Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

PÉNTEK. 18TL ÁPRILIS 16. Tudományos konferencia Számos külföldi kutató részvételével tudományos konferencia kezdődött tegnap, csütörtökön reggel Szegeden a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézete, valamint a Magyar Gyógyszerészeti Társaság rendezésében. A ma, pénteken délután véget érő konferencián a gyógynövények hatóanyagainak előállításáról, kérriai szerkezetük felderítéséről és a hatóanyagok gyógyászati felhasználásának lehetőségéről hangzanak el előadások. A kétnapos konferencia jó alkalmat biztosít a magyar szakembereknek, hogy a hivatalos előadásokon túlmenően személyes eszmecserét folytassanak a tanácskozáson részt vevő szovjet, olasz, német, amerikai és spanyol kutatókkal. Tanáoakozás i aszabad idö felhasználásáról Budapest ismét jelentős nemzetközi tudományos tanácskozás színhelye: a TIT természettudományi stúdiójában 19 ország mintegy 40 külföldi és 250 hazai szakemberének részvételével csütörtökön, tegnap megnyílt a nemzetközi szabadidő-konferencia. Az UNESCO által támogatott háromnapos tanácskozás korunk egyik igen fontos kérdését tűzte napirendre: szociológusok, a felnőttoktatás és az ismeretterjesztés szakemberei a megnövekedett szabad idő ésszerű felhasználásával kapcsolatos kutatásainak eredményeiről számolnak be a konferencia plenáris ülésén, majd ezt követően a részletkérdésekről szekcióüléseken cserélik ki tapasztalataikat. A konferenciát Vonsik Gyula, a TIT főtitkára nyitotta meg. (MTI) Szabványkorszerűsítés Az ipar strukturális változásai, a gyártmányösszetétél módosulása megköveteli a IV. ötéves tervidőszakban az új szabványok kidolgozásának gyorsítását, s a már meglévők korszerűsítését. A Magyar Szabványügyi Hivatal munkatársai elsősorban az élelmiszeripari, ruházati, háztartási, vasipari cikkek szabványait korszerűsítik. VESZTEGZÁR ALATT A roppant „nyugodt" megrendelő A röszkei határátkelőinél szinte „gyökeret eresztett" a Hungarocaraion XB — 94-72es forgalmi rendszámú pótkocsis Volvo tehergépkocsija, immár — tegnap délig — kilencedik napja. Az országból ki- és befelé tartó utasok, turisták nem kis csodálkozásóra semmi jel nem mutat arra, hogy a kamion meg akarna mozdulni. Rakománya — 30 mázsa angol—amerikai eredetű vetőmag kukorica — érintetlen. A gépjármű sem szenved műszaki vagy egyéb károsodást A pilótafülke üres. A kamion a teljes elhagyatottság érzetét kelti a szemlélőben. Ügy tűnik, hogy a Hungarocamlon, mint fuvarozó, annyira gazdag, hogy parlagon heverteti egy gépjárművét rakománnyal együtt Avagy a fuvaroztató, az AGROIMPEX, a kukorica gazdája a nagyvonalú? Erre nem tudunk választ adni, mert látszatra a gépkocsi rakományát nemcsak ponyva, hanem „titok" is fedi. De csak látszatra, A valóság az, hogy a kamion két pilótája április 5-én rakodott Athénban és április 7-én érkezett vissza. Azóta viszont vesztegzár alatt vannak, mert a növényvédő szolgálat — nagyon helyesen — leblokkolta, nem engedi tovább szállítani a rakományt. Kormányrendelet tiltja ugyanis, hogy úgynevezett szabvány, „címer" nélküli angol—amerikai eredetű hibrid kukoricát behozhasson bárki az országba. Ezt a rendeletet annak idején éppen annak érdekében hozták, A kultúra esélyei Tiarjúnban Az apróhirdetések nagyjából jó szimatot adnak: a lakáscserélők egy-másfél éve még fontosnak tartották közölni, „Tarján kizárva" — s manapság egyre sűrűbb az óhaj: „Tarján is lehet", „Tarján előnyben". Valóban: Szeged-Tarján lassacskán felveszi megálmodott arcvonását, s bár a közszolgáltatás változatlanul gyermekcipőkben jár, lehetetlen észre nem venni, hogy a serdülő városnegyedben megoldódik a közlekedés. Az elkészült épületeket hamar átöleli a zöldövezet, s ahol csal; lehet, rendben tovahaladnak, harmóniát, nyugalmat hagynak a városépítők. • Még nem lakják tízezren, de három-négy év múlva a harmincezret is eléri Tarján népessége. Mi lesz művelődési hálózatával? Szemben az elkerített betonkeverővel, a felvonulási épületek mögötti földszintes, kertes kisházakban még nem is sejtik; ahol reggelente fürdővizet merítenek, kukoricát sincs? Sportrendezvényre alkalmas, nagyméretű tornatermét lelátó egészíti ki, az előcsarnokból ebédlőterem nyílik, nappal iskolai menza, este nyilvános étterem, de méreteit eleve úgy tervezik, hogy a fiatalok táncos szórakoztatásáéit se kelljen kilométeres körzetekben termet keresni. Természetesen az egész lakóterületé lesz a könyvtárt részleg is, s az udvari sportpálya mellé valószínűleg úszómedence kerül. A nevelési-művelődési centrumban kap helyet Tarján addigra harmadik általános iskolája, környékén a közös igazgatású óvoda, bölcsőde. €<• Ezt ígéri a közeli jövő. Hanem addigra még sok víz folyik le a Tiszán, s a rohamosan fejlődő városnegyed nem érheti be holnapvár ássál. Legfontosabb az iskola-óvoda-bölcsőde ügy: ami a városban (és országszerte) lassan gyógyuló seb, Turjánban sem heged be előbb, sőt frissebb, nyitotszórnak a tyúkok elé, alig tabb, vérzékenyebb. Befejefél évtized múltán hatal mas kulturális kombinát magasodik. A szakértők fölbecsülték, ha egyetlen épületbe koncentrálják a kultúra szolgáltatásait. nemcsak elméletileg igazodnak a modern lakótelepek önellátó szemléletéhez — de gyakorlatilag is jobban járnak. Körülbelül 25 százalékkal olcsóbban jönnek ki, mintha külön-külön építenének iskolát, művelődési házat, könyvtárat stb. Mit tud majd a típuselképzelések nyomán egyedire tervezett új, nevelési-művelődési centrum, melynek Szegeden még csal; előde zéshez közeledik a modern, tizenhat tantermes iskola, a száz férőhelyes óvoda — de a következők csak 1973— 74-re várhatók, s Kovács József, a városi tanács művelődési osztályának vezetője úgy becsüli, hogy már az ősszel alaposan nő a jelenlegi általános iskola gyermekforgalma: hármas — párhuzamos osztályokat kell indítani. Vagyis bevezetni a délutáni oktatást, hogy a tizenhat tantereimbe legalább harminckét osztály beférjen. Egy lépés előre a városban, kettő hátra Tarjánban. Amit lassacskán felszámolnak a szegiedi iskolák, a tarjám csak most csöppen bele. Igaz, a környéki Dózsa György, Zalka Máié éa Szilién sugárúti iskoláik 20—28-as létszámú osztályai valamit átvállalnak még a tarjáni „újhullámból" — viszont az óvodák nélkülözhetetlenek. Gyors megoldásnak, ideiglenesen, két könynyűszerkezetű. száz férőhelyes barakképület, 8—10 éves kifutásra, siet az igények elébe; az egyiket már alapozzák a víztoronnyal szembeni hazak mögött, szeptemberre ígérik — de a másikat is szeretnek átadni a Csillag téren, decemberre. S ha hozzávesszük, hogy Tarján kulcskérdése még mindig a lakásépítkezés: ekkora iramban sokszor méltánytalanul türelmetlenkedünk. A kész sürgeti a készülőt, az eredmény szüli az igényt, s ahogy magasodnak a házak, a költöző családok fel sem ocsúdnak az új otthon öröméből, máris hajlamosak bosszankodni boltra, vendéglőre, telefonra, buszra, gyógyszertárra, óvodára, bölcsődére. Ahonnan pillanatokra lemaradnak, kiszorulnak, nem kapnak helyet vagy