Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

VASÁRNAP, 1971- MÁRCIUS IC Ás 1970. évi Tisxa-völgyi árvís A A régebbi krónikák a önkényuralom nemzetelle- csaknem 60 000, a környező c/inte évenként is- nes bürokráciájára ma- községekkel és tanyákkal métlódő árvizeket nem je- radt. A tervszerütlenség, a együtt összesen mintegy 100 gyezték fel, csak azokat, feudális önkény és felelőt- ezer ember vált hajléktalanamelyek rendkívüli mérete- len vezetés — a munkála- ná Csongrádot, Szentest és Ikkel váltak emlékezetessé, tok előrehaladásával csak Hódmezővásárhelyt is csak a « a magas partokon épült súlyosbította a Tisza-vögy katonaság és a lakosság megtelepülésekben is károkat helyzetét: a felső szakasz feszített munkája méntette okoztak. Ilyen volt a 18. szá- gyorsabban lefutó árvizei meg attól, hogy hasonló zad folyamán a Szegedet el- egyre inkább megtorlódtak sorsra jusson, pusztító 1712. évi, majd az az alsó medencében, a Kö- Az 1879. évi szegedi árvíz egész Tisza völgyére kitér- zép-Tisza és a Körös-völgy fordulópontot jelentett a Tijedő, különösen a Felső-Ti- teknőjébon. Ennek lefolyási sza-szabályozás történetében: szán és a Maroson rendkí- viszonyait az alsó szakasz a társulatok új lendülettel vilii méretű 1772. évi árvíz, átvágásainak elhanyagolásá- fogtak az ármentesítés folyA 19. század első felének ár- val nem javították, sőt a tatásához, s valójában csak vizeit már jobban ismerjük: helytelen töltésvonalozással ekkor kezdődtek meg az elfiz 1816-os Tisza—Körös— és a medence túlfolyójának, hanyagolt állami folyamszaMaros-árvíz alkalmával a szegedi szorulatnak össze- bályözási-mederrendezési mindhárom folyó völgye víz szűkítésével — tovább ron- (kotrási) munkálatok. A fealá került, s Gyula, Szarvas tották. (A csaknem 1000 m- lúlvizsgálat feltárta a koés Hódmezővásárhely hatá- es újszegedi ártéri nyílást rábbi munka tervszerűtlenraban a Körösök és a Tisza az osztrák államvasutak te- ségét, hiányait, fogyalékossámesvári vonalának töltésé- gait, sőt hibáit, es ha vonvel elzártak és a Tisza ár- tatottan is, de megkezdődött árvizét a Maros árvize növelte. Az 1830-as, Jellegzetes, de méretei miatt külö- vizi medrének szélességét ezek kiküszöbölése. A Tisza szabályozása és az ármentesítés munkája — már az 1879—1895-ig terjedő árvizes ték!) időszak tapasztalatainak felAz elmúlt évszázad nagy használásával, de természeteömölve és a Körösökkel árvizei közül a legemléke- sen csak az adott gazdasági egyesülve, a Körös—Berety- zetesebb az 1879. évi szegedi lehetőségeknek és követelmés a Közép- és Alsó- árvíz marad, amely romba- nyeknek megfelelő formában nősen emlékezetes árvízkor a takarékosságból kicsire a Tisza jobb parti mellék- méretezett! — 352 m-es vasfolyói — a Sajó, a Hernád úti hldnyílásra csökkentetés a Bodrog — árvize borította el, a Hortobágyon átömől egye: •mpiHp Tisza völgyét. Az 1844—45. döntötte az Alföld fővárosát. — Kvassay Jenő irányítása évi árvíz tartalmával is A városban mintegy 6000, alatt, századunk első évtizekitűnt: az említett árterüle- nagyrészt vályogból épült dére fejeződött be. tek az ismétlődő árhullámok miatt ekkor kereken másfél évig voltak víz