Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

6 VASARNAP, 1971. MÁRCIUS 28. 1SZAMADASOK 3 TERVEK Tizenhatmilliótól háromszázmillióig Ha manapság a város költségvetése kerül szóba, olyan természetesnek vesszük, mintha ilyen mindig is lett volna. Pedig a felszabadulás után jó másfél évig, ha nem ls zsebből gazdálkodott a város, de csak utólagos zárszámadásra futotta. A mai értelemben vett tervszerű költségvetései gazdálkodásról 1960-től, a tanácsok megalakulásától fogva beszélünk. A tanácsok megalakulásával egyidőben átszervezték az egész városi közigazgatási apparátust. Ez a város pénzgazdálkodására annyiban volt kihatással, hogy több, eddig állami feladatként kezelt funkció a területrendezés következtében — átkerült a városi tanács hatáskörébe. s az átvett intézmények és hivatalok személyi és dologi szükségleteit Szegednek kellett fedeznie. A tanács hatáskörébe került a városi számvevőség, az építésügyi főigazgatóság, a mezőgazdasági igazgatóság, a minőségvizsgáló intézet, az adóbeszedés és behajtás, a mezőrendészet, az összes középiskola, ipari technikum és kollégium. A Minisztertanács a város korábbi külterületén nyolc önálló községet létesített, melyek Szeged szakhivatalainak Irányításával és ellenőrzésével 1950. január 1-én kezdték meg működésüket A tanács negyedévenként kapott költségvetési hiteleket. mely által a város a lehető legszorosabban kapcsolódott a népgazdasági tervhez. a legfelsőbb államigazgatási szervek nemcsak a tervezésnél érvényesítették befolyásukat, hanem a tervteljesitésben, ellenőrzésben ls. A területi átszervezés következtében a költségvetés lényegesen csökkent. Eredetileg I950-re 26 millió forintot terveztek, végül ebből csak 16 millió maradt Ezzel a — különösen a mai méretekben — szerény költségvetéssel látott hozzá Szeged az első ötéves tervet megalapozó esztendőhöz. A város fejlődése mindig szoros összefüggésben állott a párt és kormány gazdaságpolitikáját tükröző népgazdasági tervekkel, melyek megszabták az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának eszközeit A népgazdasági tervek határozták meg az egészségügyi ellátás, az iskolareform, a munkáslakta települések, a téeszek közművelődési ellátásának további fejlesztését. E célkitűzések alapján látták el a tanács végrehajtó szervei a gyermekvédelmi feladatokat, és a kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos tennivalókat is. A költségvetési eszközök mellett a pénzügyi eszközök egy részét a tanács maga biztosította. Jól észrevehető, intenzív fejlődés 1958-tól kezdve tapasztalható, amikor a rendelkezések is egyre Inkább lehetővé tették az önáUóbb gazdálkodást. A tanács vállalatainak termeléséből és termelékenységi növekedéséből származó pénzek, a lakosság befizetései és a tanács más bevételei is a népgazdasági tervek eszmei-politikai célkitűzéseinek megvalósítását szolgálhatták. Nőtt a központi szervek támogatása is, úgyhogy évről évre 15—16 millió forinttal növekedett a város rendelkezésére álló anyagi alap, mely 1964-re elérte a 200 millió forintot 1970-ben pedig már 303 millióval gazdálkodhatott a tanács. Az elmúlt húsz évben legtöbbet a lakosság kulturális igényeinek kielégítését szolgáló pénzösszegek növekedtek. A költségvetésben biztosított útfelújítási keret 1959ben el sem érte az 1 millió forintot, húsz év múlva pedig már 33 millió forint volt erre a célra. Az utcák tisztántartáséra fordítható pénz húsz év alatt 938 ezer forintról 5,9 millióra nőtt, a város világítása akkor 467 ezer forintba, tavaly év végén pedig már 5,8 millióba került. Ezek a forintösszegek a tényleges fejlődésnek nem egészen hű tükörképei, mivel közben árrendezések is voltak. De mégis tény, hop.v a közvilágítás lámpahelyeinek száma húsz év alatt 1312-ről 646 l-re, a tisztítandó utak felülete 634 ezer négyzetméterről 916 ezer négyzetméterre. a kórházi ágyak száma 324-ről 680-ra, a szakorvosi rendelési órák száma 126-ról 702-re, a bölcsődei férőhelyek száma 62-ről 525re, az óvodai, napközi otthonos férőhelyek száma 1500ról 2653-ra, az általános iskolai napközi otthonos csoportok száma 4-ről 77-re, az általános Iskolai tanulócsoportok száma 238-ról 306-ra emelkedett a városban. Ezek az adatok minden kétséget kizárva bizonyítják, hogy nemcsak a költségvetések összege nőtt az elmúlt húsz évben, hanem a város kulturáltsága, a lakosság ellátása is. S

zegedtől csak a Kamara-töltés választja el Szőreget. A valóságban, az életben összefonódott ez a nagyközség a várossal, Szeged virágoskertjének is nevezik. Nagy múltja van a nagyközségnek. A Gellértlegendában örökítették meg, 1028 táján Csanád vezér vereséget szenvedett Ajtonytól és serege a szőregi nádasokba vonult vissza. Később monostor épült, még később, 1746-ban három községet telepitettek a szőregi pusztán: Szőreget, Deszket, Szentivánt. A hősi múlthoz, a történelmi időkhöz igen-igen jól jött 1970. január elsején a nagyközségi státusz. Régi vágya volt már ez a szőregieknek. Hiszen a korábbi években egyre-másra adódtak problémák, sok jogszabály kötötte meg a kezüket, több formalitás, így aztán az ügyek, az akták elhúzódtak, s a szőregi ember panaszával kilincselhetett Szegeden. A Egy községi tanács első lépései A tanácstagok munkája A most véget érő választási ciklusban a szegedi városi tanács tagjai igen sokat tettek a városért. Ezt a tényt a választók természetesnek is tartották. A választók és a tanácstagok közti kapcsolatot és egyben a lakosság részvételét a közügyekben a tanácstagi beszámolók és más találkozások biztosították. Az ezeken elhangzott közérdekű javaslatokat a tanács azonnal vagy a következő évben — munkaterv szerint — megvalósította. A tanács tagjai közül sokan pártnapi előadók, pártaktivisták, népfrontaktivisták voltak, különböző témájú viták, ankétok előadói, szervezői és vezetői. Az elmúlt ciklusban például a játszóterek és parkok fejlesztéséről, a negyedik ötéves terv előkészítő anyagáról volt széles körű vita. Más tanácstagok a szakszervezetekben, az MTESZ-ben és a Vöröskeresztben dolgoztak, és azokban vettek részt a várost és a lakosságot érintő kérdések megvitatásában. A tanácstagok választókerületi munkáját segítették a területi pártszervezetek és a népfront területi bizottságai. Újszegeden a pártszervezet és a népfrontbizottság egyegy akció vagy tanácstagi beszámoló előtt összehívta a tanácstagokat. Ilyen volt pl. az újszegedi gázprogram megvalósítása érdekében öszszehívott tanácskozás, melynek eredménye a végzett társadalmi munkában is kimutatható. Az elmúlt években a tanács vb és a városi néofrontbizottság elnöksége előadássorozatot is rendezett a tanácstagok részére, tájékoztatta őket a város gazdasági és kulturális életének legfontosabb kérdéseiről. Ezzel is segítséget adott választókerületi munkájukhoz. A formálissá vált tanácstagi fogadóórák helyett, amelyek már korábban megszűntek, a tanács tagjai, a választók többnyire lakásukon, vagy munkahelyükön keresték fel. A tanácsnál az elmúlt négy évben hat állandó bizottságban 50 városi tanácstag tevékenykedett A művelődésügyi. igazgatási és jogi, terv és költségvetési, kereskedelmi és idegenforgalmi, városfejlesztési, valamint egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságok és a szakigazgatási szervek között általában jó kapcsolat alakult ki, mind velük, mind a végrehajtó bizottsággal munkaterv szerint működtek együtt a különböző várospolitikai kérdések megoldásában. nagyközségi státusz nagyobb önállóságot, több hatáskört ígért, s adott is. A hatáskörök leadásának, fogadásának azonban tárgyi, személyi feltételei voltak, előbb meg kellett teremteni valamennyi nagyközségben. Sikerült. Bár rövid idő telt el, egy év s három hónap, mégis a kezdeti, első lépéseknek már mutatkoznak az eredményei, gyümölcsei. — Nagyon örültünk az önállósának. hiszen helyben elintézhetünk mindent. Igaz, a lakosság kicsit tartott áltól, hogy mindez majd külön, nagyobb adózással jár, de nem így történt. Megteremtettük az anyagi, tárgyi, személyi feltételeket, kaptunk egy előadói, s egy adminisztrátori státuszt. Két csoportot igazgatási és gazdasági csoportot szerveztünk. Az első év tapasztalatairól még nem nagyon beszélhetünk. A felkészülés, a tervezgetés, nem utolsósorban a tapasztalatgyűjtés jegyében telt el ez az idő. Megnehezítette helyzetünket az ár- és belvíz elleni küzdelem, nem engedte kibontakoztatni az elképzeléseket, ötleteket. Tavaly az első fél évünk jóformán erre ment rá — sorolja Banda Menyhért tanácselnök. önálló a költségvetés. Tavaly fizettek is belőle jócskán az ár- és belvízvédekezésre: 400 ezer forintot. De az idei évnek már sokkal kedvezőbben vágtak neki. Nagyobbak is a remények. Most már valóban megmutatkoznak az önállóság jegyei, előnyei. Költségvetésük 2 millió forinttal emelkedett. Vagyis összesen 4 millió 