évét, hónapját és napját, továbbá az egy vagy több képviselőjelölt nevét. A helyi tanácstag választáséra szolgáló szavazólapon feltüntetik: a megválasztandó városi, illetőleg községi tanács megnevezését, a választás évét, hónapját és napját, a tanácsi választókerület sorszámát, továbbá a választókerület egy vagy több tanácstagjelöltjének a nevét A korábbi választásokon a szavazólapon első helyen feltüntetett jelölt előnyös helyzetben volt mert ha a választó nem írt semmit a szavazólapra, ezt úgy kellett tekinteni, hogy az első helyen álló jelöltre adta a szavazatát Most ez megváltozott. Több jelölt esetén ugyanis a szavazónak kifejezetten meg kell jelölnie: kire szavaz. Ha a válsztókerületben több jelölt Indul, nevüket a szavazólapra abrsorrendben nyomtatják. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a jelöltek egyenlő eséllyel induljanak a választáson. Mindenki csak személyesen szavazhat A választó a szavazóhelyiségbe érkezésekor átadja a szavazatszedő bizottságnak azt az értesítést, amelyben a tanács őt a választók névjegyzékébe való felvételéről értesítette. Szükség esetén a személyazonosságát is igazolja nála levő személyi igazolvánnyal. Ezután a szavazatszedő bizottság elnöke átad a szavazónak két szavazólapot: egyet az országgyűlési képviselő megválasztására, egyet pedig a helyi tanács tagjának a megválasztására. Átad egy borítékot is. Egyúttal megmagyarázza a választónak a szavazás módját. Szavazni csak a szavazófülkében lehet. A szavazófülkében a szavazás alatt csakis a szavazó tartózkodhat. A szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat még a szavazófülkében a borítékba teszi, majd a borítékba zárt szavazólapokat a szavazatszedő bizottság előtt az urnába dobja. Ha csak egyetlen jelölt van a jelöltre úgy szavazunk, hogy a szavazólapon a jelölt nevét meghagyjuk, a szavazólapra tehát semmit sem írunk, A jelölt ellen ügy lehet szavazni, hogy a szavazó a jelölt nevét áthúzza. Több jelölt esetén úgy szavazunk, hogy jelet teszünk az általunk megválasztani kívánt jelölt nevéhez. Kifejezetten és félreérthetetlenül meg kell jelölnünk, hogy a több jelölt közül kire szavazunk. Ha a szavazó egyik jelölt nevéhez sem tesz jelet, és a szavazólapra egyáltalában semmit sem ír: szavazata érvénytelen. Az a szavazat is érvénytelen, amelyből nem lehet megállapítani, hogy a választó kire szavazott. Ha több jelölt esetén a szavazó valamennyi jelölt nevét törölte: ez érvényes (ellenszavazat,