Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

falllo VILÁG PROLE" PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I <x DELMABYARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 81. évfolyam, 69. szám 1971. MÁRCIUS 23., KEDD Megjelenik betfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Hazánkba érkezett a bolgár külügyminiszter Megkezdődtek a tárgyalások Ivan Basev, a Bolgár Nép­köztársaság : külügyminiszte­re — Péter János külügymi­niszter meghívására — hét­főn néhány napos hivatalos látogatásra felesége társasá­gában Budapestre érkezett. Útjára elkísérte Nikolaj Mincsev, a bolgár külügymi­nisztérium főosztályvezető­je, Hriszto Ivanov főosz­tályvezető-helyettes és Georgi Pangelov miniszté­riumi referens. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és felesége, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Roska István, hazánk szó­fiai nagykövete, Oláh Jó­zsef, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, s a Kül­ügyminisztérium több más vezető beosztású munkatár­sa fogadta. Ott volt Vaszil Bogdanov, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követe és Tadeusz Hanu­szek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete, s a két nagykövetség több munkatársa. Péter János magyar és Ivan Basev bolgár külügy­miniszter vezetésével hétfőn Péter János és Ivan Basev a Ferihegyi repülőtéren megkezdődtek a magyar— bolgár tárgyalások a Kül­ügyminisztériumban. A tár­gyalásokon magyar részről részt vett Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Roska István, hazánk szófiai nagykövete, Oláh József és dr. Bányász Rezső, a Kül­ügyminisztérium főosztály­vezetői, valamint Rényi Re­zső tanácsos, bolgár részről Vaszil Bogdanov, budapesti bolgár nagykövet, Nikolaj Mincsev, külügyminiszté­riumi főosztályvezető, Hrisz­to Ivanov főosztályvezető­helyettes és Georgi Pange­lov minisztériumi referens. (MTI) A szegedi mezők szerepe Öt év alatt újabb 400 ezer ház­tartásba jut el a gáz Ebben az évben újabb 28—30 ezer háztartás kap­csolódhat be a gázfogyasz­tásba. Az idén lényegében csak a vezetékes gázszolgál­tatást fejlesztik, a propán­bután gázfelhasználók szá­ma ugyanis az előző öt év­ben a tervezett egymillió helyett elérte az 1 millió 300 ezret, és az újabb fo­gyasztók bekapcsolása a meglévők biztonságos ellátá­sát veszélyeztetné. Ezért a területi gázszolgáltató válla­latok egyelőre csak előjegy­zéseket vesznek fel a követ­kező évekre. Az ötéves terv végéig újabb 300 000 háztar­tás kaphat propán-bután gázt. így 1975-ben a lakos­ságnak csaknem 40 százalé­ka használ majd probán­bután gázt. Ugyanezen öt év alatt a vezetékes gáz fel­használóinak köre 100 ezer háztartással nő. Mindezek ellenére a la­kossághoz a hazánkban fel­használt gázenergiának csu­pán 15 százaléka jut. Idén a mintegy 3,3 milliárd köbmé­ter földgáz nagyobb részét áz ipar használja fel, 1959­ben kezdte meg a földgáz­tüzelést a Lenin Kohászati Müvek és 10 év múltán már valamennyi nagy kohó, hen­germű. izzító és hőkemence földgázzal fűtött, a vas- és acéliparban a .széngenerá­torok rövidesen ipartörténe­ti emlékek lesznek. A He­jőcsabai Cementgyár 1968­tól üzemel földgázzal, mig a Dunai Cementmű nyáron földgázzal, télen pedig olaj­jal működik. 