Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

SZOMBAT, 1971. FEBRUÁR 27. •••SMBHBannüaaBaanai s ROTWtt ii A véradó mozgalom szép eredményei Hazánk lakói az elmúlt százaléka ma már „visszate­évben három és félszer any- rő" donor, nyi vért juttattak a rászoru- Az évről évre megújuló lóknak, mint öt. évvel ez- emberbaráti mozgalom lé­előtt. Az utóbbi fél évtized- nyegében a kórházak, egész­ben összegyűjtött vér több ségügyi Intézmények teljes mint felét minden ellen- vérszükségletét biztosítja, szolgáltatás nélkül adták — Felhívták azonban a figyel ­hangsúlyozta dr. Soóky Lász- met arra, hogy a kővetkező ló főtitkárhelyettes, a Ma- évek fontos feladata lesz a gvar Vöröskereszt pénteki véradás szervezésének „kor­országos enökségi ülésén, szerűsítése",' elsősorban az amelyen a véradás elmúlt úgynevezett behívásos vér­ötévi tapasztalatait, s a so- adó mozgalom elterjesztése ronlevő tennivalóikat tár- azok táborának kialakítása, gyúlták meg. akik szükség esetén azonnal A közelmúltban végzett, mozgósíthatók Véradásra. Ez több megyére kiterjedő fel- íöleg a kórházak különleges mérések azt bizonyítják, és sürgős vérigényeinek blz­hogy a mozgalomban elöl- tosítására. a ritka vércso­iiírnak a fiatalok: a felalán- í»rtú betegek jobb ellátásá­lott vérmennyiség több mint ra Irányul. A termelő üze­egyharmuda a 18—25 év kö- mek és az egészségügyi in­zötti korosztálytól szárma- tézmények között szerte az zik. A véradás aktív munká- országban mái- az előző sai a fegyveres testületek években is létrejött néhány tagjai is. akik a vérmennvi- 'lyen életmfentó „vérszerző­ség 18 százalékát adják. Fog- dés". lalkozásukat tekintve a do- Az országos megbecsülés norok majdnem fele üzemi jeleként a Vöröskereszt év­riolgozó, s jelentősen emelke- rő] évre kitüntetésben ré­dett a mezőgazdasági raun- szesíti a donorok törzsgárdá­kasok részveteli aránya ls. ... .„„..,. .„„„,„ amely ma már meghaladja Janak tag-iait= tavaly PeldáuI a 18 százalékot, örvendetes. 3219-én nyerték el a „Kivá­hogy az összes véradók 66 ló véradó" címet. Több min! 7 millió múzeuiiiláionató Több mint hétmillió láto­gatója volt az elmúlt eszten­dőben a hazánk 183 múzeu­mában megrendezett mint­egy másfél ezer kiállításnak Az igények és lehetőségek komprom' sszuma A Tiszatáj új. márciusi A Tiszatái új számáról désügyi Minisztérium múze­umi főosztályának helyettes vezetője. Az elmúlt évi eredményeket ismertetve hangsúlyozta, hogy 1969-hez képest ismét mintegy 350 ezerrel gyarapodott a múze­lyi másfél ezer kiállításból 955 új rendezésű volt. A tárlatvezetések ls elér­ték a 44 ezret, és ugyanezen Idő alatt 235 000 egyedi rázni az olvasonak. Igaz vi­szont. hogy a zárórés:', a hídépítők és Járó Bálint összeütközése az ábrázolás intenzitásában méltó a kez­dethez, a temetés hátbor­zongató jelenetéhez. A kis­re"énv legjobb legizgalma­sabb részlet" « kezdet es a 1 ,. az indítás és a befejt­zés, Egyenetlen színvonalú re­gény tehát a Jégzajlás. El­fogadható-e még a szerkesz­tés kompromisszuma? Azt hiszem, a regény annak a kesek. A kompromisszum-.