Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

CSÜTÖRTÖK., 1371. MÁRCIUS i. 5 Magyar siker Kairóban, Tripoliban A Hungexpo központjába, a Kairóban és Tripoliban nyílott nemzetközi vásárról érkezett hír. Mindkettőn gazdag kiállítással szerepelnek a magyar külkereskedelmi vállalatok. A kairói vasáron egyebek között bemutatnak egy textilipari Sípsort, amely közepes teljesítményű üzemekben használható, Nagy sikert aratott a Hungarotex textilkollekciója, amely — különféle méterárukat és műszaki textíliákat tartalmaz. A trlpoll vásáron a Hungarotex bemutatója szintén kiérdemelte a vendégek tetszését, de elismeréssel nyilatkoztak a Magyar Hajó- és Darugyár 100 tonnás úszódarujáról is. (MTI) Szakbizottság a tanyai Hz Interkozmosz program népművelés szolgálatában Többször fölhívtuk a figyelmet cikkeinkben a tanyán élők népművelési gondjaira, ürömmel adunk hírt róla, hogy a megyei művelődésügyi módszertani központ keretében szakbizottság alakult a téma feltérképezésére, a tanyai népművelés módszereinek összegyűjtésére ós terjesztésere. Tanyán tanító pedagógusok, népművelési ügyvezetők, művelődési házuk igazgatói és elméleti szakemberek alkotják a szakbizottságot. Első értekezletükön, munkatervük vitája kapcsán tegnap, szerdán délután már olyan elgondolások születtek, amelyek megvalósítása mindenképpen nagy előrelépést jelentene. Arra a kérdésre, hogy milyen akadályok nehezítik a tanyai népmüveles kibontakozását, a gyakorlati emberek véleménye alapjón egyértelmű feleletet adott a szakbizottság: tanyán az előadások és más rendezvények iránti igény rendkívül nagy, sokan vállalkoznának is rá, hogy az igény kielégítésében közreműködjenek — az egyetemek és főiskolák hallgatói nagyon sokszor kerültek szóba —, a művelődési autók hálózata alkalmas is lenne a kétoldalú igyekezet találkozásának megszervezéséi-e, de ezek az autók többnyire hivatali teendők lebonyilítását segítik, a tényleges népművelés támogatása helyett. Ha a tanyai ismeretterjesztés terén előre akarunk lépni, mindenképpen a művelődési autók „profiljának" átszervezésén kell kezdenünk a sort. H. D. Az ondre,jovl (Csehszlovákia) szputnyik-figyelő állomás rádiótechnikusa az Interkozmosz—<1 hold jelelnek vétele közben. Illetve ugyanennek az állomásnak a holdkövető speciális radar berendezése az antennákkal Csizma, „kama!", beismerés Hogy a gyanútlan vásárló mennyire védelemre szorul, arra akkor érzünk fel, amikor udvariatlan, szófukar, afféle tessék-lássék kiszolgálásról hallunk, olvasunk. Akkor meg egyenesen megáll a józan ész, amikor egyegy árucikkről utólag és hivatalosan derül kl, hogy fabatkát sem ér, s éppen ezért az árát annyira leszorították — éspedig hivatalból —, hogy az nem fedi az előállítására fordított költségeket sem. Ennék voltunk tanúi a minap. Egy — az MTI-től származó — címes hír járta be ugyanis a magyar napilapokat. Arról tájékoztat, hogy a KERMI — Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet — fülön csípte a Minőségi Cipőgyárat, amelynek „ötfajta, kombinált felsőrészű, gumitalpú, ragasztott eljárással készült női csizmája nem felel meg a szabvány előírásainak". Tömörebben szólva: gyenge, rossz minőségű csizmákat gyártott a Minőségi Cipőgyár a budapesti anyaüzemben, következésképpen ezen áruk fogyasztói árát 70 százalékkal mérsékelték. Körforgás Mit mond erre a vásárló? Köszönöm szépen az ilyen mérséklést. Kell a fenének az olyan csizma, amelynek áron alulisága március első napjaiban derül ki és nem a szezonban és annak kezdetén. S ennél a pontnál kezd gondolkodni a vásárló arról a körforgásról, amelyet mint új gyártmánynak, be kellett járnia a szóban forgó ötfajta női csizmának is, amit fel lehetett próbálni az