Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

SZOMBAT, 1971. FUBRUAn 13. 0 beleszólás joga Beszélgetésünk kézlegyintéssel kezdődött A textilgyári lakatos így juttatta kifejezésre véleményét amikor a megválasztandó szakszervezeti funkcionáriusról kérdeztem: „Olyan választás ez — mondta aztán —, mint Ádám házasodása a paradicsomban; X. elvtársnőt már napokkal ezelőtt függetlenítették, és elfoglalta új irodáját. Az egész csupán formaság." A lakatosnak mégsem lett igaza, mert váratlan dolog történt: a jelölt gépszomszédja felállt és új nevet terjesztett be. Megmagyarázta, hogy szerinte az jobban megfelelne a közösség képviseletére. Mintha csak a kezdő hangra várt volna a gyűlés, huszonötén szóltak a hivatalos jelölt mellett vagy ellen. A gyűlés végül átírta a teljes listát, s a jelölő bizottság választottja még a szakszervezeti tanácsba sem került! Az imént emlegetett idős lakatos utat tört hozzám a viharoe gyűlés után, s csak ennyit mondott: — „Visszavonom a legyintést, mert igazságtalan voltam." Végighallgattam jó néhány üzemi tanácskozást, szakszervezeti gyűlést ós konferenciát, a tavalyiakhoz meg az előttiekhez képest önként kínálkozik az összehasonlítás. Sőt, a változásról föltétlen szólni kell, mert izgalmas fordulót jelez az üzemekben, a napról napra együtt dolgozó kollektívákban. Bizonyítékul elég idézni a legutóbbi napok munkásfórumait. Például az olajbányászokét Jól emlékszem a küldöttközgyűlés hangulatára, a szinte vég nélkül szókimondó felszólalásokra, amelyek egyáltalán nem udvaroltak sem a vállalatvezetésnek, sem az érdekvédelmi szervezetnek. A helyes döntéseket dicsérték, ám sokkal élénkebben kikeltek az ellentmondások, az érthetetlen, bürokratikus ügyintézés, a vállalati központ presztízsszemlélete, a rossz szociális körülmények ellen. A szalámigyár műszaki konferenciáján másfajta tapasztalatra tehettem szert: a gyári vezetés a tervek Ismertetése mellett kifejezetten felszólította a százegynéhány főnyi hallgatóságot: mindenki mondja el véleményét, amely fontos lehet az üzem életében, a következő esztendő alakításában! S ezután éltek is a beleszólás jogával. Az egyik műszaki a karbantartással szemben támasztott helytelen követelményrendszert bírálta és javasolt helyette újat, egy Üzemvezető pedig saját munkaterületének átszervezését Indítványozta. Merőben más témáról vitázott tervező intézetünk kollektívája; a mérnököktechnikusok közösen bizonyították, hogy fontos osztályuk sürgős fejlesztésre szorul stb., stb. Tehét a köz tevékenységéért anyagi, erkölcsi érdekeltségükkel is számot vető munkásokban, műszakiakban, hivatalnokokban minden eddiginél nagyobb készség ébredt, hu tetszik, általában is megnőtt bennük a felelősségérzet. Érzik, szavuk ereje nagyobb, mert aktív közreműködésüket mintha Jobban igényelnék. Gyárigazgatóval is beszélgettem a beleszólás jogáról és értelméről. Szavaiból kiderült, hogy üzemük gazdasági vezetése nem véletlenül szorgalmazza a „véleménybörzéket". Nem, mert bebizonyosodott, hogy a hatékonyságot, a termelékenységet, a gazdaságosságot csak mind szélesebb információcserével érhetik el, no meg a munkások, kisebb beosztású vezetők eredeti kritikájával, amely nem tompul, hanem csiszolódik a gyári hierarchia szűrőin. Ebben az üzemben a vezetőség őszintén érdeklődik a dolgozók véleménye iránt Meggyőződtem róla: a javaslatokat rendre megvizsgáljak és erről értesítik a hozzászólót, a legértékesebb véleményeket pedig az illetékes gazdaságvezetők határidős programjukba illesztik; illetve a pártszervezet veszi gondjaiba. Sajnos, az utóbbi gyakorlattal még nem minden üzemben találkozhatunk, a rossz ellenpéldából több akad. Hányszor hallani „passzív" hallgatóságról, érdektelen gyűlésről vagy arról, hogy „az embereket úgyis csak a pénz érdekli". Lehetséges, hogy egyik üzembe csupa aktív hozzászóló, a gyárérdekért tenni akaró, a másikba meg passzív munkások jutottak? Aligha, mert az üzemi demokrácia elsősorban a vezetésen múlik, azon, hogy a politikai, gazdasági vezetők mennyire biztosítják a beleszólás jogát, s mennyire értékelik. Ahol formális gyűlést rendeznek, ott ne várják a lelkesedést, ahol a javaslatok elsüllyednek a titkárnői gyorsírófüzetekben, ott nem találhatunk érdemi hozzászólókat. Pedig a dolgozó emberek politikai energiáját hosszú távon veszni hagyni egyenlő az eredménytelenséggel. S ezért az eredménytelenségért főként és elsősorban a vezetők felelnek. Malkó István A bűnözésekről A legfőbb ügyész tájékoztatója Dr. Szénási Géza. a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze pénteken a Legfőbb Ügyészségen sajtótájékoztatón számolt be a bűnözés 1970. évi helyzetéről. A többi között elmondotta: az összbűnözés alakulásában 1965-től 1968-ig kismérvű, 1969-ben ped'g az előző évekhez képest jelentősebb csökkenés mutatkozott. 1970-ben viszont 10,5 százalékos volt az emelkedés 1969-hez képest, így az ismertté vált büntettek száma lényegében azonos az 1965-ös adattal. A krimtnálstatisztlka alakulásának okait elemezte ezután a legfőbb ügyész majd hangsúlyozta: semmi esetre sem állunk növekvő bűnözési hullámmal szemben. A bűnözés összetétele lényegében változatlan. 1970ben az ismertté vált összbűnözés több mint 55 százaléka vagyon elleni, több mint 17 százaléka közlekedési bűntett. E két bűnözési csoport alkotja az ismertté vált osszbűnözés több mint 73 százalékát. Figyelembe véve. hogv a vagyon elleni bűntettek mintegy 55 százaléka ezer forinton aluli kárt okozott s a közlekedési bűntettek 68,5 százaléka gondatlan veszélyeztetés, megállapítható, hogy a bűnözés helyzete továbbra sem ad aggodalomra okot. A közlekedési bűntettek száma következetesen emelkedő tendenciát mutat. A közlekedési bűntettek elkövetőit ugyan nem tartjuk bűnözőknek, büntetőjogi felőlősségre vonásuktól azonban nem lehet eltekinteni a jövőben sem. ahogy azt törvényeink előírják. Egy másik elgondolkoztató adat: az ittasan volánhoz ült vezetők száma öt év alatt több mint 40 százalékkal Az ittas vezetés megelőzése tehát feltétlenül szigorúbb büntetőjogi felelősségrevonást igényel! Az erőszakos és garázda jellegű bűntettek aránya és növekvő tendenciája változatlanul kiemelkedő veszélyt Jelent a közrendre és közbiztonságra — folytatta dr. Szénási Géza. — 1970-ben mintegy 18 és fél ezer ilyen bűntettel találkoztak a nyomozószervek. Az emberölések száma ugyan csökkent (az 1969. évi 237-ről 188-ra). de nagyságrendje az évek viszonylatában lényegében nem változott. A szándékos, súlyos testi sértések széma 1965 óta következetesen emelkedő tendenciát mutat. A Dunántúlon csak Pécs környékén gyakoriak e bűncselekmények viszont kiemelkedően szaporodtak Pest. Bács-Kiskun és Csongrád megyében A rablások és hivatalos személy elleni erőszakos cselekmények száma is nőtt. A népgazdaság elleni bűn. tettek száma mintegy 3 százalékkal emelkedett: ebben szerepet játszik az is. hogy az elmúlt évben mér több feljelentésre hivatott szerv törvénves kötelezettsége szerint járt el. A politikai bűneselekményekk 1 kapcsolatban rámutatott: az államellenes bűntettek aránya csökkenő tendenciájú s az összbűnözésben mindössze 0,3 százalékot tesz ki. A területi eloszlással kapcsolatban elmondotta: bár a bűnözés valamennyi megyében és a fővárosban egyaránt emelkedett, q növekedés nagyságrendje jelentős eltéréseket mutat. Baranya megyében például mindöszsze 2,4 Veszprém megyében viszont 34.1 százalékos az emelkedés. Az országos átlagot meghaladó mértékben 12 megyében, annál kisebb arányban hét megyében és a fővárosban változott a bűnözés nagyságrendje. A nagyobb ütemű