Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

4 VASÁRNAP, 1*n. MÁRCIUS SL Első osztályú rugózás Tiszteletbeli katonák Nincs olyan laktanya, ahol a katonákon kívül ne talál­hatnánk legalább néhány polgári alkalmazottat. Lét­számuk helyenként igen te­kintélyes. A honvédségi pol­gári alkalmazottak legtöbb­je élethivatásul választja a hadsereg kötelékében töténő munkálkodást Szép szám­mal vannak közöttük mér­nökök, technikusok, tanárok, közgazdászok és más magas képzettségű szakemberek és számosan olyanok is, akik a különböző bonyolult techni­kai eszközök javításának, karbantartásának valóságos mesterei. Mások a lakta­nyaépületek és a laktanyai berendezések karbantartását végzik, a nődolgozók pedig adminisztrátorként, vagy a laktanyai étkezdék személy­zetének tagjaiként végeznek nélkülözhetetlen munkák Több helyen a polgári al­kalmazottak egy része olyan munkakört lát el igen ered­ményesen, amelynek betöl­téséi-e korábban hivatásos katonákra volt szükség. A Duna „radarlérképe14 Csehszlovák szakemberek új módszereket alkalmazva, befejezték a Duna medrének felmérését Pozsonytól Lin­zig 700 kilométer hosszú­ságban — 3000 felvételt ké­szítettek a „Tesla—PP—3" különleges szerkezetű cseh­szlovák rádiólokátorral. A felvételek alapján összeállí­tották a Duna „radarfény­képének" makettjét Pozsony, Budapest, Bécs környékéröl és hajózási szempontból több más veszélyes folyamsza­kaszról. A munka eredmé­nyeinek értékelésében Auszt­ria, a2 NSZK, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia folyamhajó­zási szakemberei vettek részt. A „radartérkép" ma­kettjét kitűnőnek találták. Hogyan keli megújítani Szegeden a lakásigénylést? Az űrlapok március 27-től vehetők ál — II beadás határideje április 30. Pályázati felhívás a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre Mint ismeretes, februárban napvilágot látott az a kor­mányrendelet és miniszteri végrehajtási utasítása, mely a lakások elosztásának uj rendjéről és a lakásbérletről szól. Ezzel kapcsolatos tud­nivalókat lapunkban részle­tesen ismertettük az elmúlt hetekben. A rendelet ki­mondja, hogy aki tanácsi bérlakásra vagy tanácsi ér­tékesítésú lakásra vonatkozó igénylését e rendelet kihir­detése előtt nyújtotta be, korábbi lakásigénylését leg­később 1971. április 30-ig megújíthatja, ha az igényelt lakásfajtára az új szabá­lyok szerint is jogosult. A szegedieknek minden bizonnyal meglepő volt a rendeletnek ez a része, mi­vel nálunk 1970-ben meg­történt a lakásigénylések fe­lülvizsgálata, amely egyúttal ezek megújítását is jelentet­te, hiszen minden korábbi igénylőnek is ki kellett töl­tenie azt az Adatlap lakás­igény léshez című nyomtat­ványt, mely szerint a lakás­hivatal azóta is napra ké­szen és pontosan végzi a lakások nyilvántartását, é6 az igénylők sorsolását sze­mélyi, szociális, kereseti, jö­vedelmi, vagyoni viszonyaik­nak és a lakáskörülményeik­nek megfelelő értékrendszer alapján. Az új rendelkezések azon­ban nemcsak sorolást írnak elő, hanem kimondják, hogy az igénylő és családjának kereseti, jövedelmi és vagyo­ni viszonyaitól függ, hogy jogosult-e állami bérlakásra vagy tanácsi értékesitésű (szövetkezeti lakásra, avagy nem jogosult, mivel saját maga is képes megoldani lakásproblémáját. A lakás­Igénylőknek most nyilatkóz­niuk kell, hogy az 1971. jú­lius 1 -gyei életbe lépő új szabályok szerint ls fenn­tartják-e igénylésüket, mivel az állami lakásokért ezután lakásépítési hozzájárulást, illetve lakás-használatbavé­teli dijat kell fizetniük. Ezek a szempontok természetesen nem érvényesülhettek az 1970-ben bevezetett szegedi elosztási rendszerben, ezért nálunk is szükség van — ha az országostól eltérő, egy­szerűbb módon Is — az igé­nyek megújítására. A lakáshivatal február 20­ig fogadott el lakásigénylést a régi rendelkezések alap­ján. ezért azokat a lakás­igényeket kell most megújí­tani. melyeket e határidő előtt adtak be. A kerületi tanácsok vb lakás és helyi­séggazdálkodási Osztálya ál­tal elismert és nyilvántartó s. I ba vett lakásigényeket már­cius 29-től április 30-ig le­het megújítani. Üj lakás­igényeket csak a megújítá­sok feldolgozását követően, július 1 után vesznek nyil­vántartásba. A megújítás — mint emlí­tettük — igen egyszerű. Mindössze a Lakásigény megújítás című nyomtat­ványt kell kitölteniök azok­nak, akik a korábbi felmé­rés részesei voltak, tehát az Adatlap lakásigényléshez cí­mű nyomtatványt február 20-a előtt már" kitöltötték és beadták, s így birtokuk­ban van az azonosítási szám. Az azonosítási szám az, mellyel az igénylést nyil­vántartásba vették. A név és az azonosítási szám ki­töltése a megújításkor igen fontos, e nélkül érvényte­len, mintha be se adták vol­ná, mivel lehetetlen megta­lálni, kiről, miről van szó. A Lakásigény megújítás cimű nyomtatványon ezen kívül még öt rovat szerepel, az, hogy valaki a) tanacsi bérlakásra, b) tanácsi érté­kesitésű (szövetkezeti), c) lakásépítő szövetkezeti, d) OTP-társaslakásra, vagy e) lakáscserére újitja-e meg lakásigénylését. Természe­tesen az öt közül csak azt a rovatot kell kitölteni a „megújítom" szóval, amely az igénylő számára megfe­lel. A megújítás az eredeti kérelemtől eltérhet, például ha valaki korábban állami, lakást kért, de most OTP­társaslakásra újítja meg igé­nyét. A lakásigény megújí­tási nyomtatványokat a la­kásosztályon, a. kerületi •• ta­nácsok igazgatási osztályain, a házkezelóségeknél é» a városi tanácsház portáján lehet átvenni március 27-én reggel 8 órától, hivatalos idő alatt. A nyomtatványt, pon­tos kitöltés után március 29-től április 30-ig legcél­szerűbb postán, ajánlott le­vélként feladni a lakáshiva­tal (Szeged, Lenin körút 63.) címére. Akiknek valamilyen oknál fogva nincs azonosítási szá­muk, de régebben nyilván­tartásba vett igénylők, azok­nak az Adatlap lakásigény­léshez című nyomtatványt kell (három példányban) ki­tölteniük, csatolva hozzá az igényüket elismerő korábbi lakáshivatali értesítést és az előírt mellékleteket. (Ezeket az adatlap 4. oldalának 3. pontja sorolja fel.) Ezt a megújítást személyesen kell bevinni a lakáshivatalba. Az adatlapok a lakáshivatalban szerezhetők be. E kétféle megújítás ille­tékmentes. Aki április 30-ig nem újít­ja meg lakásigényét, azt a nyilvántartásból törlik, s csak majd új igénylőként jelentkezhet. Ha valaki nyo­mós ok (súlyos betegség, kül­földi tartózkodás stb.) miatt kénytelen volt a határidőt elmulasztani, az külön el­bírálás szerint kérheti pót­lását. Az elmondottakból köny­nyen megérthető, hogy áp­rilis 30-tól kezdve a lakás­hivatal ismét feldolgozza az összes szegedi lakásigénylő adatait az új jogszabályok­nak megfelelően. A vitás ügyekben személyes tárgya­lásokat folytat a felekkel, jegyzőkönyveket vesz fel. Közben nyilvánvalóan fog­lalkozik a napi esedékességű, folyamatban levő lakás­ügyekkel is. A rendkívül nagy munkához a lakásosz­tály létszámát megerősítet­ték, de arra még így sincs mód, hogy a megújítással kapcsolatos egyéni kérdé­sekben rendelkezésre állja­nak, esetleges sürgetéseket figyelembe vegyenek. A rendelet előírja, hogy a lakásügyi . hatóság a meg­újított igényeket felülvizs­gálja, és folyamatosan közli az igénylővel, hogy a lakás­ügyi rendelkezések alapján — a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetet figyelem­be véve — jogosult-e az ál­tala kért lakásfajtára (ál­lami, szövetkezeti stb), Ha nem jogosult, az igénylőt meghallgatják, s csak ez­után döntenek a visszauta­sításról. F. K. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád megyei Bizottsága az 1971—72-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetem ta­gozataira. I. Hároméves általános ta­gozat: A hallgatók az első tan­évben filozófiát, a második­ban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozga­lom-történetét tanulnak. Félévenként kollokvium, év végén szigorlat van. a har­madik év végén a hallgatók végbizonyítványt kapnak. A végbizonyítvány törvényes elismerését az 1088/1957. sz. kormányrendelet biztosítja. A tagozatra jelentkezés feltétele: érettségi, a mar­xizmus—leninizmus esti kö­zépiskolai, illetve ennek megfelelő politikai előkép­zettség. Hároméves általános tagozat Szegeden, Makón, Szentesen és Hódmezővásár­helyen működik. II. Szakosító tagozatok: A tagozatok elméleti to­vábbképzést, felsőfokú isme­reteket nyújtanak. A hall­gatók két évig a marxizmus egy-egy ágát tanulmányoz­zák, eredményes osztályvizs­gák után államvizsgát tesz­nek. Eredményes vizsga után a marxizmus más ágaiból kiegészítő szakon tanulmá­nyokat folytathatnak és évenként tehetnek állam­vizsgát. A három államvizs­ga után a 17/1963. (VII. 2.) sz. kormányrendelet értel­mében főiskolai oklevelet nyerhetnek. A jelentkezés feltétele: egyetemi, főiskolai végzett­ség, vagy a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetem há­roméves általános tagozatá­nak sikeres elvégzése. Szakosító tagozatok indul­nak Szegeden: filozófia; — vallástörténeti — valláskriti­ka ; — politikai gazdaságtan (kapitalizmus, szocializmus); — szocializmus politikai gaz­daságtan; — magyar mun­kásmozgalom története; — nemzetköz munkásmozgalom története. Hódmezővásárhelyen: — politikai gazdaságtan (kapi­talizmus, szocializmus). ITT. Speciális kollégiumok: Feladata: párt-, állami, tömegszervezeti vezetők, kü­lönböző szakterületeken dol­gozó értelmiségiek magas színvonalú továbbképzése a marxizmus—leninizmus egy­egy speciális témájából. A kollégium hallgatója lehet, aki az esti egyetem szakosító tagozatát elvégezte. Tanul­mányi idő: 6 hónaptól 1 évig. Altalános tudnivalók: A jelentkezők minden ta­gozaton felvételi vizsgát tesznek a tájékoztatóban foglaltak szerint. A felvéte­li vizsgák május 15-től jú­nius l-ig lesznek. A tanév szeptember 6-tól június 3Ö-ig tart Valamennyi tagozatra pár­tonkívüliek is kérhetik fel­vételüket. A jelentkezéshez szükséges kérdőív a részle­tesebb felvilágosítást nyújtó tájékoztató az illetékes já­rási, városi pártbizottságo­kon szerezhető be. A pályá­zatot a munkahely szerint illetékes járási, városi párt­bizottságokra kell beküldeni 1971. április 25-ig. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Az 1970. évi Tisza-volgyi árvíz Börtönben a többszörös tolvaj Kolompár Ferenc (41 éves, Kiskunhalas, Harangos tér 19.) immár sokadszor került bíróság elé. Eddig tizenhat­szor ítélték el, többnyire lo­pás miatt összesen mintegy 18 évi szabadságvesztésre. Utolsó büntetéséből 1970. június 26-án szabadult ám november 11-én már ismét "letartóztatták. Ezúttal ti­zenötödik alkalommal ke­rült bíróság elé.. Szabadulása után mind­össze egy hónapig dolgozott. Szeptember elején már ott­hagyta munkahelyét. Megél­hetését ezután bűncselekmé­nyek elkövetéséből biztosí­totta. Szeptember 12-én egv zsák kukoricát akart lopni. Rajtakapták és elfutott. A Sikertelen kísérletet október ÍU-én újabb követte. Ekkor ís lajtakapták egy áfész­boltban 50 forint ellopásán. November elején viszont már sikerült elemelnie egy dorozsmai ház udvarából két libát, 300 forint értékben. Ezután két helyről tyúkokat lopott Ekkor körözést ren­deltek el ellene. A dorozs­mai cigánytelepen egy ágy alatt meg is talalták a rend­Örök. Kolompár azonban — egy zavaró körülményt ki­használva — megszökött tő­lük. A. bilincset meg nem állapítható módon vette le kezérőL A szegedi járásbíróság Kolompár Ferencet hatrend­beli lopással elkövetett tu­lajdon elleni bűntettben és fogolyszökésben találta bű­nösnek. Ezért halmazati büntetésül 2 év és 6 hónap szabadságvesztésre »ítéite, 3 évre pedig eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. üveg­csónakok A lengyelországi Ustka hajógyára újabban üveg­csónakjairól vált híressé. Ezeket a különleges vízi jár­műveket műanyaggyantéval összeragasztott plexiüvegből készítik. Az ustkal hajógyárban sokféle üvegcsónakot állíta­nak elő — fedett és nyitott csónakokat, motorcsónako­kat, evezősöket stb. A leg­nagyobb hírnevet a közel­múltban gyártott mentőcso­nakok vívták ki, amelyek­nek jelentős részét a Szov­jetunióba, Bulgáriába, Ma­gyarországra, Hollandiába, Svédországba és Franciaor­szágba exportálták. Az ustkai hajógyárban vízre bocsátott, legnagyobb csónak befogadóképessége 107 fő. A legkisebb üveg­csónak 4 méter hosszú 4 ft Az Alsótiszavidéki •M. Vízügyi Igazgatóság május 17-én rendelte el a III. fokú árvízvédelmi ké­szültséget. Ekkor vette kez­detét a hatalmas műszaki erők felvonulása a hirtelen veszélybe került határ men­ti védvonalakra. Május 19­én és 20-án Nagylak, Ma­gyarcsanád és Apátfalva tér­ségében a viszonylag gyen­ge töltéseket meg kellett erősíteni, és egyes helye­ken nyúlgátakkal meg is emelni. A Maros heves ára­dása lázas munkaütemet diktált. Különösen kemény erőfeszítést kívánt Makó védelme a sámson—apátfal­vi főcsatorna mentén. A csatorna jobb partján és an­nak folytatásában, a makó— csanádpalotai országút vo­nalán, a főcsatorna és Csa­| nádpalota közötti szakaszt lokalizációs védvonalnak te­! kintve, minden erőt bevetve ! folyt a töltésemelés — még j akkor is, amikor a víz rö­videbb szakaszon már meg­hágta a töltéskoronát —, amíg a munka végül is ered­ménnyel járt. Az árhullám gyors levo­nulásával párhuzamosan a védekezés súlypontja a Ma­kó melletti, illetve a Makó és a Tisza közötti szakaszra tevődött át. ahol a töltésen jelentkező szivárgások elhá­rítása volt a feladat. A Ma­ros menti védekezés e má­sodik szakaszában a legna­gyobb veszélyt a város alatt, a jobb parti töltés 17—18 km-es szelvénye térségében kialakult buzgárcsoport ke­letkezése jelentette. Igen nagy technikai szervezet és erő bevetésével, több napi munkával sikerült csak ár­talmatlanná tenni at ún. ..nagy buzgárt" — az 1970, évi /Tisza-völgyi árvíz leg­! nagyobb és legveszélyesebb t Mirijiariiíf. »»•>-• trt:!;Mii* mm^m rv.Hrtmt — inhdtitaimh T tft,vl-:t © IfifilW IMlurhllh ® tímrr/dWM'.'lf/f © milren k7lirc:t/irl © Htki! tíii'Ms mi: © nrUfö/tliú tlilhuSiilh © Kern MshH IflittlhrlM: Áttekintés « nagyobb Maros menti védekezési munkálatokról buzgárját — és a mellette keletkezett „mellékbuzgá­rok" sorozatát A kialakult súlyos hely­zetben az ún. Ürmösi-gát mentén — teljes gépesítés­sel, több mint 100 000 köb­méter földmunkával — lo­kalizációs töltést kellett épí­teni. A buzgárcsoport és a to­vábbi buzgárosodás veszé­lye súlyos katasztrófával fe­nyegetett: a töltésszakadás bármikor bekövetkezhetett. Ezért a marosi töltések elég­telen meretei miatt, de fő­ként azért, mert a meg­áradt Maros vízszintje Ma­kó város átlagos terepszint­jénél 4—6 méterrel is ma­gasabb volt, Makó, Öföl­deük és Marosiele lakossá­gát biztonságba kellett he­lyezni. Az árvízvédekezés gyakorlatában világviszony­latban is szinte egyedülálló intézkedés volt, hogy a 32 000 lakosú Makó asszo­nyait, gyermekeit és öreg­jeit a legnagyobb szervezett­séggel egy éjszaka alatt ki­telepítették. A lakosság kitelepítésének szükségessége a Maros bal partján is felmerült. Ferenc­szállás közelében a töltés al­talajának átázása és a men­tett oldali töltéslábnál ta­pasztált talajíelpúposodás ugyancsak szakadással fe­ü. egetett. A gyors beavat­kozások eredményeként azonban .sikerült á veszélyt megszüntetni. A folyó alsó, kb. 16 kilo­méternyi védvonalain a Ma­ros árhullámának levonulá­sa után, május végén sem fejeződött be a védekezés. A Tisza rendkívül magas és hosszan elhúzódó árhullámá­nak visszaduzzasztó hatása miatt még több mint egy hó­napon át. július első napjai­ig tartott a III. fokú ké­szültség ás a megfeszített erővel folyó védekezés. . : . . • ... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents