Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! "/ rv p- VJ7 r; MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 49. szám 1971. FEBRUÁR 27„ SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Termelés, munkakörülmények, életszínvonal, árak K&ziemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról A kormány és a SZOT ve­zetői február 26-ón, pén<­teken tartott ülésükön meg­állapították, hogy az év el­ső két hónapjában tovább erősödtek azok a kedvező folyamatok, amelyek már a múlt évben is megmutatkoz­tak. A népgazdaságban erő­södött a tervszerűség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelé­kenysége is kedvezőbben alakult, mint az elmúlt években. Az 1970-es gazda­sági eredmények azt mutat­ják, hogy a dolgozók, a munkásemberek odaadóbb, jobb munkával igyekeztek pótolni az árvíz okozta ká­rokat, növelni a nemzeti jö­vedelmet. Ebben a munká­ban különösen jó példát mutattak a szocialista bri­gádok. A tárgyalások során a szakszervezetek képviselői szóvá tették, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi ja­vulás — a vállalatoknál mégsem alakult kielégítően a szociális és kulturális in­tézmények fejlesztése. Ennek fő okát abban látják, hogy az üzemek vezetői még min­dig nem fordítanak elég gondot a munkakörülmé­nyek, a szociális és a kul­turális viszonyok javítására. A kormány vezetői az ész­revételekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel közö­sen keresik a célravezető megoldásokat. A IV. ötéves tervvel össz­hangban a SZOT vezetői is­mertették elképzeléseiket, javaslataikat az 1971-es év­ben végrehajtandó életszín­vonal-emelést célzó intézke­désekről. A cél az, hogy az egy főre eső reálbér 2,5—3, az egy főre jutó reáljövede­lem 5—5,5 százalékkal növe­kedjék. Alapvető feladatnak tartják, hogy az ipari mun­kások bére a tervezettnek megfelelően alakuljon. E?:en belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az ösz­tönzés az eddiginél jobban kapcsolódjék az elvégzett munkához, a több és jobb munkát végző dolgozók jö­vedelme az átlagnál jobban növekedjék. A kormány ve­zetői e törekvésekkel egyet­értettek. A kormány és a SZOT képviselői megegyeztek ab­ban. hogy az 1970. évi gaz­dasági eredmények teljes is­meretében emelni kell né­hány, az utóbbi években az átlagtól elmaradt kategóriá­ban dolgozó réteg fizetését. A megbeszélésen az a véle­mény alakult ki, hogy a leg­sürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó intéz­kedés az alsó- és középfo­kú iskolában tanító pedagó­gusok, egyes orvos-egész­ségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozga­lom vezetői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogv az életszínvonal további emelé­sével kapcsolatos elképzelé­seket akkor lehet megvaló­sítani, ha a fogyasztói arak is a tervezettnek megfele­lően alakulnak. A tapaszta­latok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak alakulása nem mindig és nem min­denben történik a célkitű­zéseknek megfelelően. A szakszervezetek már nem­egyszer kifejtették vélemé­nyüket és most újra hang­súlyozzák, hogy nem vitat­ják az árak változtatásának szükségességét. Egyetértenek azzal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatáro­zott és engedélyezett ár­változtatások esetén vagy más árak csökkentek, vagy a jövedelmek növekedtek. Az ilyen, közgazdaságilag in­dokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csökkentették a dolgozók életszínvonalát, és a terme­lés egészségesebb szerkeze­tének kialakítása, a terme­lés és fogyasztás jobb össz­hangjának biztosítása érde­kében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes megvitatása után egyetértet­tek. Más a helyzet egyes iparágak és üzemek által el­határozott, szabad áras ka­tegóriába tartozó áruk árai­nak — az esetek egy részé­ben indokolatlan — változ­tatásánál. Az ilyen áremeléseknek általában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az el­múlt időszakban is lábbe­liknél, egyes textilipari és más könnyűipari termékek­nél. A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kor­mány és szervei határozot­tan lépjenek fel, hogy orz utóbbi időben elharapózott ilyen jellegű áremelkedéseket mega kadá ly ózzák. A szakszervezetek és a dolgozók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok 'közgazdasági tényező be­folyásolja. Azt is tudják azonban, hogy a szocialista viszonyok között a . fogyasz­tói ár az életszínvonal ala­kulásának egyik döntő ele­me. Ennélfogva az érték­arányos árak kialakítását — amire törekszünk —, csak hosszabb távon, a minden­kori politikai és kereseti vi­szonyok figyelembevételével lehet és szabad eszközölni. A szakszervezetek a kor­mánynak megfontolásra ajánlják, hogy a jövőben másként minősüljön azon vállalati körben felhasznál­ható nyereség, ahol a jolfb és hatékonyabb munkával értek el nagyobb eredményt, és másként, ahol indokolat­lan áremelkedéssel, ahol nyil­vánvaló, hogy üzérkedő, spekulációs jelleggel történt áremelés. Az illetékes álla­mi szervek bátrabban élje­nek a gazdasági bírság esz­közével. A kormány vezetői szóvá tették, hogy a gazdaságo­sabb, a hatékonyabb terme­lést komoly mértékben gá­tolja a dolgozók gyakori munkahely-változtatása. A kormánynak nem áll szándé­kában a Munka Törvényköny­ve előírásainak megváltozta­tását javasolni, mert véle­ménye szerint a régi admi­nisztratív kötöttségek visz­szaállítása csak átmeneti eredményeket hozna, egészé­ben pedig ellentétes lenne a demokratizmus szélesítésére, a dolgozók növekvő öntuda­tára épülő politikánkkal. Az új ötéves tervvel össz­hangban és a párt X. kong­resszusának szellemében a kormány tett egy sor intéz­kedést, amelyeknek összha­tásukban e téren is ered­ménnyel kell járniok. A kor­mány képviselői kérték a szakszervezeteket, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célját sokrétűen magya­rázzák meg o dolgozóknak. és a maguk sajátos eszközei­vel is segítsék megszüntetni a nem kívánatos jelensége­ket. A szakszervezetek az észrevétellel egyétértettek és mint ahogy eddig, a jövő­ben is vállalják az ezzel kapcsolatban rájuk háruló feladatokat. Kialakult az a közös álláspont, hogy az eddigi intézkedések mellett változatlanul nagy jelentő­sége van dnnak, hogy a vál­lalatok az eddiginél több gondot fordítsanak az elő­ször munkába lépő fiatalok fogadására, munkahelyük megszerettetésére, valamint arra, hogy az újonnan fel­vett és munkahelyüket gyak­ran változtató dolgozókkal szemben az üzemek jobban becsüljék meg hűséges dol­gozóikat, és mind a fizetés­ben, mind az egyéb anyagi és erkölcsi elismerésben a törzsgárdának előnyöket biz­tosítsanak. A kormány és a SZOT ve­zetői egyetértettek abban, hogy a vállalatok nagy ré­sze késedelem nélkül és helyesen foglalkozott a párt­és kormányhatározatoknak végrehajtásával, amelyek az ifjúság és a nők helyzetének javítására, valamint a vál­lalatok fokozott lakásépítési tevékenységére irányulnak. Ezeknek a már elvégzett és a jövőben elvégzendő fon­tos feladatoknak jelentős mértékben hozzá kell járul­niuk a munkaerő-gazdálko­dás terén fennálló problé­mák megoldásához. A megbeszélésen szóba került az egyes iparágakban és munkahelyeken tapasztal­ható, helyenként már a dol­gozók egészségét veszélyez­tető, túlzott mértékű túl­óráztatás. A kormány veze­tői felhívják a vállalatok és üzemek vezetőinek figyelmét e helyzet tarthatatlanságára és a szakszervezetek is kilá­tásba helyezték, hogy nem fogják engedélyezni a túl­órák további növekedését, sőt fellépnek fokozatos csök­kentésük érdekében. A kormány és a SZOT ve­zetői egyeztették nézeteiket a munkaidő további csök­kentésének lehetőségeiről. Megbízást