Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

CMé/ LG FROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! c . W O .'-a; ' ^ITV V MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam. 68. szám 1971. MÁRCIUS 21.. VASARNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Koszorűzásí ünnepség Örökség a mának M

a 52 éve. hogy először született munkáshatalom Magyarországon. Egy vesztett háború után levő. leszegényedett, kiéhezett országban, melyet minden oldalról ellenség vett körül. Munkáshatalom. a lehető legszorultabb helyzetben, melyet a győztesek követelései is egyre inkább tarthatatlanná tettek. Nem sokkal egy polgári forradalom után. A polgári kormányzat abban bízott, hogy a győzőtói tisztességes feltételeket remélhet. De a belgrádi tárgyalásokon egyre újabb és újabb követelésekkel állt elő az Antant. A polgári kormányzatnak csak egyetlen lehetősége maradt: mivel tisztességes feltetelekben már nem lehetett reménykedni, a hatalmat e szorongatott helyzetben átadták a tanácskormánynak. Munkáshatalom született, s ez végre határozottabban szembe mert szegülni a lehetetlen követelésekkel, melyek már-már az ország létét fenyegették. A fegyverszüneti vonalakon át betörő jól felfegyverzett és kiképzett ellenséges csapatokkal a harcot frissen toborzott munkáskatonák vették fel. Dicsőséges napok vártak a fiatal magyar vörös hadseregre. Köröskörül harcban állt a hadsereg a haza védelmében. Itthon pedig először történtek átfogó népjóléti intézkedések, kötelezővé tették az általános iskolai oktatást, gondot viseltek a gyermekekre. Lakást, adtak a nyomorultul élő, sokgyermekes családoknak. Pedig a háborúban teljesen tönkrement gazdaságnak ismét a kimerítő háborús termelésre kellett átallnia. És ezt eredményesebben végezték, mint annak előtte, bár a munkások jórésze a fronton volt, ós az üzemek, gyárak irányítása a vezetésben még tapasztalatlan • munkáskezekbe került. Az ország gazdasága mégis képes volt ellenállni az újabb csapásoknak. Sikerült megvalósítani azt. ami addig álom volt csupán. Ilyen körülmények között a 133 nap eredményei szinte csodaszámba mentek. Az időt tekintve epizód volt csupán. Jelentősége mégis messze felülemelekedik a 133 napon. Á máig él. Még akkor is, ha az elszigeteltség, a túlerő bukáshoz vezetett. Hiszen a nép. a munkásosztály hazánkban először lehetett részese a hatalomnak, először dönthetett teljes joggal saját sorsa felöl. Először ismerhette fel a saját erejét. Ezt. az érzést a terror évei sem tudták kiölni az emberekből. A párt emigrációba kényszerült vezetői továbbra is életben tartották a tanácshatalom szellemét. Sajnos, az elért eredmények megsemmisültek. Üjabb vesztes és őrült háborúban kellett részt vennie az országnak, míg végre a Tanácsköztársaság célkitűzései szabad utat kaphattak. Míg végre ismét természetes lett az, hogy a népnek jogai vannak. Jogai saját, vagyis az ország dolgainak interesében. Rendelkezni jelene és jövője felett. Jelen, és jövő, e kettő egysége az, amely a 133 napot most már 26 éves új történetünkben folvtathatóvá tette. E két történeti periódus maradéktalanul összetartozik, elválaszthatatlan egymástól. Amit 52 étivel -ezelőtt jórészt csak megálmodni lehetett, az ma már megvalósult, vagy megvalósulóban van. A nép joga önmagához és az országhoz már természetes és mindenekelőtt való. Olyan kétségbevonhatatlan tény, melyetia tanácshatalom hozott el először az országnak. Örökségünk ez is, mint annyi más, melyet természetesnek tartunk ma már. Célok, harcok és eredményefisjártak együtt e hatalommal 52 esztendeje. És most, békében az örökséget építjük tovább, melyet elődeink hagytak ránk. Mert mai életünkhöz szervesen tartozik a Magyar Tanácsköztársaság emléke. Harcai eredményeinek, megálmodott céljainak valóságában élünk. Önnön sorsunk mérnökeiként, mint a máig élő előd örökösei, megálmodott reményei március 21.' tavaszának. Szávay István Területfejlesztés és településhálózat Sajtótájékoztató az Országos Tor vhi ira tatban (Kiküldött munkatársunktól.) • Az ország különböző területei között régebben meglevő gazdasági és életszínvonalbeli különbségek nagyrészt eltűntek. A vidéki ipartelepítés, a tervgazdálkodás nyomán minden megyében nőtt az átlagjövedelem, megoldódott a foglalkoztatottság is. A Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk „leggazdagabb" megyéjében körülbelül 10 százalékkal több, ..legszegényebb" megyéjében 10 százalékkal kevesebb az egy lakosra jutó átlagos jöMárcius 16-án hirdették ki a kormány országos területfejlesztési és településhálózat-fejlesztési koncepcióját. Hazánk eljövendő fejlesztését alapjaiban meghatározó irányelvekről az Országos Tervhivatalban Köböl József főosztályvezető és dr. Pongrácz Pál, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta az újságírókat. nak nyilvánította. Szegedet úgy kell fejleszteni, hogy a lakosság száma az ezredfordulón elérje a 150—300 ezret, vonzásterületéé pedig az 1—1,5 milliót. Szegednek — szerepéből következően nemcsak megyei, hanem egyes országos szervező és irányító funkciókat is el kell látni. Különösen az ipar, a szolgáltatás, a tudományos kutatás területén. Köztudomású, hogy idegenforgalmi centrumnak ugyan nem tekinthető — ezek: Budapest és a Balaton —, de törekedni kell arra, hogy idevedelem az országos átlag- lékenvségi. valamint a tele- genforgalmi jellegű szolgálnál. Legújabbkori történei- pülések ellátottsági színvo- tatásait bővítse, mert az idemünk sajátosságaként azon- nalának közelitésevel mér- genforgalom átmenő útvonaban nem ez a helyzet az sékelje az egyes területek né- la mentén fekszik. Az irányéletszinvonal, az ellátottság pességének anyagi és kultu- elvek a lakásépítést is szorterületén. ráüs színvonalában meglevő galmazzák. Szegeden. Kikülönbségeket. mondják: 7,az állami lakásA határozat szavaival: területfejlesztésen so- építést a fővárosba, illetve a „egyes területeken a lakos- A terutetiejiesztesen so á . h . .. k t -•> ^ „ sás jövedelmi és ellátottsági káig csak egyetlen tényezőt va™SOKOf. ,ke1.1. Koncentrálni, sag jo\ eoeimi es ellátottsági s =1 számottevőnek A sajtótajekoztaton megsztnvonala elmaradt az or- isméituntc ei szamouetoneit, b k-nrmánv szásos fejlődéstől Ide sorol- az ipartelepítést. Amint a JteraeztuK, nogv a Kormanyhatók azok aé területek ahM ^iarozat n^állapítja, a te- f^2 vére Teg d müy'ea a kedvezőtlen természeti eUegű lentrumnak tekint", adottsagok miatt a mezőgaz- Jes, de nem egyedüli eleme het- A •vizsgálatok, •valamint! kivedelnü" srinvonalat s a ak TíS^ kellőn? ^ Wf? ^ C^íl Stud életszínvonal-gondok megol- JKS^K megfelelő foglalkoztatottság- óasat azokon a területeken, kább gz . Felmerül a ról és jövedelemről gondos- ahol más erőforrás is ren- kérdés. mi 'legyen a Szeged kodni." Túlságosan koncent- delkezésre alL, Üzemeket, kVnvéki településekkel, rálódott az ipar és a szel- gyárakat csak oda szabad te- •, . Térni élét BtidápésleVi. (A tű- tel* Jeni. khol a természeti -affjírl nek a" varossal?"' Ezek? dományos és kutatóintéze- feltételek, s a megfelelő jon városhoz lehet csatoltekben dolgozók 80-90 szá- ni? A koncepció nem enged zaleka a fovarosba telepult!) (A Koncepcio Készítőt ezert erre egyértelműen következ Még mindig nagyon sokan foglalkoznak a> szabolcsi ipar- teth, MinM Pongrácz Pál ingáznak munkahelyükről la- telepítés lehetosegevel.) Az válaszáb"ól' kiderültf Szöreg lakóhelyükre és vissza. Az «par fejleszteseben az inten- Tápé Algv6 Dorozs'ma goJ: ország szinte minden megyé- »» módszert kell valasztani, jait 'ellátásaf egyelőre koojében megfigyelhető városia- a technika, a műszaki fej- perációval kell megoldani, sodást. nem követte az ella- lehetosegeit haszno- A kormany határozatában tasi es szolgáltatói hálózat Sltam- felhívta a miniszterek, az megfelelő színvonalú fejlesz- Külön figyelmet érdemel, országos hatáskörű szervek tése, a nehézipari centru- hogy a szellemi kapacitást vezetői, valamint a megyei mokban megoldatlan a nők Budapesten tovább nem bő- tanácsok végrehajtó bizottsáteljes foglalkoztatása .stb., és vítik. Alkalm as vidéki terű- gaí figyelmét, hogy ezentúl ezek az aránytalanságok egy- leteken kell létrehozni a az új beruházásoknál már a re jobban nehezítik szocia- szellemi bázisokat, a megfe- koncepcióban foglaltakat velista életszínvonal-politikánk lelő iparágra, mezőgazdaság- gyék figyelembe? Itol ACO Tró It-nrál A MM á 1 Ím Mn iá m i.i-r.1- A J l 1-. . t „ i,^: u 4. -é . aa . valóra váltását. Annál in- ra támaszkodó kutatóintézekább. mert hazánk olyan teket. Mindezt úgy, hogy a fejlődési szakaszba érkezett, hatóságok, a tanácsi szervek, amelyben újabb és újabb az iparágak, vállalatok már munkaerőt már nem lehet a kormányhatározat szelle„kivülről" a termelésbe von- mében hangolják össze térni. A meglevő lehetőségek- veiket, munkájukat, kel kell ésszerűbben, rentá- A kormányhatározat mábtltsabban gazdálkodni — s sodjk részében a településnem utolsosorban hatéko- hálózat kialakításának új nyan. Ha ezt — illetve a kor- tervét adja — hatálvon kimanyhatarozatot egy mon- vül helyezve a regionális datban kellene megfogal- tervezés rendszeréről, illetve mázni: a terület- és telepü- a községek területszervezési léshálózat-fejlesztési koncep- irányelveiről szóló régebbi ctó azért született, hogy az rendeleteket. Természetesen aránytalanságokat kiküszö- az irányelvek valamennyi böljük. hogy Magyarorszá- pontját aligha lehet itt felgon minden megyében, terű- sorolni, de ami szűkebb halet-i egységben egyformán jól zánkat, Csongrád megvét és éljenek az emberek. Szegedet érinti, érdemes a Az új területfejlesztési határozat tükrében megvizsiránvelvnek kettős célja van galni. tehát: biztosítsa a népgaz- Mint kiderült — a hálódaság és az egyes területek zatfejlesztési koncepció Szeerőforrásainak hatékony gedet — Miskolc. Debrecen, hasznosítását, és a területek Pécs. Győr társaságában — foglalkoztatottsági és terme- kiemelt felsőfokú központMatkó István fl bolgár külügyminiszter holnap érkezik hazánkba Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn, holnap hivatalos látogatásra, hazánkba érkezik. Ivan Basev Péter János múlt év februárjában Bulgáriában tett hivatalos-bará-' ti látogatását viszonozza. A találkozó jó alkalom arra, hogy a két külügyminiszter eszmecserét folytasson a két ország bensőséges kapcsolatainak további elmélyítéséről, valamint az európai és a világbéke megszilárdításával összefüggő időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések egyik legfontosabb témája minden bizonnyal az európai biztonsági értekezlet előkészítése lesz. Szolidaritási bizottság ülése Szombat délelőtt — a Hazafias Népfront Belgrádrakparti székházában —• ülést-tartotta Magyar* Szolidaritási Bizottság. Harmati Sándor elsők: yezette a tanácskozást, amelyen értékeln rferUaiu'' 4ütc?o fi ^Íüfbgadtá k az idei munkatervet-és felvázolták a fajgyűlölet^ a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi szolidaritási évének magyarországi programját. Megállapították, hogy a bizottság, országos jellegű társadalmi megmozdulásokat szervez. Erkölcsileg, politikailag és anyagilag is segíti a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép harcát. Az arab népekkel vállalt szolidaritás jegyében a közelkeleti kérdés békés politikai megoldását szorgalmazzák. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 52. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt koszorúzási ünnepség volt a budapesti Felvonulási téren, a tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hangjai után elsőként a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának koszorúját Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagi a: a budapesti partbizottság koszorúját Katona Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkara helyezte el. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Lázár György munkaügyi miniszter koszorúzott. Koszorúztak az emlékműnél a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának. a KISZ Központi Bizottságának, a KISZ budapesti bizottságának, a fővárosi tanácsnak a képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Megbeszélés a belkereskedelemről A Belkereskedelmi Minisztérium szombaton értekezletet tartott a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. Részt vett a megbeszélésen és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára. és Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára. Szurdi István belkereskedelmi miniszter értékelte a minisztérium tevékenységét, ismertette a belkereskedelem idei legfontosabb feladatait, a minisztérium vezetőinek, munkatársainak tennivalóit a lakosság jobb ellátása érdekében. Horváth Dezső telvéttle Fénylő vonalak, végtelenbe szaladó párhuzamosok Csak csövek. Köztük az ember. Fényes csövek még a napvilágon, a Roosevelt téren. A földbe, a város aszfaltja alá. a hosszú-hosszú éjszakába már feketén kerülnek. Bennük a friss levegő helyett a földgáz ömlik majd városszerte. Láng a fazekak, a bojlerek alá, meleg a lakásokba, Napot helyettesítő jó meleg.