Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-17 / 64. szám

SZERDA, 1671. MÁRCIUS 17. Epiii az Alsó-Odera vülamos erőmű Tavaly kezdték meg Nowy Czarnówban (szczecini vaj­daság) az „Alsó-Odera" vil­lamos erőmű építkezéseit. Kapacitása a tervek szerint eléri majd az 1200 mega­wattot. Ez az erőmű lesz az új ötéves terv legna­gyobb szabású létesítménye Nyugat-Pomerániában és egyúttal Lengyelország leg­jobban automatizált energe­tikai objektuma. A techno­lógiai folyamatokat az erő­műben automatikusan irá­nyítják majd, lengyel gyárt­mányú berendezésekkel és műszerekkel. A lengyel villamos erőmű közelében egy másik, önál­ló létesítmény épül, ahol építőanyagot gyártanak majd az elektrofilterekkel kivá­lasztott pernyéből. As 1970. évi Tis&a-völgyi árvíz a választási törvény rol 6. 1970 májusának elsó vízzel telítette a talajt: elő­napjaiban a Nyugat- készítette az árvizet, és Közép-Európa felett ki­alakuló ciklon hatására Kárpát-medencében kisebb megszakításokkal napokon át esett az eső. A lehullott eső mennyisége a felső-tiszai vízgyűjtőn átlagosan 20—22 mm (Körösmezőn 39 mm. Máramarosszigeten 27 mm), A ciklon május 12-én el­érte a Kárpátok vonulatát, mozgása meglassult, s a vízgyűjtő egész területén kítást nem számítva, csen­desebb volt. A június 5—6-i esőzéseket 10-e és 13-a között a tiszai veszteglő front széles terü­leten, főleg a hegységekben újabb nagyobb esők követ­ték, 20—50 mm-es átlagos eredményezett. A csapadékzónának két a Szamos—Kraszna vizgyúj- góca alakult ki: a Tisza mel­tőjében 10—15 mm (Beszter- letti Huszt környékén, ahol ce 11 mm, Zilah 14 mm) 24—26 óra leforgása alatt volt. 126 mm-t és a felső-szamosi A naev kiteriedésű ciklon vízgyűjtőben Beszterce vidé­A nagy Kiterjeaesu ciKion két> ahoJ m mm csapadé_ peremi részein, a Kárpátok kot mértek. E két nagyobb hegykoszorújának előterében, és több kisebb góc kiugró főleg a Felső-Tisza és a Sza- értékei mellett a felső-tiszai mos vízgyűjtőjében május vízgyűjtőben átlag 60 mm, a 8—10-e között ismét bőséges Túr vízgyűjtőjében 70 mm, újabb heves, nagy esőzéseket csapadékkal Egyes helyeken csapadék hullott. Az átlago­san 30—40 mm-nyi csapadék Jleqnaqyobb feladata elölt a szegedi opera Akinek a Strauss név a a zenei megoldásokban, és bécsi keringőkirályt idézi, viszont: a szereplőknek ne­íelejtse el, mielőtt jegyeit héz zenei feladatok közben vált a Rózsalovagra. A pusz- kell színészileg is elfogadha­ta névrokonságon túl Jo- tó, érett produkciót nyújtani, hann és Richárd között sem- Az a tény, hogy egyidejűleg nú családi kapcsolat, sőt a zenei és színpadi elvárások­két Strauss muzsikája is na- nak feleljünk meg, fokozza gyon messzi egymástól. a közreműködők ambícióját, Richárd Strauss (1864—1949) s ha ez megy, nagy sikerünk a nagy német romantikusok- iehet. Komédia vagy lírai tol Schönberg atonalis zené- játék? A darab természete jenek kapujáig a stílu&korok együtt sugallja, a szeriöz vo­nagy vonulatát járta be, szá- na'i mellett a komédia leve­zadunk anyanyelvét beszeli, a gőjét kell megteremtenünk a húszas évek neoklaísziku- színpadon salnak mestere, Stefan Zweig szavaival „utolsó a német te- Vaszy Viktor: Hozzaten­livér muzsikusok nagy nem- nem meg, hogy a darabhoz zetséaéből". Gperas/.inpadi rendkívül részletes utmutatas munkásságának egyik kulcsa készült, olyan precizitással, az a ket évtizedes kapcsolat, mint az operairodalomban íueiy Hugó von Hofmann- sehol. Hajlamos vagyok tör­atafiílal köti össze: az oszt- ténelmi múnek is felfogni, s " a szovjetunióbeli tanulmány­utam során megbizonyosod­tam arról, hogy történelmi operákat nem szabad stili­záltán értelmezni. A szegedi előadás fősze­a Szamoséban 60 mm, és a Kraszna vízgyűjtő területén 50 mm eső hullott. A május 8—13-i nagy csa­padékok után 22—24-e között újabb 20—30 mm eső esett, j Az ezt követő időszak csa­! padékjárása, néhány kisebb ' — 5—10 mm-es — megsza­(pl. Huszt környékén) 80 mm-nél is több volt a 24 órai csapadék. Az árhullámok igen heve­sek voltak, A Tisza határ­szelvényében, Tiszabecsnél 2 óra alatt 106 cm volt az ára­dás maximuma, míg a Túron Garbóiénál az áradás mérté­ke ugyancsak 2 óra alatt 168 cm-es rekordot ért el. A Szamos áradása is szokatla­nul heves volt, hisz 36 ora alatt 568 cm-rel emelkedett a folyó vízszintje, A hirtelen áradás nemcsak hevességé­vel döntötte meg a korábbi rekordokat. Az árhullámok magassága is túlszárnyalt minden előzőt, az alábbi táblázat tanúsága szerint messze felülmúlva az eddig nyilvántartott legnagyobb árvízszinteket: rék költő olyan nagyszerű szövegkönyvekkel szolgált a komponistának, minit éppen az 1911-ben készült Rózsak) vug. A Mária Terézia korabeli Folyó Vízmérce 1969-ig nyilván­tartott leg­nagyobb vízállás (LNV) 1970-ben észlelt leg­nagyobb vízállás Eltérés a korábbi LNV-tÓI cm Tisza Tiszabecs 573 sso + 107 Túr Garbolc 560 640 + 60 Szamos Csenger 743 902 + 159 Kraszna Agerdőmajor 650 651 + 1 Tisza Vásárosnamény 900 912 + 12 A Tisza első árhulláma lyen csurgás és szivárgás Tiszabecsnél több mint egy jelentkezett. A legnagyobb méterrel múlta felül a ko- gondot az 1947. évi tivadari rábbi maximumot. Tisza- gátszakadás helyénél kelet­becstől lefelé fokozatosan kezett buzgáros szakasz vé­ellapult, s az áradás vesztett delme jelentette. Az ország hevességéből. Vásárosna- egyik legfontosabb vasúti ménynál a vízállás még 12 létesítményénél, a záhonyi cm-rel túllépte a nyilván- állomásnál bekövetkezett töl­tartott legnagyobb vízszintet, tésátázást, csurgást homok­de Záhony térségében — bár zsák-leterheléssel sikerült veszélyesen nagy vízállás megszüntetni. Szamosveres­alakult ki — már 23 cm-rel mart és Dombrád térségében Bites tűnt vl Ingát, u d vari le- replíh^Mltö,X ^ ™radt; bel" fogtak el a telté­vegŐjét ábrázoló mú hosszú ko György, Berdál Valéria, sosegében elsősorban a Ba- sek mögött feltört buzgáro­ideig elmaradt a hazai szín- Gyimesi Kálmán, Karikó padokról: az Állami Opera- Teréz, Horváth Eszter, Túr­it áz hét esztendő után az el- ján Vilma, Réti Csaba, Bőr­múlt napokban újította fel, csök István. Premier márci­s különös véletlen folytán us 19-én, pénteken. éppen most kerül színpadra először Szegeden is. Már ja­vában próbálnak, s a premi­er két fő mozgatója, Vaszy Viktor karmester és Angyal Mária rendező nem nagyon bánja, hogy a pesti bemuta­tó is a közelmúltban zajlott le. Vaszy Viktor: Ilyenkor mindig előny, ha mások ta­pasztalatait hasznosíthatjuk. A Rózsalovaghoz egyébként jóval korábbi élmények fűz­nék: 1926-ban Kókai Rezső­vel láttuk egy bécst előadá­sát, Franz Sclialk vezényelt, Ochs Paul Bender, a tábor­nagy né Wildbrunn Helen, az olasz énekes Pataky Kálmán volt, s mondanom sem kell, nugyszerú előadásbum. Angyal Mária: a szegedi és pesti előadás közeli időpont­jából óvatatlanul következik majd az összehasonlítás, s nehéz dolgunk van, hiszen a feltételek közismerten má­sok Szegeden, mint az Ope­raházban. Vaszy Viktor: Közel har­minc zenekari próbával ké­szülünk az irodalom techni­kailag is egyik legnehezebb darabjára. Mondhatom, a szegedi opera 25 éves fenn­állása óta a legnagyobb fel­adatéhoz érkezett. Angyal Mária: Tehát rend­kívüli próbatételhez, s köte­lező a kérdés: miért vállal­koztunk rá? Mert remek a zenéje, és konzsenlális a színpada is, a kettő találko­zása valamennyi operatársu­latnak ritka nagy lehetőség. A kitűnő dramaturgia segít N. I. sőségében elsősorban a Ba- sek mögött feltört buzgáro tár patak torkolati töltésein kat. Végeredményben a Ti­pallókból épített nyúlgáttal sza felső szakaszán az árvíz kellett a gátak meghágása kártétel nélkül, a védművek ellen védekezni. A folyó között folyt le. jobb parti töltésein több he- (Folytatjuk) Választókerületek Ezekben a napokban a je- Az országgyűlési választó­lölőgyűlésekkel kapcsolatban kerületek kialakítására a is sok szó esik a választóké- törvény két alapvető szabályt rületekről. A választásra jo- tartalmaz: gosult állampolgárok az ál- _ mintegy 30 ezer lakos talános választás alkalmával választ egy képviselőt (ez biz­valamennyi országgyűlési tosítja a egyen­képviselőt és valamennyi ig^gét) helyi tanácstagot megvá- . ... ...... . — A választókerületek te­lasztjak. Ilyen nagyszamu ... ... ... . , ........ .. , ruletet a fovaros es o me­kuldott megvalaszlasa csak ,, .., .. . ,.„ , ,, . , , . . . gyek területen belül kell 7a­ugu lehetseges, hogy az or- " . ... , . alakítani, szag területét meghatározott választási egységekre — rá- E szabályok érvényesítése lasztókerületekre — osztják vel a választókerületek szé­féi. A törvény az egyéni vá- ^ és területét a Népköz­lasztás rendszerét juttatja társaság Elnöki Tanácsa ha­érvényre, így minden válasz- tarozta meg tási egység — választókerü- A helyi tanácsok minden let — egy képviselőt, ille- tagjának megválasztására tőleg egy helyi tanácstagot kell választókerületet alakí­választ. tani. Ezek a választókerüle­A választókerületek kiala- tek a helyi tanács működési kításánál a törvény messze- területére esnek, mert a te­menően érvényesiti a vá- rület lakossága küldi a ta­lasztójog egyenlőségét. Ez nácsba képviselőjét, azt jelenti, hogy bárhol az A választókerületek szá­ország területén mindenütt mát a lakosság számához azonos számú lakost képvi- igazodóan kell megállapíta­sel egy képviselő, a taná- A törvény a választójog cson belül — az államigaz- egyenlőségének érvényesíté­gatási egység nagyságától sén kívül gondoskodik ar­ról is, hogy a lakosság min­denfokú tanácsban megfele­lő képviselethez jusson. A törvény a korábbi szabályo­kat egyszerűsíti és a szük­ségtelen részletezések mel­lőzésével két vonatkozásban függően — a tanácstag. A választókerületek kiala­kításánál alapvetően fontos, hogy a választójog egyenlő­ségének a törvényben foglalt szabályai teljesen érvénye­süljenek. Ezért az ország­gyűlési választókerületeket a tartalmaz iránymutatást: Népköztársaság Elnöki Ta- — meghatározza a válasz­nácsa határozta meg, az or- tókerületek legalacsonyabb szág egész területére vonat- és legmagasabb számát, kozóan. Megállapította azok — meghatározza, hogy számát, területét és székhe- hány tanácstagi válásztóke­lyét. rületet kell alakítani (figye­Helyi tanácsi választóké- lemmel arra, hogy minden rületeknél a törvény a terű- választókerület egy tanácsta­leti és nelyi szervekre bízta got választ), ezt a feladatot. A választó- A törvény szerint minden kerületek számát községek- városban és minden fővárosi ben és városokban a megyei kerületben legalább 60 és tanács állapította meg. A vá- legfeljebb 150 választókerü­lasztókerületek területét a letet, minden községben leg­helyi tanács végrehajtó bi- alább 11 és legfeljebb 100 zártsága állapította meg és választókerületet kell kiala­látta el sorszámmal kítani. násnak... A hatalom a népnél van az állam­ban, ez az úr. A nagy urak csak olyanok az or­szágban, mint a haszontalan cifraság a bútoron. Eljön az idő. mikor a gazda ráun a cifraságra, és leszedi azt..." íme, így sugárzik ki a magyar viszonyokra a párizsi kommün tragikus tüze. Tragikus, mert a történelem első kommünje — elbukott. S Boros­tyám az Ellenőr 1871. Június 7-i számában erről is megírja véleményét. A jelenlegi párizsi ese­kel Leó (1844—1896). a nemzetközi és a magyar pedig, kik távolról nézzük e szomorú esetné­munkásmozgalom kiemelkedő ulukja, a kom- n.veket, alaposnak látszik a félelem, hogy a köz­műn egyik minisztere. Geréb László bibllográ- delemben vesztes fél a köztársaság lesz. Ha a fiájából (1951) azt is tudjuk, hogy a kommün- kormány győz, előreláthatólag reakció követke­nek jelentós magyar visszhangja volt. a korabeli zik be. mely valamely trón visszaállításával fog lapokban. Most a centenáriumra. Magyar széni- végződni. Mikor lesznek már a nemzetek oly tanúk a párizsi kommünről címinel, éppen Ge- józanok és egyetértők, hogy nem áldozzák föl rokonszenvével egyértelműen a kommün olda­lán van. Első jelentősebb tudósításának részletét a kommünt előkészítő folyamatokról Párizs Sedan után címmel a Szabad Polgár 1871. január 15-i számából közli az említett új cikkgyűjtemény. Közzé teszi A polgárháború Franciaországban címmel ugyanott április 16-án, tehát már a Közismert már, s a hazai megemlékezések kommün kikiáltása után, megjelent beszámoló­nyilván most is elmondják majd, hogy a párizsi ját is. Ebben az események krónikás hűségű is­kommünnek magyar vezéralakja is volt: Fran- mertetése után szomorúan jegyzi meg: „Nekünk menyek — írja az ellenforradalom fölülkereke­dése után — senkiben sem keltenek jó véle­ményt „a tisztességesebb párizsi rétegekben" uralkodó szellem Iránt. „Elegáns férfiak és elő­kelő hölgyek seregesen lepik el az utcákat, me­lyeken a szerencsétlen foglyok szállíttatnak, s az előkelő nők, mint alvilagi fúriák, tajtékzó szájjal rohannak a szerencsétlenekre. véröket követelve, és nógatva a katonaságot: Tuez les infames..." öljétek meg a