Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

61. évfolyam, 60. szám 1971. MÁRCIUS 12., PÉNTEK Megjelenik bétíő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Ölést tartott a Minisztertanács Határozat a terület- és településfejlesztésről, a levegő tisztaságának védelméről Választott India Az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt az 521 parla­menti mandátumból eddig 261-et. szerzett meg és a jelek szerint 350 mandátumra van kilátása. Gandhi asszony sajtóértekezletén közölte: számított erre a földcsu­szamásszerű választási. győ­zelemre. Az első értékelések szerint a szerzett mandátu­mok száma máris meghalad­ia az 1967. évi választások szavazatveszteségét és ismét Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter és az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztésére a kormány jóváhagyta az or­szágos településhálózat-fej­lesztési koncepciót, amely hosszú időre, előreláthatóan a kétezredik évig határozza meg az ország város- és községhálózatának fejleszté­si tennivalóit: A termelő­kialakítása erők fejlődése és területi koncentrálódása, valamint a népességnek a települések­kel szemben támasztott sok­rétű követelményei ugyanis szükségessé teszik a telepü­léshálózat tudatos, tervsze­rű átalakítását. Az ország településeinek döntő többsé­ge évszázadokon át spontán modon fejlődött, s igy a je­lenlegi településhálózat lar A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese tájé­koztatást adott, a magyar­szovjet gazdasági és műsza­ki-túdományos együttműkö­dési kormányközi bizottság Moszkvában február 17—20. között megtartott X. ülésé­ről. A baráti légkörben foly­tatott tanácskozásokon meg­elégedéssel állapították meg. hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban örvendetesen megnötkmz'ötévcs és az en­nél hosszabb távra. szóló együttműködési megállapo­dások, illetve a kooperációs egyezmények szerepe. Műszaki-tudományos együttműködésünkben foko­zatosan nő a közösen kidol­gozott témák száma. Míg az elmúlt öt évben a két or­szág szakemberei 130 témát dolgoztak ki közösen. 1971— 75 -re 400 közösen kidolgo­zandó témát irányoztak elő. A műszaki-tudományos te­rületen közvetlenül együtt­működő szervezetek szama az utóbbi tíz évben 34-ről közel 300-ra emelkedett. A kormány, a tájékoztatót tudo­másul vette, s megbízást adott az. egyezmények vég­rehajtására. a magyar—szov­jet gazdasági együttműködés további fejlesztése érdeké­ben szükséges intézkedések megtételére. A KGST végrehajtó bi­zottsága 51. üléséről, ame­lyet Moszkvában, február 23 —26. között, tartottak, szin­tén Apró Antal számolt be. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se beszámolt Dragutin Ha­ramijával. a Horvát Szocia­lista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnökével folyta­tott tárgyalásairól. A hasz­nos és -széles körű tárgyalá­sokról szóló jelentést a kor­mány tudomásul vette. A külügyminiszter jelen­tést tett a Dániában, febru­ár 23—26. között tett hiva­talos látogatásáról. A tár­gyalásokon a két ország együttműködése fokozásának, lehetőségeit keresték mind a kétoldalú kapcsolatok te­rén. mind a nemzetközi éleiben, különös tekintettel az európai biztonság ügyé­re. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány — az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és városfejleszté­si miniszter, valamint a pénzügyminiszter közös ja­vaslata alapján — határoza­tot hozott a területfejlesztés irányelveiről. A hazánkban első alkalommal kidolgozott, az egész országra kiterjedő irányelvek tartalmazzák va­lamennyi népgazdasági ág terület? fejlesztésének leg­célszerűbb módját. A hatá­rozat elősegíti, hogy a mun­kaerő és a termelési eszkö­zök között, kedvezőbb terü­leti arányok jöjjenek létre, továbbá, hogy a lakosság jövedelmi és ellátottsági színvonalában területileg je­lenleg még meglevő különb­ségek fokozatosan csökken­jenek. za. szórt struktúrája nem alkalmas a szocialista társa­dalom gazdasági, kulturális, szociális, kommunális és igazgatási igényeinek ma­radéktalan és mind maga­sabb színvonalú kielégítésé­re. A koncepció célja, hogy elősegítse olyan település­(Folytatás a 2. oldalon.) Arányosabb város- és községhálózat Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter, vala­mint az Országos Tervhiva­tal elnöke közösen terjesz­tette eló az országos telepü­léshálózat-fejlesztési kon­cepciót. Ennek megvalósítá­sa a településhálózat ked­vezőbb kialakítását segíti elő. A kormányhatározat megszabja a különböző funkciójú nagy-, közép- és kisvárosok hálózatának rendjét, és biztosítja szerep­körüknek megfelelő, össze­hangolt fejlesztésüket. Gon­doskodik továbbá a kis fal­vak valamint a szórvány­települések ellátását, biztosí­tó alsófokű központok há­lózatának kialakításáról. Az Országos Tervhivatal el­nöke. az építésügyi és város­fejlesztési miniszter, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Központi Statisztikai Hi­vatal elnökei közösen téttek előterjesztést a területi ter­vezés és tervek rendszeréről. A kormány határozata egy­séges rendszerbe foglalja a népgazdaság területfejlesz­tési. területrendezési. tele­pülésfejlesztési és telepulés­rendézési tevékenységének tervezését, rendezi egymás­hoz való kapcsolatukat, és összehangolja azok időtarta­mát. A területfejlesztési ter­vek népgazdasági, fővárosi, illetve megyei szinten, kö­zép és hosszú távú időszak­ra készülnek. A határozat tartalmazza a területi tervek különböző típusainak jóvá­hagyási rendjét, e téren is növelve a tanácsok hatás­köréi. A Minisztertanács megtár­gyalta a levegő tisztaságvé­delme szabályozásának alapelveit. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az igazságügy-miniszter, a pénzügyminiszter és az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megállapította a Magyarországon megenged­hető minőségi normákat, s az ország egyes területéit védettségi kategóriákba so­rólta. A kormányhatározat a levegő tisztaságvédelmi előírásainak megszegőire azonnali hatállyal szigorú bírság kiszabasát rendeli el, továbbá foglalkozik az or­szágos levegőtisztaság-védel­mi alap létrehozásával és felhasználásóval. A Minisztertanács ezután egyeb ügyeket tárgyalt. biztosítja a Nemzeti Kong­resszus Pártnak azt a vezető szerepet, amelyet húsz éven át Gandhi asszony édesapja, Nehru irányításával betöl­tött. A szavazatok össze­számlálása szombaton feje­ződik be. Képünkön: a győztes kor­mányfő a hagyományos indiai koszorúkkal A területfejlesztés irányelvei és a területi tervezés A kormány csütörtöki ha­tározatával első ' ízben ha­gyott jóvá az egész országra kiterjedő területfejlesztési irányelveket. A kormány megállapítja, hogy az egyes területek gazdasági fejlettsé­gi szintjének közelítése hosszú ideig tartó történel­mi folvamat. A népgazdasági tervezés feladata gondoskod­ni arról, hogy a meglevő különbségek fokozatosan mérséklődjenek. A kormányhatározat ösz­szefoglalja a termelőerők te­rületi elhelyezésének irány­elveit. hangsúlyozva, hogy , létre kell hozni a munkaerő és a termelési eszközök kö­zötti legkedvezőbb területi arányokat. Ehhez területileg is meg kell teremteni a differenciált, korszerű mun­kaerő-gazdálkodás feltételeit. A területfejlesztés igen jelentős — bár nem egye­düli — eleme .az ipar fej­lesztése. mégpedig a társa­dalmi és a csoport érdekek összhangja alapján. A hatá­rozat utal arra. hogy üze­mek telepítésekor messzeme­nően figyelembe kell venni a helyi adottságokat. Egyes iparágakban például figye­lemmel kell