Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

1 r SZERDA, JWL MÁRCIUS 3. A hideg, cb havazás • véget vetett a „tavaszi" munkának ft Január második felétől kezdve egészen február végéig az időjárás elkényeztette a mezőgazdászokat: országszerte hozzáláttak á kora tavaszi növények vetéséhez, sokfelé került földbe az őszi árpa/ zab, borsó és a mák magja. Az őszi vetésű növények fejtrágyázásával is előrehaladtak — mindennek azonban szinte egy csapásra véget vetett az ismét téliesre fordult időjárás, a fagyok és a havazás. Az 5—N) centis hótakaró némi védelmet nyújt az éjszakai nagyobb hidegek idején a2Í őszi vetésű növényeknek, és valamelyest javít majd a talaj csapadékutánpótlásán. Mindent egy-' bevetve azonban sem a havazásra, sem pedig az erős lehűlésre nem volt „szükség", 4 mezőgazdászok nagy örömmel vették volna, ha az időjárás márciusban valóban tavasziasra fordul. A váratlan erős lehűlés elsősorban a szőlősökben és a. gyümölcsösökben jelent veszélyt. A rügyek ugyanis eléggé „éltek" már, és ilyen állapotban a fagyás" komoly pusztítást okozhat. Azt, hogy a február végi, márciusi erős fagyok okoztak-e terméskiesést, egyelőre nem lehet tudni. Községi közös tanácsok a makói járásban A Népköztársaság ElnökiTanácsa a közelmúltban hozott határozatával több községi közös tanács szervezését rendelte el az országban. Csongrád megyében, a makói járás területén öt községit is érint a határozat:: Földeák községi közös tanács néven és székhellyel Földeák és Oföldeák, Kiszombor községi közös tanács néven és székhellyel Kiszombor, Ferencszállás és Klárafalva kerül közös igazgatás alá. A határozat végrehajtásának határideje 1971. április 25., a szükséges intézkedésekről a megyei tanács vb gondoskodik. Elutazott a bolgár küldöttség A bolgár Könnyűipari Minisztérium küldöttsége február 25-től március 2-ig tárgyalásokat folytatott Budapesten az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselőivel a két ország üveg- és finomkerámia-ipari közvetlen gazdasági és mű szaki-tudományos együttműködésének fejlesztéséről. A bolgár küldöttség kedden délután elutazott Budapestről. A KISZ KB-titkár látogatása Szegeden Tegnap, kedden Szegedre látogatott Főcze Lajos, a KISZ KB-titkára. Délelőtt a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkáraival aktuális ifjúságpolitikai problémákról folytatott megbeszélést, majd a KISZ KBtitkárt Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is fogadta. Délután az MSZMP Csongrád megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának újszegedi épületében levő KISZ-iskolát látogatta meg Főcze Lajos és találkozott a KISZ megyei apparátusának tagja val. Hasznos eszmecserére. került sor, különösen az ifjúsági szervezet időszerű feladatai, a kongreszszusra felkészülés tennivalói kaptak hangsúlyt. Ma Főcze Lgjos Vásárhelyre érkezik. Ismerkedik a város ifjúságának helyzetével, ellátogat a KISZ városi bizottságára, a porcelángyárba és a Szántó Kovács János Tsz-be. 9 Óceán járókkal bővül a magyar tengerhajózás A közelmúltban hajózási és külkereskedelmi szakembereink megvitatták, milyen mértékben célszerű és helyes hajóparkunk növelése, hogyan lehetne még jobban bekapcsolni dunai és tengeri flottánkat a nemzetközi áruszállításba. E vita során beszámoltak arról, hogy közlekedésünkben a hajózás szerepe évről évre növekszik, s az áru- és személyszállításban jelenleg már FI százalékot képvisel. A nemzetközi forgalomban még ennél is jelentősebb a szerepe. , hiszen a közlekedési vállalatok devizabevételének mintegy 17 százalékát a hajózás adja. A folyamhajózásban jelenleg 51 toló- és vontatóhajó vesz részt, körülbelül 40-000 lóerőnyi összteljesítménnyel, az uszályok száma pedig meghaladja a 230-at, együttesen 213 000 tonna hordképességgel. Az utóbbi években kifejlesztett tengeri flptta rríár 13 egységből áll, összesen 40 000 tonna szállítóképességgel. A Dunán az elmúlt évben hajóink 2,3 millió tonna árut szállítottak, elsősorbana kohászatnak vasércet és kokszot, a tengeri flotta teljesítménye pedig félmillió tonna volt. Hajóink napjainkban már 25 ország kikötőiben ' vetnek horgonyt, s a tengerrel rendelkező országokba exportált, illetve ezekből importált áruknak mintegy t5 százalékát magyar hajók szállítják. A fiOOO tonnás Budapest tengerjáró megtette első útját DélAmerika és Európa között, a Hungária pedig az indiai kikötőkig terjeszti ki hajóflottánk hatósugarát. A kontinensek közötti hajózás megteremtése jelentős lépés közlekedésünk életében. hiszen vállalataink export-, illetve importforgalma a tengerentúli országokkal évi mintegy másfél millió tonnára tehető, s ebből mindössze 200 000 tonnányi amit szállítottak a magyar hajók, ugyanakkor vállalataink sok millió dollárt fizetnek ki a külföldi hajózási társaságoknak. Népgazdaságunk nyersanyagigényeinek ' növekedésével a következő esztendőkben mind több" alapanyagot, elsősorban vasércet, olajat, kokszot, cementet, műtrágyát importálunk Európán kívüli országokból, így például az előzetes számítások szerint 1375-ben már körülbelül félmillió tonna foszfátot vásárolunk az észak-afrikai államoktól. E szállítások lebonyolításában fontos feladat vár majd arra a két, egyenként 12 700 tonnás tenger- . járó hajóra, amelyeket a Szovjetunióból vásárolunk, s a program szerint 1972-ben, illetve 1373-ban állítunk forgalomba. Hajózási szakembereink ennél nagyobb, 23 000 tonnás hajók beszerzését is célszerűnek tartják, s foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a következőkben ilyen, immár nagy teljesítményű vízi járművekkel fejlesztik mélytengeri flottánkat. A IV. ötéves terv folyamán a dunai hajózás korszerűsítése is tovább folyik, újabb két- és háromezer lóerős tolóhajókart állítanak forgalomba, és 30 000 tonnával bővítik a folyami hajóteret. Megkezdődik a csepeli szabadkikötő teljes rekonstrukciója is. amely fokozatosan a nemzetközi vízi úthálózat egyik fontos állomásává épül majd ki. AMajna—Rajna-csatorna tervezett megnyitása újra előtérbe helyezte a Duna—Tisza-csatorna megépítésének ügyét : s. így a kontinens- vízi úthálózatán a szabványosított külföldi hajók mellett az 1.350 tonnás magyar hajók ts fokozottabban bekapcsolódhatnának a forgalomba. A h-a józható Duna—Tisza-csatorna megépítésével újabb nagy mennyiségű áruszállítást lehetne átterelni a vasútról a gazdaságosabb vízi útra. N. U. Utógondozók Mondanám, verjük nagydobra, keltsük hírét messzi tájakon, hSrawi az országban itt először. , s a legjobban, legszervezettebben is... Mondanám, de nem mondhatom, mert hirtelen nekibokrosodott lelkesedésemet eleve visszafogja egy nagyon egyszerű, nagyon tiszta mondat: „Az utógondozás nem szenzáció: hiba lenne egy bontakozóban levő szervezet kezdeti lépéseit túl hangosan szétkürtölni." JÓ ÚTRA IGAZÍTSUK... Az utógondozás nem ciö. Az utógondozás nem lehet témája túldramatizált, agyonszinezett beszámolóknak. Az utógondozás nagyon komoly dolog. Az utógondozás... — Jogilag, de méginkább emberileg értve, mi is ez az utógondozás? Dossziék nyílnak, telegépelt „szabályozások", útmutatók rakódnak, egymás tetejére, majd némi tűnődés után elhangzik egy igen rövid definíció: — Az utógondozás — rehabilitálás; társadalmilag hasznos emberré tétele próbárabocsátott, felfüggesztett börtönre, javító-nevelő munkára ítélt, valamint javítóintézetből, börtönből szabadult íiatalkorúaknak. A mi munkánk, hogy a kisiklott életeket ismét jó útra igazítsuk. Jó útra igazítsuk ... Eri az egyszerű mondatocskát hárman ismételgetik: mindazok, akik az utógondozást Szegeden meg a járásban néhány hónapja, hete immár „hivatásos pártfogóként" végzik. Név szerint: dr. Nemes Attila. Ormos Tibor és Veress Sándor, Szolgálati hely szerint pedig: mindhárman az újszegedi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetből. — Mindhárman pedagógusok vagyunk — mondja dr. Nemes Attila —, tizenhat-tizenhat, illetve Veress Sándor tizenkilenc évi gyakorlattal. láziatokat írtak, naplót vezettek még a legközelebbi közelmúltban is. Most pedig... — ... aktákat bújunk, ál- . lásokért telefonálunk; járunk, vizes pincelakásokban, meg frissen felhúzott, sokerkélyes, üvegfolyosós emeleteken. S ezzel már el is kezdődött a magyarázgatás. Elsorolása annak, hogy mit tud, vagy inkább mit is akar csinálni egy ilyen hivatásos patrónus, hivatalból kirendelt pótapa — egy ilyen utógondozó. — Minden az aktáknál kezdődik ... Ezt Ormos Ti bor mondja, akik tulajdonképpen tudományos ambíciója — a gyermek- és ifjúkori személyiségzavarok iránti érdeklődése —. vezetett erre a különös pályára. — Az aktáknál, amelyeket a kirendelő határozat után kinek-kinek átadnak. Gondolná az ember, hogy az ilyen fiatalkorú megtévelyedettek esetében vékonykák, félig sem teleirottak ezek az akták. Még hogy vékonykák? Ormos Tibor néhány noteszlapot vesz elő, s onnan sorolja, hogy milyen ügyiratok megszövegezését kényszerítette ki az egyik gondjaira bízott fiú. Nem- később, mint kilencéves korában lopott először — autóból táskarádiót —, majd három év múlva, azaz tizenkét évesen betört, majd egy esztendő múltán verekedés közben fojtogatott, majd újabb egv évvel később, immár több munkahellyel a háta mögött. Pestre szökött, aholis lopásért, magánlaksértésért vonták' felelősségre, s Ítélték el felfüggesztett börtönre. Nem sakkal később újabb verekedés, garázdálkodás volt a bűne, amiért aztán már nemcsak képletesen csukódott be mögötte a börtön kapu . .. — Még innen van a tizennyolcadik évén. de aktája máris kilóravaló!\ ja — úgy is .mint jogász, s úgy is mind pedagógus —, ezt a semmiféle mércével nem mérhető lélekmentest — Apró sikerek? — Megnyugtató példák. — Kérek egy ilyet! — Többszöri motorkerékpár-lopásért akartak javítóintézetbe vinni egy különben tisztességgel dolgozó fiút. Mielőtt berendelték volna, elbeszélgettem vele. Tudakoltam: miért lopkodja a motorokat? Azt mondta, azért, mert annyira szereti őket. Szereti? Hát szerezzen magának egyet, de becsületesen. Beszéltem a szülőkkel is. Kértem őket, segítsék a fiukat motorhoz — a szerelés, a vezetés a mindene. Hadd szereljen, hadd vezessen! A gyerek végül is a munkahelyén maradt. Most aztán töri magát, tanulja a KRESZ-t. A pénz pedig szépen gyűlik a saját motorjára. Vagyis — pedagógusmód fogalmazva —, a meglelt cél eléréséhez nemsokára együtt' lesznek az eszközök ... Kérdem, sokszor meg lehet-e találni ezeket a bizonyos. célt szolgáló eszközöket. Azt mondják, az esetek 40—50 százalékában. Kér • dem, Szegeden meg a járásban sok-e az ilyen, eszközökre váró eset? Mondják — s ezt már elkomorodva mondják —, hogy bizony jóval felül a százon. Csak nekik hármuknak jó 30—33 fiatalkorú „gazdáiként" kell jönni-menni, tárgyalni, a szó szoros értelmében naphoszszat. Teljes a t&izelőválaszték, bőséges a késztet fi hét végén kezdődik a SZOT-tüzelőakció Legalább 15 000 vagon tüzelőt megtakarított a februári enyhe időjárás. A tüzelőkereskedelem első kót"hónapi forgalma ugyanis mintegy 1'5 százalékkal alatta maradt annak, mint amit a két téli hónapra — természetesen hidegebb időre — terveztek. Az évet .igen jó, 69 000 vagonos készlettel kezdte a tüzelőkereskedelem. A vártnál kisebb forgalom eredményeként országszerte még most ís bőséges a készlet, s 'szinte teljes a választék. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályán elmondották, hogy márciusban szeretnének több tüzelőt értékesíteni, s ennek érdekéten a vállalatok foglalkoznak azzal, hogy a múlt érihez hasonlóan kedvezményes akciót szerveznek. A forgalom növeléséhez hozzájárulhat az is, hogy a kedvező készletek alapján, s a jó idő reményében, korábban kezdik a SZOT tözelőakciót. A SZOT-bal egyetértésiben 850 millió forint értékben 1,1—13 millió utalványt bocsátaiwk ki. A- múlt esten egyébként a vásárlók egymilliót sem váltottak be. Az akcióra már felkészült a tüzelökereskedelem. A vállalatok egyébként már 154 000 SZOT tüzelőutalványt vettek át, s ha szétosztják, a hét végén megkezdődhet az utalványok beváltása. A minisztériumban elmondották azt is, hogy a nyugdíjintézet ugyancsak a szokásosnál jóval korábban, március végére. ígérte a SZOT-utalványok kiadását, igy a nyugdijasok is a teljes tüzelőválasztékból kaphatnák. MIT LEHET TENNI? — S mit lehet .egy ilyen újra szabad. kamaszbűnözőért hivatásos patrónusként tenni? — Hogy mit lehet? Ami talán a legfontosabb: nagyon jól meg kell ismerni, öt is meg a családját is. Aztán a bűnözés okait kell kikutatni: ahogy a szaknyelv mondja, az indítékokat. Miért tette, amit tett? Rossz példát követett. vagy társai sodorták a törvénv eíé? Mindez számtalan látogatás, sok órai beszélgetés után derül csak 'ki. Miként az is, hogy milyen ellenlépések lennének a leghasznosabbak. Ki kell-e emelni újabb bűnre csábító környezetéből a fiatalkorút, vagy elég csak a rá kiszabott rendszabályokat betartatni. — Talpalós kora reggeltől késő. estig... — Közben azért néhány •szép órával, el nem feledhető. apró sikerekkel! Ezt dr. Neme* Attila -mondja, aki elsőként, már 1979 áprilisa óta gyakorol Csak ne„SORS- KIK HÁR. PESZTRAK" muk! nak ... Mert rajtuk kívül is vannak még ilyen sorspesztrák jó néhányan. Igaz, „hivatásos" minősítés nélkül, s nem is jogászi, tanári diplomával — de vannak. Pedagógusok, művezetők, téesz-elnökök, apának is kiváló szakmunkások. Minősítésük egysze •rüen: pártfogó; minden pénz nélkül vállalt tisztük pedig nagyjából ugyanaz, mint a most „profivá" előlépett társaiké. Szegeden meg a környékén most körülbelül száz ilyen felnőtt vigyázó kér még számon, figyelmeztet, ellenőriz. Amikor a dossziék összecsukása. az akták visszahaitogatása után meekérem még a három főhivatású patrónust: vigyenek el egv családlátogató, vagy éppen állásszerző útjukra. hogy munkájukat a vizes pincelakásokban. frissen felhúzott, sokerkélyes, üvegfolyosós emeleteken, meg a személyzeti osztályokon is lássam, tartózkodó választ kapóik: — Majd egyszer — felel" —, az utógondozás ugyan-' nem újságba kívánkozó valami. Nem szenzáció, hanem nagyon nehéz, sok tapasztalatot, kitartást igénylő munka. Akacz Laszlé l I