Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

0 SZOMBAT, tóti. MÁRCIUS 27. Iskolaáletközelben Szakember vagy dilettáns ? „Ha az orvostudományba, a betegek gyógyításába olyan sokan szólnának bele, mint a pedagógiába, 50 százalékkal nagyobb lenne a halálozások száma." (L. A. Tremeille.) Sok szó esik újabban a fiatalok szexuális felvilágosításáról. Az, hogy sokat foglalkozunk vele, nem baj! De elgondolkodtató az a szemlélet, ahogy ebben a kérdésben néhányan a pedagógusokról nyilatkoznak. Egy-két újságcikk nyomán már szinte valamilyen prűd testületnek gondolja óket az ember. Olyanoknak, akik nem bajlódnak az élettel együtt Járó változásokat tudomásul venni, az új körülményekhez alkalmazkodni, s akarva-akaratlanul megmaradnak konzervatív eszméik mellett még akkor is. ha történetesen eljárt afölött az idő... A felvilágosítás kérdéséről, fontosságáról persze jóval könnyebb beszélni és írni, mint azt a megfelelő etikai, pedagógiai és szakmai szinten elvégezni. De ennek ellenére vizsgáljuk meg, mi a valóság. Nézzük meg közelebbről ezt a témát a középiskola, közöttük ls elsősorban a gimnázium szemszögéből! Engedjék meg, hogy már most kijelentsem: nem helytálló az a vád, hogy kevés, vagy semmi se történt középiskoláinkban a szexuális felvilágosítással kapcsolatosan. Ugyanis a gimnázium például ha akarna se tudna elzárkózni e kérdéssel való foglalkozás elől. S akik a vádakkal élnek, azok nagyon sokszor összetévesztik: mi tartozik az iskolára és mi az orvostudományra. Ebből adódik a legtöbb félreértés. De lássuk a tényeket! Gondolom, e kérdésben a pedagógust bíráló cikkírók nem azt tartják lényegesnek, hogy mondja meg kereken: nem a gólya hozza a kisbabát! (Erre ugyanis semmi szükség, mert ebben a korban a fiatal már maga is rájön, de tudományosan is informált.) A tanulók igénye ebben az időszakban már az átfogóbb és a tudományosabb jellegű magyarázat. Ezt az igényt pedig nagymértékben kielégíti már maga a tankönyv. A tanár tehát midőn a tanmenet szerint halad, akarvaakaratlanul „rákényszerül" a felvilágosító munkára. Aki nem hiszi, vegye elő a gimnázium II. osztályos biológia tankönyvét. A 140. oldalon ezt fejezetet találja: A szaporodás és egyedfejlődés. A III. osztályos biológiakönyvben az 51. oldalon található A nemi működések című anyagrész. Ebben a témakörben jobb és szakszerűbb magyarázatot nehéz lenne másutt találni. S ami még külön is pluszt Jelent: nemcsak a magyarázatra kell figyelni, hanem meg is kell azt leckeként tanulni... De nézzük e kérdés erkölcsi oldalát. Erre se lehet panasz. Sok-sok komoly gondolat hangzik el osztályfőnöki órákon a szerelemről, a másik nem iránt érzett felelősségről, a barátságról, a házasságról. Tudomásunk van arról, hogy középiskoláink kötelező jelleggel vitték el tanulóikat a Helga című film megtekintésére. De ezenkívül számos és jó felvilágosító könyv is napvilágot látott hazánkban. Kár lenne, azt hinni, hogy ezeket a fiatalok nem olvassák. S hogy mindezek ellenére adódnak „bajok", az nemcsak a felvilágosítás hiányán, a „pedagógus prüdségén" — hanem az alanyok felelőtlenségén is múlik. Azon is, hogy érzésem szerint sokkal többet beszélünk magukról a „tudnivalókról", mint sem arról, hogy éretlen gyerekeknél semmi sem indokolja a nemi élet megkezdését. A fentiek után még mindig mondhatja valaki: nem így képzeltem el a szexuális felvilágosító előadást. Ez túlságosan „iskolaízű" és egyszerű... S mi lesz például az elsőosztályosokkal, ahol még nem esik erről szó a biológia tantárgyban? Ezekre a kérdésekre is válaszolok. A szegedi középiskolák többségében ugyanis jóval többet tettek az elmondottaknál. Ismert például, hogy több intézetben a szülői munkaközösség szervezésében, az orvosszülők A% 1970. évi Tisza-völgyi árvíz 4 ' Ilyen hatalmas árada'l;ot, mint amilyen a Tiszán és mellékfolyóin 1970-ben levonult, történelmünk eddig nem Ismert. Kétségtelen, hogy az árvíz lefolyása sok lényeges mozzanatában hasonlít a múlt idők rendkívüli árvizeihez, azonban minden tekintetben ledül múlta az eddig előfordult legnagyobb áradásokait Az árhullámok hevessége, a szállított vízhozam mennyisége és a tetőző vízállások magassága eddig nem ismert méreteket ert el. A Tiszán és mellékfolyóin egymásután kialakult árhullámok találkozása és egymásra torlódása pedig nemcsak az árvíz tartósságát, haneim a veszélyeztetett védvonalak, illetve területek kiterjedését, is nagymértékben megnövelte) Nem kétséges, hogy ilyen árvizet nemcsak 30—40, de még 10—15 évvel ezelőtt sem lehetett volna kivédeni. A veszély elhárítása szacialista társadalmi-gazdasági rendünk fölényének és tudományos-műszaki haladásunknak nagy erőpróbája volt, és a siker elsősorban a védekezés szervezettségénele, a társadalmi összefogás erejének, az alkalmazott korszerű módszereknek, tudományos és technikai eszközöknek köszönhető. Az ármentesítés fejlesztésének az optimális védelmi biztonság elérésének ütemét — mint mindenütt a világon — nálunk is a népgaz daság teljesítőképessége szabja meg, illetve korlátozza. Az elmúlt másfél évtized nagy árvizeinek tapasztalatai alapján — az árvízvédelmi gátak folyamatos fejlesz tése mellett — fokozott mértékben kelleti, gondoskodni az árvízvédekezés szervezeténeik, eszközeinek es mód szerelnek korszerűsítéséről fejlesztéséről Árvízvédelmünk korszerű szervezete — melynek korábban legnagyobb erőpróbája az 1965. évi nagy dunai árvíz kivédése volt — állandó ké: zen létben álló szervezet, megfelelő központi és helyi irányító szerveikkel. Vezetője az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, aiki szükség esetén — kormánybiztosi minőségben — a népgazdaságnak a vízügyi szolgálaton kívüli erőit is igénybe veheti a védekezés eredményességének biztosítása érdekében. A határon túli gátszakadások következtében előállott rendkívüli helyzet május 14-én reggel szükségess4 tette az árvízvédelmi kormánybiztosi hatáskör életbeléptetését. Az árvízvédekezésben együttműködő minisztériumok előre kijelölt képviselőinek behívásával azonnal megkezdte munkáját az árvízvédelmi kormánybiztosságnak a védekezést irányító törzse, mely — az előre elkészített tervek alapján — haladék nélkül intézkedett a védekezéshez szükséges gépi és munkaerők gyors felvonultatásáról, bevezetéséről és a rendelkezés re álló eszközök és anyagok kiegészítésének biztosításé róL Az árvízvédelmi kormánybiztosság • naponta tartott ülést. Az erők országos mozgósítása az árvízvédekezés sikeres végrehajtása érdekében az egyes minisztériumokkal közösen kidolgozott együttműködési tervek alapján történt. A műszaki irányító törzs az árvízvédelmi kormánybiztos vezetésével dolgozta kl a védekezési terveket és tette meg a szükséges intézkedéseket. Az árvízvédekezés súlypontjának megfelelően a kormánybiztos sok esetben a helyszínen közvetlenül irányította és ellenőrizte a védekezést. A védekezés helyi műszaki irányítását — a központi tájékoztatás, a felderítés és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudo mányos adatai stb. alapján — a vízügyi igazgatóságok látták el. Az Országos Árvíz- és Belvízvédelmi Kormánybiztosság szervezeti felépítését az alábbi vázlat mutatja: bevonásával már folytak felvilágosító előadások. Két iskolában ezt a feladatot az egyik kiváló szegedi nőgyógyász szakorvos vállalta magára. Felsorolok néhányat a hozzá intézett, vagy írásban beadott kérdésekből: A menstruáció élettana, kóros esetei. Anatómiailag hogyan épül fel az emlő, mi okozza túlfejlődését, vagy fejletlenségét? Mi okozza a gyulladásos folyamatokat? Milyen idegrendszeri hatása van a korai nemi életnek? A fogamzásmentes időszak kérdése. A terhesség első ideje és a nemi élet. Az antibébitabletták káros következménye. Mi az Rh? Ml az oka a méhrepedésnek? Mitől vannak a terhességi csíkok? Az egészségre hatással van-e az abortus? Mi a meddőség oka stb. Mindössze néhány kérdést ragadtam ki a sok közül. De ez is elegendő, hogyfeltehessem a kérdést: vajon elégséges-e egy pedagógus szakmai jelkészültsége ahhoz, hogy a középiskolás tanulók kérdéseire szakmailag elfogadható válaszokat adjon? Különösen a jövőt illetően megfelelő lesz-e? Ma már ugyanis ott tartunk — sajnos —, hogy ezt a kérdést össze kell kapcsolni a nemi betegségek ismertetésével *»T rl'tf-IA „A. dekezéssel is. Ezek után pedig meg inkább azt Kell mondanom: a pedagógus felkészültsége ehhez a feladatvállaláshoz kevés. Nem tehetünk a pedagógus vállára mindent, csak azért, mert annak a dolognak az iskolához is köze van. Az elmondottak után a helyes megoldást én a következőkben látom: létesüljön olyan egészségügyi központ, melynek irányításával, megfelelően kidolgozott tematikával szakorvosok végeznék az iskolákban — beleértve az általános iskolát és a dolgozó fiatalokat is — a felvilágosító munkát. így eleget tudnánk tenni a témával kapcsolatosan a megfelelő szakmai követelményeknek. A pedagógus pedig használja ki a tantárgyban levő lehetőségeket, előadásokat, rendezvényeket és túlsúlyban — de nem kizárólagosan — az erkölcsi téren végezzen kiváló munkát. E kettő együtt vezet teljes értékű eredményhez. A helyes felvilágosítás ugyanis nemcsak a pedagógiai jószándékon múlik, hanem egyben orvosi felkészültséget igénylő, szakmai jellegű kérdés is. Bánfalvi József a valasztasi A megyei tanácstagok jelölése A megyei tanácsok tagjait a megye területén működő megyei városi, városi, valamint községi tanácsok választják. Erre a választásira a helyi tanácsok tagjainak általános választását követő 30 napon belül, rendszerint a helyi tanácsok első, alakuló ülésén kerül sor. Ez az új rendelkezés — amellyel a választási törvényt az országgyűlés 1970 őszén módosította — a fővárosi tanács és a megyei tanácsok választásánál bevezette a közvetett választast: a választópolgárok közvetlenül a helyi tanácsokat választják meg. és a helyi tanácsok választják meg a fővárosi, a megyei tanácsot. A váLtozást a tanácsok tevékenységi kőiének bővülése és módosulása, valamint váLasztójogi rendszerünk fejlesztése indokolta. A választópolgárok egyrészt az országgyűlési képviselőkkel, másrészt a helyi tanácsok tagjaival maradnak a választást követően is rendszeres kapcsolatban, általában őket isimerik. A megyei tanácstagok közvetlen választásában volt bizonyos formális vonás. A helyi tanácsok önállóságának és felelősségének növekedése, önkormányzati jellegük erősítése is indokolta, hogy a megyed tanácstagokat ne az állampolgárok válasszák választókerületenként, haneim maguk a helyi tanácsok, mint képviseleti testületek. A megyei tanácstag tehát nem csupán egy választókerületet, hanem az őt megválasztó helyi tanácsot és magát a várost, községet képviseli. Fokozódik a helyi tanácsok felelőssége is, mert maguk hozzak létre saját felettes képviseleti szervüket. A lakóterületi elv is jobl ban érvényre jut, mert a j megyei tanácsok tagjait túl1 nyomórószt a helyi tanácsok tagjai közül választják, így a megyei tanácstagok és a helyi tanácsok között szoros, eredményes kapcsolat alakulhat ki. Képviseleti rendszerünket egyszerűsítette is a módosított választási törvény: a járásokban és a megyei jogú városok kerületeiben a. jövőben nem választunk tanácsot, mint képviseleti szervet. A járási tanácsok ós végrehajtó bizottságaik az elmúlt két évtizedben sok feladatot oldottak meg, de — főként a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően — már betöltötték történelmi küldetésüket. Tevékenységükben egyre több yolt a formális vonás, feladataik nagy részét átvették a helyi tanácsok. A megyei jogú „ városok jogállása is módosul, nem lesz szükség a kerületi tanácsokra, mint képviseleti testületekre. Ezért e tanácsok tagjainak választására már nem kerül sor és e tanácsok végrehajtó bizottságait sem választ jak újjá. A járások, minit közigazgatási egységek és a járási államigazgatási szervek természetesen a jövőben is megmaradnak. A megyei tanácsokba — a lakosság és a helyi tanácsok száimához igazodóan — 70— 120 tanácstagot választanak. A konkrét számot minden megyei tanácsra vonatkozóan az Elnöki Tanács állapította meg. Csongrád megyében 89 tagú megyei tanács alakul. A megyei tanácsok maguk hozzák meg, hogy az egyes városi tanácsok (ide értve a megye területén levő me gyei város tanácsát is), továbbá a községi tanácsok (ide értve a nagyközségi tanácsokat is), hány megyei tanácstagot választanak. A megyei tanács ügy is intézkedhet, hogy több községi tanács együttesen válasszon egyetlen megyei tanácstagot. A megyei tanács végrt hajtó bizottsága az egyes helyi tanácsok által megválasztható megyei tanácstagok számát közli a Hazafias Népfront megyed bizottságával és a megyei választási elnökséggel. Sikeres kezdeményezés Ötéves a Magyar Hanglemez klub Titkárság KORMÁNYBIZTOS Helyettesek Területi bizottságok Minisztériumi összekötök Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet Mus/.nki irányító törzs Felderítés 1 Műszaki jcsop. Gép-, anyagszállítás! Munkasióellátás Vízügyi Igazgatóságok Vízgazdálkodási Tudományos Ku'ató Intézet (vrruKi) hidrometeorológial szolgálat Budapest főváros (Folytatjuk.) A hanglemezt árusító boltos nem egyszerűen kereskedelmi alkalmazott, hanem művészi tanácsadó, zenei nevelő is. E kérdések pontosabb vizsgálatára számos országban végeztek közvélemény-kutatást, adatgyűjtést. A Svájcból származó adatokból például az derül ki, hogy' a lemezvásárlók 7—10 százaléka jelentkezik a boltokban úgy, hogy pontosan megjelöli gyártmány szerint a megvásárolni kívánt lemezt. A többi csak a keresett mű címét, vagy ezen leiül esetleg szerzőjét ismeri. A vevők 18—20 százalékának előadóra vonatkozó igényei vannak. A vásárlók legnagyobb része nemcsak szívesen veszi, de el is várja az eladótól a szakszerű tanácsadást. A kereskedelem azonban e téren világszerte elmarad a kívánt szinttől. Statisztikai felmérésekből tudjuk azt is, hogy a megkérdezett lemezvásárlók 80 százalékától az eladó még azt sem kérdezte meg, van-e további kívánsága vagy kérdése. A kapitalista országok hanglemez-kereskedelmét e kérdések elsősorban uz üzleti forgalom, s ezzel együtt a haszon emelésének lehetősége miatt érdeklik. A szocialista országokban a kérdés kultúrpolitikai oldala sokkal lényegesebb. A hanglemez a zenei tömegnevelés fontos tényezője. A lemezvásárló teljes értékű kiszolgálása — beleértve a művészi, kultúrpolitikai funkciókat is — alapvető követelmény. Mindezek a problémák megoldása érdekében világszerte különleges hanglemezterjesztési formák keletkeztek. Ezek egyike a hanglemezklub. Hanglemezklubok világszerte működnek, eltérő szabályzattal, különböző adminisztrációval. Egyben azonban valamennyien egyformák, hogy sajátos összekötő kapcsot jelentenek a vásárló és a kereskedelem között. A Magyar Hanglemezklub — amely idén hatodik évébe lépett — számos előnyt biztosít tagjainak. A klubtagok a hazai gyártású komolyzenei lemezeket nagy árkedvezménnyel szerezhetik meg. Minden klubtag vásárlási utalványfüzetet kap, amelynek felhasználásával a 60 forintos magyar komolyzenei lemezt 29 forintért vásárolhatja meg bármelyik hanglemezt árusító boltban. Amennyiben a kívánt lemezt a boltokban nem kapná meg, kívánságára a klub titkársága beszerzi számára. Természetesen a vásárlási kedvezményt csak a magyar komolyzenei felvételek esetén igényelheti a klubtag. A klub ezen túlmenően folyamatosan tájékoztatja tagjait a hazai hanglemezpiac eseményeiről. A tagok rendszeresen kapják a legfrissebb katalógusokat, valamint a Hanglemez '71 című kiadványt, amelyben cikkek, riportok, kritikák nyújtanak tájékoztatást a hanglemezpiacról. A klub titkársága egyéni kérdésekben is szaktanáccsal, információval áll a tagok rendelkezésére. Külnöleges értékű juttatás a tagok részére, hogv a klub időnként válogatott importlemezeket biztosit számukra. E lemezanyag révén olyan ritkaságokhoz juthatnak elfogadható áron, amelyek a hazai kereskedelemben nem kaphatók. A klub tagja lehet mindenki — magánszemély, intézmény, vagy társadalmi szerv. A Magyar Hanglemezklub hazánkban sajátos kezdeményezés a vásárlók és a kereskedelem problémáinak összeegyeztetésére. Évről évre fejlődő taglétszáma azt igazolja, hogy feladatat sikerrel oldja meg. Oldal Gábor \