Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

4 Ki.DD, 1971. l'EBRWÁR 9. JÍM—A———MIÚ I III I I——R A fiatalok Szegedért visszakerülve könnyebben tudjanak lépést tartani tárdítottak — elsőként a fővá- saikkal. Valószínű, nem lenrosban, „Egyetemisták Bu- ne akadálya annak sem, Hogy az egyetemista fia- jobban, mint az, hogy ennek talemberek társadalmi mun- érdekében mozgalmat is inkát vállalnak, dicséretes dolog. Az, hogy útépítéseknél, mezőgazdaságban is segéd- dapestért" címmel. Példáju- hogy más klinikákon, kórháUexnek, olykor szükséges. De kat legelőször a Szegedi Or- zakban fekvő iskolásokat is hogy társadalmi munkaként vostudományi Egyetem hall- korrepetálnának. De a küolyan feladatokat is vállal- gatói követték, amikor élet- lönböző szakos hallgatók is nak, melyek leendő hivató- re hívták az „Egyetemisták gyűjthetnóriek tapasztalatogyakorlásához segíti Szegedért" mozgalmat. kat a népművelés területén, suk őket képzelés. Mert végül is két- ezek. Olvasva azonban hí- forgalomban, a biológusok a séges. okos és hasznos el- Lelkes és lelkesítő tervek a nyelvszakosak az idegenhogy a leendő sebész ányérzete támad az ember- téeszekben, a történészek, tenyere a legalkalmasabb nek. Szeged egyetemi város, magyar szakosok könyvtóesetleg a lapát „kezelésére", gondoskodik nemcsak orvo- rakban, különböző felméréNem arról van szó, hogy a sok, hanem tanárok, vegyé- sekben segédkezhetnének. A társadalom érdekében vég- szek, jogászok képzéséről is. jogászokat is bizonyára zetl munkától kellene meg- És még mindig nem teljes a örömmel fogadnák akár üzeóvnunk a jövő értelmiséget, kép. A szakiskolák, vallala- mekben, gyárakban, akár EUcnkezlöleg. Ok igénylik is, tok fiataljaiban is van tett- klubfoglalkozásokon hogy dolgozzanak, de a mun- rekészség. Ok kevésbé szíve- szakiskolások vagy ka tárgyát az ésszerűség sen munkálkodnának a vá- dolgozó fiatalok is megtalálalapjan kívánják megválasz- ros érdekében —• ki-ki tudá- nák a képességeiknek legtani. Valljuk be, ha ez a sa. képessége szerint? A vé is. A a már fajta társadalmi munka len- lasz nem kétséges. Szakom ne az általános, a munkát gyakorlatnak is beillő munadó, a munkát végző és a kát közösség, a társadalom is jól találnának bőségesen járna. • megfelelőbb területeket. Ezek után ide kívánkozik n Javaslat: egy névváltoztaa tanárjelöltek szintén tas, ^Az Ifjúság Szegedért" csak előnyére válna a mozgalomnak, a fiataloknak és a Felmondás nyugdíjazáskor iskolások közül A főnéhányan Tudásukat, energiájukat már eddig is foglalkoztak a szívesen fektetik be a diá- gyermekklinika betegeinek városnak ls. kok, s ezt mi sem bizonyítja tanításával, hogy az iskolába Chikán Ágnes Anyakönyvi hírek Jánosnak e* Mlhalek Gizellának Tamás AtUla, Kertész Sándornak és Vlncze Juliannának László Sándor, Illosvay Györgynek ós Józsa Enikőnek Gábor Czaíbert"" Makdolna "Sáriának "yüíg7; Szántai Istvánnak és - T.ú„H„W n.v/uti J. HUnal. r,o I. KERÜLET Házasság: Gajdos Pál ós Daday Ildikó Valéria, Gazsi-Kovács Zoltán ós Hegedűs Beatrix, Füzesi Gyula János es Németh Klára Éva, Kelemen Győző Árpád és Ferenczl Eva, Szatmári András Miklós és Józó Anna Ilona, Kecskés Tamás és Kocsis Margit Mária, dr. Kaszap Gyula és dr. Szolnoki Erzsébet. Lakatos Elemér és Hupuczl Kozá11a, Bakos László es Csizmadia Sarolta házasságot kötöttek. Születés: Váradl Antalnak és Zsolt Antal, Sándor Andrásnak és Dobai Erzsébetnek László, dr. Orosz. Balázsnak