üzletekben, majd fizetni érte a pénztárnál. A körforgás ugyanis ez: az ötfajta csizmának, mint új gyártmány mintapéldányának a KP3RMI asztalára kellett kerülnie mindenféle elbírálásra. A Bőripari Kutató Intézet véleményével egyetértésben üthették csak rá a pecsétet a csizma mintapéldányára azzal, hogy szériában gyártható. Mindezt láttamozta és meóztatta a Belkereskedelmi Minisztérium is, amely az új árut szintén elfogadta, mert rendelésére szabadkezet adott. Az ellenőrzés ezzel még nem ért véget, mert a konktramintát kézbe vette a Budapesti Cipőnagykereskedelmi Vállalat minőségvizsgálója is, majd a szériában ott álltak a gyártócég meósai. Lehetséges, hogy a minőséget vizsgálók népes táborából valakit, vagy valakiket kihagytak. Kijelentem, hogy részemről ez nem elhallgatás, csupán belegabalyodtam a meósság dzsungelébe. Elveszet t a lényeg Ebből kikecmeregve viszont megállapíthatom, mint egyszerű vásárló, hogy valahol elveszett a lényeg, vagyis szériában nem ugyanolyan értékű csizmát gyártottak a Minőségi Cipőgyárban, mint amilyenre pecsétet, áldást kértek és kaptak a körforgásban. A használhatatlanság bizonyítéka most — Jól értesült cipőipart körök szerint — „mindössze" 6 ezer pár női csizma, amelynek megszületése körülményeiről ls hosszan lehetne most elmélkedni. Minket azonban közelebbről a végeredmény érdekel, amelyet most vagy elkótyavetyélnek, vagy begyűjtenek. Szeged asszonyalt és lányalt a rossznak bizonyult lábbeliből 902 párral mérgesítették fel. Ez a fajta csizma viselte ezt az elnevezést: „Műlakk fejrészű műszőrme szárú kombinált felsőrészű stb." Ara: 646 forint volt, Kilencvenkét párat a vásárlók „menet közben" visszavittek, 64 párat a kiskereskedelem „köszönt" meg, a többi sorsa eddig Ismeretlen, a minősége viszont nem: talpa levált, kéregbélése eleresztett stb. Most majd keresik, hogy a mintapéldány és a végeredmény közé milyen technológiai hiba csúszott. A gyártó cég szintjén talán azt is megtalálják, hogy személy szerint ki a felelős a hibáért. Talán, mert ilyesmiről alig hallottunk eddig. Az bizonyos, hogy a csizmák készítésében résztvevők — a meósok is — annak idején jó érzéssel felvették a fizetésüket. Gyáron belül majd elvégzik az elszámolást. Népgazdasági szinten viszont aligha lehet visszaélni a vásárlók bizalmával. A KERMI ugyanis a vásárlók reklamációi és az üzlethálózati ellenőrzések alapján változtatta meg most a véleményét a szóban forgó csizmákról. A szocialista államok közötti közös űrkutatási program alapjót 1963-ben rakták le, Az Interkozmosz program nemzetközi egybehangolása 1967-ben kezdődött, ma.id á tervek megvalósításába 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma is bekapcsolódott. A program során szovjet hordozórakétákkal olyan szovjet gyártmányú mesterséges holdakat állítanak pályára, amelyek műszerezésének tervezésében és gyártásában más szocialista államok, elsősorban cseh és német szakemberek ls részi vállallak. 1969. október 12-én állították pályára az Interkozmosz—1 mesterséges holdat. Ennek az első közös szocialista mesterséges holdnak a célja a Nap röntgen és ultraibolya sugárzásának a vizsgálata. 1969. december 25-én már a világűrben keringett az Interkozmosz—2 is, amelynek fő feladatául az ionoszféra tanulmányozását tűzték kl. 1970. augusztus 7-én állították pályára az Interkozmosz —3 jelzésű mesterséges holdat, szintén az ionoszféra kutatására. Végül 1970 novemberében következett az Interkozmosz —4 pályára állítása. A legutóbb fellőtt mesterséges hold az Interkozmosz—1 tökéletesített műszereit hordozza és szintén napfizikai kutatásokat végez. Mind a neg) szputnylkot a Szovjetunió területéről lőtték fel, szovjet rakétákkai. Az Interkozmosz