növekedés különösen Veszprém, Tolna, Zala, Nógrád, Csongrád és Fejér megyében figyelemre méltó. A gyermekkorúak száma a bűnelkövetők között mintegy két százalékkal csökkent, jelentősen — mintegy 26 százalékkal — emelkedett viszont a két Balaton menti megyében, Veszprémben és Somogyban — továbbá a Velencei-tavat övező Fejér megyében. Szolnok megye ls kiemelkedő helyet foglal el a gyermekbűnözésben. A fiatalkorú bűnelkövetők vannak képviselve — mini korábban is — a betöréses lopásoknál. A fiatalkorúak bűnözési helyzetének súlyosbodására utal. hogy nőtt cselekményeik tárgyi súlya, emelkedett az erőszakos és garázda jellegű bűntettek elkövetődnek száma, s veszélyes méreteket kezd ölteni a csoportos elkövetés. Az összes bűnelkövetők mintegy 15 százaléka visszaeső volt. A büntetett előéletűek legnagyobb arányban a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni büntettek csoportjában szerepelnek. Azzal kapcsolatban, hogy a nők milyen arányban vesznek részt a bűnözésben, u legfőbb ügyész rámutatott: részesedései arányuk — a korábbi növekvő tendencia után — 1966-ban megfordult, csökkenni kezdett és mintegy 16 százalékról alig több mint 12 százalékra esett vissza. A fiatalkorú bűnelkö. vetők között a leányok aránya évről évre csökken. A fővárosban élő nőknek a bűnözésben való részvételi aránya kedvezőtlenebb az országos helyzetnél, viszont a fiatalkorú leányoknál az arány az országosnál kedvezőbben alakult Budapesten. Ez az adat cáfolni lát- k azt a véleményt, hogy a világvárosokban a fiatalkorú lányok egyre nagyobb mértékben lépnek a bűn. a züllés útjára. Az a tény viszont, hogy a fővárosban a bűnelkövetők nagyobb százaléka nő, mint országosan, azzal magyarázható, hogy a nagyvárnai élet Jóval több Szoc'alislabrlgádok a közlekedésben A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének határozatára pénteken az ÉDOSZ szákházban tartották a közlekedési szocialista brigádvezetők országos taná :skozását. A megbeszélésen csaknem 30 000 szocialista brigádtag képviseletében 300 brigádvezető találkozott a közlekedés irányítóival, a szakszervezet és a nagyvállalatok vezetőivel. Mátyási Árpád, a szakszervezet titkára tartott beszámolót. A szakma dolgozóinak 21 százalélta vesz részt a mozgalomban: 2467 brigád 28 525 tagja viseli a megtisztelő címet. A gazdasági vezetők többsége nagyra értékeli a szocialista brigádoknak a vállalati feladatok megoldásához nyújtott segítségét. száma mintegy 6 százalékkal emelkedett emelkedett. Nagyobb arányú lehetőséget kínál a nők szá• az emelkedés Veszprém, He- má bűnözésben, mint a ves. Szabolcs-Szatmár és Bu- , . . . , , , ,. ranya megyében. A fiatalka- kisvárosi vagy a falusi korúak legnagyobb arányban rülmények között. (MTI) Politikai dal- és kórusmű pályázat A KISZ ságu és a Minisztérium kongresszusa Központi BizottMűvelődésügyl a KISZ 8. alkalmából az A Z IDÉN: ifjúsági dalkultúra gazdagítása céljából közös éneklésre alkalmas politikai dalokra és ifjúsági együtteseknek szóló kórusművekre pályázatot hirdet. Pályázná lehet új, egyszólamú — kíséretes vagy kíséret nélküli — dalokkal, több szólamú és bármilyen hangszer vagy zenekari kíséretes kórusművekkel. A pályázaton résztvevő legjobb művet, a zenét és a szöveget együtt 15 000, 10 000 és 8000 forintos első-, második és harmadik díjjal jutalmazzák. Ezenkívül a zsűri további különdíjak adományozására tehet javaslatot A jeligés pályamüvek beküldési határideje 1971. április 15. Cím: Művelődésügyi Minisztérium zene- és táncművészeti főosztálya, Budapest, V., Szalay utca 10—14. (MTI) Jelentkezések a vadászati világkiállításra Pénteken együttes ülést tartott az augusztus 27-én nyíló vadászati világkiállítás tárcaközi bizottsága és főbizottsága. Az ülésen megjelent és felszólalt