Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G YAR SZOCIÁLIS T Á M U N K ÁS P ÁRT LAPJA 61. évfolyam, TI. azám 1911. ÁPRILIS 1, CStTÖRTÖK Megjelenik bétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÚR Szegedi termékek a nagyvilágban Vita az SZKP XXIV kongresszusán A magyar ipar termékei közismertek a külföldi or­szágokban, s közöttük ter­mészetesen a szegedi ipar­vállalatoknál gyártott cik­keknek is jó a hírnevük. Talán ezért is érdemes átte­kinteni, hogy az elmúlt esz­tendők során hogyan ala­kult, változott környezetük iparának szereplése a világ­piacon, s milyenek a kilátá­sok az idén. Az elmúlt ötéves terv idő­szakában évente körülbelül 11 százalékkal emelkedett a szegedi és a Csongrád me­gyei vállalatok exportjának értéke, s csupán tavaly mér­séklődött az ütem. Ennek valószínű több oka is van. egyik feltétlenül az. hogy jobban előtérbe került a hazai piac, de szerepet ját­szott az exportálásban a ter­mékek minősége és ára. amely nem minden vállalat­nál alalkult a legszerencsé­sebben az elmúlt években. Az export termékek össze­tételében figyelemre méltó változás, hogy a nemrégiben meghonosodott nehézipar egyre több gyártmányát ad­ja el külföldön. A szegedi EMERGÉ Gumigyár és az Alföldi Porcelángyár is meg­kezdte az exportálást és így a nehézipar aránya több mint háromszorosára nőtt a kiszállított t.e-n-rtkek menv­nviségében. Ettől függetle­nül a legmgyobb részt, — az export közel felét — to­vábbra is a szegedi élelmi­szeripar szállítja határain­kon túlra. A vásárhelyi porcelán­gyár edényeket ad el példá­ul Jugoszláviába, a mérleg­gyárból tavaly kezdték el­szállítani az optikai mérle­geket külföldre, a szegedi gumigyár exportját is első­sorban a tőkés piacon kere­sett gumilemez-eladás növe.­li. A gazdaságirányítási rend­szer változása után a szo­cialista országok piaca na­gyobb szerepet kapott kör­nyezetünk iparának export­jában. Ezt elsősorban a szo­cialista államokkal kötött hosszú lejáratú államközi szerződések eredményezték. Egyébként az export fele­fele arányban oszlik meg a tőkés és a szocialista piac között, a baráti országokba valamivel többet adunk el, mint korábban. Tavaly összesen 2 milliárd és 579 millió forint értékű árut adtak el külföldi ve­vőknek a szegedi és a me­gyei vállalatok. A gépipar részesedése negyedmilliárd, s abból legjelentöseb a BMG makói gyárának exportja.. Szívesen megveszik a szege­di kábelgyár és a kéziszer­számgyár cikkeit, mint aho­gyan jó híre van már a vá­sárhelyi gépjavító vállalat­nak, a mérleggyárnak és a Kontakta szentesi gyárának is. A porcelánáruk frontján csak az Alföldi Porcelán­gyár jön számításba tavalyi Kémziíi m fér ám fmjlemmtémi törve Egyelőre a Bakay Nándor utcában, egy magánház egyik szobájában lehet hosz­szas keresgélés után rátalál­ni a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem termelésfej­lesztési intézetének szegedi kirendeltségére. Cégtábla nem hirdeti jelenlétét, nem is ez a végleges helye, meg­kezdett munkája révén mégis sokan tudnak már lé­tezéséről. Egész országra kiterjedő hatáskört kapott a keszthe­lyi egyetem emiitett inté­zete. A megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának javaslatá­ra megbízták a szegedi já­rás fejlesztési terveinek el­készítésével is. Kalmár De­zsőtől, a négytagú csoport egyik munkatársától ér­deklődtünk a kirendeltség munkájáról és várható ha­tásáról. Kettős föladat megoldásá­ra kapott megbízást a keszt­helyi intézet. A szegedi já­rás homokvidékére vonatko­zó átfogó fejlesztési tervet kell készíteniök — ez az egyik —, a kedvezőtlen kö­rülmények között működő szövetkezetek eredménye­sebb munkáját pedig jól megalapozott középtávú fej­lesztési tervvel kell szolgál­niok. Az egész járásra vonatko­zóan a kooperációs lehető­ségek kidolgozása az egyik