Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

PÉNTEK, 1871. FEBRUÁR 5. 3 ünnepélyes tanfolyamzáró az öthónapos pártiskolán Tegnap délben ünnepélyes keretek között fejeződött be az öthónapos pártiskolán az oktatás, az MSZMP Csong­rád megyei Oktatási Igaz­gatósága újszegedi épületé­ben. Eitlerné Szilágyi Júlia, az oktatási igazgatóság ve­zetője megnyitó szavai után Gyóri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára kül- és bel­politikai kérdésekről tartott előadást, összegezte a nem­zetközi események kedvező és kedvezőtlen jelenségeit, rámutatott az összefüggések­re és a kilátásokra, s bel­politikai életünk időszerű feladataként a tanácsválasz­tásokra, illetve az ezzel kapcsolatos politikai fel­adatokra hívta fel a hallga­tók figyelmét. Tájékoztatóját azzal a gondolattal fejezte be. hogy az öthónapos párt­iskola elvégzése akkor ér igazán sokat, ha ez a tanu­lás, az önképzés kezdetét jelenti minden hallgatónak és ezentúl lépést tartanak a politikai élet eseményeivel, a pártoktatásban — maga­sabb szinten — a jövőben részt vesznek, s elméleti tu­dásukat a gyakorlati életben hasznosítják. Ezután Eitlerné Szilágyi Júlia szólott a hallgatókhoz. Mint mondotta: öt hónap nem nagy idő, de mind a hallgatók, mind az oktatók igyekeztek eleget tenni párt­megbízatásuknak, az ered­ményes tanulásnak, illetve oktatásnak. Olyan politikai tudással gazdagodtak a hall­gatók, amelyet jól tudnak majd gyümölcsöztetni visz­szatérve munkahelyükre, ahol pártmegbízatásaiknak az eddiginél igényesebben kell megfelelniük. Végül ki­fejezte azon reményét, hogy az öthónapos pártiskola si­kerrel keltette fel minden­kiben a politikai képzés igé­nyét és ezentúl rendszeresen bekapcsolódnak a pártokta­tásba. A hallgatók nevében Sző­ke Károly mondott köszöne­tet azért, hogy lehetővé tet­ték számukra a gyakorlati politikai munkához nélkü­lözhetetlen elméleti tudás megszerzését. Az egyéves pártiskolát végzők nevében Szilágyi István búcsúzott el attól a 63 hallgatótól, aki a megye különböző munkahe­lyeire élményekben és tu­dásban gyarapodva tér visz­sza. B. Gy. Hazaérkezett a jószolgálati küldöttség Csütörtökön hazaérkezett az a jószolgálati küldöttség, amely Púja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyet­tesének vezetésével látoga­tást tett a Líbiai Arab Köz­társaságban. az Egyesült Arab Köztársaságban, a Li­banoni Köztársaságban, az Iraki Köztársaságban, Ku­vaitban, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársasagban. a Szomáli Demokratikus Köztársaságban és a Szí­riai Arab Köztársaság­ban. A Ferihegyi repülő­téren a küldöttséget Hollai Imre külügyminiszter-he­lyettes és a Külügyminiszté­rium több vezető beosztású munkatársa fogadta. Ott volt Moustafa Ahmed Mo­ukhtar, az Egyesült Arab Köztársaság és dr. Moha­med Zakaria Ismail, a SzL riai Arab Köztársaság bu­dapesti nagykövete és Jemal I. Abdulla, az Iraki Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. Több áru V Ujabb tízezer hold Lengyelországból szabadult meg a belvíztől Szurdi István miniszter vezetésével magyar belke­reskedelmi küldöttség tartóz­kodott négynapos lengyelor­szági látogatáson. A két ország között 1971­re aláírt belkereskedelmi választékcsere-megállapodás 7 milliárd rubel értékű áru­szállítást irányoz elő, amely mintegy 37 százalékkal ma­gasabb az 1970-ben realizált forgalomnál. A magyar piac a többi között varrógépeket, kozmetikai cikkeket, textil­árukat. vodkát, népművésze­ti tárgyakat kap Lengyelor­szágból, a többi között sző­nyegek, női konfekció, ház­tartási cikkek, játékok, em­léktárgyak ellenében. Az árvízvédelmi készült­séggel őrzött Tisza menti mellékfolyókon folytatódott az apadás. Ennek megfelelő­en csütörtökön a Tárnánál megszüntették az árvízvé­delmi készültséget, és való­színűleg néhány nap múlva a Zagyva torkolata és a Hortobágy—Berettyó mellől is visszavonhatják a ké­szültség erőit. A Bodrog apad a leglassabban. To­vábbra is elsőfokú készült­ség vigyázza a folyót. A mérséklődő csapadék és' a hűvösebb időjárás kedve­zett a belvizek lecsapolásán dolgozó vízügyi erőknek újabb vízutánpótlás. Az Tovább fejlődik az orvosegyetem Rektori tájékoztató Az orvostudományi egye­tem működési szabályzata előírja, hogy a rektor éven­te köteles az oktatókat tá­jékoztatni az egyetem egész tevékenységéről, munkájáról. Ez az oktatói értekezlet, amelynek javaslattevő joga és feladata is volt, a Szemé­szeti Klinika tantermében tegnap, csütörtökön délután ült össze. Beszámolót dr. Tóth Károly rektor mon­dott. Az első ízben összeült tá­jékoztató értekezlet jelentő­ségét méltatva a beszámoló rámutatott, hogy a tanács­kozás az egyetemi demokrá­cia kiszélesítésének egyik igen fontos eszköze. Áttekintve az egyetem munkájának fontos területe­it. a tájékoztató egyebek közt a munkás-paraszt fia­talok helyzetével foglalko­zott. Mint az ország min­den orvostudományi egyete­mén. a szegedin is csökkent az elmúlt években a mun­kás-paraszt származású fia­talok aránya, de ez a csök­kenés kevesebb, mint a töb­bi egyetemen. A fokozottabb foglalkozás ettől függetlenül természetesen Szegeden is indokolt. Különösen ha szá­mításba vesszük, hogy fizi­kai dolgozók gyermekei, mi­után befejezték az egyete­met, elenyésző számban maradnak oktatóként, al­kalmazottként § tanszéke­ken, az intézetekben. Ez ar­ra mutat, hogy a káder­utánpótlási munka nem eléggé tervszerű és nem eléggé következetes. Viszonylag magas az úgy­nevezett átmenetileg lemor­zsolódott hallgatók száma: évenként 19,7 százalék. A fizikai dolgozók gyerekeinek lemorzsolódása ennél keve­sebb: 11.3 százalékos. A véglegesen kimaradtak szá­ma viszont kicsi, mindösz­sze 3 százalék. Ezzel kap­csolatban a beszámoló han­goztatta, hogv egyrészt kí­vánatos lenne a felvételik közben alkalmassági vizsgá­lati módszerek bevezetése, másrészt az első két évben törekedni kell arra. hogy az alkalmatlanok ne folytassák tanulmányaikat. A beszámoló ismertetve * következő ötéves terv célki­tűzéseit, rámutatott, hogy a legnagyobb mértékben indo­kolt az egyetem fokozatos továbbfejlesztése, hiszen az elmúlt ötesztendős tervidő­szakban 1600 hallgató okta­tását, évente 30 ezer fekvő­beteg gyógyítását és 11 köz­ség járóbeteg szakrendelését látta el az egyetem. Az új tervek sokmilliós értékű építkezéseket, felújításokat tartalmaznak. Ezek közül se legnagyobb beruházás két­ségtelenül az ideg- és elme­gyógyászati klinika és a II. sz. sebészeti klinika épület­tömbje. Az új épület, amely­ben 331 betegágy fér el, 131 millió forin"ta kerül és a két év múlva megkezdett építkezés IÖ06-ra fejezöcfok bei, utóbbi 24 órában ismét csak­nem 10 ezer holdnyi terület­ről sikerült eltávolítani a belvizet, de meg jelenleg is víz borít 191 ezer holdnyi területet. A meteorológiai állomá­sok jelzései szerint csütörtö­kön délután Kecskemét volt az ország leghidegebb pont­ja, ahol mínusz 1 fokot mér­tek. Az ország többi városá­ban a hőmérséklet megha­ladta a fagypontot. A fővá­rosban szinte tavaszias han­gulatot árasztott a több órás, derült napsütés. A péntekre várható idő­járás hűvösebbet, s viharos erejű széllökéseket ígér. Elő­fordulhat még kisebb hava­zás. hófúvás is. A távolabbi kilátások valamivel kedve­zőbbek. Az éjszakai fagy ugyan erősödik, de számíta­ni lehet arra is, hogy a fel­melegedés általában eléri a plusz öt fokot. Az ország te­rületének legfeljebb 20 szá­zalékán várható kisebb csa­padék. BETEG. A Nagykörút ostorlámpái alá a rendőrségnél fordulok be. Csöndes, nyugalmas az este, átellenben suhogó ár­nyékként busz kanyarog a pályaudvarra. Szemben, a sarokról kései darvadozókat. mögöttem a szolgálatos rendőr lépteit hallom. A cég­tábla alatti lépcsőkön indu­lok fölfelé: éjszakai orvosi ügyelet. Itt, a vá­róterem­ben meg­nyugszik, békésen üldögél, mint a par­tot ért hajótörött. Az asszisz­tensnő kérdően néz rám: „Jó kis firma lehetek — gondolja —, idebújok józa­nodni, szunyókálni". Az éj­szakai orvosok allergiásak a botcsinálta betegre, a hívat­lan látogatóra, A bortól oer­zenkedő becsület bolondit, a Búbos előtt csattan a pofon, közel az ügyelet, s a kaka­soskodók követelőzően zör­getnek igazoló látleletekért. Persze ha pénzért adnák, ha illetékbélyeg kellene rá, mint annyi más dokumen­tumra, sokan meggondolnák. Aztán a telefonoktól is tar­tanak. Hallottam hírét az újszegedi „bárónőnek", aki ájult hangon hallózik be az ügyeletre, s a hanyatthomlok kirohanó doktornak kényel­mes hintaszékből kíván jó utat — visszafelé. A tele­fontrükkök ízetlenségeinek olykor drágább az ára, sür­gős betegek maradnak ellá­tatlanul. Középkorú, sovány férfi sántikál mellém, gépkocsi­vezető. „Megpattant valami a combomban — tapogatja hátul s már délben fájni kezdett, most kibírhatatlan. Holnap meg dolgozni kelle­ne." Behívják, besántikál. Az éjszakai ügyeletre nem­csak sürgős esetekben jön­nek. A délutáni körzeti ren­delők zsúfoltak, a páciensek bevárják az estét, de gyak­ran előfordul, hogy recepte­ket mutatnak, ellenőriztet­nek: vajon jót írtak fel? A ráérős beteg bizalmatlan. Időközbén kibiceg a gépko­csivezetőm, „nagyfröccsöt" kapott a lábába, kész a pa­pír. Hogy dolgozhat-e, reg­gel kiderül. A mozgó-ügyeletes őrjá­ratra indul. Az ablakból még látom kopott Warszawáját, amint fáradtan fölbúg a motorja, fél lámpaszemét kiszúrták, mutáló hangon farol a körútra. Bekopogta­tok a rendelőbe. AZ ORVOS. MŰSZAK. Hivatalo­san nem számít rendelés­Gyógyszerészavatás Somogyi Károlyrté fölvétele A Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerésztudomá­nyi karának 68 volt hallgatóját avatták tegnap, csütörtö­kön gyógyszerésszé az egyetemek Dugonics téri aulájában. Ünnepi beszédet dr. Kedvessy György egyetemi tanár, dé­kán mondott. Ugyancsak a nyilvános tanácsülésen avatták gyógyszereszdoktorra Rotsy József pécsi szakfelügyelő gsogysiereazi nek. Az orvos lepihenhet. Gyakorlatilag azonban mű­szakot teljesít, 12 órásat. Es­te 7-től reggel 7-ig, vasár­nap és munkaszüneti napo­kon az egész város (és GVálarét) egyetlen biztosi­téka. Mint törpe óriásszív az éjszakában, mely száz­harmincezer ércsatorna szi­vattyútelepe. Tavaly az első félévben 10 ezer 871 alka­lommal teljesített orvosi szolgálatot, a második fél­évben valamivel ritkábban, 7 