adnak az ágazati minisztereknek, hogy a szak­szervezeti központokkal kö­zösen ez év végéig dolgoz­zák ki javaslataikat a gaz­dasági körülményeknek meg­felelően a munkaidő-csök­kentés további ütemtervé­re. A kormánv és a SZOT vezetői kővetkező ülésükön fogják e javaslatokat meg­tárgyalni. (MTI) Belváros füst és korom nélkül » Épülnek a földgázvezetékek A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szegedi központjában tegnap sajtótá­jékoztató keretében ismer­tették a vállalát 1970-ben végzett munkájának eredmé­nyeit, 1971-es terveit, vala­mint a. negyedik ötéves terv előirányzatait. A témában három megye — Csongrád, Bács-Kiskun és Békés — ér­dekelt, de leginkább talán Szeged, ahol 1972 végére tel­jesen áttérnek a földgáz szolgáltatására. Mint dr. Varga János, a vállalat igazgatója elmon­dotta, jelenleg Szegeden 16 ezer gázfogyasztó van, közü­lük 9 ezer még városi gázt használ. Idén 3500—4000 ház­tartást kapcsolnak be a föld­gázhálózatba, jövőre pedig valamennyit. Az 1971-es me­netrend a következő: a gáz­művek saját kivitelezésében a Lenin körúton belül, a nagy- és a kiskörút között pedig a Tisza felől a Petőfi Sándor sugárűtig pedig al­vállalkozók segítségével építi meg a földgázvezetékeket. Ha az alvállalkozók — Talajja­vító Vállalat. Szegedi Építő­ipari Vállalat. Építőipari Ktsz, Városgazdálkodási Vál­lalat — tartják a határidő­ket. novemberre az említett részeken mindenhova eljut a földgáz: az eddigi korláto­zásokat feloldják, s üzembe helyezési engedéllyel minden lakásba bevezethetik a gáz­fűtést is. Az a fontos, hogy állami házakban az IKV-tól, magánházakban pedig egvéb módon időre megrendeljék a lakók a szerelést. Minden házban.. minden lakásban fe­lülvizsgálják áttéréskor a gázművek a belső vezetékek állapotát, s ahol netán nem alkalmas a földgáz fogadá­sára, felszólítják a tulajdo­nost a korszerűsítés elvégez­tetésére. Az IKV ebből a célból gázszerelő részlegét hoz létre. Könnyen elképzel­hető tehát most már, hogy a Belvárosban örökre búcsút mondunk a kormos-füstős szén-, fa- és olajfűtésnek. Ez is az ideális. Addig azonban a földgáz­vezetékek megépítése még sok gondot, kellemetlenséget is okoz: fel kell hozzá dúrni az egész várost. Az építke­zéssel. a forgalmi korlátozá­sokkal lanunkban folyamato­san foglalkozunk. Az utak helyreállítását nem a gáz­művek végzi, de költségeit befizette a tanácsnak. Ha a többi szolgáltató vállalat is hasonlóan jár el közművei építésekor, mód van arra, hogy a tanács tervszerűen, egy kivitelezővel, folyamato­san hozassa rendbe a feltört utcák burkolatait, nemcsak a betemetett árkok felett, ha­nem esetleg az úttestek tel­jes szélességében. A gázművek az áttéréssel egyidőben gondol újabb gáz­fogyasztók szerzésére, a há­lózatfejlesztésre is. Újszege­den az Odesszai körúttól ki­felé, a Marostői és a Töltés utca vonaláig 1971 végére el­készül az új vezetékrend­szer, s természetesen a há­lózat állandóan bővül a tar­jáni új lakóházak bekapcso­lásával is. A fejlesztést még fokozni is lehetne a II. és a III. kerületben, de ehhez a tanácsok nagyobb segítségére is szükség volna. Ahol nincs gázvezeték, ott a propán-bután gáz haszná­lata terjedt el, nemcsak a vi­déki városokban, falvakban, hanem Szegeden is. Haszná­lata kényelmes, de beszerzé­se sok bosszúság forrása. Mint ismeretes, a palacktöltö állomások túlterheltsége mi­att (az űj algyői állomás pl. csak 1973-ban kezdheti meg a termelést) új fogyasztókat nem kapcsolnak be az ellá­tásba. Aki tavaly szeptembe­rig adta be igényét, az még megkapja az idén, aki szep­tember—októberben, az 1972­ben, aki azután, csak 1973­ban kaphat pb-palackot. Kár tehát addig készülékeket vá­sárolni. Gond azonban a meglevő fogyasztók ellátása is, elsősorban azért, mert nincs elég cseretelep. A gáz­művek ezen mielőbb változ­tatni szeretne. Az újszegedl, petőfitelepi, tápéi cseretele; pek példájára Felsőváróson (a Csongrádi sugárúton), Mi-, hályteleken, Béketelepen ég Hattyastelepen is melőbb be­rendezné, ha ehhez kellő tá­mogatást kap. Hattyason már szinte ma megkezdődhetne a palackok cseréje, ha volna olyan jelentkező, akinek ud­varában a tűzrendészeti, biz-; tonsági előírásoknak megfe'; lelően felállítható a gázmű; vek 12 négyzetméter terüle­tet elfoglaló, alumíniumle-; mezből előregyártott kis épü­lete, melyben 90 palack tá; rolható. Ha a ház tulajdo­nosa vállalja a cseretelep ke; zelését, a gázművek alkal; mazza, s fizetésén felül aj forgalom után is kap része; sedést. A gázhasználat nem egé; szen veszélytelen dolog, ezt mutatják az ország különbö; ző helyein előfordult súlyos balesetek is. Ezért a gázmű; vek fokozza a biztonsági elő­írások betartását, s az ellen­őrzést is, nemcsak az üze­mekben, hanem a fogyasztók körében is. Az engedély nél­kül, rosszul bekötött készü­lékek okozhatják a legtöbb bajt, ezért ha ilyeneket ta­lálnak, szabálysértési felje­lentést tesznek használóik ellen. F. K. illést tartott a járási pártbizottság Tegnap délelőtt a járási ta­nács székházában rendkívüli, kibővített ülést tartott a sze­gedi járási pártbizottság. Az ülés napirendjén egyetlen té­ma szerepelt: a közelgő or­szággyűlési és tanácsválasz­tások politikai előkészítése. Dr. Kovács József, a já­rási pártbizottság első tit­kára előadásában ismertette választási törvényünk módo­sításának lényeges pontjait, a választási kampányban a pártszervezetekre, társadalmi és gazdasági szervekre há­ruló feladatokat. Hangsú­lyozta, hogy a soron követ­kező választás közéleti de­mokratizmusunk fejlődésének fontos állomása. Az ülés vitájában felszó­lalt: Szépkúti István (Balás­tya), Varga Andrásné (a Ha­zafias Népfront járási bizott­ságának titkára). Mesies Zol­tán (Kistelek) és Ocskó Imre (Kistelek). JÓS halad a választók összeírása Március J'ón közszemlére teszik a válasziókerUietek területi eiosztását Az április 25-re kitűzött általános választások előké­születeként o hét elején Sze­geden is megkezdődött a vá­lasztójogosult lakosok ösz­szeirása. Az új névjegyzék­ben szerepelni fog minden nagykorú, tehát 1953. ápri­lis 26. előtt született szegedi állampolgár, valamint azok, akik házasságkötésükkel let­tek nagykorúak — kivéve azokat a személyeket, aki­ket a választási törvény tiltó rendelkezései kizárnak a szavazásból (felügyelet alatt állók, elmebetegek stb.). Ál­talában mindenkit állandő lakóhelyén kell összeírni. A választók lajstromba­vételét mintegy 276 összeíró­biztos végzi. Feladatuk az összeirólapok kiosztása, il­letve a kitöltött nyomtatvá­nyok összegyűjtése és to­vábbítása a tanács végrehaj­tó bizottságának. Az összeirólapok adatai alapján — március első nap­jaitól kezdve — a végrehaj­tó bizottság elbírálja, ki­nek van választójoga, s ósz­szeállitja a szavazásra jogo­sultak névjegyzékét. Ugyan­akkor minden választópolgár névre szóló írásos értesítést kap, melyen feltüntetik, mi­lyen sorszám alatt szerepel a választói névjegyzékben, közlik választókerületének és szavazókörzetének számát, valamint a szavazóhelyiség címét. Az értesítést márci­us 22—29 között minden­kinek megküldik. A mostani választások idején tehát nem a lakóházak lépcsőházaiban helyezik el a névjegyzéke­ket. A 16 Csongrád megyei or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerület közül négy, az 1; 2., 3., és 4. sorszámú a szegedi. A tanácstagi vá­lasztókerületek száma Sze­geden 125. Mind az ország­gyűlési képviselői, mind tanácstagi választókerület területi beosztását közszem­lére teszik március 1-töl a kerületi tanács vb titkársá- N gain és a városi tanács szer; vezési osztályán, ahol a hi­vatalos idő alatt bárki meg­tekintheti. i

Next

/
Thumbnails
Contents