Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

io VASÁRNAP, 1971. FEBRUÁR 14. Áprilisban : n szovjet űrkutatás napjai Gazdag az MSZBT idei programja Nagv Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fó­ti lkára tájékoztatott a társá­éiig idei programjáról. Egye­bek között megállapította: — A jelentős politikai és kulturális évfordulók meg­ünneplésén és egyéb hagyo­mányos akciókon — mint amilyen a szovjet próza és költészet évről évre megis­métlődő, nagy sikerű Auróra­fesztiválja —, az idei év számos újdonsággal, érdekes eseménnyel szolgál. Az egész társadalom érdeklődé­sére számot tartó program megrendezéséből az állami és társadalmi szervezetek egész sora kér magának részt. — Az időben is legköze­lebb álló és talán az egész évi programból legnagyobb figyelmet keltő eseményso­rozatra, a szovjet űrkutatás napjaira április első felé­ben kerül sor, emlékezésül az első űrrepülő, Gagarin útjának 10. évfordulójára. Ebből az alkalomból szovjet űrhajósok és űrhajózási szakértők, tudósok öttagú küldöttsége jön hazánkba. A leglátványosabb és minden bizonnyal legnagyobb kö­zönségsikert eredményező esemény az ..Emberek és automaták a világűrben" cí­mű kiállítás lesz, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mutat be az Iparművészeti Múzeumban. Ez a hatalmas méretű, mint­egy 600 négyzetméter alap­területű kiállítás számot ad a szovjet űrkutatás elmúlt tíz évének eredményeiről, maketteken láthatók lesznek az űrhajózás sikeirét biztosí­tó gépcsodák, köztük a Lu­nohod mode-lljei. A szovjet küldöttség részvételével Bu­dapesten kétnapos tudomá­nyos ülésszakon, ezenkívül több fővárosi és vidéki elő­adásban kaphat a magyar közönség képet a szovjet űrkutatás tudományos ered­ményeiről és ezek gyakorlati hasznosításáról. A vendég, szovjet űrhajósok ifjúsági nagygyűléseken találkoznak úttörőkkel, KlSZ-istákkal, MHSZ-fiatal okkal. — Az MSZBT hagyomá­Félidőben a kedvezményes téli vásár Szombatom lezárult a ru- főleg női kabátot, téli divat­In ázgti kereskedelem hagyó- szövetet, kötőfonalat — rlányos, kedvezmenyes téli adott eL Mérsékeltebb volt vásárának első hete. Az náluk a cipő- és a csizma­idény vegi kiárusítás gyors forgalom, s a tavaly még merlege, az első tapasztala- kedvelt kordbársony méter­lok kedvezőek, néhány vál- árut hiába kínálják olcsób­bá u,t azonban elsősorban a t 'katlanul szép, tavaszias időjárás miatt a vártnál ki­t -bb forgalmat realizált. A Centrum áruházak egy hét alatt 60 millió forint ér­tékű kedvezményes árut ad­tuk el, 20 százalékkal többet, mint a tavalyi téli vásár el­t J hetében. Az Aranypók üzletek a tavalyi forgalom 1 étszeresét bonyolították le a kiárusítás első hetében. A k edvezménybe bevont 34 millió forint értékű áru fele már gazdára talált A ruházati boltok már a kiárusítást megelőzően is 1 edvezménnyel adtaik férfi télikabátokat, ennek ellené­re egy hét alatt újabb 2500 fogyott belőlük, 30 százalék­kal több a tavalyinál. Ke­lendő a női télikabát is, 2700-at adtak el 30—40 szá­zalékkal olcsóbban. A Szivárvány Áruház Vállalat 29 üzlete 5 millió forint értékű téli holmit — ban nem nagyon fogy. nyosan egyik legfontosabb