Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

a KEDD, 1971. MÁRCIUS 10. wzmzmmmmzmmmmmmmmmm^^mmm \\ a valasztási t r törvényről Az rwnc 11 sza5

A munkálatok fejlödé• sét — uz ármentesített területek növekedését és az árvédelem eredményességének fokozódását — uz alábbi táblázut mutatja, az 1H55— 1HH5 közötti nugyobb tiszai árvizek adataival együtt Kitűnik belőle, hogy a vizeknek meghagyott terület, az árvizek tárolásában szerepet játszó meder és hullámtér csökkenésével párhuzamosan és annak hatására, milyen nagy mértékben emelkedett a Tisza — főleg uz alsó szakasz — árvizeinek szintje. Az 188H. évi árvizet a rendkívüli téli csapadék, az l méteres hótakRró gyors olrudása és az ezt követő tazaszi esőzések okozták. A Felső-Tisza és a mellékfolyók ismétlődő árhullámai Vásárosnaménytól Tiszafüredig nupjuinkig mértékadó magusságot értek el: átszakították a gátakat, sőt a magas purtokon is átömölve elárasztották a Hortobágy— Berettyó völgy mentesített területeit. (Mint az ármentesítések előtt rendszeresen, pl. 1830-ban is.) A szabályozások megkezdése óta ez az árvíz okozta a legnagyobb elöntéseket: a Tisza mentén mintegy 120 000 hektár, a mellékfolyók mentén pedjg 140 000 hektár vízboritást. • A következő, 1895. évi rendkívüli árvíz kialakulásában az 1970. évihez hasonlóan a Szamos, a Körösök és a Maros játszott döntő szerepet, és a szegedi tetőzés ugyancsak a Maros árhulláménak hatására következeti be. Magassága a szegedi mércén 37 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. Nagyobb elöntés a Tisza mentén főleg Szegedtől lefelé volt, összesen mintegy 29 000 hektár terjedelemben. Az 1913. évi tavaszi árvizet az előző év második felének rendkívüli csapadéka „alapozta meg". Az árvíz levonulása a Tiszán nem volt veszélyes, mert u mellékfolyók árhullámai nem találkoztak. Nagyobb elöntéseket okoztuk azonban az egyes mellékfolyók: a Szamos és még inkább a Maros, amelynek tetőzése minden korábbi maximumot meghaladott. Az 1919. évi májusi árvizet a hóolvudássul egyidőben megindult esőzések okozták. A telt mederre érkező árhullámok tetőzése a Tiszafüred alatti Tisza-szakaszon és a Hármas-Körösön a védmflvek magasságát illetően napjainkig mértékadó volt. Az 1932. évi árvíz az 1919. évihez hasonló meteorológiai körülmények között és hasonló szinten vonult le — kivéve az ulsó szukaszt, amelyen a tetőzés a Maros árhulláma miatt hamarabb és magasabban következett be. A korábbinál nagyobb vízhozamokat szállító árvíz a Tisza-meder erősödő beágyazódása következtében lényegében zavartalanul folyt le. Feltűnő, hogy a tiszai árvízszintek emelkedése egyre inkább az alsóbb szakaszokra korlátozódik: Tokaj és Tiszafüred között az 1888-as, Tiszafüred alatt az 1919-es, lejjebb uz 1932-es tetőzések jelentik, illetve Jelentették a maximumot, s a Tisza tavulyl árvize is itt javított rekordot! Az 1940. évi országos árvíz a Tisza völgyében elsősorban a mellékfolyók új maximumai miatt vált veszélyessé. Főleg a Zagyva és a Tarna. valamint a Körösönek az országhatáron túli gátszakadásokból eredő árvizei okoztak károkat. Az árvizekkel egvesülő belvízborítás kiterjedése a Tisza völgyében 380 000 hektár volt— századunk folyamán a legnagyobb. Az árvízszintek emelkedésének magyarázata korábban — 1855—1895 között — egyértelrpű és magától értetődő volt: az árvíztárolásban szerepet játszó hullámtér fokozatos csökkenése és a me1970. évi völgyi árvíz A nagyobb tiszai árvizek — és a Tisza-völgyi ármentesítés fejlődése Armentesl tett terület Ebből az úrvlz Aliul elöntött terület* Megvédett terület (hektárban) 1853 281 111)11 107 730 136 450 59,3 13,0 687 1H6II 889 1110 194 100 475 000 71,0 39,5 870 1887 731 500 04 800 878 700 86,9 53,2 722 íHii; 812 000 32 150 759 850 93,6 6:1,5 786 1875 8)2 mm 31 000 781 000 96.2 85,9 806 1881 873 ont) 38 900 818 100 93,5 68,2 843 1888 1 030 Ollll 120 000 930 000 88,3 77,5 847 1883 1 050 000 29 000 1 021 Ollll 98,0 87,0 984 1919 1 050 000 __ 1 050 000 100,0 87,5 916 1932 1 030 000 — 1 050 000 100,0 87,3 923 19711 1 080 000 1 080 0110 100,0"* 90,0 961 A megvédett terület « mentesített ártér z össz. tiszai ártér" Az árvízszint magasSáglI egednél %-ában (cm) • A ínég nem mentesített területek vízborítása nélkül. •• A Tisza ált tl közvetlenül veszélyeztetett árterület Magyarország terül uén (a mellék folyók nélkül) kereken 1200 000 hektárra becsülhető ••• A l elso-Tisza mellékfolyóinak árvízi elöntése nélkül. der ezzel lépést nem tartó, nem kielégítő fejlődése, valamint az árhullámok levonulásának meggyorsulása, hevesebbé válása az egyharmadával megrövidített Tiszamederben. A hullámtér azonban 1890-től 1940-ig már nem változott, a meder pedig az 1900-as évek elején kialakult, s azóta is állandóan és fokozatosan mélyült. Ennek ellenére a maximális árvízszintek 1895-ben, 1919-ben és 1932-ben — majd 1970-ben ismét jelentősen emelkedtek; sőt ez az emelkedés — tekintetbe véve az időközben előállott 1—2 méteres medermélyülést is — jóval nagyobb, mint amit a vízmérce puszta adatai mutatnak. Törvényszerűnek látszik tehát az a fejlődés, mely szerint a közepes és kis vízhozamok és az ennek megfelelő vízszintek (közepes és kis vízszintek) csökkenése ellenére az árvfzi maximumok növekedésével kell számolnunk. E tendencia felismerése egyre általánosabb, és a „civilizációs fejlődés" szükségszerű velejárójának tekintik: a mezőgazdasági területek állandó kiterjesztésére, az erdőirtás fokozódására, a lakott és művelt területek vízlevezetésének meggyorsítására, vagyis a lefolyási tényező növekedésére vezetik vissza. A Tisza esetében pedig, valószínűleg, számolni kell a korábbi árterület egytizedére csökkent hullámtér lódásának hutásával is. Az árvízszintek növekedése elleni védekezés — a tervező Vásárhelyi és Kvassay elgondolásai szerint — a töltések erősítése mellett a meder fejlesztésének, mélyítésének további biztosítását is bizonyos mértékű feliszupomegköveteli. (Folytatjuk.) a Dunán Amikor Pozsonyban szükségessé vált az új híd megépítése, amelyik a város történelmi központját Kötné össze a Duna jobb partján elterülő parkövezettel, pályázatot hirdettek. Ha megnézzük a híd győztes terveit, láthatjuk, hogy csak egy kitámasztása van a jobb parton. Itt emelkedik a hatalmas „A '-formájú acélpilon. A híd víz feletti része (hoszsza 303 méter) három acélsodronyon függ, amelyek a pilon tetején egyesülnek és a jobb parton horgonyként rögzülnek. A hídnak csupán kis szakaszát, a pilon lábától u híd jobb parti végéig (54 méter) fogják rögzíteni. Másik vége, a bal parton, teljesen szabad lesz. A híd acélszerkezetének súlya 7800 tonna, ebből a kötélzet 840 tonnával részesedik. A pilonnak, ennek a különleges, hegesztett építménynek a súlya 1200 tonna, magassága 80 méter. Tetején kávéházat és kilátót létesítenek. A híd jelenleg építés alatt áll, az idén adják át a forgalomnak. Ki lehet jelölt Nagyüzemi nyúlfarm Tuvaly rendezkedett be nagyüzemi nyúltenyésztésre a szeged-mihályteleki Űj Élet Termelőszövetkezet a bodomi üzemegységben és már azt lehet mondani, hogy országszerte szállítják a 300 darabos törzsállomány szaporulatát, kooperálva a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjával. A cél elsősorban az, hogy tenyészanyaggal lássák el az érdekelt