Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

I VASÁRNAP, 1971. MÁRCIUS 14. Zvonimir Drvar SZÜNTESSÉK MEG ÁMORT! Stéhlik János Laci bácsi Azok a szárnyas, agyalágyult Ámorok szemétre valók. Mindenki a maga módján, a maga kedvére, a maga szükségletei szerint szúrja magába a nyilat. Történelmileg nézve a szex — merő zűrzavar. Dzsungel! Senki sem ismeri ki magát benne. Ha tudni akarják hogyan vélekedik a nép a szexről, el kell merülni a tömegekben, vagyis kt kell kérdezni a közvetlen fogyasztót. Hát nem mondom, furcsák a kritériumok. Péter elhagyta Ancsát, mert a VIII. emeleten lakott. Lift nincs. Az elemista beleszeret egy nénibe, aki egy oktatófilmben szinte pucéran krumplit pucol — amit a szülők nem akadályozhatnak meg. öcsi szereti a krumplit és ő is filmezni akar. A szülők elkeseredettek, de a gyereknek egészségtanból ötöse van. Amilyen az Ámor olyan a nyila! A lány szereti a 'tót. mert hosszú a haja. A mamáját juttatja eszébe. Tücsköt békát mondanak rá, mert bigámista, csak a 17 megcsalt felesége védi! „Szeretek egy lányt aki 17 centiméterrel magasabb nálam, de becsületes." „A férfiakat az orruknál fogva kell vezetni, de úgy, hogy ne vegyék észre. Mi sem könynyebb." A megnyilazott bádogos. leánykérőbe megy Macához, de Macának nem kell bádogos, mert a mesebeli herceget várja. Sokat jár moziba. Egyszóval fölösleges. Meg kell szüntetni! Fordította: Péter Zsuzsa Tavaly év végén a Kartográfiai Vállalat 18 000 példányban ismét kiadta Szeged térképét. Mind nagy példányszáma, mind az első ránézésre is föltűnő újdonsága örvendetes a hozzáértőnek. A fölszabadulás után először 1948-ban jelent meg várostérkép, luelyi kiadványként, j Németh István készítette, Szűkíts László jelentette meg. Lényegében Királyi (Król) Oszvald 1942. évi, igen alapos, nagy térképét vette alapul a rajzoló, a természetes változtatásokkal. A Rákosi-korszakban honvédelmi okokra való hivatkozással nem jelentek meg várostérképek, így csak 1958-ban született az újabb, már a Kartográfiai Vállalat kiadasában, de még a szegedi Ruttkay Ottó közreműködésével. E térkép 1968-ig liét, folyton javított kiadásban jelent meg. A változtatások tanulságosan tükrözik a városnak az utóbbi évtizedben megtett fejlődését, így egyebek között Odessza, majd Tarján születésit, terjeszkedését. Az 1970. évi térkép már nem az 1958. évinek újabb kiadása, hanem egészein új. Hogy ez a készítését illetően mit jelent, tehát pl. új fölmérés eredménye-e, az nem derül ki. De, mint említettem, príma vista föltűnik, hogy eddigi várostérképek még nem öleltek föl a városból ekkora területet, mint ez. 1928-ig a várostérképek csak a körtöltésen belüli részeket ábrázolták. A mostani térkép ugyanilyen mérvű lépés a várostérképek fejlődésében: először van rajta Szentmihálytelek. Újszeged déli része (melyet a fölszabadulás utáni eddigi térképek jelmagyarázata eltakart), sőt Szőreg és Tápé egy része is. A másik ami új: az utcanevek írásmódja. Isxneretés, hogy 1965ben megjelent A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai című akadémiai kiadvány, amely rendet próbált teremteni a helynevek írásának bozótosában. A hagyományos írásmód az utolsó fél évszázadban a több elemű nevek összeolvasztása felé haladt. Most a szabályok — az akadémiai helyesírási szabályzattal összhangban — a közszóként különírt szavak különírását, a több elemű földrajzi nevek elemei, tagjai között a kötöszavas kapcsolatot szorgalmazzák. Ezért a korábbi térképeken Alsókikötösor alakban szereplő név most Alsó Kikötő sor; a Hétvezér utca pedig Hét vezér utoa; a Fehértó utca Fehér-tó utca; a Boszorkánysziget utca Boszorkány-sziget utca. s így tovább. Érdekes, hogy némely utcanév írása így a Víz (1879) utáni első utcanevek akkc-r még különirásos alakjához tér vissza. Kár, hogy a térkép nem következetes ebben. Ennek részben bizonyára az is oka, hogy készítői nem ismerték a név eredetét. így nem dönthették el írásmódját sem. Változatlanul egybeírják pl. a Nemestakács vagy a Véresács utcát, holott e nevekben a takács és az ács elem ugyanolyan mint a Bem tábornok utca nevében a tábornok, ám ezt még senkinek sem jutott eszébe egybeírni a vezetéknévvel. A régi Kistisza utca nevét Kis Tisza utca alakban írják. Holott nem arról van itt szó, hogy lenne egy nagyobb és egy kisebb Tisza utcánk, hanem a Tiszának volt egy ága, a Kis-Tisza, s az ennek a helyén született utca a Kis-Tisza utca: ide tehát kötőjel kelL Viszont fordítva: a régi F elsőtiszapart Felső-Tisza-part alakban való írása ismét nem szabatos: nem a Felső-Tisza partja, hanem a Tisza felső partja. Itt tehát az első kötőjel fölösleges, helyesen így kell írni: Felső Tisza-part. S ha már a helyesírásnál tartunk, ez a térkép már véget vethetett volna a cz makacs uralmának néhány utcanevünkben. Főként fölvidéki helységekről elnevezett utcák nevében ól még ez a betűkapcsolat: a Bajmóci, Galgáci, Rohonci, Selmeci, Tarnóci utcák nevében. Minthogy a vezetéknevek konzervatívan őrzik e hagyományos kettős betűt, s a térképkészítők nem tudták eldönteni, vajon ezek az utcanevek nem ilyen nevű emberekről keletkeztek-e, meghagyták. Fölöslegesek, ideje már rég elhagyni őket. Néhol okoskodtak a térképkészítők, és melléfogtak. Osztrovszky Józsefről, Szeged 1848as országgyűlési képviselőjéről van elnevezve már a Víz óta az Osztrovszky utca. Ezt ők most Osztrovszkij utcának írják, azt hívén, hogy talán az orosz írók egyikéről kapta nevét! Hibásan írták meg, kötőjel nélkül BajcsyZsilinszky Endre nevét Ls. Nem Gyulai utca, hanem Gyula utca; nem Kovács utca, hanem Kováts utca (Kováts István építőmesterről kapta nevét, a régi térképek így is írták); nem Markovics, hanem Markovits Iván utca; nem Mármarosi, hanem Maramarosi utca; nem Pulcz, hanem Pulz utoa (morva volt az istenadta); nem Stéli, hanem Stéhli; nem Baross József, hanem egyszerűen Boros József. Az Ybl Miklós utca helye nem a betűrend végén van, hanem a z előtt, mert az ábécé így végződik: x y z. Ennyit az írásmódról. Nagyobb bajok vannak az ábrázolt utcákkal. Az ember azt gondolná, annyi várostérkép után, melyet minden új térkép készítője tanulmányozhat, nem fordulhat már elő, hogy pl. egy utca lemarad a térképről. Pedig így történt. A Festő utca egyáltalán nem található, kifelejtették. De hiányzik a Bokor utca nagyobbik fele