munkaterületének tekinti az iskolán kívüli orosz nyelv­oktatást. Az idén több mint másfél ezren tanulnak a társaság központi Gorkij nyelviskolájának tanfolya­main, mégpedig a korszerű audio-vizuális módszerek, le­hetőségek igénybevételével, az idegenajikúak számára készült legújabb szovjet tankönyvekből, jól képzett, részben orosz anyanyelvű tanáraktól. A korszerű nyelvoktatási módszerek al­kalmazásában tovább aka­runk lépni. Ehhez igénybe vesszük a Lomonoszov egye­tem mellett működő orosz nyelvi módszertani központ, valamint az orosz nyelvta­nárok nemzetközi szövetsé­ge támogatását, amely ta­valy augusztusi közgyűlésén Iktatta társaságunkat tagjai sorába. Az illetékes állami szervekkel és tömegszerve­zetekkel együtt közreműkö­dünk az orosz nyelvi tanul­mányi versenyek színvona­lának emelésében, amely a nemzetközi szövetség hatá­rozata szerint Moszkvában megrendezendő orosz nyelvi olimpia első fordulóját je­lenti. — A tavalyi olvasómozga­lom nagy sikere szinte kö­telességünkké tette ennek az akciónak továbbfolytatá­sát és kibővítését. A tava­lyinál nagyobb szabású ol­vasópályázat az ősszel in­dul. — A „hős városok hetét" november második felére tervezzük. Előadások, fotó­kiállítások. változatos műso­rok, köztük egy szovjet mű­vészegyüttes fellépései sze­repelnek a napirenden. Palotás Imréné levelét megírta. „Kérem az igazga­tó urat, hogy kisianyomat, Marikat Szegeden legyenek szívesek elhelyezni. A mun­kaadója nagyon kihasználja a gyenge kislányt, éjjel 11— 12 óráig dolgoztatja. A gye­reknek vásároltunk egy új 3 ezer forintos varrógépet, mert csak így akarják ta­nítani. Amikor a kislány nincs ott, gépét akkor is használjak." A címzett a Szegedi 624-es Szakmunkásképző Intézet. Marika iskolaslány, aki nem munkaadójánál, hanem gya­korlatvezetőnél dolgozik — legalábbis papíron. Amikor a levél lidstóriáját bogozva sorra jartam Marika állo­másait, ritkán találkoztam indulatokkal. A tényeket lé­lektelenül, a világ legtermé­szetesebb hangján hallottam vissza emberektói, akiket rossz idők avas emlékei menthetetlenül megfertőz­tek. hogy ne panaszkodjam. Sze­retnék- elkerülni, nem bírom sokáig. MUNKA ALBERLETBEN magyar SZERETNÉK ELKERÜLNI A Budapesten folytatott növelését irányozza elő. Ma­magyar—olasz kereskedelmi gyarország elsősorban vágó­vegyes bizottsági tárgyalások marhát, marhahúst, élőju­eredményeként szombaton a hot, továbbá hengerelt árut, Külkereskedelmi Miniszté- izzólámpát, autólámpát, riumban aláírták azt a jegy- fénycsöveket, szerszámgépe­zöfcönyvet, amely az 1969- kei, vegyi cikkeket, textil­ben megkötött magyar— árukat, fafélesógeket szállít olasz hosszú lejáratú keres- Olaszországba, ahonnan a kedelimi és gazdasági meg- magyar külkereskedelem állapodás keretében 197l-re főleg vegyicikkeket, henge­szabályozaa a két ország relt acéllemezeket, csöveket, kölcsönös árucsere-forgal- textilfonalakat, gépeket, be­mát. 1970-ben a kétoldalú rendezéseket, műszeripari M dSíír \oldéligyümölcsöt, A jegyzőkönyv az árucse- textíliát és más fogyasztási re-forgalom további jelentős cikkeket vásároL hogy a törvény a gyermekeket érintő kér­dések szabályozására is terjedjen ki. A felső korhatárt illetően már nehezebb határvonalat húzni. Nyilvánvaló, hogy a pályakezdők természetesen az ifjúság ka­tegóriájába tartoznak, azonban amíg a szakmunkásoknál ez általában a 17. és a 23. életév közé esik, addig pL egy orvos esetében még a 29—30 éves is pályakez­dőnek számit. Ezért a törvény általában a 30. életévig tekinti fiataloknak az ifjú állampolgárokat. A törvény tervezete az említett életko­ri határok keretében az ifjúságot érintő kérdéseket egységesen kívánja szabályoz­ni, de kifejezésre juttatja azt a követel­ményt ís, hogy az ifjúság nevelésénél fi­gyelembe kell venni a fiatalok különbö­ző rétegeinek és korcsoportjainak — te­hát. a fiúknak és a lányoknak, a gyerme­keknek és a serdülőknek, a tanulóknak, a munkás-paraszt — értelmiségi és alkal­mazott fiataloknak a sajátos helyzetét. A törvénytervezet az alapelvek megha­tározását követően olyan szerkezetben ké­szült el, amely a fiatalok jogait ós köte­lességeit, illetve a társadalomnak az ifjú­sággal szemben támasztott követelményeit és az ifjúság nevelésében reá háruló kö­telezettségeit a különböző élethelyzetek­ben tárgyalja. így külön fejezet szól az ifjúság neveléséről a családban és az is­kolában, az ifjúság részvételéről az álla­mi és társadalmi életben, valamint a munkában, az ifjúság szabadidőtöltéséről, kulturális és testi neveléséről, egészségé­nek védelméről és végül az ifjúság saját szervezeteiről. Az alapelvek kiindulópontja a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának álta­lános célkitűzése: az ifjú nemzedék szo­cialista emberré nevelése, az egész tár­sadalom ügye, érdeke és feladata. Ebben különös felelősség terheli a szülőket, az ifjúság hivatásos nevelőit, az oktatási, kulturális és sportintézményeket, a tár­sadalmi és tömegszervezeteket, valamint a munkahelyeket és a fegyveres erőket. Ugyanakkor a tervezet aláhúzza a fiata­lok felelősségét is annak érdekében, hogy a társadalom biztosította eszközöket és lehetőségeket jól használják fel saját ne­velésükben, a közösség és a maguk ja­vára. Ezt szolgálják azok a tervezett rendelkezések is, amelyek a fiatalok köz­életben való részvételének, továbbtanulá­sának, a termelőmunkába való zavartalan beilleszkedésének és a családalapítás tel­tételeinek biztosításával foglalkoznak. Fontos szerepet szán a tervezet az ifjú­ság önkormányzati szerveinek, az ifjúsá­gi szervezeteknek a fiatalok képviseleté­ben a közügyekbe történő bevonásában es érdekvédelmében. A fiatalok igényeinek kielégítését, így pl. a kulturális, sportolási, turisztikai fel­tételek javítását illetően a tervezet a reá­lis lehetőségekkel számol, de ugyan­akkor előre is mutat, tükrözi azokat a törekvéseket, amelyeket — társadalmi összefogással — el kell ér­nünk. Ez a körülmény is jelzi, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása a hatályba lépéssel csali elkezdődik és hosszú ideig tartó, folyamatos munkát igényeL NÁDOR GYÖRGY, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára Marika szeptem­berben .érült a • Lenin körúti szatcmunkás­| képző emelt szintű tagoza­l tára, női szabónak. Szülei, j testvérei zákányszékiek, Marika a tanulóévekre be­költözött a keresztmamához Hattyastelepre, s a három­napos iskola után a hét má­sodik részének gyakorlatát Mórahalmon tölti az Első Szegedi Járási Ktsz kihelye­zett részlegénél. Busszal és biciklivel jár, csípőficama miatt, a pedált nehezen ta­possa, pedig ha vasárnapon­ként haza akar jutni, 10—12 kilométert is kerekezik. Öraszünetben találkoztunk ! az iskolában. Lesütött szem­; mel ült elém, birkózott ön­magával. Félt, mint akit árulkodáson kapnak, és tart a büntetéstől. Csak amikor túljutott a nehezén, szaba­dult föl kissé: — Fiatal főnöknőm agyon­dolgoztat. Reggel 6-tól késő estig, olykor éjfélig ülök a varrógép mellett, gazdámnak kell a pénz, építkeznek. Ná­luk alszom, ezért a havi 100 forintos ösztöndíjat oda­adom, mert ebédet is kapok — bár elég soványát, van úgy, egy tai levest (Az elő­írás értelmében,/ösztöndíj és ebéd vagy helyette 6 fo­rint Jár a szakmunkásta­nulónak.) Amikor elfáradok, kiabálnak velem, összeszid­nak, pedig amit tudok, a házi munkában is segítek. Söprögetek, a i'önöknőm só­gorának gyerekét viszem az óvodába, még főzök is. Az éjszakázástól álmos vagyok, itt alszom az rákon. Tes­sék nézni a bizonyítványt, négyesem van, ötös is lehet­nék, ha tanulhatnék; a kép­ző után középiskolába sze­retnék menni. Vér Istvánné azonban elégedetlen. Pedig varrógépet is vettünk, ket­tőt, mert a régire azt mond­ta, használhatatlan. Az új­jal más is dolgozik onnan tudom, hogy eltörik benne a tű, ha lezárom, legköze­lebb felnyitva találom. A ktsz ellenőrének nem mer­tem szólni, megfenyegettek, így aztán a munkafüzetbe dicsérő véleményt írnak, A teme­tőnél bal­ra — ka­lauzol egy néni teli szatyorral Mó­rahalom főutcáján. A falu markában piros kőporos, kúptetős házra könnyen rá­találunk, csakúgy a kerítés­kapunál Vér Istvánméra, őt keressük. A szúk műhely­szobába mégis ketten kísér­nek, ott a férfiember, szim­patikus beszédű, a helyi tsz-nél asztalos. Az az érzé­sem, vigyázni jött a nyilat­kozatra. Pedig csak általá­nosságokról van szó, a var­rónő ősszel lépett be a ktsz­be, kezdőnek számít, mérsé­kelt átalanyt szabtak meg. Valójában magánvállalkozó maradt a szövetkezet elő­nyeinek biztonságérzetevei. A szomszédban már épül az új ház, most szülőknél lak­nak, délután 4—5-ig dolgoz­nak, s van egy segítség is, Palotás Marika, szófogadó, szorgalmas kislány. Nincs közvetlen buszjárata Zá­kányszékre. télidőben ott al­szik, az albérletért, étkezé­sért visszaadja ösztöndíját Délután tanul, este tévét néz, bál- a varrónő úgy gon­dolja, többet nem vállal há­romnapos tanulót. Hét vé­gére alig van munka, sok az iskola, nem éri meg a rá­pazarolt fáradságot. Fölemlítem a levelet. — Ez már sok — vált hangnemet a varrónő. — Ügy fogadtuk be, ismerő­sök kommendálták, jót tet­tem vele, és most itt a hála. Keveset sejt a szakmából. Amikor el akarom küldeni, sírva panaszkodik, maradni akar. Biztosan a szülők ak­ciója az egész, van földjük, gyümölcsösük, kell otthon a segítség — Azt mondja, keveset sejt a szakmából. Félévkor ötöst adott neki. — Biztatásul. Annak ide­jén én is örültem a jó jegy­nek, bár verejtékesen meg­dolgoztam érte. — Mi lehet a szülők akció­ja, ha két varrógépet is vettek, legutóbb teljesen újat? — A kislánynak Is jobb, ha saját gépen tanul. Sze­gény csípőficamos, nem jár szórakozni, azt hiszem, mos­tohán kezelik. A ktsz nálam nem biztosít a tanulóknak munkaeszközt. — Más nem használja Marika varrógépét? — Itt az enyém, minek üljek a másikhoz. Tehát a szülők. Ha már benne vagyunk, irány Zá­kányszék. Belvizes udvarokon slaty­tyogtunk át, sehol egy lé­lek. Az első ember, akinek bekiáltottunk a szellős kerí­tésen, Palotás Imre" volt. Pajkos szemmel mustrálga­tott, szája szélén szaftosan szűrte a szót: — Ugyan kérem, saját édeslányom. Kapja, amit kér. Egyszer jártam a gaz­dájánál, Vórné jött velem új varrógépet vásárolni, hogy ne legyen többé kifogás. Ad­dig Marika elmaradt a ház­ban krumplit pucolni. Most megbolygatják az ügyet? — vakarta komótosan tarkóját —, mi lesz a kislánnyal meg az új géppel? Hol talá­lunk másik munkaadót? — Nincs mitől tartaniók. A kislányt elhelyezik, a gé­pet hazahozhatják. — Alikor jó. Hét végén át is megyek érte, csak Mari­kának ne legyen baja. Tő­lem tanulhat holta napjáig, ha már annyira ragaszko­dik az iskolához. Marika ragaszkodik. Csak hát eddig nem mert panasz­kodni. Mindenesetre érdek­lődtem a ktsz szolgáltatás­vezetőjénél, Nagy Józsefnél is. — Vér Istvánné átalány­befizeléses tagunk, úgy tu­dom, a kislány szüleivel egyeztek meg: ott alszik, étkezik, így az ösztöndíját is visszaadja. Mi azért ponto­san elküldjük a pénzt. Kü­lön varrógépet a kihelyezett részlegnél sajnos nem biz­tosíthatunk, a tanuló csak az ottanit használhatja, amikor szabad. Köszönöm az értesítést, tüzetesen ki­vizsgálom az ügyet, garan­tálom, visszatérünk rá. ! Szeren­ROSSZ EMLÉK cséré MARAD Mariká­inak nem HOLTÁIG TANULHAT Amilyen könnyen rátalál­tunk a varrónőre, olyan nehezen tájékozódtunk a zákányi tanyákon. A dűlőkön ha­mar megszoktuk a sarkunk­ban csaholó kutyákat, bár fél szemünk rajtuk maradt kell izgulnia. Salamon Ist­ván, a 624-es szakmunkás­képző igazgatóhelyettese a bürokratikus ügyintézése­ket megszégyenítő gyorsa­sággal intézkedett: — A reformmal létreho­zott emelt tagozatokra egy nappal kevesebb gyakorlati foglalkozás jut, a diákok csak három, napot töltenek munkában. A tanműhelyek­ben még nincs baj, de a kisiparosok zsörtölődnek, a diákot muirkaerőnek tekin­tik, nem tanulónak. Velük nincs közvetlen kapcsola­tunk, csak az érdekvédelmi szervekkel avatkozhatunk be. Gyerekeinket sajnos az állami és szövetkezeti ipar nem fogadhatja valamennyi szakmában, csak azokat, akiknek munkapadot tud adni. Lányoknál a fodrász és szabó szakma telitett, a kimaradókat ott helyezzük el, ahol tudjuk. A kisiparo­solchál keveset tehetünk ta­nulóinkért, de kirívó esetek­ben határozottan fellépünk: már beszéltem a divatszabó vallalattal, a kislányt való­színűleg átveszik, szükségte­len bevárni a vizsgálatot. Marika élete — hála a pe­dagógusnak — gyorsan megváltozott. Sorsa néhány óráig együtt fordult a ri­porter tollával. Mire ezek a sorok megjelennek, az át­virrasztott éjszakákból csak sápadt, rossz emlék marad. Es még valami. Tanulság. Nikolényi Istváa

Next

/
Thumbnails
Contents