1967-ben — a fejlett ipari országokat is megelőzve — az ammónia­termelést teljes egészében íöldgázbázisra állították át. A negyedik ötéves terv időszakában a földgázterme­les növekedését a Szeged környéki mezők termelése alapozza meg. Folyamatban vannak az algyői beruházá­sok is, amelyek eredménye­ként a tervidőszak végére évente kétmilliárd köbméter földgáz jut az országos táv­vezeték-hálózatba. A hazai termelés fokozása mellett azonban szükséges lesz to­vábbi nagyarányú földgáz­importra is. Már most is importálunk Romániából évente 200 millió köbmétert, 1975-től kezdve pedig évi egymilliárd köbmétert vá­sárolunk a Szovjetuniótól. 1971 és 1975 között a program 7 város és 8—10 kisebb település bekapcsolá­sát irányozza elő, mivel újabb 100 000 fogyasztó kap vezetékes gázt. A gázfűtés­be ugyanezen idő alatt 63 000 fogyasztó kapcsolód­hat 'be. A városigáz-ellátás vidéken öt városban marad fenn: Baján, Győrött, Pé­csett, Sopronban és Szom­bathelyen. Másik négy vá­rosban; Miskolcon, Dunaúj­városban, Szegeden és Szé­kesfehérváron 1973-ig befe­jeződik az áttérés a városi gázról a földgázhasználatra. Budapesten a lakások 70 szá­zaléka, vidéken 63 százalé­ka, országosan 65 százaléka részesül gázellátásban a ne­gyedik ötéves terv végé­re. (MTI) Koszorúzási ünnepség a Tanácsköztársasági emlékműnél Képviselők és tanács­tagok jelölése KomóGsin Zoltán miskolci képviselőjelölt Tegnap, hétfőn országszerte folytatód­tak a képviselői és a tanácstagi jelölögyü­lések, Szegeden és a járásban is újabb gyűléseket tartottak. Hétfőn rendezték meg az egyik legna­gyobb munkáslakta miskolci városnegyed­ben az 5. számú országyülési választókerü­let jelölögyüléset. Ezen dr. Havas Béla. a miskolci városi pártbizottság első titkára vázolta Miskolc négyéves fejlődését, majd a Hazafias Népfront Borsod megyei éa miskolci városi bizottságának nevében ja­vasolta, hogy Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát jelöljék a mis­kolci 5. számú válaszókerület képviselőjé­nek. A gyűlés résztvevői tapssal fogadták, a egyhangúlag jelölték képviselőnek Komó­csin Zoltánt, aki köszönetét fejezte ki az iránta megnyilvánult bizalomért. Képviselőjelölt: dr. Petri Gábor Négv esztendeje a válasz­tások előtt Szegeden, az Ady téri egyetem nagy előadójá­ban tartott gyűlésen dr. Pet­ri Gábor egyetemi tanárt je­lölték országgyűlési képvise­lőnek. A tegnap délutáni — ugyancsak a nagy előadóban rendezett — jelölőgyűlésen ismét az I. sz. Sebészeti Kli­nika igazgatójára esett a választás, ö lett Szeged II. választókerületének jelöltje. Akik ismerik dr. Petri Gá­bor tevékenységét, mint or­vost, mint egyetemi tanárt, mint a közélet fáradhatat­lan munkásét., nyilvánvalóan nem lepődtek meg, amikor a gyűlés résztvevői, a két sze­gedi egyetem és a tanárkép­ő főiskola oktatói, dolgozói, az élelmiszeripari főiskola, a felsőfokú vasútforgalmi technikum képviselői, vala­mint a Szegedi Tervező Vál­lalat, a MÁV Igazgatóság, a vízügyi igazgatóság dolgozói, és három szegedi középisko­la. a Ságvári, a Radnóti és a Tömörkény gimnázium ta­nárai egyöntetűen ismét öt jelölték. A jelölés módja, az elismerésnek és a bizalom­nak az a magas foka, amely a gyűlésen a professzor sze­mélye és munkája iránt megnyilvánult, mindenkép­pen figyelemreméltó. A gyűlésen, amelyen részt vett dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Si­pos Géza, a városi pártbi­zottság első titkára is, dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke ismertette a népfront javas­latát. Egyebek között el­mondotta, dr. Petri Gábort jól ismerik a szegedi válasz­tópolgárok. hiszen a pro­fesszor már két országgyű­lési