későn érkeznek. A fogyasztó sürgetné a tempót, a városépítők meg alig győzik szusszal — csak átgondolni is fárasztó, mi minden hiányzik egy önellátó városnegyedhez. • Mindenekelőtt türelem. Hiszen — tegyük szívünkre a kezünket — az építőipar máris jó néhány alulmúlhatatlan rekordját feledtette Tarjánban. Oly kényes dolgokban pedig, mint amilyen az építkezés — ez mér maga a garancia. • Nikolényi István A „nyugdíjas" álltak" eirre a szállítmányra. Ugyan miért? Erre majd feleletet kaphatnak az illetékesek, akik az AGROIMPEX-et — remélhetően — elszámoltatják ezért a szállítmányért. Annyi bizonyos, hogy kilenc nap óta „állóvíz" veszi körül az országút mellett veszteglő kamiont és szállítmányát. A pilóták a röszkei átkelőben pihennek, malmoznak az ujjaikkal napszámra. Igaz, mindössze néhány forinttal érkeztek vissza, aztán kaptak kölcsönt A húsvéti ünnepekben sem szomorkodtak. Hazautaztak Budapestre locsolkodni, aztán visszatérSomogyi Károlynő felvétele kamion felszippantaná az ég, mivel kilenc napon át nem nyúlt érte senki. Igaz, elvileg ez a szállítmány nincs ls az országban, de nincs is külföldön, és nem lehet a senki földjén sem. Valahol viszont mégis csak van és puszta létével mintha sütős lenne. Talán megégeti valakinek az ujját ez a lassúsági versenyben is első helyezést megérdemlő ügyintézés? Merjük remélni, hogy igen. Lidi Ferenc Á mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripar együttműködése Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes nyilatkozata A negyedik ötéves terv- zögazdasági és élelmezésben a mezőgazdasági ter- ügyi miniszterhelyettes melók és az élelmiszeripa- egyebek között elmondotri üzemek között szorosabb- ta: ra fűződnek a kapcsolatok. — A közgazdaságilag megA vertikális együttműködés alaP°zott, ^helyesent értelmelényegesebb kérdéseiről amelyekről ezekben a hetekben a különböző fórumokon országszerte vita alakult ki — dr. Lénárt Lajos mehogy ne érhesse károsodás tek. Kedden egyikük ismét mezőgazdaságunkat. Korábban ugyanis ilyen eredetű szállítmányokkal különféle hibridbetegségek terjesztésének ls utat engedtek. A ma is érvényes rendeletet nyilvánvalóan Ismerték az AGBudapestre utazott, hogy intézkedjen mér szállítmányukról valaki. Ma péntek van, a türelmi időnek pedig határa. Bizonyos jelenségekből arra lehet következtetni, hogy az Athénből hozott kuROIMPEX-nél ls, mégis „rá- koricának az tenne jót, ha u4 Mecsek virágai A Mecsek napsütötte, déli lejtőjén — a pécsi állat- és növénykert területén — sajátságos botanikuskertet alakítanak ki. Meghonosítják azokat a különleges növényeket, amelyek hazánkban csak a Mecsek vidékén találhatók, vagy erre a tájra jellemzőek. A mediterrán jellegű klíma dús és változatos flórát teremtett: a botanikusok két és fél ezer növényfajtát tartanak számon itt. Ezek közül 55 ritkaságnak számít, abból az Időből maradtak fenn, amikor a Mecsek kisebb-nagyobb részel még szigetekként emelkedtek a környező tenger szintje (ölé. A szigetek növényei közül egyesek alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, és így még ma is tenyésznek Ilyen például az illatos hunyor, az olasz müge, a lónyelvű csodabogyó, a rozsdás gyűszűvirág, a majom kosbor. meg Csak így, szépen, magyarul. Hiszen éppen a magyar nyelv hetét ünnepeljük. Miért ne lehetne hát akkor a campingkiállítást a Viktor Hugó utcában hirdetni. A Klauzál téri plakát ugyanis ezt teszi, némileg következetlenül: hiszen, ha a nagy francia költőt, írót magyarrá avatja — Viktor Hugóvá —, akkor nyugodtan ezt tehetné a kempinggel is. Sőt, indokoltabban, ha csak abból Indulunk ki. hogy a football — futballá válhatott, Viktor a többiek de ott még nem tartunk, hogy William Shakespear-t Sekszpir Vilmosnak neveznénk. Victor Hugót pedig Ügó Viktornak. Lehet, persze, hogy csak a szegedi hagyományok ördöge Incselkedik velünk, s a plakátfestővel: néhány évvel ezelőtt éppen lapunknak kellett felvilágosítania az illetékeseket, hogy az utcatáblákon Viktor az Hugo. S ha már Itt tartunk : az sem lenne utolsó dolog, ha kiderülne végre, hogy Roosevelt nem ívvel írja nevét — ahogy az a róla elnevezett téren olvasható —, s hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre meg éppenséggel kötőjellel. Még akkor is, ha a Szeged térkép mást állít: Bajcsy Zs.-t. Szóval: legyen az csak kempingkiállítás a Victor Hugo utcában. Vagy camping, ha az előkelőbbnek látszik. De a nagy francia író nevét még akkor is Illik helyesen írni, ha egy kedves szegedi utca nevével egyezik meg. Veress Miklós zett és alkalmazott kooperáció jövedelmezőbbé teszi a termelést, megteremti az értékesítés biztonságát és — főleg a téeszeknél — javítja a falusi lakosság foglalkoztatását. Hazánkban, a fejlett élelmiszertermelő országokhoz hasonlóan, az együttműködésnek két lényeges formája alakult ki. Az egyikben: egyes élelmiszertermelő és -forgalmazó ágazatok kapcsolódnak öszsze korszerű élelmiszer-gazdasági szervezetek keretében. A másik lehetőség: az élelmiszer-gazdaság és a számára termelőeszközöket gyártó, valamint különféle szolgáltatásokat nyújtó ipar együttműködése. •Arról, hogy az élelmiszergazdaságban a kívántnál kevesebb vertikális szervezet alakult meg, és újabban is elég kevés társaság jön létre, dr. Lénárt Lajos elmondotta: a kibontakozást több tényező hátráltatta. Az új társulási törvényerejű rendelet azonban sok kérdésre máris választ adott és ennek hatása minden bizonnyal rövidesen a gyakorlatban is lemérhető lesz. Nem kétséges az sem, hogy a társulásokhoz anyagi alapok kellenek. márpedig több kezdeményezés éppen azért futott zátonyra, mert a társulok nem rendelkeztek megfelelő anyagi eszközökkel. Miután a társulás tulajdonosai maguk az alapítók, gondolni sem lehet arra, hogy ezeket a szervezeteket valamiféle állami juttatásból hozzák létre. Az alapítóknak tehát saját anyagi erejük ismeretében kell dönteniük a társulás létesítéséről és méreteiről. A miniszterhelyettes elmondotta: jelenleg több mint 300 élelmiszeripari kooperáció működik az országban, háromnegyed részük a közös vállalkozások közé tartozik. Az alapítók által bevitt alapok pénzértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A társulások alapító vagyonának több mint kétharmad részét a téeszek adták össze. Ebben a tekintetben távolról sem megfelelő az élelmiszeripari és a kereskedelmi vállalatok részvétele. Kívánatos lenne, hogy az állami vállalatok — mint alapító tagok —az eddiginél rangosabb szerepet vállaljanak a kooperációk létrehozásánál. A gazdasági társulások főként a fővárosban, valamint a nagyobb ipart központokban működnek eredményesen. Egyes megyékben azonban, ahol különben jó lehetőség nyílna az ilyen tevékenységre, lassú a fejlődés. Így van ez például Szabolcs, Szolnok és Heves megyében. Befejezésül dr. Lénárt Lajos hangsúlyozta: A hazai élelmiszer-gazdaságban egyenrangú partnerek működnek együtt, és semmi sem indokolja, hogy a vertikális kapcsolatban résztvevők egymást gazdaságilag alárendelt helyzetbe hozzák. (MTI)