Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

s CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁRCIUS 25. A Jö MUNKA JUTALMA A nyári építőtáborokban több éven át kiemelkedő munkát végzett egyetemistá­kat tüntetett ki a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Akik öt al­kalommal vettek részt építő­táborokban, aranykoszorús KISZ-jelvényt kaptak, s akik pedig négy ízben dolgoztak, dicsérő oklevélben részesül­tek. Szabó Jolán Eszternek (tanárképző főiskola) és Pus­kás Katalinnak (orvostudo­mányi egyetem) adományoz­ták az aranyjelvényt, 13 hallgató pedig oklevelet ka­pott. MEGBlZÓLEVÉL­ATADAS Losonczi Pálnak, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének szerdán délelőtt átadta megbízólevelét Raul Maria Pereira, a Perui Köz­társaság első magyarországi nagvkövete. BARTÓK­HANGVERSENY A Magyar Zeneművészek Szövetsége szegedi csoportja és a Bartók Béla művelődési otthon ma, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel Bartók­hangversenvt rendez, a Zene­művészeti Szakiskola Lenin körúti hangversenytermében. A műsorban közreműködik Bodó Árpad, Sinkó György. Várnagy Lajos, Gajodi Sán­dor. Tamás Sándor, Kedves Tamás, Bódás Péter, Delley József, Avar József és Mak­iári László. Bevezetőt mond Vántus István zeneszerző. AZ ÉPÍTÉSZETRŐL Irányzatok és műfaji kér­dések a mai magyar képző­művészetben című sorozat­ban az építészetről tart elő­adast Kőhalmi József épí­tész holnap, pénteken este 6 órakor Újszegeden, a No­vember 7. művelődési köz­pontban. Négy kisfilmet ve­títenek : Üveg az építészet­ben. Udvarok. Marina szálló, Budapest tegnap, ma, holnap címmel. SELEJTEZ A MÁV Az idén 3 ezer 15—20 ton­nás vasúti teherkocsit selej­tez ki a MÁV, és helyette 3550 — általában 30 tonná­sat — vásárol. A kéttenge­lyes kocsi közül egyebek kö­zött Romániában készül 1300, Csehszlovákiába 400, Jugo­szláviában 500, itthon, Szé­kesfehérvárott pedig 300. Bulgáriából 50 négytengelyes kocsit rendeltek. Ezzel a fpgalommal először a fő­város sajátos nyelvhasználatában ta­lálkoztam, vidéken, ha akadtak is guberálók, másnak nevezték őkei Budapesten a peremkerületek sze­méttelepein dívott ez a foglalkozás, a nyomortanyák népe űzte, külön­böző űrméretű zsákokkal kimentek az emberek a szeméttelepre, s a nagyváros hulladékából kikotorász­ták a hasznosítható anyagokat, fő­ként a tüzrevalót. Ezeket nevezték guberálóknak. Az én mai guberálóim egészén más cipőben járnak. Lehet, hogy valami titkos szektához tartoznak, felosztják maguk között a működési területeket, elég az hozzá, hogy itt ezeknél a kukatartályoknál min­dennap ugyanaz az öregasszony je­lenik meg, egy jókora szatyor, s egv zsák van nála. felhajtja az edények tetejét, van egy kotró-guberáló bot­ja is. azzal feltúrja az edény tar­talmát. s nagy vatlászszen ved élivel kiemeli a különböző nagyságú, fe­hér kenyérdarabokat. eKv- ilyen guberálás, .közben meg­próbáltam szót váltani vele. Az első pillanatban gyanakodva nézett vé­(fubeváíók -ug, mi az isten csodája érdekel eb­ben a i'itka foglalkozásban, de az­tán, amikor a régi guberálókról élö emlékeimet említettem, megeredt a nyelve. — Borzasztó. mennyi kenyeret dobálnak ki! — mondta, miután meggyőződött, hogy nem vetélytárs­sal van dolga. — Vannak kis da­rabok. egész karéjok, de sokszor előfordul fél kenyér is. sőt nem­egyszer egészet is találtam. Nem — folytatta a következő kérdésem­re —, csontot vagy tüzelőt nem ta­lálok. vagyis hát nem keresek, az nem fontos nekem. Esetleg üveget, egészen jót, gondolom, azt fölfo­gom, pénzt lehet kapni érte. De von itten más minden is. például papír, hordható cipő, harisnya, múltkor egv pulóvert találtam, egé­szen jót. kis igazítással lehetett vi­selni. Kiába. tetszik látni, jól megy az embereknek, ennyi kenyeret el­dobni és ennyi jó papírt, megáll az ember esze! No, persze az énne­kem jól jon. de azért el lehet gon­dolkozni rajta, mi mindent ellök­nek maguktól mostanában a népek. A kenyér? Azt úgy is el lehet ad­ni, de nekem van amellett pár tyú­kom, malacot is szoktam tartani, és vannak nyulak, én mondom, azok is megélnek az emberek mellett. No, cie ez még nem minden. Találtam én már kést, kanalat, villát, nem figyelnek oda. csak kapkodnak, be­lemegy a szemétbe sok minden, amit még használni lehetne. Ez a kesztyű is innen van például, nem szívesen nyúlok bele mélyre pusz­ta kézzel. Ide csak minden máso­dik napon szoktam eljönni, akkor­ra telnek meg ezek a micsodák, közbe van egy másik utcám, be kell osztani, mert mások is járnak. Én most hetvenhat éves vagyok, és nem megyek bele senkinek az ut­cájába. Kimentem valamikor Budapesten ;> Csérv-telepre, ott akkoriban szén­darabokat guberáltak, mert kenyér­hulladék még a verebeknek elég se került ki a város szemétdombjára. Ormos Gerö Tavasz — kikötött a Szőke Tisza Szaktanácsadás cukorrépa-termeléshez Pszichológus vélemén y Egy híres pszicholó­giatanár. a pesszimisták ádáz ellensége mondta tanítványainak: — A dörmögő embe­rek. akik átkozzák az cictet, mindig azokból kerülnek ki, akik hat­vanéves korukban ké­rik az élettől mindazt, amit húszéves korukban kellett' volna kérniük és fordítva. SZERDAI PIACI ARAK A tojás darabja 1.10—1.20. a csirke kilója 20 forintba került. A burgonyát 3.50—4, a sárgarépát 6—7, a petre­zselymet 6—7. a vöröshagy­mát 4,50—5, a fokhagymát 12—14 forintért árulták. A fejes káposztáért 5, a kelká­posztáért 6, a karalábéért 4—5. a parajért 10—12, a sóskáért 35—40 forintot kér­tek. Az alma ára 5—8, a dió 14—a szárazbab 14—15 forint, volt. F.gv liter mákot 34—35 forintért adtak. PATKÁNYOK AZ AMERIKAI ÁRUHÁZAKBAN Egy amerikai áruházban ötletes kísérletet folytattak, hogy pontosan megállapít­hassák. mennyi kárt is okoz­nak a patkányok. Ebben az áruházban teljes „szabadsáv got" biztosítottak a patká­nyoknak, amelyek két hó­nap alatt 1300 zsák sót. 1724 zsák kávét. 14 tonna lisztet és körülbelül 200 tonna cuk­rot pusztítottak el vagy tet­tek fogyasztásra alkalmat­lanná. VILÁGJÁRÓK BARÁTI KÖRE Az IBUSZ és a TIT Or­szág-világjárók Baráti Köré­nek első szegedi csoportja holnap, pénteken este 7 óra­kor dr. Moholi Károly tan­székvezető főiskolai tanár előadását hallgatja meg a Juhasz Gyula művelődési központban. Az előadás cí­me: Osztrák Alpok, melyet az előadó színes diavetítések­kel illusztrál. FAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ZALAEGERSZEGEN Az erőteljes fejlődésnek indult zalai bútor- és faipar szakember-ellátására szakkö­zépiskolát építenek Zala­egerszegen. Az új iskola a megye két nagy bútorgyára és fafeldolgozó üzemei ré­szére nevel szakembereket. A gyakorlóműhelyekkel kiegé­szített iskola 1972 őszére ké­szül el. ELMARAD A KONCERT A filharmónia C kamara­bérleti sorozatában a hol­napra, péntek estére hirde­tett műsor — a tanárképző főiskola női karának kon­certje — az együttes más el­foglaltsága miatt elmarad. A koncertet április 16-án ren­dezik meg a konzervatóri­umban. SZAKMAI KONFERENCIA Tegnap, szerdán délután a megyei tanács székházában szakmai konferenciát tartot­tak. Csongrád megye mező­gazdasági termelésének nö­vekedése a felszabadulás után témakörben szakembe­rek mondták el véleményü­ket. A vitát Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője vezette. NYUGDÍJASOK TALÁLKOZÓJA A Szegedi Fémipari Válla­lat szakszervezeti bizottsága tegnap, szerda délután azo­kat a dolgozókat látta ven­dégül. akik már nyugdíjba vonultak a vállalattól. A rá­szoruló öregek közül tizen­nyolcan kaptak pénzjutal­mat, összesen 9 ezer forintot osztottak ki közöttük. A ba­ráti hangulatú összejövete­len a nyugdijasok jól érez­ték magukat, megnézték a korszerűsödő munkatermeket és hasznos tanácsokkal is szolgáltak a fiatalabb kollé­gáiknak. Sorozáson FAFOGADÖK, FA VILLÁK Több mint egy évtizede gyűjti a nyírbátori múzeum a hagyományos paraszti gaz­dálkodás eszközeit. A leg­újabb szerzemények között különféle formájú és nagy­ságú sarlók, fafogadók, hasz­nált és félkész állapotban levő favillák találhatók. Idénynyitó kirándulás a Tátrába A szegedi EXPRESZ uta­zási iroda erre a: évre is több külföldi kirándulást tervezett. Az első távolabbi autöbuszturát a Magas-Tát­rába indítja április 20-án. Az utazassal együtt otaapos leez g kirándulás. Megyénkből ezen a kiránduláson részt vesznek a csongrádi áfész dolgozói, valamint a makói FÉG fiataljai. A kirándulás­ra még tud helyet biztosíta­ni az érdeklődőknek a sze­gedi utazási Iroda. Acs Sándor felvétele ÜDÜLŐVÁROS A VELENCEI-TÓNÁL A Velencei-tó déli partjá­nak üdülőközpontja lesz Gárdony. A jövendő üdülő­város centrumának terve a Velencei-tavi intéző bizott­ságnál elkészült. Eszerint el­ső lépésként nyolc, összesen százlakásos épületet, és há­rom, összesen 42 lakásos OTP társasházat építenek a nagyközség központjában. A házakat alagútzsalus mód­szerrel húzzák fel. A gárdo­nyi üdülőközpont első épü­letei még ebben az ötéves tervben elkészülnek. „ERÖSEBB" KAZÁNOK Gdanskban lengyel tudó­sak új módszert dolgoztak ki a gőzkazánok hatásfoká­nak növelésére. A módszer a kazánba kei-ülő víz előzetes felmelegítésén alapul. TENGERVÍZBŐL IVÓVÍZ Nagy-Britannia kétmillió font sterlinget szándékozik költeni egy tengervízből ivó­vizet előállító kísérleti be­rendezés létesítésére. Az or­szág keleti részén levő Ips­wichben építendő berendezés naponta egymillió gallonnyi tengervizet tesz emberi fo­gyasztásra alkalmassá. Az újfajta berendezés az eddigi hasonló létesítményekkel el­lentétben nem desztillálást, hanem fagyasztást alkalmaz. Arra számítanak, hogy ez az eljárás kevésbé költséges. ELHAGYTÁK TÉLI VERMÜKET A HARCSAK A Maroson és a Tisza sze­gedi szakaszán a nagyobb harcsák már elhagyták téli vermüket. A naptár szerinti tavaszhoz igazodva a harcsa­járás ezek szerint megin­dult, mert ifj. Török György és testvére, Török Bálint tegnap, szerdán 28 kilogram­mos harcsát szákolt a Tiszán. A két fiatal halász három nappal előbb ugyancsak ezen a vízszakaszon 24 kilós har­csát fogott. Egyre többször kerül szó­ba hazánk cukorrépa-ler­mesztése. Korábban nem is volt ez annyira gond. de az utóbbi években csökkent a termőterület és a mezőgaz­dasági nagyüzemekben nem tartották kifizetődőnek az ipari növény termesztését. Nemcsak azért, mert keve­sebb pénzt, jövedelmet hoz, mint más növényfélék, ha­nem azért, mer termesztése jelentős munkaerőt kötött le, nem tudták gépesíteni a munkafolyamatokat. Semmiképpen sem enged­hető, hogy hazánk import­cukorra szoruljon. Annál in­kább nem, mivel a cukor­répa-termesztés nagyüzemi formákban kifizetődő. Ezt bizonyítja a Mezőhegyesi Állami Gazdaság példája is. Ebben a nagyhírű nagy­üzemben tavaly 600 