Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

TASÁXJÍAP, 1971, FEBRUÁR 21. A magánkereskedelem sem magánügy Egyéni ambíciók — közösségi érdek Tagadhatatlan tény, hogy náltcikk kereskedői enge- Már ebből is kiderül, hogy te állami-szövetkezeti üzlet- délyt már nem adnak ki, a kulturálatlanabb, vala­bálózat sokat fejlődött az úgyhogy számuk csökkenni honnan a múlt sötétebb ol­Btóbbi néhány évben. Töb- fog. Kivételt — nagyon he- daláról nyakunkban maradt bek közt ezért is javult a la- lyesen — csak egy alkalom- szakmák (ócskás) szűnnek kosság ellátása. De ha job- mai tettek. A Mikszáth Kál- meg elsősorban. Engedélyt ban körülnézünk a városban, mán utcába régiségkereske- viszont inkább az igényesebb Jó néhány fehér foltot talá- désre adtak ki engedélyt, szakmákban kérnek, hjnk, ahol igencsak elkelne Öcskásokra valóban nincs Mindenképpen jó ez a egy-két üzlet Főként Ojsze- szükség. Kultúrált használt- tendencia, csak nem mindig geden és a város külső te- cikk kereskedelemre, régi- irányul megfelelően. Ugyanis Ügyfél és optimizmus rületein. Sajnos, ezek a vá- ségboltokra igen. fosrészek valahogyan kívül a legnagyobb az érdeklődés Játék és bazárárukkal 27- a vendéglátó szakma iránt, esnek a vállalatok érdeklő- en, trafikkal 21-en foglal- Méghozzá italméréssel. Ezek dési körén. Talán azért, mert koznak. Viszonylag kevesen, jólmenő üzletek, csak éppon a várhatóan viszonylag kis 8-an vannak divatárukeres- a közösség érdekei mást dik­forgalom nem tenné rentá- kedők. Fűszerkereskedelem- tálnak. És az sem éppen jó üzleteket mel 15-en foglalkoznak. bilissé az ilyen egy nagy apparátussal dol­gozó vállalat számára. így tehát a kiskereskedőkre wárna a feladat: javítani a Tendenciák dolog, hogy a kiskereskedők a Belváros felé törekednek. A tanács kereskedelmi osztályán az a vélemény, hogy a Belváros vendéglátá­Adatok könyéken lakók ellátását. Itt magukban^ is ^meglehetősen sában igényesen aligha tud és máshol is. Legalábbis a sokat mondanak. Még erde- valaki a saját zsebére tá­teayek azt mutat jak. A té- kesebbek saok a tendenciák, maszkodva reszt venni. Vi­Byek, valamint a párt- es melyek tükrében az adatok szont a külso varosreszek­kormanyhatarozatok is. értelmezhetővé válnak. Pár ben szükség lenne ve­éve, 1968-ban fordulat kő- gyeskereskedőkre Ide min­vetkezett be a magánké- den további nélkül adnak reskedői szakmában. Addig iparengedélyt az elelmiszer­Szegeden jelenleg összesen több iparengedélyt adtak szakmában annak aki uz­190 magánkereskedő műkő- vissza a tanácsnak, mint lethelyiséget tud biztosítani. «ük. A szám nem kicsi. Csak ahányan kértek. Az akkor Sajnos, ilyenek kevesen éppen az aranyokkal van kiadott rendeletek, határo- van"ak; Legtöbben a varosba Berni baj. Közülük 140-en a zatok megszüntették a kis- torekednek es nem azzal a piacokon árulnak. Mindössze kereskedők hátrányos hely- szakmával amelynek való­ban — a vendéglátóipar- zetét és bizonytalan egzisz- ban.,len"e heJye a. koruton ban — tartanak fenn üzlet- tenciáját. Azóta évről évre be ul- Márpedig íparenge­hciyiséget és 37-en boltot, több iparengedélyt adnak ki. delyt elsosorban olyan hely­vagy pavilont. Szakmák sze- Tavaly például 13 kiskeres- re adnak, ahol a lakossag rint legtöbben, 30-an zöld- kedő hagyott fel az üzlettel, ség-gyűmölcskereskedelem- és 20-an kértek engedé'yt. mel foglalkoznak. És sajnos, Ebből négyet a divatszak­36 kiskereskedő űzi még mában, hármat-hármat büfé, mindig az ócskás kulturá- illetve zöldségkereskedés latlan és ma már sok szem- nyitására. A megszűntek Egyéni ambíciókról és a pontból felesleges foglalko- közt négy trafik és három közösség érdekeiről oeszé­ellátása azt szükségessé te­szi. Az érdekek zását. Igaz, a tanácsnál hasz- használtcikk kereskedő volt. Gépkocsi-nyeremény betétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár szombaton folytatta a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek sorsolását a buda­pesti Egyetemi Színpadon. Ez alkalommal a vidéken váltott betétkönyvek számai kerültek a szerencsekerék­be. A sorsoláson azok a tízezer és ötezer forintos be­tétkönyvek vettek részt, amelyeket 1970. október 31-ig váltottak és 1971. január 30-án még forgalomban voltak. A vidéken váltott ötezer A vidéken váltott 10 000 forintos betétkönyvek közül forintos betétkönyvek kö­Csongrád megyében nyertek: zül Csongrád megyében Bor.: Sz.: Kisorsolt gépkocsi: nl/1fr*®!C-', ... T . 5 001794 Wartburg Lim. 5 519 113 Skoda S—100. 353. 5 524 605 Moszkvics—412. 5 003027 Wartburg Tou­5 525 855 Wartburg de nst 353. Luxe 353, tolótetős. g 011951 Skoda S—100. 5 531034 Moszkvics—412. 5 014626 Trabant Lim. 5 537 942 Moszkvics—412. 601. 5 546 637 Skoda S—100. 5 015498 Trabant Lim. 5 546 728 Wartburg Tou- 601. fist 353. 5 017767 Trabant Lim. 5 547 860 Wartburg Lim. 601. 353, tolótetős. 5 018675 Polski-FIAT 1300. 5 558 049 Trabant Lim. 5 019800 Moszkvics—412. 601. 5 020731 Wartburg de 5 561 611 Moszkvics—412. Luxe 353, tolótetős. 5 568 492 Skoda S—100. 5 024106 Skoda S—100. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az. esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A nyercményigény érvényesítése céljából a nyertes­nek a betétkönyvvel, vagy az ezt helyettesítő „igazolás"­sal 1971. március 22-ig kell jelentkeznie. (MTI) SS! SZEGED Utazzon az IBUSZ'Szal Nyugat-Európába: MADRIDI ÖKÖLVÍVÓ EB-re (június 14—21) Részvételi díj: 12 4U0,— ÜDÜLÉS A JESOLOI LIDON (10 nap július—augusztusban) Részvételi díj: 5500,— NYUGAT-EURÓPAI KÖRŰT HAT ORSZÁGON ÁT (szeptember 12—24) Részvételi díj: 12 900,— NYUGAT-EURÓPAI KÖRŰT ÖT ORSZÁGON ÁT (szeptember 5—18) Részvételi díj: 13 600,— NYUGATNÉMET-OSZTRÁK KÖRŰT (9 nap, júliustól szeptemberig) Részvételi díj: 5600,— Jelentkezni lehet: IBUSZ. SZEGED. Klauzál tér 2. lünk. Valóban erről lenne szó. Azokról az emberekről, akik nem sajnálnak időt, pénzt, energiát beleölni kis üzletükbe. Többnyire sokat dolgoznak. Csak a nyitva­tartási idő eléri a 10—11 órát. És ehhez még számta­lan más munka járul hozzá. A lángossütőknél a dagasz­tás, az anyag beszerzése. A divatáru pavilonoknál az üzlet állandó csinosítása. Es ha megfelelő áruválasztékot akarnak biztosítani, a csa­ládból egyiküknek állandóan úton kell lennie. Hobby, szenvedély? Nyil­ván ez is kell hozzá, hogy valaki minden idejét mun­kájára fordítsa. Szükség van ezekre az emberekre, a kö­zösség érdekében is. A ten­dencia, amely kibontakozott már, valóban a közösség ér­dekeit szolgálja. Az ócská­sok, házalók lassan nyugdíj­ba mennek. Helyüket kultu­ráltan, jól kereskedő embe­rek veszik át. Ez a tendencia irányított is, de anélkül magától is hasonló lenne talán. Az irá­nyítás és a természetes fo­lyamat csak néhol ütközik össze. Például a Belváros kérdésében. Itt is meg lehet­ne találni azonban a meg­felelő kiutat. Hiszen a Bel­városban is elkelne néhány maszek. Jó néhány piciny üzlethelyiség van itt. amely­lyel egy állami vállalat alig­ha tud mit kezdeni. Csa,k éppen alaposan meg kellene nézni, mit engedélyezünk. Például egy kis kávézót, vagy akár egy jól berende­zett divatáruboltot is el le­hetne itt képzelni. Olyan módon, hogy az egyéni am­bíciók a közösség érdekeit szolgálják. Sz. I. A társadalmi szervezettség sok ha­szonnal járó kifejlődése az utóbbi évszázadok folyamán nemcsak az irodákat teremtette meg hanem a bürok­ráciát is. Ez a máig is sokat emlegetett francia kifejezés, a hivatali apparátusok­nak az ügyintézésnél tanúsított kicsinyes, szűklátókörű magatartását jelöli. Az élet­től elszakadt hivatali szellemet, amely olykor túlbonyolít nagyon egyszerű dol­gokat is. nem intézi érdemben az ügyet, hanem bonyolítja, mi több túlbonyolít­ja. Megtestesítője, a bürokrata pedig, az önálló gondolkodás csaknem teljes ilíjával teszi ezt, néha olyan túlhajtott aprólékos­sággal, hogy az állampolgár nem a tár­sadalom szolgálatában álló köztisztvise­lőt látja benne, hanem élete megkeserí­tőjét. Ahol a hivatalnok végződik ott kezdő­dik a tisztviselő — ez a régi igazság ar­ra is utal, hogy az állampolgárok azokat tekintik a kisebb vagy nagyobb közösség valóságos tisztségviselőjének, akik mer­nek és tudnak ügveket érdemben intézni. A kormányzatnak feltett szándéka, hosszú távú programja, a még fellelhető bürokratikus hivatalnokszellem megszün­tetése. hogy a köztisztviselő mindenütt megfeleljen hivatásának. Az MSZMP X. kongresszusán elmondott beszédében Fock Jenő miniszterelnök teljes joggal állapí­totta meg: „Számtalan esetben fordul elő hogy egy-egy ember ügyes-bajos dolgait intézve, összeakad az államnak egy-egy olyan képviselőjével, aki enyhén szólva nem áll hivatása magaslatán, bürokrati­kusán kezeli az ügyeket, lélektelenül vég­zi munkáját. Az ilyen magatartás rendkí­vül káros, mert még ma is igen sokan, egyes állami vállalat, vagy állami, tanácsi tisztviselő fogyatékos, hanyag munkájá­ért, a szocialista államot, a rendszert a kormányt, vagy éppen a pártot hibáztat­ják." A szocializmus jövője szempontjából döntő jelentőségű az a körültekintő, a dolgok lényegét megragadó politika, amellyel a párt és a kormány fellép a bürokratikus megnyilvánulások ellen. Munkája kettős irányú, a szocialista de­mokratizmus fejlesztésével erősíti a dol­gozó emberek hatalomtudatát s a válasz­tási rendszer további demokratizálásával lehetővé teszi, hogy a tömegek cselekvően részt vegyenek az államigazgatás mun­kájában. Ez természetesen nem azt jelen­ti, hogy a köztisztviselők helyett társa­dalmi munkások dolgozzanak. A részvé­tel a helyi politika kialakítására és ellen­őrzésére vonatkozik, s ezen keresztül a legfelsőbb fórumok döntésére is komoly befolyást gyakorol. Másrészt: a felsőbb szervek munkájá­ban évek óta megfigyelhető az a törek­vés, hogy növelje a helyi szervek önálló­ságát, bővítse jogkörét, s a korábbinál lé­nyegesen nagyobb döntési szabadságot biztosítson részükre. Ily módon a válla­lati, vagy tanácsi tisztviselő egy sor az egész lakosságot érintő dologban ma már nem hivatkozhat minduntalan központi rendelkezésekre, meglevő, vagy éppen most bővülő hatásköre birtokában fele­lősséggel mondhat igent vagy nemet, sa­ját hibáját nem háríthatja a kormány­zatra. Egészséges szívesen látott folya­mat ez, amely a X. pártkongresszus ha­tározatai talaján remélhetően meggyorsul. Megalapozott tehát az optimizmusunka bürokrácia elleni harc kimenetelét ille­tően. Persze, az egyes emberen is igen sok múlik. Szavahihető. tisztességben megőszült köztisztviselők állítják például, hogy igenis vannak olyan ügyfelek, akik­nek magatartása egyenesen kibírhatat­lan. Hangoskodnak, követelőznek hamar megfenyegetik az íróasztal mellett ülő­ket azzal, hogy rájuk borítják az asztalt, amire különben semmi indok. Előfordult, hogy egyeseknek erősen italos állapotban „jut idejük" felkeresni a vállalati vagy tanácsi hivatalt ilyenkor aztán megját­szák az „erős embert", ha valaki nem úgy szól, ahogy neki tetszenék. Viszony­lag gyakori az ügyfél „magasabb kap­csolatokra" való hivatkozása, a fenyegetés, hogy azt ne mondjuk „revolverezés", ami megint csak nem segíti a normális hang­nemet. Mit mondanak az „ügyfelek"? Kétség­telen. időnként ók is okkal panaszkodnak. Sokan nem tudnak például belenyugodni a túlzott várakoztatásba valamint abba sem, ahogyan egyik-másik tisztviselő mi­nél hamarabb szeretné egy-két szóval „le­rázni a nyakáról" az ügyfelet. Sajnos, akadnak olyan köztisztviselők, akik nem magyaráznak meg semmit, legfeljebb ri­degen közölnek a bizalomra bizalmatlan­sággal válaszolnak. T udja azt mindenki, hogy ezek a ma­gatartásbeli, szemléleti fogyatékos­ságok csak nehezen tűnnek el vég­képp. hiszen ezeket nem lehetséges ren­deleti úton megszüntetni. Itt már az em­beri természet és felfogás átalakulásá­ról. a szocialista gondolkodásmód térhó­dításáról van szó. aminek beteljesedésé­hez egész történelmi korszak szükséges. K. I, Sápot követelt és kapott beosztottjaitól Letartóztatták a részlegvezetőt A szentesi városi-járási Vida 1969-ben azzal a ké- ka elvégzése után a kifize­ügyészség vesztegetés és más réssel fordult a Surányi ál- tést Vida végezte. Látta, hogy bűntett miatt adott ki vád- tal vezetett kubikosbrigád- az ígért 150 forintnál min­iratot Vida Sándor 47 éves, hoz, hogy „tiszteletdíjként" den dolgozó többet keresett Mindszent, Móricz Zsigmond juttassanak számára havonta naponta. De ő csak a koráb­utca 29. és Surányi Mihály bizonyos összeget, melynek ban ígért pénzt fizette ki, 61 éves, Csongrád, Kölcsey fejében majd olyan munkát több mint 13 és fél ezer fő­utca 2. alatti lakos ellen, ad nekik, ahol jól kereshet- rintot magának tartott meg. Vida Sándor ellen a vád: nek. Kérését később már fe- Még lehetne bőven sorolni folytatólagosan elkövetett nyegetésszerűen ismételgette. Vida hasonló eljárásait. Ez vesztegetés, társadalmi tulaj- Végül is Surányi brigádjá- azonban túl sok helyet ven­dont károsító hűtlen kezelés, nak tagajitól — többek til- ne igénybe. A lényeg az, folytatólagosan elkövetett takozása ellenére — havi 100 hogy Vida összesen a Panko­sikkasztás, négyrendbeli, forintot keresetükből levont, tai Állami Gazdaságnak és részben folytatólagosan el- és azt átadta Vidának. Su- a szentesi Termál Tsz-nelí követett társadalmi tulaj- rányi megfenyegette azokat, több mint tízezer forint kárt dont károsító csalás és tár- akik nem akartak fizetni, okozott. Emellett beosztásá­sadalmi tulajdont károsító Két év alatt Vida ily mó- val visszaélve, az irányítása orgazdaság. Surányi Mihályt don 9900 forintot vett fel a alatt dolgozók rovására jog­folytatólagosan elkövetett brigádtól Surányi segítségé- talanul jó néhány ezer fo­vesztegetéshez nyújtott bűn- vei. A dolog a többi brigád rontra tett szert. Tette tár­segédi bűnrészességgel vádol- előtt is ismertté vált. Ezért padalmi veszélyessége nagy. ják. olyan légkör alakult ki, hogy Nyilván így fogja ezt elbí­Vajon mit takarhat ez a fizetni kell, ha keresni akar- ráln, bírósá is Hiszen a rengeteg vadpont? Bizony, nak. Tavaly a Doktor San- . , . nem keveset. Vida Sándor dor által vezetett brigád 3400, részlegvezető nemcsak a tar­1966. november elsejétől tag- Pitrik Imre brigádja 7800, sadalmi tulajdonban okozott ja a szentesi Üj Barázda Tsz- jd Sebestyén Imre brigádja kárt, hanem az irányítása nek illetve későbbi jogutód- 3200, a Sebestyén Ferenc ál- alá tartozó embereket is be­janak, a Termál Tsz-nek. tal vezetett brigád pedig 200 , , . .. .. „, , Előbb kubikos volt, később forintot fizetett. Vida ily csapta, kenyszentette okét a mélyépítési részleg veze- módon összesen 24 és félezer arra, hogy fizessenek neki. tője lett. Beosztását felhasz- forintot vett fel az irányítása Vida a tárgyalást előzetes le­nálva és azzal visszaélve kő- alá tartozó dolgozóktól, és a tartóztatásban várja, vette el később bűncselek- pénzt saját céljaira fordí- ' ményeit. Nagy hajóforgalom a Dunán Az évszakhoz viszonyítva szokatlanul nagy a hajó­forgalom a Dunán. Mint a MAHART-nál elmondták, leg­jobb esetben február végén indul meg a hajózás idén azonban már egész hó folymán jégmentes volt a Duna, s a javításra váró hajókon kívül valamennyi dolgozik. A magyar szakaszon a legjelentősebb a fa-, kő- és olajszállítás. Öt-hat hajó Győrből Budapestre a rónkfát, a bajai erdőgazdaságtól pedig papírfát szállít a mohácsi farostlemezgyárba. Körülbelül húsz önjáró hajó hord kö­vet, és négy tankhajó olajat (MTI) totta. A részlegvezető 1969 már­ciusában hat dolgozónak azt az utasítást adta, hogy a téesz gépkocsiján utazzanak lakósára, ássák fel kertjét és nyessék meg a fákat. Vida a 784 forint bért a tsz-re ter­helte, és a gépkocsi 300 fo­rintos költségét is. Tavaly januárban az irányítása alá tartozó brigádok tagjai fagy­szabadságon voltak. Vida ér­tesült arról, hogy a Panko­tai Állami Gazdaságban munkáskezekre van szükség. Megállapodott a gazdasággal, és dolgozóinak napi 150 fo­rintos keresetet ígért. A mun­kézikönyv A napokban látott napvi­lágot — a Munkaügyi Mi­nisztérium kiadásában — a pályaválasztási felelősök ké­zikönyve. A 420 oldalas kö­tet a pályaválasztást segítő munka különböző — peda­gógiai, pszichológiai, orvos­egészségügyi stb. — oldalait ismerteti.

Next

/
Thumbnails
Contents