- így: ezzel az ellenkezéssel kompromisszumnak az alsó ról van szó. Arról, hogy a tanulmányozza az olvasó a határa, amely egy folyóirat Tiszatáj is — mint gondo- kisregénynek azokat az ol- számára lom. minden vidéki folyó- dalait, amelyek a fiatal ta­irat — legkevésbé a szépiro- nár, Járó Bálint és a pap qalmi anyagban válogathat feleségének kezdődő szerel­- jelentette be péntek dél- szum,a hagyományosan szin­előtti .sajtótájékoztatóján a v°n» ^SfT ' T* Magyar Nemzeti Múzeum- i amilyen például « mai szio­, „ .. „ . „ vák írók műveinek terje­ban Vero Gábor, a Muvelo- | delmében sem jelentéktelen _______ összeállítása, főképpen egy új kezdeményezés megindi- tás előlegezett Kiderül. a tása és Végh Antalnak eb- temetés nem sokkal u 'él­ben a ^számban befejezett szabadulás után játszódik, s regénye miatt ajánlható uz hogy megelőzi egyrészt ég) olvasó figyelmébe. Nem eléggé elnagyoltan bentuta­míntha a regény szenzáció tott szerelmi história, mas­lenne a mai irodalomban, részt egy ugyancsak elna­inkább talán azért. mert gyoltan ábrázolt ellenállási umlátogatók száma, a tava- , közlésének tanulságai érdé- történet. Nem történhetett megengedhető. Alapvető ebben a dologban, hogy a Jégzajlás tulajdon­képpen bizonyos értelemben tárggyal gyarapodtak múze- , alig lévén miből válogatni, mét. Illetőleg a németekkel történelmi regény, olyan kor­umaink gyűjteményei. A leglátogatottabb a Hadtörté­nelmi Múzeum volt, egy esztendő alatt 537 ezren néz­ték meg kiállításait. A leg­sikeresebb Időszaki kiállítás­nak a „25 éves, a szabad Magyarország" című tárlat bizonyult, amely,re 170 ez­ren voltak kíváncsiak. szembeni embrionális forrná- szak olyan eseményeiről szól. jú és értékű ellenállást be- amelyekről mar nagyon so­Az író ezeknek a kan írtak. Az anyagnak ez s emiatt igényei és lehetősé gei között nyilvánvalóan bl zon.vos kopmromisszumokra mutatják kényszerül. Ez a helyzet részleteknek a kidolgozását Végh Antal i-egényével, a elnagyolta: Innen az ellen­Jégzajlással ls. Közlése kezés. S onnan, hogy mind- kőzhet ha a szépirodalmi az ismerössége viszont ma­fától értetődően nem jelent­tItaztak a fák Ki ne látta volna már, került az első nagyarányú hogy egy építkezés magkez- faátültetésre. Megérte. Azt dése előtt emberek érkéz- hiszem, dicséretet érdemel a nek. Fejszékkel, fűrészekkel tanács, csakúgy, mint a felfegyverkezve, hogy gyö- Városgazdálkodási Vállalat, nyörű, nagy fákat irtsanak melynek dolgozói kiválóan, ki, tüntessenek el, helyet gondosan végezték el ezt a 'kompromisszum eredménye, ezt különféle variációkban A kérdés nz, elfogadható-e sokan megírták már néhá­ez a megoldás, nerfi jár-e az nygn jobban is. beleértve a igények olyan fokú leszáll .cselekmény középpont iában s/envesebbek a szerkesztés­lításával, amely a közlést az álló hídépítést is. Felületes nek azok a kompromlsszu­olvasók számára érdektelen- egyebek közt annak bemuta- mai. ha már úgy is komp­né és hiábavalóvá teszi? tása, hogy a falu lakossága romisszumot kell kötni. Előbb azonban a folyóirat miért épn-n Járó Bálintot, a amelyekben az igények és a új kezdeményezéséről. A húszegynéhány éves tanárt lehetőségek egyeztetése mai márciusi szám — kissé ész- választja ki a hídépítés ve­revétlenül, külön bejelentés bőjének Az író nem vette sorozatot Indít: , . . _ * , .,,„ számba, hogy ezt külön kell indokolni-magya­teramtve az új építmények­nek. Mindeddig