téeszeket, szakszövetkezeteket és állattenyésztési társulásokat. Jár-e az év végi részesedés után táppénz? Múlt év március 12-tól hat hónapig táppénzes beteg volt F. L, olvasónk. A most kifizetésre kerülő év végi részesedéskor közölték vele, hogy a betegség idejére részesedést nem kap, erre az időre táppénzkülönbözet jár neki. Olvasónk azt szeretné pontosan tudni, hogy az év végi részesedés után mikor jár táppénzkülönbözet, és azt hogyan számolják ki? Az érvényes társadalombiztosítási rendelkezések szerint az év végi részesedés után táppénzt az a dolgozó kaphat, akinek keresőképtelensége egyhuzamban 30 napnál tovább tart és uz év végi részesedésből a betegség idejére eső részt levontál;. Ilyenkor a táppénz alupja — eltérően az általános szabályoktól — a megtebegedes első napját magában fogluló j naptári évre megállapított és kifizetett részesedés összege. Az 1970. évben kezdődő betegség esetén tehát az 1970es évre megállapított és most, 1971-ben kifizetésre kerülő részesedés a táppénz alapja. Az óv végi részesedós napi átlaga adja meg a táppénz alapját. A napi átlagot úgy számítják ki, hogy az év végi részesedés összegét elosztják a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári évnek a munkáltató munkaidőbeosztás szerinti összes munkanapjaival, valamint az e napokkal egybeeső munkaszüneti napokkal. Az osztószám, ha a munkaidőt heti hat munkanap alatt dplgozzák le 313 (szökőévben 314), ha peleiig a munkaidőt heti öt nap ulutt dolgozzák le, akkor 281 (szökőévben 282). Az így kiszámított napi átlag 6.°, illetve 75 százaléka a táppénz, Vagy ahogy olvasónk irta táppénzkülönbözet. Az év végi részesedés után táppénzt a dolgozó akkor kaphat, ha részesedésből levonják a betegség idejére eső részt, s ha a betegsége egyhuzamban 30 napnál tovább tart. Azt, hogy a dolgozó részesedését miiven hosszú távollét után csökkenti, azt a vállalat kollektív szerződése szabályozza. Ha a kollektív szerződés a keresőképtelenség tartamára egyáltalán nem engedélyezi a részesedés kifizetését, akkor a táppénz e bérrósz után is a keresőképtelenség első napjától jár. Az a dolgozót, aki a keresőképtelenség teljes tartamára megkapja az év végi részesedést, e bérrész után táppénz egyáltalán nem illeti meg, például; üzemi balesetnél. Nem kuphat év végi részesedés után táppénzt az. akinek a keresőképtelensége egyhuzamban 30 nap, vagy annál rövidebb időtartamú, aki a munkaviszony megszűnését követően válik táppénzre jogosulttá, végül az, akinek munkaviszonya a keresőképtelenség idején megszűnik, vagy olyan munkaviszonyba lép, amelyben év végi részesedés nem jár. Olvasónknak tehát keresőképtelenség idejére az 1970. évi részesedés alapján járt táppénzkülönbözet, Ez úgy számítható ki, hogy r)z t97P. évre járó végi részesedés összegét el kell osztani 313mal, és az így kijött napi átlug 85, vagy 75 szazaiéira az egynapi táppénzkülönbözet összege. Dr. V. M. A törvény szerint egy jelölőgyűlósen több személyre is lehet javaslatot tert.nl (tehát több állampolgár ls tehet külön-külön javaslatot). A jelölőyyülés dönti el, hogy o javasolt személyek közül ki lesz a jelölt. A jelölőgyülés több jelöltet is állíthat. Elegendő ugyanis, hogy a jelölt megkapja a jelenlevő választópolgárok egyharmadának szavazatát. Mivel pedig egy választó több jelölt indulását is támogathatja (tehát több javasolt személyre is szavazhat a jelöiőgyűlésen), ugyanabban a választókerületben több (esetleg három vagy négy) jelölt neve is felkerülhet a szavazólapra. A szavazás fogja eldönteni, hogy melyikük lesz képviselő, illetőleg tanácstag. Megválasztani csak azt lehet, akinek választójoga van. Ebből következik, hogy jelöltként is csak azt lehet előterjeszteni, akinek van választójoga.. Az természetesen nem szükséges, hogy mint választó annak a kerületnek a választói névjegyzékébe legyen felvéve, ahol jelölik. A jelöléshez szükséges az is. hogy a képviselőjelölt, illetőleg a tanácstagjelölt a jelölést elfogadja. A jelölés politikai feltétele, hogy a jelölt elfogadja a népfront programját. Népünk szocialista egysége, a párttagok és a pártonkívüliek szocialista közössége, a dolgozó tömegek politikai érettsége és felelősségtudata fejeződik ki abban, hogy a választók a jelölőgyűléseken is olyan jelölteket támogatnak. akiket politikai, közéleti tulajdonságaik, szocialista jellemvonásaik alapján a legméltóbbaknak tartanak érdekeik képviseletére az országgyűlésben, illetőleg a tanácsokban. Természetes, hogy a jelöltek elfogadják a népfront programját. Az országigyűlési képviselőjelölteket, ha a jelölés a törvényes követelményeknek megfelel, az országos választási elnökség elfogadja és az elfogadott jelölteik névsorát közli az illetékes országgyűlési választókerületi bizottsággal, továbbá a választási elnökséggel. Tanácstagjelöltek nyilvántartásba vételéről a választási elnökség dönt. Ha az országgyűlési képviselő jelölése a törvénye* követelményeknek nem felel meg, vagy ő a jelölést visszautasítja, három napon belül új jelöltet kell állítani (új jelölőgyűlést kell tartani), kivéve, ha a jelölőgyűlés több jelöltet állított, és van olyan jelölt, akinél a törvényes feltételeik fennállanak. Az országgyűlési választási elnökség az elfogadott jelöltek névsorát az Illetékes országgyűlési választókerület bizottságának, továbbá a megyei választási elnökségnek megküldi, és erről a népfront megyei bizottságát értesíti. A megyei választási elnökség az illetékességi területén elfogadott képviselőjelöltek nevét közli valamennyi Illetékes választási elnökséggel. Az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát legalább tíz nappal a választás napja előtt a megyei választási elnökség közzéteszi (napilap, hirdetmény stb. útján). A jelölőgyűléseken elfogadott tanácstagjelölteket a népfront helyi bizottsága legalább húsz nappal a választás nupju előtt nyilvántartás végett bejelenti a városi választási elnökséghez. A választási elnökség a jelölteket nyilvántartásba veszi, kivéve, ha hiányzanak a jelölés törvényes követelményei. Határozata ellen a népfront helyi bizottsága két napon belül kifogást emelhet a megyei választási elnökségnél, amely véglegesen dönt. A tanácstagjelöltek nevét legalább tíz nappal a választás napja előtt u városi választási elnökség közzéteszi (napilap, hirdetmény stb, útján). I. KIKELET Házasság: Kuczora Gyula ée Novos/áth Zsuzsunna ÉVH, Tukács Károly ón Fapp Eva Mária, Kállay László és Szabó Erzsébet Piroska, Masa Gyula és Hámori Mária, Babai János és Kasza Ibolya Zsuzsanna. Ruko Ferenc és Neller Erzsébet, Jakav János és Kiss Ilona, Kovács János Mihály és Vigh Erzsébet, Kiss Bélu és Lakatos Anna Hozália, Bürgés József és Zalát Márta. Pivarcs Sándor és Csomós Veronika, Szabó István és Eke Judit Katalin, Korral László Tádé és Kocsó Ilona, Nágel István és Lévai Katalin házasságot kötöttek. Születés: Juhász-Vedres Mihálynak és Erdélyi Etelkának Udlkó, Tokodl Jánosnak és Bárányi Olga Magdolnának Róbert, Imre Györgynek és Tóta Teré"zltt Magdolnának Györgyi, dr. Nagy Péternek és Szentu Irénnek Teodóra Szilvia. SzendlHorváth Zoltán Józsefnek és Tóth Irénnek Zoltán Zsolt. Nyári Józsefnek es Gárdlán Maria Etelkának Mária, HéJJu József Gyulának es Hegyi Margitnak Adrienne. Péterit Ferencnek es Murozsi Erzsébetnek Eva. Tóth Józsefnek és Háez Irénnel; József László. Bordás Mihálynak és Szlovák Unnának Mihály Tibor, Csiszár Lajosnak és Fodor Viktóriának Edit Hortobágyi Andrásnak és Bánhegyi Zsuzsannának Emőke, Ruzsa-Bakacsl Vilmosnak és Ferenczl Juliannának Andreu Zsuzsanna, Fehér Józsefnek és Mészáros Anna Margitnak Róbert József. Király Józsefnek és Magyar Erzsébetnek Szilvia. Trója Jánosnak és Masu Klárának Zsolt, Korányi Emilnek es Kenyeres Juliannának Beata Mária, Kormos Jánosnak és Kiss Mnrgltnak Htta Brigitta, Hertelendy Csaba Istvánnak és Gyulai Terézia Ilonának Tamás, Oémesi Mihálynak és Mészáros Julianna Erzsébetnek Tibor, Berta Zoltán Vineenek es Megyesi Erzsébetnek Anita Erzsébet, Borbás Istvánnak és Petrovieg Zsuzsannának István. Kürtösi Sándornak és GUltch Erzsébetnek Judit Papp Józsefnek es pogsr Etelkának Edit. Belovai Lászlónak és Bába Rqzáliánuk Kva, Németh Fertncm.lt es Kotheqcz Anyakönyvi hírek Ilonának Zsolt, Harcéi Józsefnek és Tari Annánuk Ibolya, Molnár József Lászlónak ós Kocsis Etelkának Tímea, Ménesi Győzőnek és HuBzur Irénnek Emese, Sugár Józsefnek és Dénes Eszternek Mária, Nagyberta Albert Józsefnek és Seres Annának Albert József, Tatár Gyulának és Fölmer Anna Máriának Emese. Kiss Ferencnek és Nacsa Máriának Csaba Ferenc, Kókusz! István Andrásnak és Ottlik Máriának Tibor, Tóth Jánosnak és Lengyel Annának Anikó, Kosa Istvánnak es Sxóllli Idának Zsuzsanna Gizella, Vülgycsl Sándornak és Magony Kululinnak. Katalin, Tóth-S/.elea Ferencnek és aujdács Máriának Gábor nevü gyermekük született. Halálozás: Pumnier Imrénó Hanny MHgdolna Ilona, Kozák István, Nacsa Andrus. Ábrahám József. Meszlényi László, Chappon László Sámuetné Király Julianna, Pék Gyuláné Maár Ilona, Vágás MátyáB, Pördi Margit, Bálint Irén, Polacsek Mihólyné Agócs Erzsébet, Herczeg János, Jemey Istvánné Karkos Mária, Juhász Imre, Császár József, Mlskolczl Ildikó. Felföldi Ferenc, Sutus István, Török Imre meghalt. II. KERÜLET Házasság: Horváth István János és Tóth Éva Ilona, Varga Péter Pál és Szűcs Terézia, Faragó iHtván ós Farkas Etelka, Szilágyi János Zoltán és Tótli Mária Veronika, Juhász Zoltán Tamás éa Kiss Eva Rozulla házasságot kötöttek. Halálozás: Sinkó János, Horváth Ferenc, Csorba Mátyás, Németh István, Vér Fereno meghalt. III. KERÜLET Születés! szilágyi Györgynek és Ocskó Ilonának Mónika Ilona, Balázs Józsefnek és Juhász Katalinnak Attila, Ferenczl Ferencnek és Tóth Máriának Mária, Kakuszl Mihálynak és Veres Juliannának Zsult Mihály, Szertáréi Gyulának és Neszvecskó Erzsébet Gizellánuk Gyula, Koza istvánnuk és Bálint Mariának Gabriella Beatrix, Vőneki Dezsőnek és Hárdny Valéria Annának Attila, Dávid Imrének es Kis Teréz, Annának Zsolt Attila, Csurgó Imre Józsefnek ós Szűcs Irénnek Gubur nevű gyermekük született, Halálozás: Moldvul Kalmun, Rigó Zsolt Mihály, Bzanku Andrásnó Tóth Anna, Rékusl Istvánné Baló Ilona, Czegledl Józsefné Varga Mária, Sllberelsz Andrásnó Mogyorósi Rozália, Kónya Istvánné Szekeres Etelka, Horváth Gyöngyi Margit, Frank Andrásné Varga Jusztina, stumpf György, Vágó FUlöpnó Juhász Margit, Halgus Pál. Bognár Sándorné Roszkos Ilona Frigyes Sebestyénné Olasz Ida Fogas István, Benkő János meghalt. Minden krokodil táska lesz? — Amennyiben az új afrikai gyárak továbbra is teljes kapacitással fognak dolgozni, tíz év múlva egyetlen krokodil sem lesz u világon, mindegyikből női táskát készítenek — jelentette ki nemrég Peter Scott, a londoni televízió vezetője abban az udásban, amit Afrika iparosításának szenteltek. Az adás végén egy felhívásbun sürgették további állat-rezprvátnmok mielőbbi létesítését.