és dr. Félegyházi Klárának Balázs, Maróti Károlynak és Kovács Ilonának Zsolt, Pokornyl Jánosnak és Horváth Katalinnak Janka Johanna, Persich Kálmunnak és Szakái Erzsébetnek Gábor, Földházi Istvánnak és Soós Emmának Tibor. Horváth Józsefnek és Kiss Erzsébetnek Gyula Károly, Szanka Imrének os Dékány Annának Beáta Andrea, Turf Jánosnak és Kovács Katalinnak Zsuzsanna, Tóth Andrásnak és Szabó Annának András Tamás, Almosdl Jánosnak és Sós Annának Beáta Tündi-. Hallóssy Pálnak és Stpos Mártának Zsolt Norbert. Nagy Józsefnek és Nánul Gizellának Auguszta Erzsébet, Kocso Istvánnak és Lénárd Ilonnnak István Eduárd, Kéri Ferencnek és Ambrus Rozáliának Ildikó, Modgyes Andrásnak és Szabó Olgának Csaba. Berta Istvánnak és Csikós Annának Andrea Ildikó. Magyar Árpádnak és Zana Zsuzsannának Eva Ilona. Butfyl Istvánnak és Sánta Ilonának Tünde, Márkus Sándornak és Orbán Máriának Tímea Zsuzsanna, Fejes Antalnak és Pálfy Zsuzsannának Tímea. Daniin Jánosnak és Tátrai Zsuzsannának Mónika, Tóth Győzőnek és TOtli Zsuzsannának, Gyó ó, Bodrogi Péternek és Sisa Emmának Emma Andrea, Mikin.; Andrásnak és ZAmbo Erzsébetnek András, Bodor Lándorl Rózsa Editnek Csaba Gyula, László Antalnak és Tóth Jolánnak Antal, Harkal Péternek és Törteit Máriának Péter. Kávássy Sándornak és Bodó Erzsébetnek Zoltán. Pavisa Ignácnak és Szedő Annának István, Rittgasszer Mihálynak és C.alántai Anna Máriának Attila, Lajkó Ferencnek és Kádár-Német Rozáliának Szilvia. Csótl Imrének és Fődi Mária KataMolnar Imre. Torgylk János, Kószó Andrásáé Kálmán Piroska. Böresök István, Szabó Rezsőné Koreáik Anna, Tóth Istvánná László-Kokat Erzsébet, Csapó MJháiyné Pálovics Mária, Vétek Lajosné Majerhofer Anna Bercsényi Jozsefné Nóvák Mária Kocsis Józselné Marcika Erzsébet meghalt. II. KERÜLET Házasság: Csányl János és Hegyi Franciska Jűlia, Kovács Péter Pál és Nagy Eva. Tóth Józsel István és Farkas Irén, Nagy József István és Kovács Julianna Mária bázassugot kötöttek. Halálozás: Varga Mlhalyné Dobó Matild, Olasz Jusztina, ördögh Ferencné Bulogh Ilona megholtul. KERÜLET Házasság: Csanádi Sándor és Varga Margit. Fenyvesi János és Dobo Katalin házasságot kötöttek. Születés: Bozó Ferencnek és linnak Róbert. Técsl Sándornak Kószó Rozáliának Ildikó, Király és Bauer Erzsébetnek Erika, Sándornak és Dudás Évának Csíkos Tamásnak ós Solymosi Eva Ágnes, Gyuris Kálmánnak Erzsébetnek Mónika Krisztina, ós Gyémánt Juliannának Edit Fischer Pál Antalnak és Varga Zsuzsanna, Vida Bélának ós Magdolnának Róbert, Lengyel Simon Máriának Edit Rózsa, Zoltánnak és Magda Ilonának Budaházi Lászlónak és SzathLaura Krisztina, Aszódi János- méri Ibolyának László, Huszta nak és Mulati Annának Tünde, Antalnak és Ónozó lrennek AnMészáros Lajosnak és Tóth Kló- tal. Lovászi Imrének és Nagy rának Walter Attila. Gál Lász- Mária Zsuzsannának Margit, lónak és Csíkos Annának Lász- Nyerges Józsefnek és Majoros 16, Joó Józsefnek és Tanaczku Magdolnának Andrea Magdolna, Ilonának József. Belovai Ml- ótott János Istvánnak és Zsolhálynak és Beloval Piroskának dos Viola Máriának Zsolt AttiZsuzsanna Eva, Misán Jánosnak la. Ördög Ferencnek és Szélpál és Ludányl Erzsébetnek Erika Ilonának Klára. Mató Istvánnak Andrea, Almási Andrásnak és és Bozó Terézia Máriának IstBartsch Annamáriának Attila, ván. dr. Barna Sándornak és Nagy Lászlónak és Kiss Margit- dr. Peták Mónikának István, nak Gabriella nevű gyermekük Kocsó Sándornak és Gulyás Erszülelett. Halálozás: Balogh Mihály, Jakobely István. Ballács Béla Józsébet Máriának János gyermekük született. Haláluzás: szűcs Imre, Szabó zsefné Veréb Mária Anna. Pé- Mlhályné Csonka Franciska. Rik ter Zsuzsaima, Báló Józsefné Fexenc. Márkus József, HorvátzSmák Margit, Bakó Ferenc ki Antal, Tandari Istvánná JóLászló. szalatsy Rlchárdné An- járt Piroska. Szemesi Sándorné tony Valéria, Dobó Jőzsef, La.1- Karna Hermina. Kozma Károly, kó Antalné Kovács Julianna. Kécskeméti Istvanné Krnács ErKovács Andrásné Dani Márta. Gárdián Lajte, Szilágyi Árpád. zsébet Aranka, meghalt. Nagy Mária M. I. olvasónk több mint dolgozó, a vallalat vezetője rendes fizetett szabadság az 15 éve dolgozik jelenlegi saját belátása szerint dönt- évnek arra a szakára jár a munkahelyén Ez év má- het, hogy dolgozóját felmen- nyugdijba menő dolgozónak, jus 12-én tölti be a 60. ti-e a munkavégzés alól, vagy 7 ' , , . életévét. Munkahelyén vi- nem. Ha a felmentési időre amelyet meg munkaviszonyta .folyik arról, hogy ki a dolgozót a munkavégzés ban töltött. Legtöbb vállalat mondjon fel, a dolgozó alól a vállalat felmenti, ak- azonban régi dolgozóinak a vagy a vállalat. Vitáznak kor az erre járó illetményt felmondással egyidejűleg az arról is, hogy a felmon- is ki kell fizetnie. .. . . .. dást mikor kell kézbesíte- A nyugdíjba menő dolgo- e8esz evre Jaro flzetett szil ni. a nyugdíjkorhatár előtt, zók munkaviszonyának meg- badságot is kiadja, a felmen vagy azon a bizonyos na- szüntetési formáját a válla- tési időn felül, pon. Végül a szabadság ki- lati kollektív szerződés ha- |gy a nyugdíjba menő régi adásával kapcsolatban pe- tározza meg. Legtöbb kollek- , ' ., ., . , dig az a probléma, hogy tiv szerződés azt köti ki, dolgozók ugyeben akkor csea vállalat régi dolgozóinak hogy a nyugdíjazáskor a vál- lekszik helyesen a vullalat. mennyi szabadság jár, ha laluté a felmondás joga. Van ha a felmondást a nyugdija nyugdíjazás év közben azonban olyan munkahely is, korhatár elérése után adja történik? ahol a nyugdíjazáskor a A felmondási illetmények munkaviszony megszűnteié- at a öoigozonaK, s egyben — fizetésére vonatkozó szabá- sét közös megegyezés alap- a kollektív szerződésben bolyok aszerint különböznek ján mondják ki, és ilyenkor tosított felmentési idón túl — egymástól, hogy a vállalat, a vállalat kiadja a felmen- kjadja a dolgozó egész évre vagy a dolgozó mondja-e fel tési időt is. ... fi t szahadsáBlSt a munkaviszonyt. Ha a vál- A jogszabály szerint a fel- Jar° ílzetett szabadsagai is. lalat mond fel, akkor köte- mondást a vállalatnak írásles dolgozóját meghatározott ban kell közölnie, s abból a időre a munka végzése alól felmondás okának világosan felmenteni, és erre az időre ki kell tűnnie. Ez egyben azt felmentési illetményt fizetni, is jelenti, hogy a felmondás A felmentés ideje 15 naptól okának már meg kell lennie 30 napig terjedhet, mérté- a felmondás közlésekor. Ha két a vállalat kollektív szer- a vállalat a dolgozó munkaződése határozza meg. viszonyát nyugdíjazás miatt Ha a dolgozó mond fel, kívánja felmondással megmunkaviszonya a felmondást szüntetni, akkor a nyugdíjra idő leteltével szűnik meg. való jogosultságnak már a Erre az időre azonban a dol- felmondás időpontjában fenn gpzót felmentési idő nem il- kell állnia. Tehát az ilyen leti meg, köteles a felmon- felmondást azután kell kézdasi időt végig ledolgozni. besítení, ha a dolgozó beAmikor a nyugdíjazás előtt tölti a 60. életévét, a munkaviszonyt nem a vál- A Munka Törvénykönyvélalat mondja fel, hanem a nek rendelkezései szerint a Dr. V. M. Reridszeretet — Már nem a hotelben vagy. apukáin, hogy az ágyteritöt használd föl cipöpuco lónak! fjrmo* >}erá ''• • • I '' mlDICSOHA re. A hatalmas, fehérnek tűnő hullámgörgeteg akkor már alaposan megközelítette a szigetet. A vízről • szinte teljesen eltűntek az apró, riadt hullámok, mintha a tenger vad támadásra készítené elő óriás vállát. Ami ezután következett, minden átmenet nélkül tört rájuk. Iszonyatos zúgással ért oda a szél. a víz megvadult, dörgö hullámok vágódtak a szikláknak. s ahol nem volt ilyen akadály, házmagassagban rohantak ki a partra. Kel leroskadt a sziklára, barnulta a csodálatos háborgást, fázni kezdett, mellére tapasztotta a kezeit. Repesztő éles villám dörrent a feje fölött, visszanézett. Ábelt kereste a szemével, aztán képtelen volt megállni a lábán. Abel odarohant, az ölébe vette és biztosabb helyre futott vele. — Köszönöm — rebegte Kel. — Megmentettél. Ezért ragaszkodni fogok hozzád. Abel arra gondolt, hogy valamikor is így kezdődhetett az asszony ragaszkodasa, s elhatározta, hogy ha Ket tényleg ragaszkodni szándékozik hozzá, magával viszi a barlangjába, aztán nem engedi át a többieknek, s ha lecsitul a tornádó, rendbehozatja vele a fekhelyét. A tornádó azonban nem egykönnyen hagyta abba tombolását. A tengeren magas, porzó víztölcsér jelent meg. Imbolyogva közeledett, olykor váratlanul irányt változtatott, a szél egyre vadabbul tombolt, áz őserdő szélén nagy recshullamok cseréssel óriás fák dőltek ki. s a majdnem elérték a sziklafal tetejét. Ezekben a pillanatokban ázott hamutömeg lány. volt már a tűz, a Miniszter egy sűrű bozótban Simplexos hallgatott lapult Zsóval, Tat magához szorította Pillt és Maudot, Ely Tómba kapaszkodva nézte az elemek tombolását. Cain a barlangja nyílásában ült. belül kormos füstölgéssel égett a tüze. s az ember a késre gondolt, melyet most talán kivet a tenger rejtekhelyéből. „Nem árulja el banditatársait Zso Bank elrablója!" „A szálak külföldre vezetnek!" ,-Simplexos elvetemült anarchista!" Ezekkel a címekkel jelent meg másnap a bulvárlap, amely Zso „elrablását" világgá kürtölte. Mire a címeket a rikkancsok és álló újságárusok beleordították a nagyvárosi utcák zsivajába, a Bank-gyapjú ara tizenöt centtel emelkedett. Zso apját két televízió munkatársai keresték fel, ajánlatot tettek neki. hogy a szokásos hétezer dollár helyett hatért bocsátják rendelkezésre adásaik egy-egy óráját, sőt, ha hajlandó személyesen megjelenni a kamerák előtt, és felel a riporterek Zsóval kapcsolatos kérdéseire, teljesen díjmentesen ülhet be az erre az alkalomra díszletezett stúdióba. Zso apja hosszas vonakodás után ráállt az üzletre, a kamerák előtt részletesen elmondta vállalkozása történetét, romantikusan indult házasságát, majd a riporterekkel beszélgetve. Zso valláserkölcsi nevelését elemezgette. Ugyanakkor egy másik bulvárlap felkérte emlékiratainak elkészítésére, egy haladó filmgyár forgatókönyvet kért tőle a helyes gyermeknevelésben szerzett tapasztalatairól. Zso fotóiért óriási összegeket ajánlott fel egy milliós példányszámban megjelenő magazin. Stux pedig folytatta Simplexos kihallgatását. — Ez itt most még nem krimi, fiam — kezdte barátságosan —, de az lehet belőle, ha nem nyitod ki a pofádat. Simplexos cigarettát kert, megkérdezte, mit írnak róla a lapok, említik-e például, hogy tehetséges festőművész, s amikor Stux minderre megnyugtatóan válaszolt, azt mondta: oké! — Tehát most elmondod szépen, hol van a — Nem értetted? — De — felelt határozottan. — Tehát! Simplexos nagyjából ismerve jelenlegi hazája jogrendszerének rugalmasságát, éjszaka a cellájában elhatározta, hogy a saját érdekében kitalál néhány képtelenséget, amivel a tények kiderüléséig enyhítheti helyzetét. — A lány tudomásom szerint nem csak velem volt szoros kapcsolatban. — Hanem! — ordított rá barátságosan Stux. — A szenátus egyik tekintélyes tagjával is. — Nevezd meg! — lihegett Stux. — ö se mondta soha a nevét, csak azt hajtogatta. hogy a szenátorom, az édesem. — Nevezd meg! — ordított Stux. most már kevésbé barátságosan. — Nem mondta a nevét. — Milyen párti? — Azt hiszem, az elnök pártjához tartozik. Stux leharapott egy darabot a szivarjából, kiköpte az íróasztalára, és sétálni kezdett. — Te kire szavaztál — kérdezte félvállról. — Az elnökre, természetesen. — Oké — helyeselt szórakozottan. — De idefigyelj, Pedro. Én szeretnélek téged kihúzni a csávából, derék fiúnak tartalak, mondd csak, mért nem adod fel a piszkos társaidat, akik ebbe a buliba belevittek, —- Azok mind kimentek — mondta éjszakai elhatározásához híven Simplexos. — Kimentek! — horkant fel Stux. — Hová! Hányan! Név szerint követelem! — Keletre — mondta kissé bizonytalanul. — Keletre! — horkant fel még jobban Stux. — Igen. Keletre. Talán Kínába. Nem tudom pontosan. Kínát emlegették. — Na. sorold fel. kik voltak — lihegett Stux, és leült, ivott egy korty vizet, hátradőlt a székében. (Folytatjuk J NAPI KISLEXIKON a vízbesajtolásról Lapunkban sokszor esik szó egy érdekes eljárásról, a vízbesajtolásról. Vajon miért nyomják a föld mélyébe szivatytyúkkal több artézi kút vizét, vajon az olajbányászatban milyen szerepet játszik a vízbesujtolás? 4 Geológiai és ipari készlet? A geológusok, az olajbányászattal foglalkozó szakemberek kétféleképpen határozzák meg a föld mélyében rejlő olajkincset: az úgynevezett geológiai, illetve az ipari készlettel. Az előbbi jelenti a mérésekkel, kutatásokkal meghatározott szénhidrogén teljes mennyiségét, az utóbbi az ebből felszínre hozható készletet határozza meg. Az olajtermelési tervek készítésénél arra törekednek, hogy a megtalált szénhidrogénkincsből lehetőleg minél többet sikerüljön kibányászni, s ezért a geológiai viszonyokhoz igazodó, úgynevezett művelési technológiát dolgoznak ki. (A geológiai készletek teljes kitermelése nem lehetséges.) # Algyői módszer? Az Országos Kőolajés Gázipari Tröszt szakemberei alapos vizsgálatok után állapították meg, hogy Algyőn a felszín alatt elhelyezkedő több rétegben levő szénhidrongénkincset célszerűen, gazdaságosan a vízvisszanyomó rendszer alkalmazásával lehet kibányászni. Azaz, az olajtároló rétegek gáz-olaj határára nagy nyomassal vizet préselnek, s ezzel biztosítják a megfelelő nyomást, illetve pótolják a réteg energiaveszteségeit. A vízvisszanyomó rendszer építése a múlt esztendőkben megkezdődött, s napjainkban Algyőn egyidejűleg több termálkút vizét használják fel vízbesajtoláshoz. 1970 végér. no ponta 2400—2500 köbméter víz jutott az olajtároló rétegekbe. 4 Különleges kutak? Üjabban különleges kutakat is felhasználnak a vízvisszanyomásra. A szelektív kútnak nevezett berendezésen egyidejűleg olajat vagy gázt termelnek és vizet nyomnak vissza a tárolórétegbe.