alatt. A korábban életet adó, menedéket nyújtó vízivilág és a legelőket megöntöző árvizek a 19. század első felére a haladás fékjévé, akadályozójává váltak. A társadalmi-gazdasági fejlődés — a népesség szaporodása, a mezőgazdasági termékek iránti kereslet fokozódása és a kibontakozó áruforgalom — érlelte meg a sűrűn Ismétlődő árvizek hatására a Tisza-szabályozás és az ármentesítés követeié-, sét. A Tisza-völgy vázolt geológiai-földrajzi adottságai alapján válik érthetővé e „második honfoglalás" nagy stratégái: Széchenyi István és Vásárhelyi Pál elgondolásainak jelentősége. Az egyes, folyószakaszokra — medencékre — korlátozódó szabályozás csak súlyosbította volna az alsóbb területek helyzetéi: egyetlen lehetséges megoldás tehát a Tiszavölgy egységes rendezése volt! Műszaki szempontból pedig a munkálatok első és legfontosabb lépése csak a kedvezőtlen lefolyás! viszonyok megjavítása: a medret fejlesztő, beágyazódását biztosító Tisza-szabályozás lehetett. Átvágásokkal történő mederszabályozás nélkül minden ármentesítési kísérlet hiábavaló lett volna. A két feladat szétválasztása, az elkövetett mulasztások és hibák miatt a megkezdett munka sokáig valóban kevés eredménnyel járt: a folakóépület pusztult el, és (Folytatjuk.) fl repülés biztonságáért Mint Ismeretes, a repülőgép Irányításában a legbonyolultabb fázis a leszállás. Különösen nehéz ez olyan esetekben, amikor a repülőtér hegyekben, erdő közepén, nagyvárosok vagy ipari objektumok közelében, vagy olyan zónákban helyezkedik el, ahol gyakori az alacsony felhőképződés és nagy menyFjekben jSL^ vagy a választópollóta rendszerint rászorul a a választasi • • — ir • torvenyrol Á jelölés A jelölés határozza meg választási szerveik a jelőazotot a személyeket, akikre lést elfogadták; a választás alkalmával sza- _ a Hazafias Népfront 11vazni lehet. Az ajánlás javaslattétel, hogy az illetékes földi segítségre. A vakleszállás ilyenkor rádiólokátor segítségével történik, amely a gépet rávezeti a leszállópályára. A csehszlovákiai „Tesla" szakembereinek sikerült egy leszálláshoz különlegesen alkalmas rádiólokátort szerkeszteniük. Ez nagy pontossággal követni tudja a repülőgép helyzetét egészen a leszállópálya küszöbéig. A vakieszállást irányító diszpécser a nagy lokátorernyőn nemcsak az ereszkedő repülőgépeket látja, hanem a leszállószektorban levő tárgyakat is, amelyek esetleg akadályozhatják a leszállást A lokátortól kapott információ lehetővé teszi, hogy a diszpécser operatívan tudja irányítani rádiótelefon segítségével a gép leszállását. Nőtt a mezőgazdasági szakmák becsülete Hazánkban a mezőgazda- szélesedik, feldolgozás, ke- re több a szakmunkás, de sági dolgozók továbbképző- reskedelmi tevékenység, kü- sohasem elég. Jó lenne, ha sének több évtizedes hagyó- lönböző szolgáltatások, mind- ^XZlöz^^mányal vannak. Korábban a mind hozzáértést követelnek. kat> hanem a tanfolyamok kisparaszti gazdálkodást szol- A továbbképzésben résztve- elvégzése után, a képesítésgálták, a népszerű ezüst- és vők száma évente mintegy nek megfelelő munkahelyek, aranykalászos gazdaképző 15-20 ezer fő, Mégis nem SStóf dSozókat^131" tanfolyamok. A szocialista áll éz aranyban a technonagyüzemek kialakulásával lógiai fejlődéssel, kívánalmezőgazdasági szakkörök, makkal. Ennek egyik oka az, termelőszövetkezeti akadé- hogy a lehetőségeket nem miák és az élelmiszeripari ismerik kellően sem az üzeüzemekben jól bevált mun- mi vezetők, sem a dolgozók. Általános tapasztalat, nem tervezik előre a továbbképzést Kár, hogy a tovább, , ... . , , , . képzésben a gazdaság öszradalom kibontakozásával, az ... , ...... , , tonzese meg nem altalanos. üzemek megerosódesevel és . , , ,, . ... A szaktudast, az uj ísmerekásakadémiák keretében történt a továbbképzés. A műszaki-technikai fortékét a vállalatok, termelőszövetkezetek többségénél nem honorálják kellően. Pedig a tudás forintokat jelent a hozzáértés a termelésben kifizetődik. Elég csak fejlődésével, az új technika, a korszerűbb technológia, a kémiai szerek nagyobb használata, a nagy értékű gépek üzemeltetése fokozott igényt támasztott, sok esetben a szakmai felkészültség nem • , felelt meg a kívánalmaknak. em"ted1/ h°gy s0ksz0r 82 UJ IQ«S hon s-^wiif c/w o *,„ir technologiak, egy-egy beren1965-ben került sor a szak- dezés nem üzemei megfeleés a betanítottmunkás-kép- iőerl) és nem hozza meg a zés mellett a fizikai dólgo- várt eredményt, éppen a zók szervezett oktatására, to- szakmai hiányosságok, íelvábbképzésére. Ma már el- készületlenség miatt. , , , | engedhetetlen ez. A koráb- Napjainkban 1 millió 3001 __ 'füí?!?™? ; ban szerzett ismeretek rövid ezer fizikai dolgozó továbbidő alatt elavultak, és a me- képzése lenne ajánlatos. Kézőgazdasági nagyüzemekben pesítési szint szerinti megminden ágazatban óriásiak a oszlásuk a következő: 1 miikövetelmények, szakmai fel- lió 14 ezer fő nem rendelkészültség nélkül nehéz bol- kezik képesítéssel, 172 ezer dogulni. Pedig ezután még betanított munkás, és' 114 nehezebb lesz, mert a ter- ezer szakmunkas. A Szeged jére, irányítása pedig az i melőUzemek tevékenysége környéki tájban is évről évAz ok — Ma ünneplem új ruhám tízéves születésnapját. letékes bizottsága szerzi be a képviselőjelöltek, iU letőleg a tanácstag jelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadták. A jelölés feladata képvlgárok kit terjesztenek elő jelöltként. A jelölés és az ajánlás jogára vonatkozó szabályok is kifejezésre juttatják a váasztójogunik de- selöjelöltek. illetőleg tanács mokratizmusát tagjelöltek állítása a válaszA választási törvényt mő- tökerületben. Ezért a válaszdosító új törvény lényeges tókerületben egy, az ország változásit hozott: eddig gyűlési válaszokerületben ugyanis a választoltnak és a esetleg több jelölögyúlést választópolgárok jelölőgyű- kell szervezni. A gyűléséket léseinek csupán javaslatié- lakóterületéken (erre alkalteli (ajánlási) joguk volt, a rriaa épületekben: például ídőlés jogát azonban a Ha- művelődési házban, más nazafias Népfront szervei gya- gyobb helyiségben stb.), íllekorolták. tőleg egyes üzemekben, vál A módosító tőrvény sze- foknál, teimelőszövetke rlnt a jelölés jogát közvetlenül a választópolgárok jelözetekben, állami gazdasá gokbam, hivatalokban, ós inlógyűlései gyakorolják. Az tézményekben, valamint a ajánlás joga is a választójog £egyver^ demokratizmusát fejezi ki, testületeknél és rendeszet; mert a képviselőjelöltként. :fsrXeknf? •ii ut, * A Hazafias Népfront szer, , v<* ezehet a gyűléseket & előterjeszthető szemelyekre ajmak helyér61> időpontjáról a Hazafias Népfronton, a tájékoztatja a választókat, társadalmi szervezeteken és A jelölést megelőzi az a dolgozók kollektíváin ki- ajánlás, vagyis a javaslatiévül bármely választópolgár tel a képviselőjelölt, illetőleg tehet javaslatot. a tanács tag jelölt személyéA népfront szerepe a jelö- Ilyen javaslatot tehetnek lések előkészítésében igen a Hazafias Népfront szervei, jelentős: társadalmi szervezetek — a Hazafias Népfront he- (szakszervezet, KISZ stb.), lyi bizottságai szervezik üzem, termelőszövetkezet, a jelölőgyüléseket a vá- vállalat, más szerv dolgozóilasztási elnökségek és az közössége, illetőleg tagországgyűlési választóké- *ága, továbbá bármely várületi bizottságok közre- lasztópolgár. működésévél- A javaslattételt kővetően - a jelölőgyűléseken a Ha- t^íö^h^w?' zafias Népfront szervei ^L^^-A^.,^}**2,* is javaslatot tehetnek a jelölt személyére; választókerület jelöltje. Jelölt az lesz, aki a jelölőgyfi' , . léseken megkapta a megje- a jelolögyülesék jegyző- lent választók egyharmádákonyvet - amely maga- ,mk Bzavazatát Ha több jeban foglalja a jelöltek lölógyülést tartottak, az ösz?eV? TT Ezes résztvevők egyharmadáfront illetekes bizottságra ^ szavazata szükséges a kapja meg, es továbbítja jelöléshez, az illetékes választási el- . . , , . nökséghez; zöLi^^^A - a Hazafias Népfront fő- amel tartalmazza a gyüléi városi, megyei bizottsága helyét idejétí a jelenlevők az országgyűlési képvise- számát ^ ^^ jelöltek. lájeloltek névjegyzéket a re adott szavazato^ szá. választás előtt legalább mát> a jeiölt vagy jelöltek 20 nappal megküldi a személyl adatait. A Jjegyző„ P^ÍZJ^T- 0rSZá" könyvet a gyűlés elnötaégéElnökségének; nek t^ai írják ^ A jegy„ - a Hazafias Népfront ille- aőkönyvet a népfront illetétékes bizottsága top ér- kes bizottságához kell megtesítést, hogy az illetékes küldeni veszélyeztette az ármentesítés sikerét, s ismételten súlyos árvízkatasztrófákat okozott, A munkálatok végrehajtása a szabadságharc bukása után a Bach-rendszer ide Tavaszi gépszemlék Bár még télies a határ, a éves tervben egy-egy nagy- Egy magyar 13—-1—K B mezőgazdasági nagyüzemek- üzem mennyi pénzt Költ erő- traktort, négy MTZ—50-est ben megkezdődtek a gép- és munkagépekre. Szükséges és mégy UE—-35-ös traktort szemlék. A téli hónapokat ez, hiszen az urbanizáció ha- vásárolnak. A munkagépek szorgos munkával, javítások- tására, másrészt a termelő- közül egyirányú tárcsát, kai töltöttek el a műhelyek- szövetkezett tagság öregedé- kombinált talajművelőt, tabun és minden erőgépet, a sével egyre kevesebb mun- lajmegmunkálót, lengóboromunkagépek jórészét kijaví- kaerőre számithatunk az el- nát, kukoriCavető gépet, tották már, üzemképessé tet- következendő éveikben a szecskázó adaptert, fükaték Igaz, neim könnyű ez magyar mezőgazdaságban. A ssát, talajmarókat, pneuma mostanság, hiszen lényegé- gépesítés tehát elemgedhótet- tikus metszőollót, rotációs ben 1957-től krónikus az al- len. szárzúzót vesznek. A műkatrés.zhlány. Ezért gyakor- A Szegedi Állami Gazda- helyt is korszerűsítik, eszlatta lett, hogy a traktorokat ságban például az elkövetke- tergapaddal, fúrógéppel, rui'gjmasból" javítják. zendó öt esztendőben az ösz- góskalapaccsal látják el. 248 " A tavaszi gépszumlókre szes beruházások 13 százaié- ezer forintot költenek hét való felkészülés mellett el- kát fordítják erő- és mun- szervestrágyaszóróra és az készültek már a távlati fej- kagepek vásárlására. Az aratás meggyorsítására, meglesztési tervek is, meghatá- idén mintegy 2 malió 300 könnyítésére vásárolnak SZK rozva, hogy a negyedik öt- ezer forintot költenek erre. -5-ös gabonakombájnt. Hazánknak 1,4 millió nyugdíjasa van Január elsején lépett élet- hazánknak, arányuk a lakos- csaknem 30 milliárdot költoi^m-mdÍfeetntettÜ^zmtú1SáS 13,4 száMlóltát teszi ki' társadalombiztosításra, minden esztendőben autó- rehát niirlderi hetedilí-nyol- s ebből közel 12 milliárdot matikusan két százaléktol cadík álampol&ár nyugdíjas, nyugdíjak juttatására fordíemelkednek hazánkban a Legtöbb nyugdíjas Pest me- tunk. Könnyű kiszámítani ad^wZ^ívesebb Tolnában: 32 rendelet a kétszázalékos számára. Évről évre — ép- ezer- A 60 éves korukban évenkénti növeléssel együtt| pen az életkörülmények ja- nyugalomba vonult férfiak vév 240 milliós többletkivulásával összhangíban — s átlagosan 16 esztendőn ke- adást jelent a nemzetgazdaa szervezett egészségügyi resztül, az 55 éves korukban ságnak. Ma a tizenöt évvel gondoskodás következtében nyugdíjazott nők pedig 23 ezelőttihez kepest ötszörösét hosszabodik népünk életko- éven át, élvezik a megérde- fizetjük ki nyugdíjakra, ra. Száz esztendővel ezelőtt melt pihenést Viszont igen elgondolkoz meg mindössze 5,1 százaléka Mibe kerül a nyugdíjjut- tató a nyugdíj összegek nevelt 60 éven felüli hazánk tatás az államnak? Évente a menkénti megoszlása: a fér'akosságának. 1930-ban már nemzeti jövedelemnek 11— fiak nyugdíjátlaga 1052, a 9,8 százalékra emelkedett 12 százalékát fordítják tár- nőké csupán 762 forint. Enárdnyuk, napjainkban pedig sadalombiztosításra, s ennek nek az az oka, hogy a nők eléri a 16,4 százalékot. Most, csaknem felét — pontosab- nyugdíjazásának idején ála legfrissebb statisztikai ban a nemzeti jövedelem D talában kevesebb keresettel adatok szerint több mint 1,7 százalékát — nyugdíjakra és rövidebb szolgálati idővel millió 60 esztendősnél idő- Ezzel az aránnyal a magyar rendelkeznek, mint az „erő-,ebb ember él az országban, társadalombiztosítási nyűg- sebb" nem. A férfiaknak Az is szembetűnő változás, díjrendszer — az ismert mindössze 11,5 százaléka kap hogy 1930 és 1968 között 18 gondok ellenére — nemzet- kevesebb nyugdíjat 550 foszázalékkal gyarapodott ha-közi méretekben az élvonal- rintnál, a női nyugdíjasoknál zánk lakossága, ugyanakkor ba tartozik. Számos vonat- ez az arány 28 százalék Ezer a 60 éven felüliek száma kozásban magunk mögött forintnál többet a nyugdí-ne'?k«Hszereződött. hagytuk n gazdaságilag leg- jasok egyharmada kap. de a Napjainkban együttvéve fejlettebb tőkés országokat nők aránya ezen belül csak 1,4 millió nyugdíjasa van is. Egy-egy esztendőben 12 százalék. A 4