Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

SZOMBAT, 1971. MÁRCIUS 6. kertészeti termékeink a Szovjetunióban Pénteken Budapesten, a Hungarofruct és szovjet partnere, a Szojuzplodoim­port külkereskedelmi válla­lat vezetői magánjogi szer­ződést kötöttek friss gyü­mölcsök és növényi konzer­vek Szovjetunióba irányuló idei exportjára. Ebben az évben a ma­gyar vállalatok 60 millió ru­bel értékű friss és feldolgo­zott kertészeti terméket ad­nak át szovjet exportra. A szerződéssel tovább bővül a kivitel, ez a mennyiség ugyanis több mint tíz száza­lékkal haladja meg az előző évek szállitás>ait. Felvétel a felsőfokú tanintézetekbe Több mint 14 000 elsőévest várnak az 1971—72-es tanév nappali tagozataira a felső­oktatási intézmények. Ezen a héten kezdetét vette az idei felsőoktatási beiskolázá­si szezon: a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatá­ra pályázók kérelmét a kö­zépiskolák március 15-ig, a felsőoktatási intézmények pedig május 3-ig (a taní­tó- és óvónőképző-intézetek március 25-ig) fogadják el. A sorkatonai szolgalatot teljesítők illetékes parancs­nokságuk engedélyével pá­lyázhatnak nappali tagozat­ra. Az előzetes felmérések szerint az idén érettségiző mintegy 50 000 diák közül több mint 25 000 kívánja fel­sőoktatási intézményben folytatni tanulmányait, tehát a túljelentkezéssel ebben az évben is számolni kell. ' Az orvostudományi egyete­mekre több mint kétszeres, a bölcsészkarokon több mint ötszörös, a jogtudomá­nyi fakultásokon ugyancsak ötszörös túljelentkezés vár­ható. A különböző tudomány­egyetemekre — beleértve az orvosiakat is —, több mint 3300 fiatalt vesznek fel, a műszaki egyetemeken és fő­iskolákon 4100, az agrártu­dományi egyetemeken és főiskolákon több mint 1000, a tanárképző főiskolákon — a testnevelési főiskolát is hozzászámítva —, több mint 1300, a művészeti főiskolá­kon 310. a tanító- és óvó­nőképzőkben együttesen több mint 1300, a felsőfokú tech­nikumokban és szakiskolak­ban összesen csaknem 3000 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait. ,.. ' ;.-»"> w •=#• . 8 i > Wi: FUK, FUK, FUK A negyedik ötéves tervben: Hetvenezer hektárral több erdő S negyedik ötéves terv erdófejlesztési feladatait is­mertette dr. Sali Emil, a MÉM főosztályvezetője, pén­teki sajtótájékoztatóján. Elöljáróban leszögezte: az erdészek előtt is ismert egyes laikusoknak — általá­ban szakmai hozzá nem ér­tésből adódó — tévhiedelme, hogy állítólag több fát ter­melnek ki, mint amennyit lehetne, és a hazai erdők fo­kozatosan vesztenek érté­kükből. Az ilyen vélemé­nyeknek — hangsúlyozta — nincsen semmiféle alapja. Az erdőket hazánkban a legszélesebb körú igények felmerése és a lehetőségek ismerete szerint fejlesztik. Hosszútávú, tíz évre szóló erdófejlesztési tervek alap­ján munkálkodnak, és az országban ma már minden­hol üzemtervek alapján gaz­dálkodnak. A pontos össze­sítések szerint a hazai erdő­terület meghaladja az 1,4 millió hektárt, az élőfakész­let pedig eléri a 190 millió köbmétert. Az élőfakászlet a kitermelés üteménél na­gyobb mértékben nő, és ez a negyedik ötéves terv idő­szakában is így lesz; éven­te legalább egymillió köb­méterrel kevesebb fát vág­nak ki, mint amennyivel az állomány gyarapodik. Az elmúlt évben kereken 6 millió köbméternyi fát termeltek ki az országban. Az újratelepítést és a fásí­tásokat figyelembe véve re­ális lehetősége van annak, hogy ezt a teljesítményt 1975-re 0.7 millió köbmé­terrel növeljék. A tervidő­szakban 70 ezer hektárral bővül a hazai erdőterület. Főképpen a cellulózgyár te­lepítése ad majd sok mun­kát az erdészeknek. A pa­píripari alapanyagként szá­mításba jövő fafajta telepí­tése iránt a téeszek is ér­deklödnek, olyannyira, hogy két és félszer annyi erdő­telepítési hitelt igényeltek, mint amennyit számukra fo­lyósítani tudnak. Bebizonyo­sodott tehát, hogy a koráb­bi, adminisztratív jellegű földvédelem — amely a me­zőgazdasági területek erdő­sítésének lehetőségét túlzot­tan korlátozta — a gyakor­lati követelményeknek nem felelt meg, főképpen azért, mert a mezőgazdaság számá­ra jóformán értéktelen te­rületeken kifizetődőén lehet faállományt nevelni. Az erdőknek ráadásul a talaj­javításnál — a természetvé­delemnél, az erózió megaka­dályozásánál stb. — szintén szerepe van, arrtit az is bi­zonyít, hogy a fával borított területek 7 százaléka vala­milyen védelmet biztosit. Tízezer hektárra tehető az egészségvédelmet szolgáló erdőterület. A negyedik öt­éves tervben a városkörnyé­ki, illetve az üdülési célo­kat szolgáló erdők kiterje­dése 25—30 ezer hektár­ra növekedik. A városkör­nyéki erdők felújítása azon­ban egész sor problémát vet fel. Egy példa: a Janoshegy egyik legszebb részén olyan 160—130 éves fák vannak, amelyek várhatóan egy­szerre pusztulnak el, lehet, hogy már éveken belül. Az erdészek azt szeretnék, ha ezen a területen nem vár­nák meg a természetes ki­pusztulást. hanem fokozato­san felújítanák az erdőt. Egy ilyen akció azonban a lakosság és sokszor az il­letékesek részéről is olyan ellenkezést vált ki, hogy az erdészek kénytelenek mel­lőzni a szakmai szemponto­kat és minden józan meg­gondolást félretéve „passzív természetvédelmet" folytat­nak. Ez azonban ma már nem engedhető meg, arra van szükség, hogy a közvé­lemény megértse, az idős. már-már életképtelen fák megkímélése senkinek sem lehet érdeke. Vigyázat: ez nem indián harci kiáltás, hanem rövi­dítés! De erről majd ké­sőbb ... Előbb arról, hogy az If­júsági Ház pincéjébe — hogy régiesen szóljak — a minap nem engedtek le. Természe­tesen este volt, s az utcára nyíló ablakok üvegét most is zenehullámok rezegtették. Látszólag tehát olyán volt minden, mint e tájon egyéb időkben, és mégis... És mégis, két karszalagos kapu­őr állta az alkalmi vendég útját, s hívta fel udvariasan, de annál határozottabban a figyelmét, hogy legyen szíves kicsit várni, majd bejelentik, s csak akkor ereszkedhet alá, ha vezetőjük érte jön, személyesen. No — hökkent meg az alkalmi SZŰRÉS MINDEN PERCBEN látogató —, de nagy lett a íegyelem FUK-éknál! S hogy tényleg milyen nagy lett. azt pár pillanat múlva többszö­rösen is tapasztalhattam. Jött egy lengönadrágos ka­maszlány: — Mutasd az iga­zolványod! Bemehetsz! Jött egy nyakig hajas ifjú: — Mutasd az igazolványod! Nincs? Nem mehetsz be! És ez a szűrés így ment a vé­gigfigyelt bő negyedóra alatt minden egyes perc­ben ... — Bizony szúrni kell, bi­zony nagyon kell vigyázni! Ezt már az alkalmi vendég fogadója és alákíséröje, Apró Jenő. a nagy épület bizo­nyára legkisebb, s legfris­sebben rendbehozott helyisé­gében, a FUK — vagyis a Fiatal Utazók szegedi Klub­jánál: — most kitakarított, átfestett stúdiójában mond­ta. — Szúrni kell, vigyázni kell, mert még mindig sok — hogy szépen mondjuk —, az idekívánkozó, de ide nem való érdeklődő. Tudniillik, s bizonyára vá­rosszerte köztudott is, hogy lóképpen a leányos anyák körében nem örvend túlsá­gos népszerűségnek ez a haj­dan jobb szeneket látott, majd számtalan önkéntes ségesítése a Jövőben az egyik legfon­tosabb feladat. Ezt természetesen meg kell hogy előzze a vezetés és a ta­nácsapparátus alkalmassá tétele, azaz a megnövekedett feladatok személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek megte­remtése. A tanácsi munka fejleszté­sének egyik fő feltétele a képzettség növelése mind a vezetésben, mind pe­dig az apparátusban. Hozzáértő, poli­tikailag és szakmailag képzett, gya­korlott, anyagilag és erkölcsileg is kellően elismert vezetőkre és appará­tusra van szükség, mely képes és al­kalmas a megnövekedett feladatok magasabb szinten történő ellátására. A vezetés színvonalának fokozatos emelése megköveteli, hogy az ez év április 25-én sorra kerülő választások során nagy súlyt helyezzünk a vezetés színvonalának emelésére, majd foko­zatosan az apparátus — anyagi meg­becsülése mellett — politikai, szakmai képzettsége emelésére. A tanácsok népképviseleti szervek, mert minden szinten a lakosság érde­keit képviselik, attól függetlenül, hogy tagjaikat közvetlenül (helyi ta­nács) vagy közvetve (területi tanács) választják. A tanácsok összetételénél fogva a választók valamennyi rétegé­nek érdekeit képviselni tudják. A szo­cialista demokratizmus hatékonyabb érvényesítése érdekében tovább kell fejleszteni és erősíteni a tanács tö­megkapcsolatait. Ugyanis megnöveke­dett feladatait eredményesen csak ugy tudja ellátni, ha munkájában az eddiginél jobban a tömegekre támasz­kodik. A tanácsok tömegszervezeti jel­legének tagadása tehát nem jelenti azt, hogy tömegkapcsolatai a lakos­sággal nélkülözhetők. Sőt! A tanács­tagok a jövőben is rendszeresen köte­lesek beszámolni a választópolgárok­nak, vagv a választó tanácsi testület­nek (helyi tanácsnak) végzett mun­kájukról, illetve a kapott megbízatá­suk teljesítéséről. Ez a beszámolási kötelezettség azt is kifejezi, hogy a ta­nácstagok választókerületükben, illet­ve a tanácsban végzett munkájukat a választópolgárok ellenőrzik. A beszá­molók során a lakosság renszeresen véleményt nyilváníthat a tanácsi mun­káról, míg a tanácstagok felvilágosí­tó munkájukkal megindokolhatják a tanács döntéseit, ismertethetik a pers­pektivikus elképzeléseit. Változatlanul megmarad a népkép­viseleti szerv — a testület — ellen­őrzési, beszámoltatási joga a végre­hajtó bizottság és az apparátus mun­kája felett, mellyel csökkenhet az ap­parátus munkájában a bürokratikus vonás. Emellett a tanácsoknak gon­doskodniok kell arról is, hogy a vég­rehajtó bizottságot és annak appará­tusát a határozott, szakszerű munká­jában megfelelő támogatásban része­sítsék. A tanácsok önkormányzati szervek, amelyek a hatáskörükbe tartozó helyi ügyekben önállóan döntenek és a tör­vények. rendeletek végrehajtása so­rán a helyi körülmények között a leg­hatékonyabb módszereket alkalmaz­zák. Az önkormányzati jogok-es köte­lezettségek mindenekelőtt a községi és a városi tanácsok tevékenységében fejeződik ki, míg a megyei (területi) tanácsok és szerveik tevékenységében, főként az államigazgatási, a központi feladatok ellátása van első helyen, de a testűlet munkájában megtalálhatók az önkormányzati vonások is. A ta­nácsok önkormányzati feladatai önál­lóságuk növekedésével, hatáskörük fokozatos bővülésével bontakoznak ki. Az önkormányzati funkciók egyes ele­mei már ma is jelen vannak a testü­leti munkában, de azok nem megha­tározók. A tanácsi munka továbbfejlesztésé­nek alapvető kérdése a tanácsok ön­állóságának, hatáskörének nagymér­vű kiszélesítése és a különböző szin­tek, a községek, városok specialitá­sait figyelembe vevő differenciált sza­bályozása. Mindezt a tanács önkor­mányzati jogainak széles körú meg­állapításával lehet csak biztosítani. Az önkormányzati jelleg fokozatos ki­szélesítése az eddiginél jobbaij moz­gósítja a lakosságot, tartalmasabbá válik a helyi politikai munka. A dön­tési jogkörök további decentralizálá­sa közelebb viszi a lakossághoz az ügyintézést. A tanácsok jellegének jogszabályi meghatározása tehát időszerű volt. Az új tanácstörvény célja, hogy a taná­csok és szerveik jobban elláthassák a szocialista építésből az állami munka javításából, a szocialista demokrácia fejlesztéséből, népünk szolgálatából reájuk háruló feladatokat. munkaóra árán tisztábbá, s használhatóvá tett helyiség­csoport. (Ideiilik, hát leg­alább zárójelben ideírom egy érdekelt édesanya ^vo­natkozó" kifakadását: a de­rekad leverem, ha még­egyszer beteszed oda a lá­bad! Különben is megsüke­tülsz, akkora ott mindig a zsivaj...) És most ez az erős szigor, meg ez a halk magnózene ... Ügy látszik tényleg történt valami FUK-éknál! Történt bizony! Akár még azt is mondhatni, hogy ke­nyértörésre került a dolog. Sok tucatnyi — hogy úgy mondjuk, külsejük és maga­tartásuk szerint egyaránt fi­gyelmetkeltő — hívével ugyanis gyors búcsút mon­dott egykori otthonának a klub beat-zenekara, a Tra­vellers, s most már csak tényleg azok gyülekeznek össze a megszabott estéken, akiket jobban érdekel a va­lóságos, mint a gitárzenére — két üveg sör között — elképzelt utazás. Hát ez történt FUK-ék­nál* S míg ez megtörtént, négy hosszú évnek kellett eltel­nie. Négy hosszú évnek az alakulástól az eltervezett .profil" végleges meglelésé­ig­Ha majd egyszer meg­íródik a manapság nemcsak divatos, de az időtöltés, a szórakozás, sőt a nevelés-ne­velöd és miatt legalább any­nyira szükséges ifjúsági klu­bok története, e tudományos elemzésbe remek példaként illeszthetők majd bele a sze­gedi fiatal utazók. Márcsak azért is, ahogyan megalakultak... Mint Apró Jertő, a máig sem belefáradt alapító és gazda két programhirdetés között meséli, a létrehozás ötlete egészen ..alulról" jött. Vagyis hogy egy Expressz­csoport jókedvű tagjai hatá­rozták el az alapítást, egy remekül sikerült utazás órái­ban. Első találkozásaik idején jószerivel még semmijük sem volt: legfeljebb ha né­hány álomnak tűnő ötlettel játszadozhattak. Helyiség kellene, meg nyelvtanfolyam meg élménybeszámoló, meg persze sok-sok hazai, külföl­di kirándulás, meg min­den ... Aztán szép lassacskán mégiscsak megvalósuLt ez a „minden". Rendbehozódott — mint emiitettem, számta­lan önkéntes munkaóra árán — az egykor jobb szeneket látott pince: majd úgy-ahogy be is rendeződött, majd akadtak önkéntes előadók, akik szóban is, képben is, szívesen vallottak ilyen meg olyan világjárásaikról, majd pedig sor került azok­ra a bizonyos együttes uta­zásokra is. Hogy hány idegen ország­ban jártak, az tulajdonkép­pen nem is érdekes. Bókkal érdekesebb viszont, hogy hány meg hány kirándulást szerveztek már idehaza. Ide­haza. a fiatalok tízezrei ál­tal oly kevéssé ismert szülő• hazában, ahol bejártak már sok várost, számtalan h®­gyet és völgyet. Miképp be­járták és járják szinte hét; végéről hétvégére a lakott város környékét is: a do­rozsmai Sziksóstót éppúgy, mint Rúzsát. A TEXTILBŐL, A SZALÁMIBÓL Kérnék egy „ösz­szetételi'' statiszti­kát. de már rövid kérdezős­ködés után látom, hogy tel­jesen felesleges. Ez a lány a textilművekből jár ide, amaz a fiú meg a „szalámiban'' dolgozik... — Tíz klubtagból legalább kilenc munkásgyerek — mondják a mindenkit jóba­rátként ismerő „felelősök"; — olyan munkásgyerek, aki­nek legalább annyira tanul­ságos. mint szórakoztató a gyakori — helyben való, vagy másutt töltött —. de szervezett és mind jobban ellenőrzött együttlét. Nagyon sok mindent lehet­ne. kellene még elsorolni, az országosan elsők között fel­jegyzett szegedi FUK-ról. kezdve a foglalkozások pon­tos rendjével, s befejezve azokkal az útitervekkel, amelvekről éppen ezekben a napokban zengenek az új stúdiócskából vezérelt hang­szórók — de hát az ada­tokban bő tudósítás más időkre is halasztható. Most csak azt kérdem: tényleg olyan fontosak ezek a sokkal szebb szobákban is eltölthető közös esték? Tény­leg annyira kell ez a klub' — Nem tudnánk meglenni nélküle — mondja minden megkérdezett, és egyen-ket­ten azt is hozzáteszik, hogy — most már. Most már: a „kenyértö­rést" követően. vagyis a csendesebb, de tartalmasabb együttlétek idején ... Akácz László Kodály Zoltánról Hazaérkezett nevezték el e Kórondót Kodály Zoltánról, a ma­gyar és az európai zenemű­vészet egyik legkiemelke­dőbb alakjáról nevezte el a VI kerületi Köröndöt a Fővárosi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. A nagy zene­tudós, aki négy évvel ez­előtt, 1967. március 6-án halt meg. évtizedekig élt és alkotott köröndi otthoná­-ban. szakszervezeti küldöttségünk Péntek délután hazaérke­zett a magyar szakszervezeti küldöttség, amely a Szak­szervezeti Világszövetség európai tagszervezetei kép­viselőinek szófiai tanácsko­zásán vett részt. A delegá­ciót Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezette. Az európai szakszervezeti veze­tők konzultációján elsősor­ban az európai szakszerve­zeti konferencia összehívá­sának kilátásait tekintették át

Next

/
Thumbnails
Contents