holdon díszlett cukorrépa. Az idén 1700 holdon terem. A MÉM és az ÁGK tárgyalásai alap­ján lényegében egy bemu­tató, szaktanácsadó üzem létrehívását serkentgették, nem eredménytelenül. A me­zöhegyesiek Amerikából vá­sároltak egy sokat tudó, komplett Joan-Deere-gép­sort. Tavaly jugoszláv kap­csolatot is építettek kl. Tehát napjainkra fel­készültek arra, hogy mind Békés, mihd Csongrád me­gyében a 300, vagy a 300 holdnál nagyobb területen cukorrépát termesztő gazda­ságoknak szaktanácsadással szolgáljanak. Ezekben a napokban a partnerekkel, a gyárral szakmai megbeszélések so­rát tartották, tisztázva a gyakorlati tennivalókat. Teljes technológiát — ve­téstől a betakarításig, tehát! talajelőkészités, vetés, vegy­szerezés, gyomirtás, kárte­vők és betegségek elleni vé­dekezés sfb., különböző szakmai tanácsadást, sőt 500 holdról ősszel majd a répa felszedését is vállalja a Me­zőhegyesi Állami Gazdaság,' Halszámlálás a Fehér-tón A teleitetőkből a tavakba utaznak a pontyok A Szegedi Állami Gazda­ság fehér-tói kerületében már javában tart a pontyok ki­helyezése: a teleitetőme­dencék lehalászása és az egész állomány áttelepítése a hatalmas tóreridszerbe. Har­minchat vagon halat helyez­nek ki, miközben lemázsál­ják és megszámlálják az ál­lományt. Csak így nyerhet­nek pontos képet majd az őszi lehalászáskor a súly­gyarapodásról, a termelés, az egész gazdálkodás eredmé­nyességéről. Az eddigi megállapítások szerint az áttelelés kedvező­nek mondható. Csak most érkezett el a nagy idény, a halászok azonban télen is megtalálják munkájukat. Rendszeresen szállítottak a hazai piacra és kisebb^ex­portrendeléseknek is eleget tettek. Voltak hetek, ami­kor vastag jégpáncél alól kellett kiemelni a pontyo­kat, de a szállítást zökkenő­mentesen bonyolították le. Ugyancsak a télen partvé­delmi munkákat folytattak.' 3 ezer 600 méter partsza­kaszt nádfonattal erősítettek meg és 2 ezer 800 méter hosszúságban pedig -a» tölté­sek rézsűjét gyékénnyel és náddal telepítették be. hogy vízinövények termesztésével is hasznosítsák a fehér-tói tó­gazdaság területét. A részeges rúddal, konyhakéssel támadt volt feleségére Konyhakéssel támadt kü­lönélő feleségére Rudolf Pál, 37 éves segédmunkás, budapesti lakos. Az iszákos férfi, akit erőszakos és ga­rázda bűncselekményekért korábban négyszer megbün­tettek, feleségét ütötte-ver­te, keresetét erőszakkal el­vette, s még a négy gyerek után kapott családi pótlé­kot is több alkalommal el­itta. Amikor legutoljára sza­badult a börtönből, az asz­szonv nem fogadta vissza a brutális férjet. Rudolf egy este. miután alaposan fel­öntött a garatra, elment fe­leségéhez. Betörte a bejára­ti ajtó ablakát, s behatolt a lakásba. Az asszony élet­társával és gyermekével együtt a rendőrségre ment. Rudolf a lakásban maradt, majd magához vett egy konyhakést. Amikor hazaér­keztek. az asszony észrevet­te, hogy eltűnt a kés, visz­szakövetelte azt, s ekkor Rudolf kétszer nagy erővel megszúrta. A szerencsétlen asszony életét csak a gyors orvosi segítség mentette meg. A Fővárosi Bíróság Rudolf Pált in évi szabad­ságvesztésre ítélte. WMMmI A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának napilapja. — Főszerkesztő: F. Nagy :sivan. — Szerkesztőség és kiadőhlvatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság utja 10., tele­fon: 13-535. 13-003. - Felelős kiadói Kovács László. — A lapot nvomja: Szeged! Nyomda Vállalat. Szeged. Bajcsy-Zsilinszky u. '• •a. (indexi 29 0IS3). — Előfizetési dU egy bóoapra ZO forint. I

Next

/
Thumbnails
Contents