legizgalmasabb föladat, hi­szen a termelés koncentrá­lásával a most rendelkezés­re álló anyagi lehetőségek is eredményesebben hasznosít­hatók. Hogy melyik gazda­ság, mivel foglalkozik a jö­vőben, azt a termőhelyi al­kalmasság dönti eL Közvetlen feladatuk, hogy az egész járás fejlesztési tervébe ágyazva még az idén elkészítsék hét téesz (a for­ráskút! Haladás, az üllési Kossuth, a kisteleki Üj Élet, a pusztaszeri Hétvezér, a sövényházi Árpád Vezér, a rúzsai Napsugár, és az ásott­halmi Szabadságharcos Ter­melőszövetkezet) középtávú fejlesztési tervét. A kirendeltség munka­módszere az, hogy össze­gyűjti a gazdaságokra vo­natkozó összes adatot, mé­réseket végez, tudományos vizsgálatokat folytat, és szer­zett értesüléseit további föl­dolgozásra Keszthelyre kül­di. Az egyetem — számító­gépei segítségével — alapos, nagyon részletes helyzet­elemzést készít és felsora­koztatja a további fejlesz­tés legeredményesebb mó­dozatait. A fölmérésekhez természetesen helyismeretre van szükség, érthető, hogy a csoportot szegedi mérnö­kökből szervezték. A hét termelőszövetkezet­ben az üzem fejlesztési ter­vek elkészítésénél az előző két év gazdasági eredmé­nyeit veszik figyelembe. El­ső lépésként az eredménye­sen termeszthető növények és a kapcsolódó állattartási ágazatok jelölése történik, de a több változatot is fi­gyelembe vevő tervdoku­mentáció részleteiben a vár­ható új jövedelmekre is kitérnek. A fejlesztés alapját képező terveket minden esetben az érdekelt szövet­kezet közgyűlése hagyja jó­vá. H. O. 60 millió forintos eladásá­val. A gumigyár, a ládagyár és a bútoripar exportja ér­demel még említést. Igen jelentős a szegedi textiliparból a Kenderíonó és Szövőipari Vállalat kül­földi kereskedelme, amely 300—400 millió között Inga­dozik, bár tavaly csökkent exportjuk értéke. A textil­ipar összesen félmilliárd értékben exportál, szívésen vásárolják a vásárhelyi kö­töttárugyár termékeit is. A Minőségi Cipőgyár szegedi üzeméből női cipőket visz­nek külföldre, s értékük je­lentős tételnek számít, de feliratkozott az exportőrök listájára a Szegedi Ruha­gyár is. A Szőrmekészítő és Szörmekonfekció Vállalat irhabundáit ugyancsak szí­vesen megveszik külföldi országokban. A szegedi élelmiszeripar régi hírneve ma is fényesen ragyog, nemrégiben — a lip­csei vásáron — újabb arany­érémmel tűntették ki a híres szegedi Pick-szalámit. Kör­nyezetünk exportjából több mint egymilliárdos arányban részesedik az élelmiszer­ipar, s ebből legnagyobb té­telt a szalámigyár és a kon­zervgyár adja el/közel 400— 400 millió forint értékben Hasonlóan sokat exportál a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat és Baromfifeldol­gozó Vállalat szentesi gyára, kisebb tételeivei említést ér­demel a tejipar is. Űj termékként jelentek meg a világpiacon a makói gépgyárban készített hagyma­betakaritó gépek, a borsó­cséplők és a kukoricabeta­karító adapterek, a vásár­helyi porcelángyár étkészle­tei, s a szegedi kábelgvár vékony vezetékei a svéd és a jordániai piacon. Az idei kilátásokról érde­mes megemlíteni, hogy a makói gépgyár körülbelül 20 százalékkal növeli eladá­sait a külföldre, de némely vállalat, stagnáltatja, vagy mérsékeli eladását, mivel a gazdasági szabályzók válto­zása nem ösztönzi őket az export növelésére, de szere­pet játszik e meggondolások­ban a hazai piac egyre in­kább kidomborodó előnye. G. M. Nőbizottsági ülés Fehér Lajosné elnökleté­vel szerdán ülést tartott az Országos Szövetkezeti Ta­nács nőbizottsága. Megtár­gyalta többek között a nő­bizottság a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége nő­szövetkezők tanácsadó testü­lete áprilisban Magyaror­szágon tartandó üléseinek programját. Az SZKP XXIV. kongresszusa elnökségében a külföldi testvérpárfofcü^indBHxégrtnek vezetői is ott vannak. A képen: az elnöki emelvény első sorában (balról jobbra): Todor Zsivkov, Enrico Berlinguer, Kádár János és Walter Ulbrichí A kongresszus delegátusai és vendégel a Kreml Kongresszusi Palotájának tágas elő­csarnokában Szerdán folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista jetunió egész gazdasági Pártjának XXIV. kongresszusa: a munkanap elnöki tisztét komplexumának fejlődését Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja Ezzel összefüggesben adato­töltötte be, A Központi Revíziós Bizottság jelentését a bi- kat sorolt fel az ukrán gaz­zoittság elnöke, Gennagyij Szízov terjesztette elő. A jelen- daság ötéves dinamikus fej­lés elhangzása után megkezdődött a vita mind a Központi lődésérőL' Bizottság beszámolója, mind a Központi 'Revíziós Bizottság jelentése fölött. Gennagyij Szizov kijelen- a propagandamunka minden tette, hogy a párt Központi költségét, fenntartja a párt­Bizottságának apparátusa apparátust, és más szükség­pontosán, összehangoltan és leteket is fedezni tud. A operatívan tevékenykedik. Központi Bizottság megfele­Ezért végezhetett eredmé- lő összegeket bocsátott a ve­nyes munkát, mert szigo- zető káderek képzésére és rúan betartották a pártélet továbbképzésére. szabályait, tökéletesítették a A revízióc hiyoHeátr s""u"1" " ZÍZiT^?1^ r h" lésének elhangzása iftán él- l^J^^SS bontakoztattak a parton be- sóként Grisin, az SZKP KB ^k Lenin éártiának ho^ . Politikai Bizottságának pót- ft^ SSSűSJ nf. zottság főképp a párt &pénz- Sizot^0^ tS vében sikeresen fol>tassa ügyi gazdálkodásának, vala- kapott szót. mint a párt pénzeszközei ta- . • , , . , ... karékos felhasználásának - A szonok a moszkvai kul­Dinmuhamed Kunaje, $ Kazah KP Központi Bizott-i ságának • első titkára felszó-; lalása után az elnöklő Mi­hail Szuszlov bejelentette,' hogy francia szövetkezeti ta­gok rózsát és szegfűt küld­tek a kongresszusnak. A francia elvtársak — mon­dotta Szuszlov — ezzel a gesztussal a párizsi'kommün lüli demokráciát. Megjegyezte, hogy kongresszusi munkáját. kérdéseivel foglalkozott, párt fő bevételi forrását A virágokat a teremben jelenlevő nőküldötteknek A dötiség nevében javasolta, nyújtották át. hogy teljes egeszében hagy­ják jóvá az SZKP Központi A párt egész munkájának tagdíjak képezik. A part sa- Bizottságának politikai vo- tartalmát a beszámolási idő­ját erőből teljesen fedezni tudja a szervezési munka és Magyar miniszter látogatása Indiában Dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter szerdán az indiai kormány meghívására Új Delhibe érkezett. Az indiai főváros repülőterén dr. Di­i mény Imrét Fakhfuddin Ali 1 Ahmed élelmezés- és föld­művelésügyi miniszter fo­gadta. Dimény Imre Indiában a mezőgazdasági tudományos­kutató és oktatási intézmé­nyek munkájával ismerke­dik majd. szak alatt a leninizmus iránti hűség jellemezte — jelentette ki Grigorij Roma­nov, a leningrádi területi pártbizottság vezetője. Pjotr Maserov. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP KB első titkára bírált egyes minisztériumokat, amiért halogatják az új, a haladó termelési formák bevezeté­sét. Nyikolaj Maszlennyikov a gorkiji területi pártbizottság első titkára után a kong­nalát és gyakorlati tevé­kenységét. A Brezsnyev-beszámoló­nak azt a javaslatát érintve, hogy Moszkvát, nyilvánítsák kommunista mintavárossa, a szónok elmondotta, hogy az utóbbi öt évben a főváros alatt új metróvonalakat épí­tettek. a városban új utakat nyitottak meg, és majdr.em 26 millió négyzetmétei la­kást adtak át. A kővetkező felszólaló, P. Seleszt. az Ukrán KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. aláhúzta, hogy a kor­szerű ukrajnai gazdaságban resszus első külföldi felszó­nincsen olyan ág, amelv ne érintené lényegesen a Szov- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents