Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-26 / 72. szám

FENTEK, 1371. MÁRCIUS 26. Tanéasta^ok j&totás& Tevékenysége összeforr! Szegeddel és Csongrád megyével Azt tartják, hogy csak faluhelyen ismerik egymást az emberek, a város körengetegében idegenként élnek egymás mellett. Szeged Belvárosában, annak is kellős közepében van a 3-as számú tanácstagi választókerület, tegnap esti jelölőgyűlésükön a Tömörkény gimnázium egyik termében, mégis többnyire személyes ismerősök gyűltek egybe, ha másként nem, arcról, névről ismerték egymást. Pedig nem kevesen voltak, még a folyosóra is jutott a 270 emberből. S amint később kiderüli, a választókerület jelöltjének neve is jó ismerősként hangzott legtöbbjüknek. A jelölőgyűlésen dr. Biezó György, a városi tanács vto-elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, s adta meg a szót dr. Antalffy György professzornak, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága tagjának. Az előadó azokról a tenmvatókről beszélt, melyeket a párt X. kongresszusa és a negyedik ötéves terv megszabott, s melyekről ezekben a hetekben az országban, itt Szegeden is sok szó esik. Az új tanácstörvény és a választási törvény módosítása, az államáét, a szocialista demokrácia fejlesztésének újabb lehetősegeit teremtette meg. A tanácstörvény azzal, hogy hangsúlyozza a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepét, ismét közelebb viszi a lakosságot a tanácsokhoz. A tanácstörvény egyik rendelkezése, mint ismeretes, Szegedet külön is érinti, azzal, hogy megyei város lesz. A megyei tanács közvetett választása azonban szintén a népképviseleti jelleget erősíti. Olyan tanácstagokra van tehát szükség ezeken a választásokon, akik szeretik városukat, akarnak és tudnak tenni érte. Ezután a Hazafias Népfront városi bizottságánál; nevében dr. Varró Vince professzor, a II. sz. belgyó-' gyászati klinika igazgatója javasolta, hogy a 3-as számú választókerület dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát jelölje városi tanácstagnak. A nyomban felcsattanó taps jelezte, hogy a népfront közismert és köztiszteletben álló embert javasol. Az előírás és az illem azért megkövetelte, hogy dr. Varró Vince elmondja, hogy a Komócsin család neve egybeforrt Szeged munkásmozgalmának történetével. Dr. Komócsin Mihály is már 1943-ban részt vett az illegális pártmunkában, a felszabadulás után pedig előbb az ifjúsági mogalomban dolgozott, majd a pártban töltött be Szegeden és az országos szervekben, majd ismét Szegeden vezető tisztséget. Aktív politikai tevékenysége tehát az elmúlt évtizedekben összeforrt Szegeddel és Csongrád megyével. A javaslat elhangzása után a hozzászólások sora következett. Szinte mind a tizenkettőt érdemes lenne idézni. Felszólaltak olyan régi harcostársak, mint Csiszár Károly, Ecsedi Gézáné, a körzet olyan tekintélyes lakója, mint dr. Nóvák Ákos, s a fiataloknak szintén akadt szószólója, Sárkány Lukácsné, aki arról beszélt, hogy dr. Komócsin Mihály azok közé tartozik, akik munkásságukkal megalapozták a mai 18 évesek, első választók szebb, boldogabb életét. Az elnöklő dr. Biczó György ezután szavazásra tette fel a javaslatot, s a jelenlevők egyöntetűen dr. Komócsin Mihályt jelölték a 3. választási körzet tanácstagjának. Az elnök bejelentette, hogy mivel a jelölt jelenleg háromhónapos időtartammal Moszkvában tartózkodik, értesíteni fogják a gyűlés eredményéről, s 6 minden bizonnyal örömmel fogadja választói bizalmát. 11! - Tarjánban A taps. az elnök zárószava, a székcsikordulás és moraj azt jelzi, hogy véget ért a jelölögyűlés a 72-es körzetben. Az embertömeg már az új tarjáni iskola lépcsőin zúdul lefelé, a hűvös szerdai estébe, de vannak, akik még a széksorok labirintusából igyekeznek kiszabadulni. Az ülést végigkomolykodó fiatal arcok közül egy: Molnár Endréé, a textiltechnikum diákjáé. — Őszintén tapsolt? — Igen. Amennyire tudom, eddig a tanácstagok között kisebbségben voltak a fiatalok. Tehát öröm, ha fiatalt jelölhetünk. Még akkor is, teszi hozzá az ember gondolatban, ha ebben a még nem is ifjú, hanem gyerekkorát élő városrészben alig ismerik egymást a lakók. Azt a fiatalasszonyt most már sokan, aki a gyűlés utolsó perceit az elnöki asztalnál ülte végig, és néhány szóval köszönte meg a bizalmat. Most itt az alkalom, hogy választói beszédet rögtönözzön. Mi az. amire itt feltétlenül szükség lenne még Tarjánban? — Sokat beszélünk az utóbbi időben a nőknek nyújtandó segítségről — felel a kérdésre dr. Mészáros Rezsőné —, de itt még az olyan apróságok is hiányoznak, mint fodrász, kozmetikus. A fiatalságnak is szüksége lenne egyre s másra; mozira, cukrászdára. S ha mint tanácstagjelöltnek, nemcsak az itteni gondokról kell beszélnem, akkor az egész város fiatalságát kell védelmembe vennem: több sportolási lehetőség kellene, az ilyen új városnegyedekben különösen, S olyan iskolákat kell építeni, amelyek elég tágasak ahhoz, hogy napközibe mindenkit fel lehessen venni, akinek körülményei ezt indokolják. Ha megválasztanak, akkor időm nngy részét arra kell fordítanom, hogy tájékozódjam, hogy alaposan megismerjem mindazt, amiért majd szót emelek. Dr. Mészáros Rezsőnét Csonka István, a városi pártbizottság munkatársa ajánlotta a jelölőgyűlésnek. Tőle tudták meg a tarjániak, hogy jelöltjük 1944-ben született, a 302-es épületben lakik, az itteni iskola tanára, hogy hozzászokott a közéleti szerepléshez az ifjúsági mozgalomban. Az ajánló mit vár a tanácstagjelölttől? — Azt, hogy mindig szem előtt tartja annak a fiatal generációnak az érdekeit, amelytől ezen a jelölőgyülésen megkapta a bizalmat. Hiszen Tarján nemcsak azért fiatal város, mert, új, hanem azért is, mert fiatalok lakják. Tegnapi jelölések, mai jelölegyíílések A csütörtökön megtartott A jelölőgyülések este fél tanácstagjelölő gyűlések so- 6 órakor kezdődnek, csupán van a 40-es számú választókerületben Balog Istvánt, a 23-asban Pintér Józsefet, a 24-esben Sinkó Györgyöt, a 28-asban Forgó Pálnét, a 73-asban Kecskés Antalnét, a 78-asban Lábdi Gizellát, a 103-asban Gyuris Istvánt, a 111-esben Méri Sándornét, a 120-asban Ábrahám Lajosnét és Virágh Istvánt, a 3asban dr. Komócsin Mihályt, a 32-esben Halász Sándort jelölték városi tanácstagnak. Ma, pénteken, a 6-os számú választókerület jelölőgyülése az Árpád téri ált. iskolában, a 33-asé a Madách utcai ált. iskolában, a 36'-osé a Dugonics ált. iskolában, a 100-asé a kéziszerszámgyár műv. termében (Rigó u. 38.% a 101-esé a Móra F. ált. iskolában (Zoltán u. 2.), a llO-esé a Hunyadi J. sgt. OModaban lesz. a 100-as körzeti (kéziszerszámgyár) lesz délután 3 órakor. Az első, a második, a harmadik, a tizedik emeleten. Ki kell nyitni az ablakot, hadd sugározza be a nap a szobát. Néz, néz az ember az alatta mozgó, nyüzsgölödő világra. Nagvot lélegzik, tárulkozik a tüdő is, mint az ablak. A szem arcokat lát, szigorúakat és mosolygókat, fényességeket, színeket. S a fény kitörli széniéből az emlékeket. A tenyérnyi ablakokat, amelyekből csak a cipőkre lehetett látni. A pincelakás, nyájasabb nevén szuterén, sok családnak az első emelete. Matematikailag: mínusz első emelet. A negatív számok birodalmába tartozik, emelkedő életünk negatív jelensége közé. Mindenhol egészségtelen, Szegeden különösen az: magas a talajvíz, s ahol nyílt csatornák futnak a járda mentén, ott gyakorta megesik, hogy elönti a csöpp lakásokat a víz. De egyre kevesebb van belőlük. A Bokor utca 17. számú házat keresem. S a járda fölötti alig-ablakokat látva hirtelen zavarba jövök: talán rossz a cím? De a cím valódi. Az udvar felől jut be az ember a konyhába. Onnan az ötször négyméteres szobába, ahol Batáriék laknak öten. Tizennyolc éve. — Négy gyerek nevelődött itt fel — fordítja felém a fejét Batári Sándor. — 1953-ban költöztünk ide. Amikor jöttünk, masabb volt ez a lakás, valamenynyire aztán sikerült otthonossá tenni. Lakhatóvá. Fojtott meleg. A falon megtáltosodó papír hirdeti: salétrom ütött ki alatta. Máskol térképrajzolatok, vi-z és nyirok. Délelőtt tizenegy óra és homály. A falon fotográfiák. Esküvői kép, gyerekarcok, kiváló dolgozó oklevél. Batári Sándor zenész. De csak hangokat lát. Az esküvői képen is fekete szemüveggel néz a világba. Elektromos távvezeték épül Szeged és Arad között Március 22 és 26 között Budapesten tárgyalásokat folytattak a Magyar Népköztársaság Nehezipari Minisztériumának és a Román Szocialista Köztársaság Villamosenergiaügyi Minisztériumának