lenni arra, hogy helvileg rendelkezésre áll-e a nyersanyag, az ener­gia. a víz stb.. másutt a terület kulturális adottsága­it. a munkaerő területi elhe­lyezkedését kell vizsgálni. A gazdasági különbségek közelítésében jelentős a me­zőgazdaság fejlesztése is. A mezőgazdasági termelést el­sősorban a kedvező • termé­szeti adottságú körzetek fej­lesztésével kell növelni. A termelés szakosítása és kon­centrációja fokozatosan csökkenti néhány korábban kialakult körzet termelésé­nek egyoldalúságát. A ked­vezőtlen természeti adottsá­gú mezőgazdasági körzetek fejlesztésekor ésszerűen ösz­sze kell hangolni a gazda­ságossági és a társadalmi követelményeket A kormányhatározat utal arra. hogy az ország terüle­tén a vízkészletek eloszlása egyenlőtlen. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy a te­rületfejlesztést hangolják össze a vízgazdálkodás fej­lesztési lehetőségeivel. Rendezésre váró feladat a szellemi munkaevő arányo­sabb területi elhelyezése is. A vidéki nagyvárosok és egyes gyorsan fejlődő köz­pontok kulturális és tudomá­nyos bázisát az átlagosnál nagyobb mértékben célszerű fejleszteni Kiemelkedő jelentőségű a lakosság jövedelmi és ellá­tottsági színvonalában ta­pasztalható különbségek fo­kozatos csökkentése. A kis­kereskedelem és a szolgálta­tások színvonalának emelé­sét is fokozatosan összhang­ba kell hozni a területfej­lesztési követelményekkel és a lakosság jövedelemviszo­nyaival. A területfejlesztési felada­tokat. a közgazdasági szabá­lyozórendszernek is szolgál­nia kell. Ahol közgazdasági eszközökkel-t célokat kielé­gítően elérni nem lehet, ott hatósági, jogi eszközöket is alkalmazni kell. A kormány a területi ter­vezésről is határozatot ho­zott. Legutóbb. 1963-ban szabályozták hazánkban a területi tervezést, az időköz­ben bekövetkezett változá­sok. különösen a gazdasági reform bevezetése szüksé­gessé tette az újbóli szabá­lyozást. Az új kormányhatá­rozat egységes rendszerbe foglalja a népgazdaság terü­letfejlesztési: területrende­zési, településfejlesztési és településrendezési tevékeny­ségének tervezését, rendezi azok kapcsolatát. A kormányhatározat a területi tervek rendszerén belül területfejlesztési és .te­rületrendezési tervek típusa­it különbözteti meg. A terü­letfejlesztési terv — mint gazdasági fejlesztési terv — népgazdasági, tervezési-gaz­dasági körzeti, illetve me­gyei (fővárosi) szinten ké­szül hosszú- és középtávú időszakra. A területrendezé­si tervek viszont műszaki­fizikai jellegűek, amelyek az ország egész területére, egyes tervezési-gazdasági körzetekre, megyékre, terüle­ti egységekre, mint például összefüggő üdülőterületekre, továbbá városokra és közsé­gekre készülnek. A kormányhatározat intéz­kedik a területi tervek kü­lönböző típusainak jóváha­gyási rendjéről, tovább nö­velve a tanácsok hatáskörét. Csomópontok épülnek A gyorsan növekvő közúti forgalom feltétlenül szük­ségessé tette az E—5-ös út korszerűsítését. Az-út építésén egyszerre több vállalat isodolgozik. A Szeged és Kistelek közti szakaszon az Aszfaltútépítő Vállalat «végzi a nem-; zetkózii főútvonal korszerűsítését. 'Amellett; hogy új asz­faltszőnyeget kap az úttest, a csomópontokat, kereszte­zödéseket is rendbe hozzák. Szatymaz határában ,a cso­mópont építése nagyméretű földmunkával jár^együtt, mert a belvíz elvezetésére szolgáló csatorna keresztezi a cso­mópontot. (Első képünk.) Balástyánál a dócí elágazás ki­építésén dolgoznak a vállalat, munkásai. (Második ké­pünk.) A vállalat most fog hozzá a házgyári csomópont elkészítéséhez is. Ha minden jól megy. és az időjárás is méltó lesz a márciushoz, ismét a tavalyi ütemben folyj tathatják^az út korszerűsítését. Somogyi Károlyné felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents