Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

SZERDA, 197L FEBRUÁR 24. 3 A szovjet hadsereg napján Koszorúzás, ünnepség Tegnap Szegeden is megünnepelték a szovjet hadsereg és haditengerészet 53. születésnapját Délután 3 órakor katonai tiszteletadással az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok, és a szegedi politikai, társadalmi szervezetek és fegyveres testületek képviselői megkoszorúzták a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveket. Délután 4 órakor a honvéd helyőrség dísztermében ünnepi megemlékezést tartottak. Ezen megjelent dr. Kelemen Miklós, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, rendőrfőkapitány; Deák Béla, a szegedi pártbizottság osztályvezetője; Hofgesang Péter, a népfront városi bizottságának titkára; dr. Paczük István, a Csongrád megyei és Papp Gyula, a szegedi tanács vb-elnökhelyettese, Mákos István, a munkásőrség megyei parancsnoka. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok meghívott képviselői, a szegedi üzemek dolgozói. Fülöp Jánosnak, az MSZBT Szeged városi titkárának megnyitója után Kajós Vilmos, a szegedi helyőrség főtisztje mondott nagy tapssal fogadott ünnepi beszédet. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. * Az évforduló alkalmából Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsot adott ki. V. K. Gvozd altábornagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai, légügyi attaséja kedden este — az évforduló tiszteletére — fogadást adott a Szovjetunió nagykövetségén. Választási előkészületek A megyék, járások népfrontkollektívái ezekben a hetekben sorra napirendre tűzik az országgyűlési képviselők és tanácstagok új mandátumával kapcsolatos előkészületi teendőket, a választások lebonyolításával kapcsolatos helyi szervezési feladatokat. A legtöbb helyen ehhez az időszerű munkához kapcsolódik a harmadik ötéves terv eredményes teljesítéséből származó helyi eredmények summázása, s egyben az új ötéves terv előirányzatainak számba vétele. Visszatérő témája lesz a közeli napokban összeülő népfrontfórumoknak annak felmérése is, hogy a X. pártkongresszus határozataiból eredően milyen feladatok kerülnek előtérbe a népfrontmozgalom politikai munkájában. Egyenletes gazdasági fejlődés Szegeden jobb ellátást ígérnek élelmiszerekből ÉDOSZ-küldöttközgyulés Szegeden Szeged hagyományos, évszázados múltra visszatekintő iparának, az élelmiszeriparnak szervezet munkásai tegnap, kedden tartották meg a megyei bizottság küldöttértekezletét. A közel kilencezer munkást képviselő küldöttek a vezetőség négyéves munkájáról szóló beszámolót előre megkapták, amelyhez mindössze rövid vitaindító kiegészítést tartott Csikós Mihály, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkára. Az írásbeli összefoglaló és a szóbeli kiegészítés részetes képet adott Szeged és Csongrád megye élelmiszeriparáról és az ott dolgozó emberek körülményeiről. ahol a szervezett munkások kulturált körülményeket találhatnának. Csűri András a szakszervezeti oktatás keretében szűkebb pátriánk fejlesztésének tervszámaival szeretne megismerkedni, Barta Mártonné a társadalombiztosítási munkáról beszélt, Doboczky Károlyné pedig azt mondta el, hogy a szalámigyárban megszerveműszakjanak Konzervgyár- megkönnyítéséről, Tóth Ernő a munkaügyi gondokról rnonzik brigádvezetök fórumát. A szakszervezeti tisztségvi- milliót, hasonlóan nagyobb Déló Nagy Lajos a munkáseelök hangsúlyozták, hogy összeget költöttek beruházás- nők második —— az utóbbi években az alap- ra a Szegedi szervezetek munkája az ér- ban is. dekvédclmi feladatok ellá- Persze sok még a tenniva- dott el értékes tapasztajatotása mellett egyre inkább a ló a szegedi élelmiszeripar kat, Gyenes András külíigyvállalati gazdálkodás segité- műszaki fejlesztésében. Gon- miniszter-helyettes az ÉDOSZ sére irányult. Fontos felada- dot okoz például, hogy az Központi Vezetőségének üdtuknak tekintették Szeged és építőipar késlekedik az új, vözletét tolmácsolta és a a megye lakosságának ellá- napi 320 mázsa kapacitású szakszervezetek érdekvédeltását jó minőségű élelmisze- kenyérgyár építésének meg- mj tevékenységéről szólt". Serekkel. kezdésével. Elmaradott több bestyén Györgyné a sütőEredményeiket elismerte a sütőipari, kisüzem, a szik- jpar; munkások túlóráit kikormányzat is, s több válla- vízipar és a húsfeldolgozó fogásolta. Tóth Szilveszterné lat kapott az elmúlt évek- több üzeme. országgyűlési képviselő, az ben magas kitüntetést. Á a szakszervezetek szociál- MSZMP Csongrád megyei Szegedi Konzervgyár el- politikai tevékenysége külön végrehajtó-bizottságának nenyerte a Minisztertanács és is dicséretet érdemel, hi- vében a SZOT Vörös Vándorzász- szen ígen szép eredményeket döttgyűlést és laját. valamint a Szocialista értek el a dolgozók munka- zó asszonyok Munka Vállalata címet, a és életkörülményeinek javí- léséről paprikafeldolgozó is Szocia- tásában, különös tekintettel arról, hogy a mezőgazdaság lista Munka Vállalata és a dolgozó nők helyzetének és az élelmiszeripari vállaKiváló Vállalat kitüntetést jobbá tételére. Az elmúlt latok szoros együttműködése kapott. Kiváló Vállalat, illet- négy esztendőben a konzerv- mennyire szükséges a jó elve Élüzem lett a szalámi- gyárban 80 millió forintot, a látás biztosításához. Csőgyár és a baromfifeldolgozó paprikafeldolgozóban 70 penSzki István a műszaki szentesi gyara. Az élelmi- milliót, a pincegazdaságnál fejlesztés fontosságáról, Bószeriparban dolgozó munká- 32 milliót fordítottak a dol- di Ilona a termelő vállalatok sok közül csupán tavaly 532- gőzök szociális és egészség- kooperációjáról. Hajas Lászen nyerték el a Kiváló Dol- ügyi helyzetének javítására, JÓ, az SZMT titkára a nők goző kitüntetést. Kilenc élelmezésipari üzem- megbecsüléséről, Czakó MiA szocialista munkaver- ben van saját konyha és ét- há]y a szakmunkások és az senyben 235 brigád rész kezde összesen 3 millió fo- élelmiszeriparban dolgozó reszt, akik kozott tobb - ^ - t-s.—TAtu üdvözölte a kül a dolgomegbecsübeszélt, valamint képzéséről. Tóth pedig a dolgozók munkaversenyéről beszélt és , rintot fordítanak évente a vezetők ai-anyplakettel kitüntetett vállalatok az üzemi étkezte- István kollektívát lehet, talalni A tésre Két vállalatnál talál- munka - brigádok példamutatóan cioi- ható gyermekintézmény, s a mondott el sok hasznos ta goztak az elmúlt esztendő- szakszervezetek megyei szer- nácsot, tapasztalatot. ya"ala/a'kat rendben ve arra inspirálja az élelmi- A résztvevők végül megteljesítettek. A Szegedi Kon- szeripari vállalatokat, hogy választották küldötteiket az zervgvar Vosztok nevet vi- kö,ös cröf orr ásókból építse- ÉDOSZ 43. kongresszusára és tó^ho^árklf ? ™ -ron tovetkező beni fedezésére teliesítsék ?.. írtt n szalamigyar ku- tisztújító kozgyulesere, a túrt a váSok nyereségű- ^n épi sén fel egy gyermek- tisztségviselőiket az új mekert és 1 százalékkal n^zmenyt. gyebizottság soraiba. Az új jék a nemzeti jövedelmet. A A küldöttközgyűlés vitája megyebizottság konzervgyári brigád négy vezetőjét Állami-díjjal tün- galt tették ki. megtartotta is sok hasznos tanáccsal szol- első ülését és titkos szavatisztségviselők szá- zással elnöknek Tóth Júlimára. Mocsai Pál elmondta, át. titkárnak pedig Csikós A szegedi és a környékbeli létre Sze+" ™ihályt újbó1 ™egválasztotgeden egy EDOSZ-klubot, ta. élelmiszeripari üzemek műszaki fejlesztésének üteme is meggyorsult; felépült többek között a baromfiipar szentesi gyárának új hűtőháza és feldolgozó részlege, Kisteleken kenyérgyárat épitettek, Szegeden új tejüzemet, amelynek napi kapacitása 100 ezer liter tej kezelése és feldolgozása, a konzervgyárban elkészült az új gyümölcsfeldolgozó üzemrész és a modern raktárhelyiség. A paprikafeldolgozóban 1968-ban 12 millió fo.rintot fordítottak műszaki fejlesztésre, tavaly pedig 20agyar—RiOK papíripari megállapodás A KGST ajánlásai alapján két országban jelentkező igéegyüttműködési megállapo- nyek kölcsönös kielégítésédást kötöttek Magyarország ben, és az NDK papíriparának, Az öt évre szóló szerződés külkereskedelmi vállalatai- keretében a szakosított ternak képviselői. Megállapod- mékek exportja és importja tak egyes termékek gyártó- megközelíti a 300—300 millió «ának szakositasaban, és a forintok (MT-B j (Folytatás az 1. oldalról.) ; jelentős különbségek vanJnak közöttük. A jövedelmezőségi mutatókat tekintve a KSZV-nél mínusz 2,04, a kábelgyárban plusz 4,6 százalék. Aggasztó, hogy a munkaerőmozgás még mindig élénk, jóllehet néhány százalékkal alatta marad az 1969. évinek. Általában fokozottabb gondot fordítottunk az intenzív módszerekre, több olyan intézkedést hajtottunk végre, amelyek révén nőtt a termelékenység, javult a minőség. Csak néhány példa: a ruhagyárban tökéletesebb szervezéssel, a vasalások korszerűsítésével 14,6 százalékkal javították a termelékenységet: a cipőgyárban a technológiát újították meg; a konzervgyárban különféle gépeket szereztek be élőmunka-megtakarítás végett; a rostkikészítőnél műszaki fejlesztési intézkedéseket hajtottak végre és ezért javult a termelékenység 11,8, 21,6, illetve 5,1 százalékkal. Több vállalat alapanyagellátási gondokkal küzdött, az élelmiszeripar termelését pedig a kedvezőtlen mezőgazdasági év hátráltatta jelentősen. A vállalatok pénzügyi helyzetét kiegyensúlyozottnak ítélte meg a városi pártbizottság, ami a pénzgazdálkodás, a piaci kapcsolatok, a vállalati tevékenység javulásának a következménye. Általában a szövetkezetekben is rend van, pénzügyi gond csak a vas- és fémipari és az építőipari ktsz-ben tapasztalható. Ha nem is nagymértékben, de 4—5 százalékkal fejlődött a szegedi export. Az ütemcsökkenés a belföldi piacigények növekedésével magyarázható. A törzsgárda megbecsülése Kedvező hatást váltottak ki a törzsgárda nagyobb megbecsülésére irányuló intézkedések. A ruhagyárban kollektív szerződésben rögzítették, hogy a 10—20 éves munkaviszonnyal rendelkezőket 20—30 százalék többletnyereségben részesitik. A konzervgyár havi 100 forint többletbért ad a 10 évnél hosszabb ideje ott dolgozóknak. A kereskedelemben és a vendéglátónál a forgalomtól függő jövedelem részarányát növelték. A vállalatok általában fokozott gondot fordítanak a bérgazdálkodás megjavítására, ez mégsem mindenütt kielégítő. A ruhagyárban például az utóbbi három év alatt körülbeiül 15 százalékos bérfejlesztés volt, a munkások átlagbére azonban csak 60—70 forinttal emelkedett. Sok gondot okoz Szegeden, hogy a beruházási piac feszültsége tovább nőtt a múlt esztendőben is. A felhasználást gátolta, hogy az árvízkárok helyreállítása jelentős építőkapacitást lekötött. Csak a kiemelt nagyberuházások, az olajipar, a biológiai kutatóintézet és a házgyár építkezései haladnak a terveknek megfelelően. A tervezett 1470 lakásból csak 1075 készült el. ami különösen súlyosan érinti a jogos lakásigénylők nagy tömegeit. Aggasztó, hogy a rókus—móravárosi főgyűjtőcsatorna építése is abbamaradt. Építésre vár a tarjántelepi bölcsőde és óvoda is. A vállalatok idei beruházásaiban kevesebb az építkezés aránya, s a házgyár is hamarabb elkészül a tervezett határidőnél, ettől azonban nem szabad csodákat várni. A Szegedi Építőipari Vállalat nem tudott megbirkózni feladataival, sőt a múlt évet tetemes veszteséggel zárta. Mint a pártbizottság is megállapította, a téeszek gazdálkodását súlyos elemi csapások nehezítették. A roovenytermelesben 22;6 millió forintnyi az ár- és belvízkár, a bevetetlen területek miatti hozamkiesés 13 millió forint. A segédüzemágak jobb kihasználásával igyekeztek a kiesést pótolni. A négy szegedi téeszben 8 százalékról 3 százalékra esett vissza a jövedelmezőség, az összes termelési költség 15 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A nyereségtömeg 18 százalékkal, összesen mintegy 14,5 millió forinttal csökkent. Mindennek ellenére csak a Haladásban vannak súlyosabb bajok, a többi téeszben eleget tettek a kötelezettségeknek, megfelelők a részesedések. Tíz százalékkal több pénzbevétel A lakosság bérjellegű bevételei a tervezettnél jobban — 10 százalékkal nőttek. A jövedelmek kedvező alakulását tükrözi az is, hogy a takarékbetét-állomány 1970-ben 18 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, s kis híján eléri a 760 mrllió forintot. Javult az áruellátás színvonala, noha a választék iparcikkből — a javuló kereskedelmi tevékenység ellenére — nem volt kielégítő. Ellátási gondok voltak például olajkályhából, rádióból, tévékészülékből, gázipari cikkekből. Az alapvető élelmiszerekből azonban nagyrészt zavartalan ellátásról gondoskodtak, javult a hús és a húskészítmények kínálata. A fogyasztási árszínvonal körülbelül 1.5 százalékkal nőtt, ezen belül továbbra is 2—3 százalékos tartós emelkedés volt tapasztalható a ruházati és a lakásfelszerelési cikkek áránál. A vegyesiparcikk forgalma Szegeden meghaladta az országos átlagot. Javult a szolgáltatás is. noha még elmarad az igényektől. A fonalfeldolgozó vállalatnál 44 százalékkal növekedett a termelés, ami lehetővé tette még több csökkentett munkaképességű dolgozó foglalkoztatását. A pártszervezetek segítsége A városi pártbizottság megállapította, hogy a korábbi esztendőnél kiegyensúlyozottabb gazdálkodáshoz igen jelentős segítséget nyújtottak a pártszervezetek. A X. kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny — amelyből a kommunisták dicséretesen kivették részüket — elérte a célját. A gumigyárban csaknem egymillió forint, a kéziszerszámgyárban 250 ezer forint, az NKFV termelő üzemeiben közel 1,5 millió forint költségcsökkentést értek el a versenybrigádok jó munkája révén. A KSZV-nél 3 millió 730 ezer forint, a cipőgyárban 2,5 millió forint nyereséget produkált a versenymozgalom. A szalámigár dolgozói 4 millió forintos gazdasági eredményre vállalkoztak, s a verseny végül is 6 millió forintot eredményezett. Javult a pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége. tökéletesedett a munkastílus. A gazdálkodást fejlesztő elképzelések megvalósításához differenciáltabb agitációval igyekeztek széles tömegbázist létrehozni, jól mozgósítottak a feladatok végrehajtására. Párttaggyűléseken, pártcsoport-megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek a helyi problémák nyílt feltárásának, ezzel erősítették a párttagok cselekvő egységét. Kiemelkedő peidaía volt ennek az árvízvédelem idején tanúsított kommunista magatartás. Tartalmasabbá vált a pártszervek és a gazdasági vezetés kapcsolata, a sablonos beszámoltatás helyett a gazdaságpolitikai elemzés vált a munka alapjává. Nagyobb gondot fordítottak az anyagi ösztönzés korszerű módszereinek alkalmazására, határozott fellépéssel hozzájárultak a ki mennyit dolgozik, annyit keressen elv erőteljesebb érvényesüléséhez. Differenciálás és nyereség Ezután a pártbizottság — figyelembe véve a X. pártkongresszus határozatait, a negyedik ötéves terv irányelveit, valamint a Csongrád megyei pártbizottság januárban közreadott gazdaságpolitikai állásfoglalását — az 1971. évre szóló gazdaságpolitikai tennivalókat is meghatározta. A termelést fontos politikai kérdésnek kell tekinteni, s miként az utóbbi években, ezután is szükséges elősegíteni a közgazdasági szemlélet terjedését. Mindenütt általános igény a munkások részéről: valósítsuk meg következetesen a mindenkinek munkája szerint szocialista elvet, ugyanakkor társadalmi méretekben küszöböljük ki a munka nélküli jövedelemszerzés minden lehetőségét. A pártszervezetek és á gazdasági vezetőségek törekedjenek mindenütt az igazságos elosztásra, anyagilag becsüljék meg jobban a törzsgárda tagjait, ösztönözzék még erőteljesebben a legjobb dolgozókat. Mindenekelőtt a kommunistáktól várhatjuk el, hogy kutassák az egészségesebb bérgazdálkodás, az ösztönzőbb bérezés lehetőségeit, figyelembe véve természetesen a központi rendelkezéseket is. A szegedi pártértekezlet megállapította, hogy Szegeden kevés az önálló üzem, s ez akadálya a helyi kezdeményezőkészség kibontakozásónak. A vállalaton belüli gyárak, telephelyek lényegében ma is vállalati tervutasítás szerint dolgoznak, s ez a sajátos helyzet az itteni pártszervezetek munkáját is meghatározza. Miként a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál teszik, keresni kell a lehetőségét a vállalat és a gyáregység közötti ellentmondás megszüntetésének. Élénk vitát váltott ki a vállalati nyereség problémája. A pártbizottság megállapította, hogy a vállalati vezetőket nem szabad korlátozni abbeli törekvésükben, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. Anélkül, hogy csorbítanánk a nyereségelvet, arra kell törekedni, hogy lehetőleg összhang legyen a vállalati érdek és a népgazdasági érdek kielégítése között. Helyesek a nagyobb nyereség elérésére irányuló törekvések, ezek azonban legyenek mindig összhangban pártunk politikájával, vagyis, aki gazdasági kérdésekben dönt, az mérlegelje döntésének politikai következményeit is. Az üzemi pártszervezetek dolgozzák ki saját gazdaságpolitikai elképzeléseiket, hogy ezzel is segítsék a kitűzött célok elérését. Nyújtsanak segítséget a belső tartalékok feltárásában, a munkafegyelem megszilárdításában, támogassák az üzemi demokrácia továbbfejlesztését. A kommunista agitáció fordítson nagy gondot továbbra is a termelés és az életszínvonal összefüggéseinek megmagyarázására, hangsúlyozva, hogy csak a termelékenység, a termelés növelése révén javíthatjuk fokozatosan az életkörülményeket