valahogy úgy voltunk az ilyen fairtás­sal, hogy szükséges rossz, nem lehet mást tenni. Vagy mégis? Hiszen nem keü feltétlen nül kiirtani a fákat. Európa jó néhány országában, ós egy ideje Budapesten In­kább áttelepítik őket. Üj helyre. Ez tartént a napok­ban a József Attila sugárul és a Nagykörút keresztező­désében ts, az ott készülő útkorrekció előkészületeként. Összesen 58 fa vándorolt át új helyére, közülük 11 nagy platán. Az utóbblak átlag 5 tonnát nyomtak. Bizony, az autódaru is sokszor bille­gett a teher alatt. A távol­ság sem volt kicsi, amelyet a fáiknak meg kellett tenni: 70—200 méternyire került jó néhány eredeti helyétől. Bizonyára mindenki örül annak, hogy ezeket a szép fákat nem kellett elpusztíta­ni. De az öröm mellett óha­tatlanul felvetődik a kérdés: megérte-e? Mert nem ép­pen olcsó mulatság az ilyes­mi. Hiszen darabonként 900 —8000 forint között van az „utaztatás" költsége. Ám a fák áthelyezése szinte elve­szik az útkorrekció összes költségében. Annak alig több, mint huszadrésze. És manapság mér megengedhet ennyit magának a város. A városkép és lakóinak jó közérzete érdekében. Mert új fákat ültetni ugyan ol­csóbb lenne. Csakhogy a csemetékből évtized múltán lesz fa. A külföld és Budapest után tehát Szegeden is sor nagy szakértelmet és külön­leges óvatosságot kívánó munkát. Remélhetőleg az ez­után következő építkezések­nél is hasonló gyakorlatot követ majd a tanács, hogy az értékes, régi fákat meg­mentse a város lakóinak. SZ. I. neikül — összefoglaló írásokban, esi­székben mutatja be a sze­gedi írókat. A sorozat gon­dolatát melegen helyeseljük; megérett rá az idő. Van mit értékelni, elemezni. amint mondani szokták, helyére rakni. A mai szegedi iro­Lakásszövetkezetek versenye A Lakásszövetkezetek .irányításéra, értékelésére a Csongrád megyei Választmá- választmány tagjaiból há­nya tegnap ülést tartott. A romtagú bizottság alakul. Az jelenlevők megvitatták a eredményeket a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárság szövetkezeti bizottsága bírál­1971. évi feladatait, majd a ja el. SZÖVOSZ kongresszusa tisz- Az ülés szavazással zárult, teleiére megfogalmazott ver- A választmány új elnökévé senyíelhívást. Ezt a versenyt ördögh Lászlót választot­a kezdeményező szegedi Kossuth-lakásszövetkezet sze­retné országos méretűvé fej ­' leszteni. Javasolják a felté­telek között, hogy a ver­senyzők takarékoskodjanak az üzemeltetési és fenntartá­si költségekkel, társadalmi munkájukkal gazdagítsák szövetkezetüket. A verseny­ben való részvétel feltétele még a közgyűlések rendsze­res látogatása, közös rendez­vények szervezése, valamint klubok létrehozása a tagok gyermekeinek. A verseny Kulturális együttműködés Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban ünnepélyes keretek között aláírták az iióló magyar HPHPÜ —csehszlovák kulturális és I dalom reprezentánsai mö­tudományos együttműködési | Rött legalább egy évtized al­munkatervet. Az okmányt j kotrői múlt áll érdekes mű­vekkel és néhány kiemelke­dő teljesít ménnyel. Az érté­kelésre, elemzésre nyilván­valóan a Tiszatáj a legille­tékesebb és a legiobb fó­rum. A feladatvállalás tehát telitalálat. Reméljük, maguk az írókat bemutató összefog­laló esszék is jól megfelel­nek majd feladatuknak. Az első tanulmány Havasi Zol­tán írása Mocsár Gáborról, alapos-gondos értékelés, az író sokrétű és sokágú mun­kásságának tartalmas átte­kintése. Visszatérve Végh Antali két folytatásban közölt és a márciusi számban befejezett kisregényére, olyan monu­mentális drámaiságú jele­nettel kezdődik, mintha Mó­ricz írta volna, Temetésen vagyunk, nem is egy, ha­nem két halott fekszik ki­terítve. Megérkezik a pap, megkezdődik a szertartás, s egyszer csak a pap fiatal felesége, aki később érke­zett, zokogva átöleli az egyik koporsót... A folytatás azonban saj­nos, elsorvaszt ja azt a drá­mát. amit ez a rikító Indf meg mű a tényleges mából. a jelenből meríti témáját és tárgyát. Éppen ezért rokon­problematikára vonatkozik Itt legalábbis az újatmon­dás érthetően nincs korlá­tok közé szorítva Ökrös László magyar részről dr. Gosztonyi János művelődésügyi minisz­terhelyettes, csehszlovák rész­ről dr. Pavol Koyg, a szlo­vák művelődésügyi miniszter első helyettese látta el kéz­jegyével. Az új munkaterv további lehetőségekkel bővíti az eddig is eredményes kul­turális, oktatási és tudomá­nyos együttműködést. Bevonuló fiatalok köszöntése Szegeden Tegnap, pénteken Szeged- rancsnokság képviseletében röl, Csongi'ád megyéből vo- Pereznyák Sándor főtiszt nultak be sorköteles fiat a- üdvözölte a bevonultakat és lok. A bevonulókat Szege- a jcatonai kötelességteljesí­den, a Szabadság filmszín- tés jelentőségéről beszélt. A házban a megyei kiegészítő szülők nevében Fórián La­parancsnokság képviselői jos mondott köszöntőt, kér­fogadták. Az isméiéit orvo- ve a fiúkat, hogy beesület­si vizsgálat után ünnepélye- tel teljesítsék a haza irán­sen búcsúztatták a bevonul- ti kötelességüket. A sorköte­takat, a szülők, hozzátarto- lesek nevében Merx Péter zók, ismerősök jelenlétében. Köszöntötte a bevonulta­kat a megyei és a városi párt- és állami szervek, a megyei KISZ-bizottság kép­viselője. A kiegészítő pa­ígérte meg. hogy helytáll­nak a hadseregben. Ezután a bevonultak fe­gyelmezetten elindultak ka­tonai állomáshelyükre. Napközihelyzet az L kerUletben A szegedi I. kerületi ta­nács tegnap, pénteken tar­tott ülésén megvitatta a kerület iskoláinak és óvo­dáinak napközi otthonos el­látásáról és a gyerekek nyá­ri táborozási lehetőségeiről megemlékeztek Csapó Ml­hályné tanácstag haláláról, aki 18 éven át vett részt a tanács munkájában. Befeje­zésül Korek Józsefné dr„ vb-elnök a kerülfti tanács 16 évi történetéről beszélt. A házőrző gólya Szentesen, a Rákóczi utcában. Takács BaUnték náz­Őrző gólyát tartanak A jólfejlett madár 1969 tavaszán esett ki a fészekből Takácsék kertjében A gyerekek fel­nevelték, magukhoz szoktatták. Repülni is megtanult, ősszel utrakeít, de néhány nap múlva újból visszatért Azóta sem vált meg a háztól, amelynek tetejére a párt­fogó család külön fészket épített. Ebben tartózkodik nap­pal a gólya, vagy sétál a kertben, az. utcán, és néha messzebbre is elrepül, de ^jszakura mindig visszatér szál­lására. egy színbe. Ha rossz idő közeleg előre megérzi. Ilyenkor elhagyja a fészket és visszavonul lakásába, a színbe. Jó házőrző, mert az idegeneket nem kedveli. Ami­kor vendégek érkeznek hangosan kelepel és még rájuk is támad Takácseknak háziállatává vált