Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

PfiNTSK, 1B1L MÁRCIUS a. Csongrád megye szervezett dolgozóinak küldöttértekezlete Szegeden ifFalytatás az 1, oldalról.} tó egy része, a MÁV az egészségügy. Módosult az alacsony, és a magasabbkeresetüek aránya. 'Az alacsony (1500 forint alatti) keresetűek aránya csökkent, a magasabb (2500 forint feletti) keresetűek aránya növekedett Legmagasabb a munkások átlagkeresete az állami mezőgazdaságban és az építőiparban. Legalacsonyabb a szolgáltatóiparban. A beszámoló megállapította, hogy az elmúlt ötéves terv időszaka alatt több mint IS ezer lakás épült megyénkben. sokat javult a lakásállomány nagyság szerinti öszszetétele és felszereltsége, de még jelenleg is a lakosság igen jelentős része nem megfelelő és felszereltségű lakásban él. A tanácsi szervek által nyilvántartott jogos 'lakásigénylök száma igen magas és nem mérséklődik. Az állami lakások elosztásánál főleg a magas szanálási arány miatt nem egyértelműen érvényesültek a szocialista szempontok és az elosztás arányaira vonatkozó központi rendelkezések. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítását szolgálta a munkaidő csökkentése. Tavaly az iparban és az építőiparban dolgozók 94 százaléka, csaknem 69 ezer ember 42—44 órás munkahéttel dolgozott. Az általános, munkaidőcsökkentéssel párhuzamosan rqvidült a munkaidő az egészségre ártalmas munkakörökben is. A munkaidő-csökkentés az átállás időszakában több esetben negatív hatást gyakorolt a termelés •fejlődésének ütemére, de a különböző bérintézkedések nyomán a dolgozók jövedelme nem csökkent. A szociálpolitika kérdései 51 vállalatok általában növelték a szociális juttatásokba fordított pénzösszegeket. Ezt elősegítette az önállóbb gazdálkodás és az üzemi szakszervezeti bizottságok ilyen irányú törekvése. Az üzemi étkeztetésre, gyermekintézmények fenntartására, vállalati üdültetésre, valamint szociális, kulturális es sportcélok támogatására a vállalatok az R-alap 15— 20 százalékát fordították. A részesedési alapból fizetett közvetett juttatások közül a legnagyobb hányadot az üzemi étkeztetéshez való hoz-' zájárulás képezte.- Az'elmúlt négy évben növekedett az üzemi konyhát igénybevevők száma, s jelenleg körülbelül Í6 ezer ember étkezik munkahelyén. Az étkezési hozzájárulások mértéke rendkívül változó: 1,30 forinttól 8,30 forintig terjed. Felhívták a figyelmet arra, hogy a béren kívüli juttatások növekedtek ugyan, de nem így a gyermekintézmények fejlesztésére fordított kiadások. Felsorolta a beszámoló, hogy a vállalatok nagy öszszeget költenek a munkások utaztatására, munkásszállodák fenntartására. Több helyen az ipari munkásoknak mintegy 44 százalékát érintve adnak 250—780 forint közötti természetbeni juttatást. A megyében közel 40 vállalat, üzem és intézmény adott össze 10 millió forintot dolgozói lakásépítésének segítéséhez. A szakszervezetek támogatják a dolgozók lakásproblémáinak megoldását célzó helyi és területi kezdemenyezéseket. Hangsúlyozzák, hogy a lakáselosztásban fokozottabban érvényesíteni kell a szakszervezetek jogait. A munkaügyi törvényesség helyzetéről megállapította az SZMT beszámolója, hogy a megyében 115 önálló ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi vállalat, üzem kötött kollektív szerződést az országos nagyvállalatokhoz tartozó 24 gyáregységnél pedig a helyi sajátosságnak megfelelő kiegészítő függeléket készítettek. A munkásközvélemény előtt tisztázták a vállalati önállóság, az anyagi és erkölcsi ösztönzés, a munkaviszonylétesítés, munkaidöbeosztás, a túlmunka és a jutalomszabadság kérdéseit. A dolgozók az üzemi demokrácia különböző fórumain véleményt mondtak a tervezetekről és több esetben kiegészítették azokat. A Munka Törvénykönyvében meg-, határozott jogkörök tekintélyt, nagyobb cselekvési lehetőséget biztosítottak a szakszervezeti bizottságoknak. Az üzemi bizottságok maguk döntenek a szociális, kulturális alapok felhasználásáról, a szakszervezetek egyetértésével növelték a béreket, jövedelmeket. A • dolgozók munkavédelmi helyzetéről és munkakörülményeinek alakulásáról szóló példák azt bizonyítják, hogy a nagyobb vállalati önállóság miatt nem került háttérbe a dolgozó emberről való gondoskodás. Az új üzemekben szinte mindenütt kerszeriibb, inztansagosacfe technológiákkal valósítják meg a mindennapi termelést. A gyárak újjáépítése során is céltudatosabb törekvést tapasztalhattak a munkabiztonság feltételeinek megteremtésében. Sajnos arra is van még példa, hogy j a korszerűsítés nem javított a munkafeltételekén. Az EMERGÉ gumigyár modern üzemi épületében a tömlőkészítésnél a dolgozók továbbra is igen erős fizikai munkát végeznek. Sok olyan üzem van még. ahol a munkafolyamatok ártalmasak az egészségre. A kenderipar és a textilművek szövödéje igen zajos. Több helyen kellett a szakszervezet munkavédelmi felügyelőjének megtagadni az üzembehelyezést. A MÉK szentesi telepén létesült fűrészüzemben például nem volt porelszívó berendezés. Hasonló gondok adódtak a makói redőnygyárban, s a vásárhelyi majolikagyárban is. örvendetes, hogy az elmúlt esztendőben csökkent az üzemi balesetek száma, de az már nem, hogy egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma növekedett. Az elmúlt négy esztendőben 75 halálos baleset történt az üzemekben. Azért van enynyi baleset, mert nem alakult még ki a munkahelyeken megfelelően a vezetők és a beosztottak kölcsönös felelős kapcsolata, sok helyütt elválasztják a termelést az embertől és sok helyütt a fegyelmezetlenség szinte „életveszélyes" fokot ér eL A társadalombiztosítási színvonal a dolgozók életszínvonalának szerves része. A megye lakosságának 97 százaléka biztosított és az elmúlt négy esztendő során jelentős a fejlődés a társadalombiztosításban. Ha nem is nagymértékben, de emelték a munkaviszonyon alapuló és 750 forintnál alacsonyabb nyugdíjakat, az özvegyi és szülői nyugdíjakat, valamint az árvaellátást. Ez év elejétől sor került a nyugellátások évenkénti 2— 2 százalékos rendszeres emelésére, amelynek célja a nyugdijak vásárló értékének megóvása. Bevezetésre került a gyermekgondozási segély, s megyénkben a múlt év szeptembereig az . ipar- • ban dolgozó nők közül csaknem 6 ezer, termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok közül pedig 850-en vették igénybe. A munkásszolidaritás szép megnyilvánulása volt az árvízkárosultak támogatása. A szakszervezetek intézményesen is segítséget adtak kárt szenvedett tagjainak, s megyénkben 1161 károsult dolgozónak juttattak 1 millió 600 ezer forint végöszszegben szakszervezeti segélyt. Megállapították, hogy a szakszervezeti üdülésnél számszerű emelkedés volt az elmúlt négy évben. Bővült a vállalati üdültetés, egyre több hétvégi pihenőt, strandházat találhatunk a Tisza! a Maros és a Körös folyók mentén. A vállalatok elsősorban a Balaton partján béreinek szobskat, <#&al£a4 vagy vásárolnak valamilyen épületet. Probléma azonban, hogy nehézkes a szolgáltatás, az étkezés általában nincs megoldva, főzési lehetőség és felszerelés van ugyan, de igy a család egykét tagjának a napi beszerzéssel és főzéssel több ideje van lekötve, mint idehaza. Helyeselné a szakszervezet, ha e célra megvalósulhatna egy üdülőket ellátó vállalat, amely az ilyen kisebb helyeken is biztosítaná az ellátást. Persze még jobb lenne, ha a vállalatok összeadnák anyagi erőiket és közösen teremtenének jobb lehetőséget önmaguk számára. Jelenleg súlyos százezrek, sőt milliók áramlanak ilyen körülmények között az állami vállalatok kasszájából a balatoni villatulajdonosok zsebébe. Végül az SZMT beszámolója részletesen vázolta a szakszervezetek politikai és kulturális nev élőmunkáját. Megállapították, hogy a mozgalom valójában egész tevékenységében a szakszervezeti munka különböző területein — termelési agitáció, szocialista munkaverseny kibontakoztatása, üzemi demokrácia érvényre juttatása, a munkások egészségvédelme, társadalombiztosítása, üdültetése — a dolgozók tetteinek, eszméinek, gondolkodásának irányítói, alakítói. A küldöttértekezlet javasolja a SZOT-nak olyan alapítvány létrehozását, amely támogatja a felnőttoktatásban kimagasló eredményt elérő, s a munkás-parasztfiatalok továbbtanulását, felkészítését, az ipari tanulók munkahelyi, szakmai, kulturális oktatásában kiváló eredményt felmutató szakembereknek és nevelőiknek társadalmi megbecsülését. Számot adtak a szakszervezeti könyvtármozgalom, a művelődési , intézmények, művészeti csoportok és a szakszervezeti sporttevékenység munkájáról, eredményeiről. Számokkal is illusztrálták a szervezett dolgozók összefogását. Ebből kitűnt, hogy megyénkben 67 szakszervezeti tanács, 386 szakszervezeti bizottság, 337 műhely-, munkahelyi- és osztálybizottság és több mint 7 ezer bizalmi tevékenykedik. Gyári Imre felszólalása Élénk vita Az írásbeli és a szóbeli beszámolót értékes vita követte. Szalma Gézáné, az SZMT nőfelelöse elmondta, hogy az iparban dolgozó nök közül csak nagyon kevesen rendelkeznek szakmunkás-bizonyítvánnyal. Több mint háromnegyed részük betanított munkás, holott ez a réteg könnyen szerezhetne szakmájáról bizonyítványt, ha a vállalatok megfelelő tanfolyamodat szerveznének. Tombácz Sándor, az AKÖV szb-titkára a közlekedési dolgozók sérelmeiről beszélt. Elmondta, hogy a gépkocsivezetők havonta 300 órát is dolgoznak, nehéz náluk bevezetni a rövidebb munkaidőt, de kifogásolják azt is, hogy a többletmunkáért sima órabért kapnak. Joó György, a Szegedi Kender1 fonógyár szb-titkára a szocialista munkaverseoyről beszélt. Elmondta, hogy gyáruk kollektívája célul tűzte ki a Szocialista munka vállalata cim megszerzését. Részletesen beszámolt arról, hogy milyen a dolgozók élet. és munkakörülménye a kenderfeldolgozó iparban. Dr. Albert Sándor, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára egyebek között elmondta, hogy a jöhirü szegedi egészségügyi intézményekben fontos lenne az anyagi és a műszaki fejlesztés. Dr. Siklós János felszólalásában élőbb a most készülő kollektív szerződések jelentőségét emelte ki. Arra kérte a tisztségviselőket, hogy nagy körültekintéssel fogalmazzák meg a vállalat alaptörvényeit, mert később a dolgozók csak önmagukat hibáztathatják. Jól nézzék meg, mi a legcélszerűbb, és azt foglalják a szerződésbe. Igazat adott a helyi szakszervezeti szerveknek, amikor azt hangoztatják, hogy a vállalatok áldozzanak többet bölcsődékre, óvodákra, s olyan beruházásokra, amelyek könnyebbé teszik a dolgozó asszonyok helyzetét. Hangsúlyozta, hogy amikor a területfejlesztési terveket kidolgozzák, annak kialakításában legyen véleménye a szervezett munkások képviselőinek is. Példaként említette, hogy Győr megyében a szakszervezetek és a tanácsok olyan határozatot hoztak, hogy a negyedik ötéves tervben, száz gyermekintézményt építenek fel. Felszólalásában elmondta, hogy a szakszervezetek közéleti szerepét tovább kell erősíteni, hiszen ez a tevékenység egyben a párt vezető szerepét is erősíti. A meggondolt érdekvédelmi tevekenységről szólva kiemeíts, hogy rariüen jelentőségük van gyárainkban, üzemeirlkban a munkásfórumoknak, a fegyelem, a munkakörülmények, a termelés szervezettségének jobbá tételében. Biró Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára a lakosság ügyeinek jobb, gyorsabb intézéséről, és a tanácsválasztások előkészületeiről beszélt, Kiss Ferenc, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat dolgozója az élelmiszeriparban dolgozók helyzetét elemezte, Keszi Zoltánné. az SZMT munkatársa a lakásépítések támogatásáról. a vállalati lehetőségek jobb kihasználásáról mondott el több példát, s megemlítette, hogy jelenleg még nagyon esetleges a vállalatok lakásépítést célzó munkája. Mari Kálmán, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára az ifjúság és a szakszervezetek együttműködésével foglalkozott. Elmondta, örömmel tapasztalják, hogy az ifjúság életével. helyzetével többet foglalkoznak mostanában, s a fiatalság nagyobb szerepet kap a közéletben is. Beszélt kezdő szakmunkások és fiatal diplomások gondjairól. Kérte, hogy fogadják óket és támogassák jobban, mint eddig. Id. Komócsin .Mihály nyugdíjas saját életútját hozta fel példának, amikor a szakszervezeti munka, s az emberekkel való foglalkozás szépségeiről beszélt. Szép hivatás — mondta — szakszervezeti tisztségviselőnek lenni. Dr. Mucsi Mihály geológus a szervezett olajbányászok nevében elmondta, hogy szépen haladnak a szegedi olajmedence beruházd, sai. Kifogásolta, hogy a termelő üzemek mellett nagyon elhúzódik, elmarad a szociális létesítmények megvalósítása. Kifogásolta a kőolajipar nyereségelosztási metodikáját. Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója dolgozóik munkakörülményeiről mondott el példákat, s szóvá tette, hogy az olajmedencén átfutó szeged—vásárhelyi műút túlzsúfolt, s szinte ..üzemi" úttá" változott. Ezután a Szegedi Tervező Vállalat képviselője társai és a Csongrád megyei Tervező Vállalat dolgozói nevében felajánlotta, hogy soron kívül és kedvezménnyel elkészítik a megrendelt gyermekintézmények terveit. 23 küldötj kért még szót. de idő hiányában felszólalásukra nem került sor. mondanivalójukat írásban terjeszthetik elő, amelyre az SZMT elnökség" két héten bekH vaiasat ad. Először az MSZMP Központi Bizottságának és megyei bizottságának üdvözletét tolmácsolta a résztvevőknek és útjukon a megye minden szervezett dolgozójának. Győri Imre, a megyei pártbizotság első titkára felszólalása elején elmondta, hogy a Párt Csongrád megyében is nagyra értékeli a szakszervezetek munkáját. Külön elismeréssel szólt ar- • ról a tevékenységről, amelyet az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése érdekében tettek. Köszönetet mondott mindazoknak a munkásoknak. akik a szocialistamunka-versenyben arra törekedtek, hogy növekedjen a termelés és a termelékenység. Áldozatos munkájuk szép sikert hozott az elmúlt jubileumi esztendőben. a kongresszusi versenyben. Neih lehet elfelejteni azt a segítséget sem. amelyet a szervezett dolgozók nyújtottak az árvízveszély leküzdésében, a károk helyreállításában. s a károsultak támogatásában. A megyei pártbizottság — állapította meg — nagy figyelemmel kisérte a szervezett munkások vezetőségválasztó gyűléseit. E fórumokon felelősségteljesen tették szóvá élet- és munkakörülményeik helyzetét. Az az aktivitás. amely ezeken a fórumokon megnyilvánult, társadalmi életünk demokratizmusának kiteljesedését is jelzi — hangsúlyozta többek között. Érdekesen vázolta,, hogy a párt politikai irányvonalunknak nemcsak kovácsolója, hanem kritikusa is. Ilyen körülmények között nagy szükség van arra, hogy a párt- és az állami vezetés megfelelő kontrollal végezze munkáját. Ebben a kontroliban jelentős támogatást és segítséget adhat a szervezett munkások minden fóruma. A szakszervezetek pártunk politikájának nemcsak végrehajtói, hanem a munkával együttjáró gondok jelzői is.' Segítségükkel sikerülhet a helyes irányokat és arányokat megtalálni. Éberen kell ügyelni minden olyan kérdésre, amely a dolgozó tömegeket érdekli, érinti. A párt igényli és kéri is a szakszervezeteket, hogy segítsék 'politikánk megvalósítását. Kiemelte felszólalásában Győri Imre. hogy az érdekvédelem mellett a nevelőmunka. a gazdálkodás hatékonyságát segítő tennivalók együtt kell hogy képezzék a szakszervezeti munkát. Nagyon sokat tehetnek a szakszervezetek a negatív társadalmi jelenségek leküzdésében is. A dolgozók többségét a lakásgondok mellett a meg nem érdemelt jövedelmek, a harácsolás, az ügyeskedés utján szerzett jogtalan bérek is foglalkoztatják. Vannak olyan intézkedések (bérügyi, jogi rendelkezések stb.). amelyekben az állami szerveknek kell határozniok. Erről nem is feledkeznek meg kormányzati szerveink s a reális lehetőségek és meggondolások alapján intézkednek, de emellett olyan közhangulatot kell teremteni, amely elítéli és lehetetlenné teszia harácsolást, a jogtalan jövedelemszerzést. abban a közegben, ahol az előfordulhat. A munka szerinti elosztásban a szakszervezeteknek meghatározó szavuk van — hangsúlyozta, majd kitért felszólalásában a munkafegyelem kérdéseire is. E tekintetben is nagyobb bátorságot és nyíltságot kért a szakszervezetektől, s úgy fogalmazott. hogy a munkafegyelem nem csupán egyes munkát végző rétegekre ér. vényes, hanem ' a munkafegyelem egyenlő a gazdálko. dási fegyelemmel, amelynek részese a beosztott dolgozó és a vezető egyaránt. Kritikailag állapította meg. hogy sokkal előbb lehetnének a jövedelmek megérdemelt elosztásában és meghatározásában, ha a szakszervezeti tisztségviselők jobban értenék és alkalmaznák a bérezési elveket. Megemlítette, h'ogy a munkaerő megtartásában meghatározó szerepük van á vállalatoknak. De azért, hogy ez sikerüljön, becsüljék meg jobban a régi dolgozókat, segítsék, tanítták. támogassák a kezdő fiatalokat, könnyítsenek a dolgozó asszonyok élet- és munkakörülményein, teremtsenek olyan helyzetet a vállalatoknál. hogy a dolgoíok zöme érdekelve legyen a gazdálkodás hatékonyságának emelésében, s ne a jól dolgozók kényszerüljenek elhagyni munkahelyüket, hanem megfordítva. Az árak alakulásával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem csupán „fent" lehet kontrollt gyakorolni az árak mozgására, hanem helyben, a termelő szervezeteknél is. Beszéde végén felhívta a szakszervezetek és a vállalatok figyelmét arra. hogy lehetőségükhöz mérten nyújtsanak nagyobb segítséget és támogatást lakóterületük fejlesztésében, szociálpolitikai előrehaladásában, a gyermekintézmények kommunális és szociális létesítmények mielőbbi felépítéséhez. « Ezután dr. Csala Mihály terjesztette elő a határozati javaslatot. Juhász József összefoglalta a vitát, választ adott a felszólalóknak, a küldöttek pedig egyhangúan elfogadták az SZMT beszámolóját és határozati javaslatát. Az SZMT tisztségviselői Ezután került sor a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa 61 tagjának, s a számvizsgáló bizottság 7 tagjának megválasztására. A választás után az új tanács ülést tartott, és tagjai közül megválasztotta az SZMT 17 tagú elnökségét és tisztségviselőit. Az SZMT elnökségének tagjait Oláh Mihály elnök, Juhász József vezető titkár, Hajas László titkár, Turai Zoltán titkár, Ácsai Mihály, dr. Albert Sándor, Biró Lajos, dr. Csala Mihály, Csikós Mihály, Dezső Sándor, Keresztes Mihály, Kopasz Józsefné, Kövesdi Gyula. Orosz Lajos, Ökrös János. Pragai György, üeíataz Jenöaaé. A számvizsgáló bizottság] Dr. Bozóki László (elnök), dr. Dobler László, Likét György, Seres Gyöngyi, Siklósi István, dr. Sipos Gvörgyné, Viszkok LászlóAz SZMT mellett működő munkabizottságok vezetői: Prágai György, a szervezési és' káderbizottság, Harmatos József a közgazdasági bizottság, Nagy Lászlóné, a kulutrális agitációs- és propaganda bizottság, Kiss László, a munkavédelmi bizottság, Suba Lajosné, a társadalombiztosítási bizottság, Kopasz Józsefné, a nőbizottság vezetői 4 »