dr. Dlmény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a vadászati világkiállítás kormánymegbízottja tájékoztatást adott a rendezvény előkészületeiről. Megállapította: bel- és külföldön egyaránt nagy us érdeklődés a vadászati világkiállítás Iránt. Jóllehet a jelentkezési határidő április 25-én Jár le, már eddig 3S ország jelezte, hogy részt vesz a rendezvényen, amely a vadászok, horgászok, turisták, természetbarátok nagy találkozója lesz. Képernyő énekel Nikola Gjuzelev A szegedi közönségnek ismerős hang csendült fel csütörtökön késő este a televízióban: az a Nikola Gjuzelev énekelt-beszélt ekkor húsz percen át, aki három évvel ezelőtt a Dóm téri színpadon a Don Carlos Fülöp királyát játszotta el. A fiatal — most 36 éves — bolgár művész Szegeden jártakor még csak alkalmi Kétszázezer sertés! vásáro! a szegedi szalámigyár Kedvezőbb hiteipoiiUka Tegnap délelőtt a szegedi szalámigyárban adtak találkozót egymásnak a termelőszövetkezeti gazdaságok es a feldolgozó húsipar képviselői. Ott voltak a Csongrád megyei termelőszövetkezetek elnökei, a termelőszövetkezeti szövetségek, a megyei tanács, az állategészségügyi állomás, az állattenyésztési felügyelőség, illetve az Allatförgalmi és Húsipari Tröszt szakemberei. A feldolgozóipar vezetői tájékoztatták a termelőket, de ugyanakkor tájékozódtak ia az állatfelvásárlá-s helyzetéről, várható alakulásáról. A tanácskozáson tizenöten mondtak véleményt a Csongrád megyei Allatförgalmi és Húsipari Vállalat partneri kapcsolatairól, s altatóban elismeréssel szóltak a vállalat munkájáról. Lobkovich Sándor, a vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy az idén 25 százalékkal több hízottsertést, összesen 200 ezer darabot vásárolnak fél a környező gazdaságoktól. Az egyenletes húsellátás érdekében arra kérte a gazdaságok képviselőit, hogy folyamatosan adjanak sertést és szarvasmarhát. Elégedetten állapították meg a résztvevők, hogy megfelelő a szarvasmarha felvásárlási ára. Ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy a magasabb árért jobb minőséget várnak a vásárlók. Környezetünkben egyre több termelőszövetkezet és állami gazdaság épít sertéstenyésztő telepeket, így a kővetkező esztendőkben növelni tudják kínálatukat. a takarékszövetkezetekben A takarékszövetkezetek betétállománya 1970-ben meghatódta a 3 és fél milliárd forintot, s csaknem 2 milliárd forintot kölcsönöztek tagjaiknak. Az idén — a várható 800 —900 millió forintos betétnövekedéssel számolva — már 350—400 millió forinttal több kölcsönt adhatnak. A takarékszövetkezetek továbbra is az egyéb célokra le nem kötött saját alapjaikat, valamint betétállományuk 40 százalékát fordíthatják kölcsönök nyújtására — a kormány az eddigi korlátozások közül január 1-én feloldotta az áruvásárlási — hitelleveles — kölcsönök kereteit. így a takarékszövetkezetek összes kölcsönzési alapjukból annyit fordíthatnak erre a célra, amennyit igazgatóságuk indo1 koltnak tart. vendég volt a világ nagy operaszínpadjain; világszerte ismert névvé az utóbbi három esztendőben lett. S nem ok nélkül: mindenképpen a legnagyobb operaénekesek közé sorolja őt sziúvosan meleg, nagy vivőerejú hangja, valamint remek színészi képessége, amellyel különböző szerepeit megformálja. Rövidségében is sokalmondónak éreztük a róla szóló portréfilmet, hiszen nemcsak művészként idézte meg a fiatal basszistát, de nagyon szimpatikus magánemberként is. Nikola Gjuzelev egyébként ismét Szegedre látogat az idei nyáron. Mint a szabadtéri Játékok sajtótájékoztatóján már bejelentették, ő lesz a Borisz Godunovelőadás címszereplője Újabb magyarországi vendégszerepléséről bizony megemlékezhetett volna a televízió is! Miként korábbi, ittvaló (szegedi, pesti) fellépéseiről, amelyeket ugyancsak elfelejtettek megemlíteni. Az ilyesmit pedig — „tudni illik". A, L,