ciklusban képviselte ér­dekeiket, tagja az Elnöki Tanácsnak is. A választók úgy ismerték meg. hogy szí­vesen és sokat foglalkozik a hozzáfordulók, a lakosság ügyeivel, s ahol tud, segít. Munkájának ez a segítőkész­ség az egyik leghatározot­tabb vonása. Parlamenti felszólalásai mindig nagy figyelmet keltettek, és az ország, valamint Szeged ér­dekeit szolgálták. A nép­front mindennek alapján ja­vasolja, hogy Petri Gábort ismételten jelöljék képvise­lőnek. Az indítványt a gyűlés nagy tapssal fogadta. Ez­után az elnöklő Papp Gyu­la, a városi tanács vb el­nökhelyettese átadta a szót a résztvevőknek. Elsőként dr. Szontágh Ferenc egyete­mi tanár a többi között rá­mutatott, hogy jobb jelölést, mint amit a gyűlés tett, jobb jelöltet, mint Petri professzor, nem is választ­hattak volna a kerületben. Ismerve a professzort, bát­ran kijelenthetem — mon­dotta —, hogy jobban kép­viseli az ügyeimet, mint én magam. Dr. Wittman Tibor egyetemi tanár több más mellett azt hangsúlyozta, hogy a jelölt sokoldalú egyéniség, nemes tradíciók­nak folytatója — Humanista orvos. A felszólaló hangoz­tatta, őt legjobban az lep­te meg, amikor a Szegedi Akadémiai Bizottságban dr.' Petri Gáborral megismerke­dett, hogy a professzor a leg­kisebb helyi ügyekkel épp-; olyan alaposan foglalko-; zott, mint a nagy, or-] szágos gondokkal. Drl Cserháti István egyete­mi docens, az orvosegye­temi pártbizottság titkára^ a professzor egykori tanít­ványa dr. Petri Gábor szer-; vező tehetségét, határozott­ságát, következetességét emelte ki. Dr. Nyíri Antal egyetemi tanár arról be­szélt, azért is bízik Petri professzorban, mert sokolda-; lósága folytán nemcsak aa egészségügy terén fogja ké­pességeit latba vetni, hanem az egész szegedi felsőokta­tás ügyének jó képviselője lesz. Dr. Tóth Károly, az orvostudományi egyetem rektora egyebek közt hang­súlyozta, hogy a professzor lelkesen és következetesen képviseli az ügyeket, problé-' malátó képessége kitűnő, ja­vaslatai tárgyilagosak és ésszerűek. Dr. Megyeri Ká­roly, a tanárképző főiskola tanára a jelölésben a meg­győződésből fakadó bizalom megnyilvánulását látta. Dr. Albert Sándor, az orvos­egészségügyi szakszervezet megyei titkára elmondotta, a professzor két évtizede a szakszervezet központi veze­tőségének tevékeny és te­kintélyes tagja. Dr. Somogyi János alezredes arról tájé­(Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Tanácsköztár­saság megalakulásának 52. évfordulóján koszorúzási ün­nepséget rendezett a szege­di Tanácsköztársasági em­lékműnél vasárnap délelőtt az MSZMP Szeged városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága. Az emlék­művel szemben a munkás­őrség és a honvéd helyőr­ség díszszakasza tisztelgett A munkásőr zenekar elját­szotta a Himnuszt. Ezután a hála és emlékezés koszorúit az MSZMP Csongrád me­gyei és Szeged városi bi­zottságainak, a Csongrád megyei és Szeged városi ta­nácsnak, a szegedi munkás­mozgalom régi harcosainak, a fegyveres testületeknek, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának, a KISZ megyei és városi bizottságának, a népfront megyei és városi bizottságának képviselői, va­lamint a Minőségi Cipőgyár Március 21. nevű brigádjá­nak tagjai helyezték el az emlékmű talapzatán, miköz­ben a zenekar mozgalmi in­dulókat játszott. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival ért vé­get. Somogyi Kírolyné felvétele Szivar a jelologyűléa * »

Next

/
Thumbnails
Contents