Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

« SZOMBAT, 1971. FEBRUÁR 27. m A művelődésügyi miniszterhelyettes külkereskedelmünk tanácskozása Szegeden A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének első három évében 41 százalékkal —eves átlagban 12 százalékkal — növekedett külkereskedelmi forgalmunk, s ezzel tovább fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban — mondotta Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese pénteken tartott tájékoztatójában. Részletesen ismertette a szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú szerződéseket, . amelyről a külkereskedelmi miniszter a Minisztertanács legutóbbi ülésén számolt be. Ezzel összefüggésben Baczoni Jenő tájékoztatót adott a külkereskedelem 1970. évi tervteljesítéséről, valamint az 1971. évi várható piaci tendenciákról is. Látogatást tett a szegedi József Attila Tudományegyetemen dr. Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter első helyettese — dr. Király Tibor főosztályvezető, dr. Kanszler Gyula főosztályvezető és dr. Bolla Kálmán osztályvezető kíséretében. Dr. Polinszky Károlyt a baráti beszélgetésen dr. Márta Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a tudományegyetem rektora, dr. Papp Ignác, az MSZMP tudományegyetemi bizottságának titkára, dr. Serfőző Lajos és dr. Csákány Béla tudományos rektorhelyettes fogadta. A művelődésügyi miniszterhelyettest — aki két napot tartózkodott Szegeden — a megyei pártbizottságon fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A tanácskozáson — amelyen á IV. ötéves terv Csongrád megyét érintő fejlesztésének kérdéseiről volt szó — a minisztériumi szakembereken kívül i ott voltak a megyei és a Szeged városi kulturális kérdésekkel foglalkozó párt- és állami vezetők is. Több figyelmet a dolgozó emberre Á MEDOSZ vezetőségválasztó küldöttértekezlete Tegnap Hódmezővásárhelyen, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban tartották meg a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók megyei küldöttértekezletét. Az eltelt négy esztendő munkájáról adtak most számot a 12 ezer 500 mezőgazdasági nagyüzemben dolgozók képviseletében ittlevő küldöttek. A tanácskozáson, kiküldött írásos beszámolóhoz Dezső Sándor, a Csongrád megyei MEDOSZ titkára fűzött szóbeli tájékoztatót. Elmondotta, hogy az eddigi értekezleteken 1200-an szólaltak fel és a X. pártkongreszszus szellemében elismeréssel szóltak a mezőgazdaság elért eredményeiről, a szakszervezeti munkáról, de nem rejtették véka alá a negatívumokat sem. Több nagyüzemben helyesen javasolták, hogy az 1400 forinton alul keresők helyzetén javítsanak. Bírálták a jogtalan előnyöket élvezőket; a munkásszállításokból adódó megbetegedésekre hívták fel a figyelmet, arra, hogy a nyereségcentrikus gazdálkodás összetett feladat, új munkaerkölcsöt követel, és ez a szocialista munkerkölcs legyen a dolgozó ember megítélésének az alapja. Jobban kerüljön előtérbe az ember a maga helyzetével, gondjaival, örömeivel. örvendetes, hogy a szocialistabrigád-mozgalom egyre népszerűbb és egyre nagyobb teret hódít. Nemcsak szélesedett és színesedett, hanem egyeduralkodóvá vált. Tipikus vonása az is, hogy leginkább a fizikai-dolgozók mozgalma. Sokat javult a törzsgárda anyagi és erkölcsi elismerése. A törzsgárda jelvény különböző fokozataiban és az ahhoz kapcsolódó anyagi elismerésben részesülők száma az 1967. évi 5500-ról 615.6 főre növekedett. Ez a dolgozóknak mintegy 45 százaléka. Az anyagi juttatások mellett azonban szükséges az erkölcsi elismerés is. Egyik legnagyobb gond, hogy a megyében igen sokan a termelőszövetkezetekben alkalmazottként keresik kenyerüket, a korábbi esztendőkben valamennyien szervezett munkások voltak, most viszont nem. A jövő feladata, hogy ezt is megoldja. Igen demokratikus-és élénk vita bontakozott ki, amelyben egymás után kértek szőta különböző mezőgazdasági nagyüzemek küldöttei. D*. Korom Mihály Szeged, DEFAG, a munkaidő további csökkentésére hívta fel a figyelmet, elemezte, hogy a vállalatnál mennyire jutottak a napi 8 órás munkaidő megvalósításában és hogyan törődnek az alacsony keresetű dolgozókkal. Varga Ferenc mérnök, ATIVIZIG, a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó fiatalok helyzetével, brigádmozgalmával foglalkozott. Kovács Lajos, a megyei KISZ-bizottság képviseletében szólalt fel. Juhász József, az SZMT vezető titkára elismeréssel szólt a mezőgazdaságban tevékenykedőkről, akiknek döntő szerepük van abban, hogy az elmúlt esztendőkben hazánkban alapvetően megváltoztak az agrárviszonyok. Nem eshetünk statisztikai optimizmusba — mondotta —, hurrá hangulatba, mert bizony van még tennivalónk bőven. Az egyik üzemben fordult elő, hogy két évig szaladgálhattak a dolgozók egyik helyről a masíkra, küldözgették a leveleket Okos Katától a Népszaváig, mire szóba álltak velük, s megpróbálták orvosolni panaszukat. Dr. Szániel Imre, a megyei pártvb tagja, a Gabonatermesztési Kutató Központ igazgatója tolmácsolta a végrehajtó bizottság üdvözletét, elismerését. Kiemelte, hogy csak azokat a javakat lehet elosztani, amiket megtermelünk. Vállalati, szakszervezeti demokrácia nélkül nem lehet jól vezetni. Forgó László, az ATIVIZIG igazgatója a tavalyi árvíz tapasztalatairól szólt. Hunya István. a MEDOSZ elnöke a mezőgazdasági dolgozók helyzetének változásairól beszélt. A küldöttértekezlet megválasztotta a megyei és országos küldötteit, valamint a MEDOSZ új, 11 fős megyei bizottságát. Elnöke; Egetö Imre, titkára Dezső Sándor lett ismét. Erdey-Grúz Tibor előadása Az MSZMP politikai akadémiájának előadássorozatában tegnap, pénteken ErdeyGrúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást A tudományos-technikai forradalom és a társadalmi haladás címmel. Az előadáson ott volt a politikai és a társadalmi élet sok ismert személyisége. F. J. Tyitov látogatása Látogatást tett pénteken a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Találkozott és szívélyes légkörű baráti találkozó során véleménycserét folytatott a népfrontmozgalom és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság budapesti vezetőivel. A torony, amelyet Babits is megcsodált, rokokós bájjal uralkodik a tér fölött. Mint egy királynő, aki tudatában van különös szépségének, s csupán méltóságával értekelteti, hogy más hatalom is van a kezében. Körülrajongják a lámpák, az autók, a turisták, akiknek tudatáig talán el sem jut, hogy egy város sorsáról döntenek minden nap többször is a hírneves torony alatt a kongó folyosókról nyíló irodákban. Olyan emberek, akik azt a pályát választották, amelyre hajlamosak vagyunk a szürkeség takaróját borítani. Katedra helyett az íróasztalt. orvosi táska helyett az aktatáskát, a képzelet nyomán kirajzolódó épületek helyett az ideges, méltatlankodó ügyfelek panaszos tekintetét. Néha a suttogást is, amely hátuk mögött tudni véli, hogy nem az a pálya bére, amiről lemondtak, hanem az. amit kapnak. Pedig legtöbbjük többet kereshetne tanult szakmájában, mint választott hivatásával. S csak mai. elkoptatott nyelvünk nem képes érzékelni: milyen közel állnak e szavak egymáshoz — hivatal és hivatás. EGY NAP TÖRTENETE — Egy szürke napom? HH—I Bemegyek reggel, vár a munkám, amit a munkaterv szerint el kell végezni. De vár már, mondjuk. Szabó néni is az Aranycsibe utcából, bár nem lenne fogadás. Igyekszik elhitetni velem az igazát, hogy én mondjam ki. lebonthatja a kerítését. Előkeresem hát a háztömbre vonatkozó terveket, megnyugtatom, mert az ügyféllel udvariasnak kell lenni, még akkor is. ha egy nap háromszor szivárog valaki be olyan kéréssel, amire szót sem szabadna pazarolni. Aztán: lássunk neki a napi posta elolvasásának. Ennek a fele megint csak Szabó nénis levél, amelyben ilyesmiket kérdeznek: mi minősül egy lakásban halinak? Ezekre halálosan komolyan, hivatalosan válaszolni kell. Közben összeszaladok néhány pillanatra a kollegákkal, ha valamit egyeztetni kell, s máris rohanok valamilyen tervtárgyalásra, ahol tíz-tizenkét perc alatt kell szinte dönte ni. Szóval ez az, amit magunk között úgy nevezünk: tűzoltómunka. Nyúlánk, hosszúkás arcú í . italember sorolja egy nap eseményeit Báló László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának mérnöke. Higgadtan. Annak az embernek a nyugalmával, aki tudja, mit vállalt. Nemcsak azt, hogy egy dinamikusan fejlődő város tervezőinek egyike legyen, hanem azt is hogy lefújja a port az aktákról, türelmes leveleket fogalmazzon. S még mit? — Voltam én is tervező. Tudom, miyen sokat jelent a mindennapos sikerélmény, az, hogy megvalósul, amit kezünk rótt a papírra. Nos, ez a direkt öröm tulajdonképpen vesztesége a mi pályánknak. De akiben van hit, az annak a városnak is tud örülni. amely mint egész születik újjá közös munkánk nyomán. S talán ezért van, hogy egyre többen állnak ellent a csábitásnak, pedig tervező intézetben. vállalatoknál összehasonlíthatatlanul többet keres egy mérnök. magam, mert nem most ismertem meg azokat a problémákat, amelyek a körzeti orvosi rendelésekkel kapcsolatosak. Magam is voltam egy évig körzeti rendelőben. — Sokat dolgozik? — A gyerekek néha felróják, hogy alig látnak, mert. csak a munkaidőm ér véget fél ötkor, a munkám nem. KÖZELEBB A KUTATÁSHOZ Fiatalok a népi ellenőrzésben Ifjúsági szekció alakul a megyei NEB mellett Ülést tartott tegnap, pénteken a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A bizottság tagjai megvitatták a testület elmúlt évben végzett munkáját és egyéb ügyekről is tárgyaltak. A népi ellenőrzésről szóló törvény és annak végrehajtására vonatkozó kormány-rendelet általános elveinek figyelembevételével elhatározták, hogy az ifjúságot fokozottabban bevonják a népi ellenőrzési feladatok végrehajtásába. Ezért létrehozzák a megyei NEB felügyelete mellett önállóan működő ifjúsági szekciójukat. A cél nagyon is dicséretes, hiszen a szekció létrejöttével a fiatalság egy része megismerkedhet a népi ellenőrzés szervezetével, feladatával és társadalmi szerepével. A szervezet lehetőséget ad arra is, hogy az ifjúság operatívan is részt vegyen a népi ellenőrzés munkájában, így intézheti saját ügyeit és egyben a fiatalokat közelebbről érintő közügyeket jobban képviselhetik. Az ifjúsági szekció jogállása pontosan meghatározott. A megyei NEB hozza létre és munkájáért közvetlen felelősséggel tartozik, s annak alárendelten működik. A szekciónak hét főből álló elnöksége és 20 tagja lesz. Tagja lehet az, aki a 18. életévét betöltötte és a 25. életévét még nem lépte túl, tagja a KISZ-nek és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága javasolja. Az ifjúsági szekció elnöke valamennyi NEB-ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Hogyan működik majd a fiatal népi ellenörök szekciója? A vezetőség elkészíti majd ellenőrzési tervét, amelyet a NEB jóváhagy, s annak megfelelően végzi el feladatát. Vizsgálataik általában kiterjednek az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra, a sporttevékenységre, a szakmunkásképzésre, az iskolai felvételekre, a kollégiumi helyzetre és ellátásra, valamint minden olyan ügyre, amelyre az ifjúság köréből érkeznek jelzések és azok a panaszok, bejelentések közérdekűek és érintik is a fiatalok érdekeit. Van, aki a gyógyító munkát áldozza fel, hogy részt vegyen a város egészségügyének szervezésében. Vagy mégsem egészen? Dr. Kovács Zoltán egy éve került a gyermekklinikáról a tanács egészségügyi osztályára. S most főorvosként szervez, tanít, ügyeletet vállal. Annáik idején súlyos betegek mellett virrasztott, vért cserélt, most azért lelkesedik, hogy az iskolai egészségügyben sikerüljön valami újat alkotni. — A klinikán tizenkét évet töltöttem, most sem szakadtam el tőle, s ennek örülök. S érdekes módon így közelebb is kerültem ahhoz a területhez, amelyei kutatok. A gyermekgyógyászatnak azok az adatai, amelyeknek feldolgozására rászántam magam, így közvetlenül jutnak el hozzám. Nemcsak én vagyok, aki megtalálta a helyét ezen a pályán, de szerencsésnek mondhatom ] A kivülM1 A CÉLJUK? | _J kedő kérdései közé tartozik, hogy céloz rá: vajon a tanácsnál jutott-e lakáshoz a köz néha elfeledett, néha túlságosan is célba vett alkalmazottja. S a válasz sorra az, hogy nem. Nem, nem a lakás, az állítólag könnyen megszerezhető autó a cél. Valami megfoghatatlan becsvágy. Olyasmi lehet ez. mint a középkori festőé, aki gondosan eltitkolta a nevét az utókor elől, de azt nem tudta magától megtagadni. hogy az egyik háttérben álló alak arcában ne rejtse el saját vonásait. S talán ezért esik meg, hogy sokan hagyják ott ezt a pályát. Pénzért, több sikerélményért vagy éppen kiábrándultan. És sokan hajtogatják keserűen, hogy nem becsülik meg a kívülállók a munkájukat. Amelyet végül is. nem mindegy ki végez el, mert, ahogy az egyik tanácsi dolgozó elmondta: egy házat lehet rosszul tervezni, az akkor is ház marad, legfeljebb nem dicsekszenek' vele. De egy várost? S mégis: mondva-mondatlanul érezhetik, akik ezt választják hivatásnak. hogy régi társaik úgy tartják — elszakadtak a gyakorlati élettől. Sorsuk közösségekhez kötődik. Nemcsak a város nagy egészéhez, hanem ahhoz is, amelyben dolgoznak. Ha együtt hisznek abban, amit csinálnak — „jó társaság verődik össze" —. akkor könynven megtalálják a helyüket. Ott a torony alatt, amelyet ök már meg se néznek, ha befordulnak reggelenként a nagy kapun. Végigkopognak a folyosón az ismerős ajtóig, amely mögött egy íróasztalnyi város várja őket. Ha megelevenedne, mindnyájan rajta lennénk. Veress Miklós Egészségügyi koordinációs bizottság alakult Csongrád megye lakosságának egészségügyi ellátását segítendő a Csongrád megyei tanács, a szegedi városi tanács és az orvostudományi egyetem képviselőiből tegnap, (pénteken egészségügyi koordinációs bizottság alakult Szegeden. A bizottság célja •a három szerv tevékenységének összehangolása, annak érdekében, hogy mindéi Csongrád megyei egészség ügyi intézmény egybehan golt rend és terv szerint működjék. A bizottság, amelynek elnöke Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, éves tgj;v alapján dolgozik. I y )