gyalázatosokat! — az ellenforradalmi bosszúnak ezt az azóta is any­nyiszor megismételt jelmondatót Borostyám tu­dósításában olvassuk először itthon. Azután bosszú és szenvedés árán létrejött a polgári restauráció, a Harmadik Köztársaság. Itthon, nálunk semmi sem történt. Borostyán! nem sokóig bírta az áporodott hazai viszonyo­kut, 1865-ben nagy visszhangot vert A polgárháború felé címmel megjelent röp­irata, mely alcímében hirdette tárgyát: Arisz­tokrácia, ecclesia müitans és a demagógia a de mokrácia ellen. Amikor Párizsban a bosszú kor­RZttka elült, a kommünárok amnesztiával sza­badultak. a demokratikus szabadságjogok újból megjavították az ottani légkört, az ellenzéki la­pok köpönyegforgató sait megunva. 1893-ban föl cserélte a pesti szerkesztői posztját a párizsi tudósító tisztével. Publicisztikai tevékenységéi haláláig ellenzéki. demokratikus szellemben folytatta Odakint, Párizsban halt meg Talán megérdemelné, hogy emlékpt valami­képpen szülővárosa is megörökítse. Péter László réb Lús/.ló kutatásai nyomán érdekes gyűjte­ményt jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. A tudósítósok zömét Ugrón Gábor (1847—1911) ír­ta, a későbbi nugyar közélet egyik jellegzetes alakja, erdélyi országgyűlési képviselő, a parla­ment kulcsfigurája. Ifjan bátrabban, egyértel­műbben képviselte a haladás eszméit, s bár u kommün és az ellenforradalom között akkori­ban sem foglalt határozott álláspontot, rokon­szenve és figyelme száz évvel ezelőtt az újat, merészet ukarók, a forradalmárok Iránt volt erősebb. Mindig a demokratikus és szociális haladás könnyelműen az. egyszer kivívott szabadságot?" Nem olvasható a szűkre méretezett gyűjte­ményben Borostyámnak néhány, már itthon irott publicisztikai műve. amely pedig nagyon tanulságos a párizsi kommün hazai visszhang­jából. A Szabadság mint a nép zászlója című újság 1871. május 20-1 szamának Kié lesz a világ? címmel megjelent vezércikkében Boros­tyánt már a magyar társadalom valóságára ül­teti ut a párizsi tanulságokat. „Magyar nép, ele­gei szenvedtél, eleget voltál nagy urak rab­szolgája ... — Írja, — Polgártársak, az elnyo­mott nép mindenütt ébred, és szabadságot kö győzelméért forgatta a tollát a szegedi születésű vetel! Párizsban majdnem két hónap óta har­Borostydnl Nándor (1S4S—1902). Nem tudunk col már a nagy urak uralma ellen. Nem kell még eleget gyermekkoráról, családi kapcsolatai- nekik sem császár, sem király, sem a mihaszna ról, pályakezdéséről. Csak akkor tűnik elénk papsereg, de még oly köztársaság sem, melyben alakja és szerepe, amikor A Hon tudósítójaként nincs a népnek befolyása .. De nemcsak Pá­a porosz—francia háború idején. 1870-ben tudó- rlzsban van ez igy... A nép gondolkodni kez­sításokat írt Párizsból. Geréb őt gyanítja a dett, plvasni és tanulni akar. Ettől féltek a zsar­Magyar Üjság B. jelű publicistája alatt is. aki a noki komiányok... Te véres verejtékkel kere­kezdetl bizonytalankodás után hamarosan vilá- sed meg a kenyeredet, jó magyar nép, dolgo­gosan ítél a kommünárok és a versailles-i el- 7.0i kora revaejtől késő estig... Neked keve­lenforradalmárok közötti élet-halál harcban, és sebb jogod van, mint bármely ütött-kopott mág-

Next

/
Thumbnails
Contents