ezer 519-szer kereste járó­beteg vagy hívták ki lakás­ra. összehasonlításul: Üjpest 80 ezer lakosa 1967-ben fél év alatt 2 ezer 605 alka­lommal vette igénybe az éj­szakai-ünnepnapi ügyeletet. Szeged orvosi ellátottságát országos adatok tükrében igen jónak mondják. Mégis ketleném, elvállal­hat 130 ezer embert egyet­len ügyelet felelősséggel. Je­lenleg 38 orvosi körzet van a városban, a norma szerint kilencre jutna egy ügyelet. Vagyis négy hiányzik. S ha fölbecsüljük az arányokat, Gyálaréttől Tarjánig — az estére elhaló közlekedést; hogy a Párizsi körúton két 'orvos teljesít szolgálatot, az egyik rendszerint úton van; URH-összeköttetésük nincs; a gépkocsit is nappalról el­használtan kapják kölcsön­be; hogy vasárnapokon hemzsegnek a váróteremben — ez az ébrenlét erőtlen, 'komolytalan, kevés. Nehezen érthető szempon­tok: még 1964-ben az első kerületi tanács hatáskörébe utalták, áthárítva a fenntar­tás, üzemeltetés, karbantar­tás, szervezés, fejlesztés min­den gondját egyetlen gazda Lffíleres háztartasára. Pusz­tán mert helyisége az első kerületben van. Gombhoz szabták-varrták az egész ka­bátot. Udvaria­san fogad, hellyel kí­nál. Szi­kár, középtermetű fiatalem­ber, nyakában a fülhallgató, sápadt arcán a hivatás szi­gora, figyelme1. Elmondja, a szegedi egyetemen végzett, másfél évet a bajai kórház­ban töltött, s a kórbonctani intézetbe jött vissza. Foglal­kozását tekintve nem gya­korlati orvos. A praktizálók csak elvétve vállalnak éj­szakázást, a roppant terület őrhelyén száz forint sovány zsebpénz. A néhányszori ügyelet jobbára fiatal ku­tatókat segít ki, akiknek gyakorlatot is jelent, nem szakadnak el a betegtől, a gyógyítástól. Szemben az asszisztensnő bólogat. Rossz vicceket em­leget .föl a sosevolt petöíi­telepi családról, ahol a hí­vásra autón induló, gyalog érkező orvosnak már sötét ablakból üzent ki a ház asszonya: gyermeke szeren­csére elaludt, esze ágában sincs felkölteni, jó éjszakát. Persze meg lehet érteni, jobb félni mint megijedni. A sztori folytatása: mire az orvos visszatért az ügyeletre, már várta az újabb cím, megint a Petöfitelepre. Ilyenkor idézik cifrábban a hiányzó URH-készüléket. A hordozható EKG-ról nem is beszélnek, pedig ténylegesen van, feltalálták, csak éppen a körzeti rendelőkből is hiányzik. Az ügyelet raktára szek • rényekben zsúfolódik. A spe­ciális, sürgős beavatkozás igényelte halomnyi kötszer­rel, gyógy- és vegyszerek­kel. A helyiség nappal kör­zeti rendelő, estére összepa­kolnak, feltakarítanak, szel­lőztetnek. Jön a váltás. Kopogtatnak. Idős néni csoszogna befelé, az orvos átkísér a szomszédos szobá­ba. Nem maradok soká egyedül, a körjáratos nyitja rám az ajtót. Beadta az előírt injekciókat, szusszan egyet, kifújja magát. Zsebé­ben az üj címlista. Nem pa­naszkodik. szereti a kollektí­vát, az éjszakázok önkéntes társulását. Körzeti orvos, más mellékese nem akadt, ezért vállalta. Persze fárasz­tó neki is, reggel várják a napi betegek, de havonta 3 —4 estét azért kibír vala­hogy. Inkább a gépkocsive­zető méltatlankodik a lestra­pált kocsiért, az elmaradozó szervizekért, az éjszakák­ünnepek árában csurranó fillérekért. Azt hiszem, igaza van. Helyét nem irigylik, most mondott föl az elődje. Vajon mi történne, ha az orvosok is fölmondanának? Ha csak egyetlen estére, va­sárnapra nem lenne ügyele­tes, aki a műszakot vállalja? Nikolényi István

Next

/
Thumbnails
Contents