is, az, amelyik a Lumumha utcától a vasúti töltésig terjed. A Lumumba utca viszont a térképen túlmegy a Bokor utcán a Batthyány utcáig, holott a valóságban (és még az 1968. évi térképen is) belehal a Bokor utcába. A Z só tér utcának a Maros utcától a Tiszáig érő szakasza pedig nincs többé: rátelepült a szalámigyár. Hogy a Vásárhelyi Pál utca elér-e a Kossuth Lajos sugárútig (ahogy az 1968. évi térkép jelzi), vagy sem (ahogy az 1970. évi mutatja), nem tudom eldönteni, nem jártam arra még. Szőregen az új Madách utca — a térképpel ellentétben — viszont kiér az Árpád utcára. Van néhány utca, amely 1948 óta most került föl ismét a térképre, de a nevük még most sem: a Szőregi út és a vasút kőzött levő Aranyos, Zsil, Homoródi és Olt utca neve sem a térképen nincs kiírva, sem az utcajegyzékben. Csak azt csodálom, hogy lakóik eddig még nem panaszolták ezt a bánásmódot, s vendégeik térkép és név nélkül is megtalálták őket. Az utcajegyzékben nem tükröződik, hogy két Kovács utoa van, azaz ez az igazi Kovács, amely a Kállay fasort köti öszsze a Hargitai a másik a már említett Kováts utca. (Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy Ságvári-teiepen pedig Kovács udvar található.) Néhány fölírás ok nélkül hiányzik a térképről, holott az 1968. évin még rajta voltak: Keramit téglagyári tavak, Ifjúság parkja, József Attila-telep, Vöröskereszt-tó, Rókusi téglagyári tavak stb. Fölösleges újítás volt a hagyományos Csődörös-tó meghív,atalosítása Méntelepi Fehértóvá. Ki kellene írni az olyan tájékoztató értékű neveket, mint pL a Hatházak, amely autóbuszmegálló is. Kimaradt az utcanévjegyzékből három dél-újszegedi név: Törökkanizsai utca, Üjszöregi utca, Zentat utca. Ez utóbbi egyébként a második ilyen nevű utca Szegeden, mivel azonos van Hatytyason is. Hibás az Óbébai utca neve a térképen is, a jegyzékben is; helyesen Óbébai utca, a közeli, Kübekháza alatti Óbéb, régiesen Óbéba (ma Beba Veche, RNK) községről. Szentmihálytelek Szeged külvárosa. Utcanévanyaga tehát szerepel a szegedi utcák között, így kiderül, hogy ott is van Dózsa, Katona, Lenin, Petőfi, Rákóczi utca, s talán — a térképre már rá nem fért helyeken — még más, a szegedivel azonos nevű is. Ezeket mielőbb meg kell változtatni. Föl kell kutatni — régi térképekről, utalókból, szájhagyományokból — a legrégibb, még 1914 előtti utcaneveket, határrész neveket, s elsősorban ezek visszaállításával adni sajátos, másutt elő nem forduló neveket. Ezek híján az utcában levő fontosabb intézményekről (posta, mozi, szövetkezeti iroda stb.). végső esetben helyi és szegedi vonatkozású személyekről lehet új nevet választani Az 1970. évi várostérkép az említett hibái ellenére a legjobb és legszebb az eddigiek között. Észrevételeinkkel azt céloztuk, hogy új kiadása még tökéletesebb lehessen. Enrle Bldmont Néhány nap múlva, március 18-án ünnepeljük a Párizsi Kommün létrejöttének 100 évfordulóját Ebből az alkalom ból három kortárs francia köl ) versének közreari sával is sztelgünk az első proletóata lom emlékének A KOMMÜN PÁRIZSA Félig legyőzte tnár éhínség, harc, hideg, l>e gyászruhában is tovább reménykedett A német-mocskolta és gyújtogatta Párizs. Még ömlött vére, de rettegtek tőle máris, Így szóltak hát: „Folyton fellázad ellenünk, Miként a végzet — más főváros kell nekünk, Nem ilyen tragikus és óriás nagy, Amikor mi sem látszunk olyan parányinak." Párizs csak megvetőn tűrte és hallgatott, De mikor látta, hogy milyen gyalázatot Szórnak reá ezek a szemérmetlenek, Dörögve felkelt és kiegyenesedett, S bár tudta, bosszút áll ezért a sápadó had, Versailles-ig kergette a hitvány árulókat... Fordította: Justus PáJ Victor Hugó EGY BARIKÁDON Egy barikádon, hol a feltört kövezet Tiszta vérrel mosott s gaz vérrel szennyezett, Együtt a többivel, lecsaptak egy gyerekre. — Közülük vagy te is? — Együtt vagyunk — felelte. — Kendben van — szólt a tiszt. — Várj, míg sorra kerülsz. KIvégzünk. — S a gyerek látja, amint a tűz Fellángol s társai a falnál mind elesnek. A tiszthez odaszól: — Egy percre hadd mehessek, Csak, hogy az órámat anyámhoz elvigyem. — Jó lenne szökni, mi? — Visszajövök! — Igen? Es hol laksz, kis bitang? — Csak itt a kút során tuL S mindjárt visszajövök, elhiggye kapitány úr. — Na lódulj! — S a gyerek megy. Álnok, durva csel! S jót röhögött a tiszt vad legényeivel, S a haldoklók belehörögtek e röhejbe. De csend lett hirtelen, mert a gyerek lihegve, Mint egy új Viala, egyszer csak ott terem. Büszkén a falhoz áll és megszólal: -— Jelen. Meghátrált a halál, és a tiszt megkegyelmez. Gyermek, én nem tudom, e szálló förgeteghez, Mely mindent elkever, hőst, banditát, vegyest, Téged mi kergetett —, de bízvást mondom ezt: A te ártatlan kis lelked nagyszerű lélek. A mélybe hullva ls bátor s jó volt a lépted: Egy az anyád felé és egy a halál felé. Gyanútlan a gyerek, a vád a férfié, S te nem felelsz azért, amit nem tudva tettél; De nagy és hős az a gyermek, kinek mindennél. Az életnél, a víg játéknál, tavaszi Lombnál drágább a fal, hol haltak társai. Gyermeki fődön ott a dicsőség virága! Az ősi Hellaszban, Sztészikhorosz ha látna, Rád bízná, hogy te védd Argosz egy kapuját; Künegirosz benned lelné meg önmagát. A választott görög ifjak közé sorozna Messzénén Tfirtaiosz s Thébaiban Aiszkhülosz ma. Ércbe vésnék neved, mint azok egyikét, Akik után, — ha kék a szelíd nyári ég, Járva a kút körűi, hol hűs a füzek árnya. Az ifjú szűz, teli korsaját véve vállra, Melyből ihatnak majd a szomjú bivalyok, — Mélán megfordul és hosszan elandalog. Fordította: Somlyó György Luise Michel A VÖRÖS SZEGFŰK Titokban, éjjel bújt össze akkor, kit már December zsarnoka ellen hajtott utálat Es lázadás — de mind reszketett még, akar A vágóhídra vonszolt állat. A császárság bukott. De ö meg egyre ölt, Szobájában érzett a vér nehéz szaga. Am künn a szélben már a Marseillaise süvölt, Vörös nap kelt, oszlott az éjszaka. Valakinek ajkán gyakorta felszakadt A hősi dal; szivünk egyszerre reszketett meg. Zengett az induló, s olyankor virágokat Szórtunk az énekeseknek, Vörös szegfűt — az volt ismertctójelünk. Eljő ideje még a vörös virágoknak. Feltűzik mások majd, mindegy, ml lesz velünk, Es azok győzni fognak. Fordította: Justus Pal A verseket a Párizsi csatadal című antológiából vettük, mely a Magyar Helikon gondozásában jelent meg.