200 ezer forintos költségvetéssel és 500 ezer forintos fejlesztési alappal gazdálkodnak. Ez lényegese, i több, mint a korábbi években, amikor is 1 millió 800 ezer forint költségvetéssel es 450 ezer forint fejlesztési alappal rendelkezett a tanács. Megélénkültek a tanácsüléséit is. Megfontoltan tárgyalgatják, vitatják a tanácstagok, hová is fordítsák a pénzt, hogy mihamarabb meglátszódjon a nagyközség arculatán. Elkészítették az ötéves pénzügyi tervet is, 23 millió forintot költenek majd fejlesztésre, cslnosítgatasra Ebből 2 millió forintot gyalogjárdákra. Szükség van erre, hiszen hosszúra nyúlik Szőreg, 60 kilométer a járdahálózat, ebből 10 kilométer téglajárda. A legnagyobb beruházást 1974-ben kezdik el, amikor 30 kilométeres csatornahálózat épül. Ebben az ötéves tervben erre 2 milliót költenek. G

yarapodik a lakosság. A tavalyi népszámlálás adatai szerint 5151 lélek botdogul Szeged virágos kertjeben. Közel a város, leginkább az Iparban keresnek elfoglaltságot. A lakosság 70—75 százaléka eljár, a kereskedelemben, a közlekedésben keresi kenyerét. Igen sók igénylő van házhelyekre. Évente húsz új lakóépületet is átadnak. Jönnél: Kisszállásról, még Szegedről ls. Tárgyalások folynak arról, hogy nz OTP egyemeletes. négylakásos épületeket emelne: 29-et, ha megfeleld házhelyeket kapna. Az Árpád utcai kerteknél épülnének fel ezek az emeletes paloták. Remélhetőleg már jövőre beköltözhetök lesznek. Szőregnek Jőt tett a nagyközségi státusz. Sz. L. I. J ' 'V v-'>' s A szőregi tanácsháza Bizalom — hatodszorra is Nagy érdeklődés, heves viták — ez jellemezte a megújhodott tanácsi választások gyűléseit. Mintha a jelölők minden eddiginél jobban átérezték volna: küldöttükért maguknak is vállalni kell a felelősséget, azért, amit a következő két évben a városért fog tenni. Voltak olyan gyűlések is azonban, amelyekre a gyors közös határozat volt a jellemző. Az egyik ilyen Alsóvárosban zajlott le, ahol egy köztiszteletben álló választó, Bo/.só János, akt annak idején Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításában is részt vett, határozott szavakkal állt ki a jelölt mellett az egész gyűlés akaratát tolmácsolva: olyan ember áll előttünk, akit mindenki ismer. Nem volt nehéz a döntés: hatodszor kapott bizalmat tanácsi választásra Ördögit Mátvás tanár, a Móra Ferenc iskola igazgatóhelvettese. Azon öt jelölt közé tartozik tehát, akik Szegeden 20 év óta mindig támaszltod haltak az emberek bizalmára, akiket jelölőik akarata szinte odaköt ehhez a népszerű-népszerűtlen. hálás-hálátlan és mindenképpen megtisztelő, vállalt munkához. Kilencedik gyerek — Hogyan került annak idején a városi tanácsba? — A párt ajánlására jelöltek, pedig akkor még nem voltam párttag, csak két év múlva vettek föl. A művelődésügyi áilandó bizottság titkára lettem a tanácsnál. De az akkori munka nem merült ki ebben: a társadalmi munkák kissé háttérbe is szorították, sok volt a közvetlen politikai munka, az agitáció Azután, amikor megalakultak a kerületi tanácsok, 1954-ben a III. kerületben folytattam, amit megkezdtem, egészen idáig, hoay ismét a városi tanács tagjainak sorába jelöltek. Ördögh Mályás életét a hajdani szegénység határozta meg, az, amd édesanyja szavai szerint nemesíti az embert. Ez a megnemesítő szegénység nevelte emberré a legkisebb fiút, a kilencedik gyereket. Az emberi küzdelem tisztességé: anyjuk az 6 születésétől kezdődően özvegyen nevelte őket. Vasutasnak, tanárnak; embernek. — Melyik tanácstagi ciklusa a legemlékezetesebb? — Nem tudok választani. Mindegyiknek megvolt a maga szépsége, izgalma. Hiszen olyan hatalmas fejlődésen ment át ez a város, mióta 37 éves koromban először vállaltam ilyen felelősséget építéséért. Akkoriban nem is gondoltunk volna arra, hogy Alsóvároson aszfaltozott utcák lesznek, és 1954-ben ki jósolta volna meg, hogy lesz nekünk Tarjánunk is. Most meg már az izgatja errefelé az embereket, hogy mi lesz, ha mifelénk is nyújtózik egyet Szeged. Lehet, hogy egy-egy. választási ciklust más és más jellemzett, de a lényege mindnek ugyanaz volt: a szocialista építés. Rész és egész Anekdotákat mesél mosolyogva abból az időből, amikor az emberek a tanácstagot békebírónak hittek. Meg arról az t-mberi melegről, amely — mert hitt benne, mert annak erejénél fogva végezte munkáját — visszaáramlott rá S a történetek felvillanásaiból olyan ember arca rajzolódik kt aki a tanítást, a ne-