a hűséges madár Imre István kiállítása Legutóbb 1958-ban talál- szór és legáltalánosabban a kozolt Imre István Kossuth- világ nyomasztó hatásairól, díjas festőművész alkotásai- szörnyűségeiről, háborúiról val a szegedi közönség, és atombombáiról, az ember Ujabb műveinek tárlata félelméről beszélnek, nem tegnap délután nyílt meg — is egészen alaptalanul. Im­D. Fehér Zsuzsa művészet- re István képeinek másféle történész bevezető szavai világa azonban mégsem va után — a Képcsarnok Ká­rász utcai boltjában. Hat­lami mesterkélt és kitalált idillt hordoz, hanem a világ vanöt képet mutat be ez a természetes szépségeit ének­gondosan összeállított-rende­zett tárlat, mind a művész ismert műfajában, akvarell­ben készítve. Szép és meg­hitt kiállítás ez. a napsütöt­te jugoszláv tengerpartot, a Balaton szépségeit az em­beri munka, természetalakí­tó erejét hirdető képek de­koratív színvilágukkal, sa­játos lírai hangulatukkal, az emberi élet és a világ szép­ségéről beszélnek ­K)ssé szokatlan hang ez. Mostanában a festők is, akárcsak a művészet többi ágának képviselői, legtőbb­li. Ebben a festészetben — a dolog természete szerint — kiemelkedő szerepet kap­nak a részletek, a másutt talán mellékesnek és jelen­téktelennek látszó epizódok: egy olaszos hangulatú tér szökőkútjának szép vonalai, egv öreg cserépkályha díszes csempéi, egy hatalmas fűzfa lehajló ágai Imre István festészetének erejét bizo­nyítja, hogy ezekből a rész­letekből-eptzódokból a lé­nyeget tudja felépíteni, egy egész világot képes így be­mutatni. szóló beszámolót. A tanács majd a jövendő feladatokat helyesléssel fogadta azt a kezdeményezést, hogy az is­kolákat még otthonosabbá igyekeznek tenni a tanulók számára. Napközis klubok­Ital, a foglalkozások változa­tosabbá tételével kísérletez­nek. Erre a célra a terme­ket is megfelelően kell majd berendezni. Sok gon­dot okoz az. hogy egyre többen kérnek napköíit és így az étkeztetés csak nehe­zen oldható meg. A tanács emellett még megvitatta az építési- és sorolta. Mindenekelőtt azt, hogy a tanácsnak segítenie keli a választások előkészí­tését. A vitában felszólaltak. Il­letve interpelláltak: Becfe Sándor. Hörömpö József, Ótott Béla, Pálfalvi István, Sirián Gábor, Szigeti János, Oltvai Ferenc, Tóth Ferenc, Nitsinger Gyula. Balázs Ti­bor, Krasznai László, Szi­geti János, Csikós Rudolf, Nyilasi Péter. Dóra Antalné és Nagy Mihály. Az .ülésen közlekedési állandó bizottság dr• Waldmann József elnö­beszámolóját is. Az ülésen költ. Uj szakbolt nyílt Tegnap, pénteken délelőtt lettel egészítette ki, s több új bolt nyílt Szegeden, a millió forintos árukészleté­Horváth Mihály utcában, a vei várja a vásárlókat. A MEK zöldség-gyümölcs csar- kisállattenyésztési eszközö­noka mellett A korszerű, íz kön kívül kertészeti kisge­lésesen berendezett új vető- peket, állati tápokat, kon­mag és mezőgazdasági kis centrátumokat, takarmány­gépboltban gazdag áruvá- kiegészítőket sőt öntözési. 1 asztok fogadja a vásarlókat. _ . . . , , . ' Az újjászervezett MEK T * széles kiterjedésű üzletháló- felszereléseiket, lakásdíszítő, zatát most a belvárosban ez- továbbá virágtermesztés! zel a mezőgazdasági szaküz- cikkeket árusítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents