Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-11 / 59. szám
6 1971. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK s Kupaküidelm#k SPORT Serlegek átadása Tegnap, szerdán délután a szegedi Sajtóházban átadják a téli teremkézilabdabajnokság két ifjúsági bajnokcsapatának a Délmagyarország vándorserlegét. Lapunk díját idén a Kinizsi leány-, illetve a Volán férficsapata merte. Az átadási ünnepségen részt vettek a csapatok játékosai, az egyesületi vezetők, valamint a szegedi kézilabda-szövetség tagjai is. Szedő István, a szövetség titkára rövid beszédében kiemelte, hogy a közlekedésiek jó erőt képviseltek, a Kinizsinél pedig már hosszabb ideje foglalkoznak a fiatalok nevelésével, és ennek most meglelt az eredménye. Varga József, a játékvezetői bizottság elnöke is felszólalt, és a két kupagyőztes sportszerű játékát dicsérte. Ezután dr. Bánfalvi József lapunk szerkesztősége sportrovatának képviseletében átadta a serleget Radics Jánosnak, a Volán szakosztályvezetőjének és Toókos Györgynek, a Kinizsi edzőjének. Ugyanakkor a városi szövetség emlékplakettjeit is megkapták a két csapat tagjai. A díjak átadása után a jelenlevők kötetlen, baráti beszélgetésre hosszabb ideig együttmaradtak. Edzőmérkőzésen: Európában hét közben folytatódtak a labdarúgócsapatok kupaküzdelmei. A Bajnokcsapatok Európa Kupájáért: Panathianikos—Everton 1:1 (1:0). Liverpool. Nagy meglepetés, hogy Puskás Ferenc csapata döntetlent ért el. A visszavagó március 24-én lesz Athénban. Carl Zeiss Jena— Crvena Zvezda 3:2 (2:1) Jena, 25 000 néző. A Kupagyőztesek Európa Kupájáért: Gornik Zabrze— Manchester City 2:0 (2:0) Chorzow, 90 000 néző. Cardiíf City— Rcal Maclrid 1:0 (1:0) Cardiff, 46 000 néző. FC Bruges—Chelsea 2:0 (2:0) Bruges, 25 000 néző. PSV Eindhiven— Vorwárt? Berlin 2:0 (0:0) Eindhoven, 25 000 néző. Az EVK negyeddöntőjében: Liverpool—Baycrn München 3:0 (1:0) Liverpool, 48 000 néző. Lceds United—Sctubal 2:1 (1:0) Leeds, 40 000 néző. Arsenal—FC Köln 2:1 (1:1). London. A visszavágót Kölnben játsszák március 23-án. Hét gólt lőttek Benéék A magyar labdarúgó-válogatott tegnap Vácott játszotta idei első előkészületi mérkőzését : Magyar válogatott — Váci Híradás SE 1:1 (2:1) A válogatott összeállítása Bicskei — Kelemen, Páncsics, Konrád (Szűcs), Noskó (Mészöly) — Répás (Halmosi), Albert, Zámbó — Fazekas, Bene, Kozma volt. Góllövők: Bene (3). Fazekas (2), Répás, Kozma, illetve Ozsvári. Az edzőmérkőzés után Hoffer József szövetségi kapitány elmondotta: Albert új szint hozott a játékba, Páncsics továbbra is a legbiztosabb ember, a középpályások teljesítménye még hullámzó, a hátvédsor további tagjai megfeleltek a várakozásnak. Legújabb TECHNIKA Ismét megpályázzák a kosarasok SZEOL—Sz. Dózsa 3:0 (1:0) Vezette: Vörös B. SZEOL: Gilicze (Bolya) — Várhelyi III.. Vass, Magyar, Pikó — Dávid, Ládányi — Jósa. Pataky (Kozma II.). Mészár, Berkes. Dózsa: Bánfi (Jáger) — Károlyi. Biró, Gőcze. Csanádi. — Reményik dr. (Somogyfalvi). Szikora. — Bóka, Veres (Balogh), Csordás dr., Búzás. Góllövö: Berkes, Kozma II.. Jósa. A SZEOL vasárnapi öszszeallitása még bizonytalan, hiszen a Bp. Vasas elleni mérkőzésen Vörös rúgást kapott a bokájára, Bánfalvi megfázott. Kerekes térde bedagadt. Ruttkay lábára úgy ráléptek hogy néhány hétig harcképtelenné vált. Pataky ugyan a tegnapi, szerdai edzőmérkőzésen már játszott egy félidőt, de még mindig érzi sérülését. A keddi Népsport cikkírója a Bp. Vasas—SZEOL mérkőzésről kissé elfogultan írt, hiszen szerint a SZEOL játékosai hol a labdába, hol az ellenfélbe rúgtak. Ügy látszik, olyan puha fából faragták a szegedieket, nevezetesen Ruttkavt, Vöröst, Kerekest, hogy belerúgtak Vidátsékba, de ők maguk sérültek meg. Még mindig kesernyés szájízzel gondolnak Diósgyőrre a SZEOL férfi kosárlabdázói. Ott, a vasvárosban foszlott szét tavaly decemberben a reménv, hogy kétéves kihagyás után ismét az NB I-ben szerepelhessenek. Kétségtelen, jogos izgalommal léptek pályára akkor, hiszen az NB II utolsó fordulójában dőlt el a bajnoki cím sorsa. Nyilván, fokozta az izgalmat, hogy nem harmadik csapat eredményétől függött az elsőség. A diósgyőri Kilián-teremből a DVTK került fel az NB I-be. A kékfehér csapat 1969-ben szintén második volt. Belefáradtam Hosszú éveken át, 1955től 1968-ig, NB l-es volt a SZEOL, s vasárnap immáron a harmadik szezont kezdte meg a második vonalban. Vajon a szakvezetés levonta-e a megfelelő következtetést? Tettek valamit azért, hogy — ha lehet — már a következő évben újra élvonalbeli csapata legyen Szegednek? Mielőtt válaszokat kérnénk, beszélnünk kell a legszembetűnőbb változásról: dr. Faragó József személyében új edzőt állítottak a férficsapat élére. Korábban, a sikerek kovácsa és kudarcok szenvedője dr. Kovács Imre volt. Tizenhét éven keresztül trenírozta a fiúkat. Belefáradtam — tárta szét kezét dr. Kovács Imre. Tulajdonképpen elfogadható érv, miért ne fáradhatott volna el egy ember az edzői kispadon közel két évtized alatt. Ahány játékos, annyi embertípus, s az edzőnek valamennyi versenyzőjével szót kell érteni. Sajnos, ez dr. Kovács Imrének nem mindig sikerült. A játékosok panaszkodtak, gyakran megengedhetetlen hangot használt velük. Ez persze csak az egyik oldal. A többi ismert ok közül álljon itt magyarázatként még néhány. Szegeden kosárlabdázó utánpótlás úgvszólván nincs. Székesfehérvárott. Pécsett, Miskolcon és Budapesten sportiskolákban is foglalkoznak nevelésükkel, itt, a Tisza mentén viszont nem. Csupán a SZEOL-nak van ifjúsági csapata, amelynek egyébként dr. Kovács Imre lett az edzője. A másik ok, amire dr. Kovács hivatkozott; a vezetőségtől sem kapnak kellő anyagi támogatást. Félreértés ne essék, nem saját magát akarta dotáltatni, hanem a játékosok érdekében fordult a vezetőséghez. És említhetünk még valamit. Dr. Merényi és dr. Faragó visszavonulása dr. Bácskai. Brandstátter, Hódi Szabolcs és Töke eltávozásával áthidalhatatlan úr maradt a csapatban. Vissza az élvonalba A kosarasok szakosztályvezetője, dr. Somfai Attila nem szívesen beszélt az edzőváltozásról. Mint mondotta. emberileg rendkívül kellemetlen volt, hiszen egy valóban fáradt embert kellett elmozdítani az edzői kispadról, abból a pozícióból, ami dr. Kovács Imrének. az ..életet'' jelentette. Mégis azért határoztak így, mert Kovács dr. ambíciója csökkent. Szaktudásával elégedettek. ezt bizonyítja, hogv a fiatalok nevelését rá bízták. Beszélgettünk a szakosztályvezetővel a csapat anyagi támogatásáról is. Ez az NB II-ben hivatalosan nem engedélyezett, azt senki sem kívánhatja, hogy suba alatt pénzt adjanak a játékosoknak. A játékosok pénzbeli dotálására akkor lesz mód, ha visszakerülnek az NB I-be. Az új edzőt arra kérték, hogy felfrissítve a gárdái, mielőbb alakítson ki egy ütőképes együttest, amely kepes arra, hogy megállja a helyét az NB I-ben. Faragó dr. munkáját nem siettetik, de ha lehet, már ebben a bajnokságban szerezzék meg az első helyet. Friss erőkkel Több variáció is felmerült, amikor a férficsapat megüresedett edzői tisztére embert kerestek. Végül is dr. Faragó Józsefre esett a választás. Nehezen vállalta el. hiszen korábban a SZEOL női kosarasainak edzéseit vezette. Nem akart lemondani a lányok irányításáról, akikkel olyan eredményt ért el, amivel kevés edző dicsekedhet: a legutóbbi NB III-as bajnokságot veretlenül nyerték, s így jutottak föl az NB II-be. Faragó dr. kisebb-nagyobb megszakításokkal 1960 óta edző. A fiatal tréner versenyzői múltjáról megemlíti: két alkalommal helyet kapott az A válogatottban, és 1957-ben Párizsban, majd 1959-ben Torinóban tagja volt a főiskolai világbajnok magyar válogatottnak is. Visszatérve, a férficsapat edzéseit a női együttessel párhuzamosan irányítja. A Magyar Kosárlabda Szövetség hozzájárulásával, segítségével megoldották, hogy a két csapat közül az egyik szombaton, a másik vasárnap játsszon. Így mindkét együttes mérkőzésein ott lehet Faragó dr. Azt tervezi, fiatalítja csapatát. Valaczkai Győzőt, Gazdagh Józsefet, Lux Lászlót és Kálmán Miklóst akarja beépíteni új csapatába. Acs S. Sándor Hol a hiba? A kézilabda szövetség értekezlete Bírók az országos keretben A Magyar Labdarúgó Szövetségének játékvezető bizottsága összeállította a legjobb játékvezetők országos keretét. Az A-keret és a Bkeret is 50 főből áll. Az A-keret tagjai NB l-es és NB I B-s mérkőzéseket vezetnek. Ebbe Csongrád megyéből dr. Jármai Tibor (Szeged), Magyar Zoltán (Szeged) es Vörös Béla (Szeged) került. A B-keret NB Il-es talalkozókat vezet, valamint NB l-es es NB I B-s mérkőzéseken partjelzöskődik. Ide megyénkből Bacsa Lászlót (Szeged). Szabó Jánost (Szeged) és Tóth Lászlót (Szentes) sorolták. Az országos keretből kikerült Kasza Ferenc ismert szegedi játékvezető, aki 15 éven át közreműködött az élvonalban, de mivel elmúlt 50 éves, ezentúl az NB Hibán szerepel. Emellett továbbra is továbbképző előadásokat tart Szegeden, játékvezető-társai részére. A Városi Kézilabda Szövetség kibővített elnökségi értekezletén a visszafejlődő szegedi kézilabdasportot vették bonckés alá. A vezetők keresték az okokat, s a már feltárt hibák megszüntetésére javaslatokat adtak. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a betegeskedő sport rákfenéje az utánpótlás-nevelés elhanyagolásában keresendő. Legnagyobb hiba az volt, amikor az iskolák kézilabdacsapatait önállósították, vagyis függetlenített szakosztályok lettek az iskolák együttesei. Az iskolacsapatok nem adnak ki egyesületeknek játékosokat, így elzárják az utánpótlás fejlődésének útját. Beszéltek az 1960-as évek elején virágzó középiskolás bajnokság visszaállításáról is. Annak idején a Rózsa Ferenc gimnázium férfi kézilabdacsapatából fejlődött ki az Előre, illetve a Volán együttese. Kár, hogy ilyen csapatszületésre már nincsen mód. s az is kár, hogy a középiskolás bajnokság visszaállításának szükségessége még mindig csak beszédtéma. Végre jó lenne tenni is valamit! Természetesen a serdülő- es az ifjúsági bajnoksag színvonaláért is, hiszen a fiatalok nevelésének ez volna a másik módja. Amikor a játékvezetőkről beszéltek, elmondották, hogy Szegeden 64 kézilabdajátékvezetői igazolványt tartanak számon, de ezek gazdái csupán 26-ot használnak. Pontosabban a játékvezetőknek mindössze egyharmada vállal bíráskodást. A többiek talán megbánták, hogy bírói tanfolyamot végeztek? Elhatározták, hogy a játékvezetői gárda felfrissítéséért ősszel tanfolyamot indítanak. Néhány edző munkájával elégedetlen a szövetség. Ügy határoztak, ellenőröket küldenek majd felülvizsgálni a trénerek munkáját, s így próbálják aktívabb működésre késztetni az edzőket. Felvetették az értekezleten a pályahiányt, az úttörőolimpia selejtezőinek lebonyolítási rendjét, valamint a női kézilabda fejlesztésének szükségességét is. Ezek a hiányosságok még sok gondot okoznak majd a vezetőségnek. Reméljük, valamennyit sikerül hamarosan megoldani, hiszen jelenleg a szegedi kézilabdasportnak — sajnos — csak múltja van. A. S. INTEGRÁLT ÁRAMKÖR. A képünkön látható csinos technikus kezében egy tranzisztoros és egy integrált elemekből épült egység látható. Az elektrotechnikában kétségtelenül az utóbbi előtt áll nagyobb jövő. hiszen segítségével tovább kicsinyíthetők a különféle berendezések. KORSZERÜSFTETT „CSAJKA". A Szovjetunióban népszerű szárnyashajócsalád egyik legújabb tagja a „Csajka". Ez a hajó átlagosan 60—35 kilométeres sebességgeL haladhat a folyókon, nyugodtabb tengeröblökben. A HANGSZÓRÓ ÜT JA. A Telefunken házi múzeumában, Hannoverben található az egyik legelső hangszóró. Mint képünk is bemutatja — az 1911-ben épült. — hangszórót telefonhallgatókból állították össze, a második fejlődési fázist jelzi az 1925-ből származó tölcséres hangszóró. A hölgy a legújabb Telefunken sztereoradió második hangszóróegységét mutatja be. amely élethű hangvisszaadásra képes. VASÜT-VILLAMOSÍTAS. A második világháború után a legtöbb európai allam vasútjának a fejlesztése a mélypontról indult el. A vonalakat helyre kellett állítani, a mozdonyparkot és a vagonparkot pótolni stb. Ezzel párhuzamosan kezdték meg a villamosítást és a dizelesitést, a vonóerő korszerűsítését. A világ leghosszabb vasúrionalán, a Moszkva—Vlagyivosztok vonalon az idén a villaj mositott pálya hossza eléri az 5800 kilométert. A Szovj jetunióban villanyvontatással továbbítják az összes teherés személyszerelvények 47,9 százalékát. A szovjet vasutak : nagyteljesítményű, hazai gyártmányú villanymozdonyoki kai bonyolítják le a teherforgalmat. Most kezdik meg a ' váltó- és egyenárammal egyaránt működő, nyolctengelyes villanymozdon: !: .gyártását. A Szovjetunióban a vil1 lamosíto+t vasútvonalak hossza. 32 500 kilométer.