programban bizonyos mértékig minden európai szocialista ország részt vállai. A szovjet és csehszlovák kutatók elsősorban a Nap röntgensugárzását vizsgálják. A program keretén belül jelentős szerepet kaptak a napkitörésekkel kapcsolatos vizsgálatok is. Az Interkozmosz programba a debreceni Napfizikai Obszervatórium is bekapcsolódik. A tervek szerint az idén Debrecenben egy napkorona figyelő távcsővet állítanak fel. A távcsövet szovjet szakemberek tervezték és a Szovjetunióban építik. Ezzel a berendezéssel más obszervatóriumokkal és a mesterséges holdakkal párhuzamosan végzik majd 1971-től a napfizikai méréseket és megfigyeléseket. Az Interkozmosz program keretén belül a mostani évtizedben további nagyszabású -űrkutatási programokat hajtanak végre, egy részüket egyes nyugateurópai országok űrkutatási szerveivel karöltve. Jelentősnek ígérkezik például a hetvenes évtized közepén a magnetoszféra vizsgálatára irányuló kutatási program. E. I A szegedi opera 25 éve Szépít... A legfőbb meós tehát a vásárló, jelen esetben a szenvedő alany. A csizmaügynek azonban van még egy szépséghibája. A KERMI lesújtó szakvéleménye ez év február 8-án hangzott el, a hír a napilapokban viszont csak március 2-án látott napvilágot. Az a gyanúm, hogy valahol valakinek kedvezett a kedvezőtlen tény elhallgatása a szezon végéig. Igaz, a mondás szerint szépít a márciusi hóban mosakodni. A minőségileg rossz női csizmákon azonban ez mit seni szépít. P. L. Holnap lesz huszonöt esz; lendeje annak, hogy a felszabadulás után újjászervezett szegedi operatársulat 1946. március 6-án megtartotta első előadását. Ezzel az előadással Indult az a vidéken és Szegeden páratlan fejlődés, amelynek eredményeként létrejött a magyar vidék nemzetközi összehasonlítást is kiálló operakultúrája. Az első előadás Bizet Carmenje volt. Holnap, pénteken este, erre a jubileumra emlékezve, Simándy József ós Komlóssy Erzsébet énekli a szegedi színpadon az opera főszerepeit. Hogyan született ez az operakultúra? A munka 1945 szeptemberében kezdődött. Elemi feltételeket kellett akkor teremteni; világítást, fűtést, u zenekari árkot szélesíteni kellett. De az együttes valószínűleg az ország legjobb operája volt. Pestről, a romok, a hideg és az éhezés elől a legjobbak Szegedre, „a béke városába" menekültek, A Szegedre került kolozsvári opera vezetője, Vaszy Viktor — aki ma is a szegedi opera élén áll — a hivatástudat szenvedélyével vállalta a munkát, s ezzel a szerencsés körülményeknek olyan ritka találkozása jött létre, hogy a páratlan fejlődést nemcsak elindítani, hanem hosszú Időre meghatározni ls képes volt. Évente 20—23 premiert tartott az opera, olyan előadásokat, mint a máig emlékezetes Megszüntették a gázszivárgást Pécs belvárosában Szerdán kedvezőbbre fordult a helyzet Pécs, két nap óta gáz- és vízveszéllyel fenyegetett belvárosi részében. A gázművek dolgozói megszüntették a gázszivárgást és dolgoznak a vezeték helyreállításán. A házak és az úttest alatti hatalmas üregekből elszivárgóit a víz, az utánfolyás leállt. A hétfőn kiköltöztetett 28 család közül 21 visszatérhetett otthonába, ahol már néhány lakás maradt csak néptelen. iMTI) Mi és a Várható volt, ha mi magyarok ls belekeveredünk a holland televízió keddi estjébe, csuk egyetlen módon történhet: virágos étteremben, Piroska étlappal, tokajival, barack- és szllvapál inkával, ínyenc gyomortöltőink precíz receptjeivel. Elles Bergerriek, a „holland Takács Marikának" láthatóan nagy gyönyörűségére szolgált a lucullusi portéka, j melyet a hollandusul gyor| san megtanult Zalai úr tálalt a szélmalmok földjén, a i hollandiai magyar napok soha vissza nem térő alkalmával, kamerák előtt, A fogyókúrázók kopogó szemmel révedhettek a képernyőre, és titkos illúzióval, a soron következő nemzeti est külföldi bemondónő-vendége esetleg a magyar irodalomról, zenéről, sportról, tudományról tart majd élménybeszámolót, mivelhogy közismert étplkultuszunk mellett nem esne rosszul, ha ezekről is tudnának valamit Európában. És mit tudtunk meg mi a holland tévéről? A velünk közel egyidős apparátus hét politikai és vallási szervezet programjával, központi társaság égisze alatt, két csatornán, hárommillió készüléken fogható, heti 70 órás, majdnem felében színes műsort sugároz, évente körülbelül száz tévéjátékot. Belőle egyet láthattunk, Wülem Elsschot novellájának átdolgozását, amiről Rudi Carell giccses, szirupos Robinson show-ja után kifejezetten jólesett elgondolkozni. A Magvető kiadásában már verseivel jelentkezett Elsschot — A sajt tévévéltozatáról ítélhetően —jól beszéli a modern próza nyelvét, bár szövegét .a film kissé eltöredezi, nehézkessé teszi. A belső monológok :iftnként tisztázatlanul szövik ál a jeleneteket, bár az is lehet, hogy csupán a szinkron tempótlan. A történet hőse, Frans Laarmans tisztviselő előtt (a szerző arcára szabottan) kereskedőpályán nyílik karrier, de a felemelkedés lehetősége csak annyit jelent számára, hogy maga is megbizonyosodjék: képtelen levedleni a kispolgár kígyóbőrét, életvitelében. erkölcseiben, szemléletmódjával sztirkemuja hivatalnok marad, A látszólagost és lényegit képtelen megkülönböztetni, nincs praktikus érzéke, gyakorlata. Magára marad, de saját ereje, feje kevés, szűk ahhoz, hogy kitalálja a pálya technológiáját. Ügy ragad irodaasztalához, mint a kályhától induló táncos, ki tovatangózva a parkettán úgy bizonytalanodik el, minél messzebbre kerül. Amilyen kisstílű az emelkedés, olyan lesz süllyedése is — parabolája csendesen, dráma nélkül kanyarodik vissza. A főszerepben látott Puul Scheenbergen (a szegedi színművész: Mariáss József hangjával) alakítása Heintz Rühmann eszköztelen kisemberfigurára emlékeztetett. N. I Aida, TannhUuser, LuhengHn, az Eladott menyaszszony, Szorocsinci vásár, a Windsori víg nők, olyan bulettek, mint a Fából faragott királyfi — Balázs Béla mondott bevezetőt u premierhez —, a Csodálatos mandarin — Magyarországon először Szegeden játszották ezt u balettet az eredeti cselekmény szerint —, és Veress Sándor Csodafurulyája, hogy csak néhányat említsünk a legneveztesebbek közül. A célt, hogy az együttest és a közönséget egyaránt neveljék, azaz felkészítsék új, még nagyobb vállalkozásokra, ezek a máig emlékezetes előadások vitathatatlanul elérték. Nemcsak Szeged. az egész ország csodálta a produkciókat. S mint a derült égből, a villám, úgy csapott le a hír 1949 nyarán: megszüntetik a szegedi operát. A díszlelek valahova Pestre kerültek ós egy bérház udvarán mentek tőnkre. 1957-ben Ismét Vaszy Viktor került a szegedi opera élére. A kép, amely ma a szegedi operáról bennünk él, ettől az időtől kezdve alai hull. kl, Azok a célok, amelyeket már a régi opera műsorterve is magábgn hordozott, ezután váltak markánsan karakteressé. Hogy ne csak az operairodalom „slagereit" játsszák, a törekvés már a „régi" operában is érvényesült. De korántsem olyan célratörően, és szisztematikusan, mint az „újban". A szegedi opera utolsó tizenhárom évében legalább két országos siker fűződik ezekhez a törekvésekhez, az Iván Szuszanyin és a Nabucco. S új, nálunk még nem játszott, századunkban született műveket is keresett és színpadra vitt a régi opera. Huszonöt év alatt sajátos arculatú, felismerhető karakterű operakultusz született Szegeden A jövő feladata: biztosítani a feltétele ket ahhoz, hogy ez az operakultúra a fejlődés további csúcsalt, magaslatait hódítsa meg. ö. L-