küldöttségei, a két ország villamosenergia rendszere összeköttetésének fejlesztéséről. A tárgyalások eredményeként csütörtökön megállapodást írtak alá a szegedi és az aradi transzformátor állomások közötti 400 kilovoltos villamos távvezeték építéséről, valamint annak üzemeltetéséről. Aláírták továbbá a két minisztérium idei energetikai műszaki-tudományos együttműködésének jegyzőkönyvét is. Az okmányokat magyar részről Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, román részről Christinel Vilclu villamosenergiaugyi miniszterhelyettes írta alá. (MTI) — Most már csak három hónapig kell kibírni — mondja az asszony. — Két és fél szobás lakást kaptunk Tarjánban. Csak még nincs készen a ház. De itt a kiutaló. Szinte áhítattal keresi elő a papirt. Vigyázva teszi az asztalra. Mellé a kérdőívet, amelynek alapján az a szívtelennek tudott gép besorolta a családot a reménykedők közé. Adatok, számok rajta. Az egy főre eső jövedelem: 485 forint. — Betegség? — Tüdőgyulladása mindegyik gyereknek volt. 53-ban két gyerekkel költöztünk ide, 55-ben már három volt, 57-ben született a negyedik. Mór csak hárman vannak, a legidősebb megáll a saját lábán. Hamarosan a többi is. A ház, amiben illetve aminek alatta laknak, magánház. Lakbérük mindöszsze harminc forint. De ott majd nem lesz gond a tüzelőre, És ki lehet tárni az ablakokat. Fellélegezhetnek. Az egészBETEMETETT ségtelen VAROS lakások ! jórésze nem pince volt valamikor. Földszint, félszuterén némelyik. Az idő temette be őket, a közművesitö, utakat aszfaltozó idő. Még ma ls látni olyan házakat, amelyek ajtajának felső léce egyszintben van az úttal. Vannak olyan félszuterén lakások, amelyekben el lehet még éldegélni évekig. De legtöbbjükre, szerencsére, a pusztulás vár. A műit évben a tanápsi lakósok nagyrészét olyanok kapták, akik pincében, egészségtelen vagy életveszélyes lakásiban laktak. Beszédes számok ezek. Állami lakáshoz jutott 17 pincelakó, 76 egészségtelen és 64 életveszélyes házban élő család, szövetkezetit kapott 10 pincében, 49 egészségtelen és 8 életveszélyes lakásban várakozó igénylő, OTP társasházban kapott helyet 3 pincének, 9 egészségtelen és egy életveszélyes lakásnak a bérlője. Úttisztítók, gépészek, tanárok. S mivel nagy családokról van szó: ez legalább ezer ember. A háirom kategóriát nehezen lehetne elkülöníteni: az egészségtelen lakások között vannak pincék is. De tanulságosak a további adatok is. Ezekből kiderül, hogy még 765 ilyen lakáskérelmező van, tehát tavaly több mint ezer volt. És majdnem negyedük lakást kapott. Ha ez így folytatódik, hamarosan csak rossz emlék lesz a cipőre néző ablak. A pincelakók nagyrésze állami lakást igényel — 112 —, s csak töredékük szövetkezetit. Az egészségtelennek ítélt lakásban élők kétharmada — 316 — államit, egyharmada szövetkezetit — 151 —, az életveszélyes házban lakók közül 128-an államit. 28-an szövetkezetit igényelnek. OTP-s lakást összesen négyen. | Ahogy a AZONOSSÁGOK cipőkre ÉS KÜLÖNB- ' néző ab. i laku laSEGEK kások között, úgy-amúgy vannak különbségek a. benne lakók között is. Elsősorban azokat segítik az új besorolások, akiknek több gyerekük van, s az egy főre eső jövedelem alacsony. Akik azzal a szándékkal költöznek albérletbe pincelakásba, hogy így jussanak előbbre a listán, mert különben körülményeik nem indokolják azt, ráfizethetnek a ravaszkodásra. A tanács igyekszik azt is megakadályozni, hogy a lakáshoz jutottak helyét újak foglalják el. A jobb állapotban levő szuterénekből pedig szükséglakások lesznek. Ha a város lakásgondjai megoldódnak, eltűnnek a pincelakások is. Most még, sajnos, az is megesik, hogy társasházépítök a pincét eleve kiadható helyiséggé alakítják. Ilyen ház pöffeszkedik a Török utcában is. S nem valószínű, hogy jó szívük .vinné rá a lakástulajdonosokat arra, hogy minden lehető helyiséget felhasználjanak a pénzszerzésre. Az első, a második, a harmadik, a tizedik emeletre. Mindig fölfelé lépked ez a város is. Maga alá tapossa taposni való múltját: a töppedt házakat, szuterénokat, zöldvizű árkokat. S ahogy új és újabb házai, egyre tágabb szemmel néz a világba A jövőbe, amikor lapszóli jegyzetből tanulja majd csak a gyerek: mi is volt az a szuterén. Veress Miklós /