Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

VASÁRNAP, 1971, FEBRUÁR 81. II Pénzügyminisztérium elszámolása az árvízkárok rendezésére befizetett összegekről A Pénzügyminisztérium A Termelőszövetkezetek elszámolt azokkal az össze- Országos Tanácsa kezdemégekkel, amelyeket a közüle- nyezésére a mezőgazdasági tek az 1970. évi árvíz- és tsz-ek 145 millió forint belvízkárok enyhítésére be- pénzbeni és természetbeni fizettek és — egy korábbi támogatást ajánlottak fel. kormánvrendelkezésnek Ebből eddig 105 millió fomegfelelően — tájékoztatja rintot már megkaptak a káerről a lakosságot. A köz- rosultak. Az akció még tart, ponti költségvetési szervek, és várható, hogy március véti tanácsok., a minisztériumi géig a felajánlások realies tanácsi vállalatok és zálódnak. egyéb szervek összesen 1505 Az OKISZ-akcióban a millió forintot fizettek be. károsult kisipari szövetkezeEbből Szabolcs megye 227,5 tek társszövetkezeteik fejmillió, Csongrád megye 51,1 lesztési alapjából és kölcsiímillió, Borsod és Békés me- nos támogatási alapjából gye 13,3, illetve 13,1 millió, pénzben és természetben 22 S'.olnok megye 11,8 millió, millió forintot kaptaik. EzenHajdú megye 5,9 millió, Sze- felül az OKISZ 2,9 millió ged város pedig 5,8 millió forinttal segítette a károsulforintot kapott az árvíz el- takat saját megtakarításaileni védekezésre, illetve a ból. k;irok helyreállítására. Az Az általános, fogyasztási említett befizetésekből térült és értékesítő szövetkezetek meg a vízügyi szervek vé- fejlesztési forrásaikból 25,2 dekezési és helyreállítási millió, kölcsönös támogatási költségeiből körülbelül egy- alapjukból pedig 35.9 millió milliárd forint, ezenkívül forinttal járultak hozzá társtöbb tízmillió forintos tá- szövetkezeteik kárainak renmogatást nyújtottak súlyosan dezéséhez. károsult állami és társadal- A lakosság befizetéseiről mi szerveknek, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. a Magyar Vöröskereszt már korábban tájékoztatást adott. (MTI) Engeisemlékkiállitás Szegedre került és a Horváth Mihály utcai képtár második emeletén látható az a vándorkiállítás, amelyet Engels Frigyes születésének 150. évfordulója alkalmából a munkásmozgalmi intézet tavaly állított össze. Sajnos, a bemutató anyaga nem teljesen azonos a budapestiével. Ebből hiányoznak ázott látott eredeti dokumentumok. De még így is nagyon meggyőző, tanulságos és szemléletes az anyag. | Az egész múlt századot átfogó anyag — arcképek, városképek, térképek, kéziratmásolatok, újságok, könyvek fotói — Engels születésének esztendejével, 1820szal kezdi az események ismertetését. Végigkíséri En- | gels életútját, bemutatja kortársait, kapcsolatát Marxszal, legfontosabb műveit, munkásmozgalmi tevékenységét. Számunkra különösen érdekesek a magyar vonatEgy kaukázusi monda me- Valójában mit is kérdezseszép világa elevenedik meg nék ettől az asszonytól? Mit Brecht ismert drámájában: nem tudok még róla? két anya harcol a gyerekéért. A gyermek — vér szerint — csak egy anyáé. De kozasok. A kiállításon egye- j megilleti-e az édesanya név bek kozt látható az a ma- ! azt, aki elhagyja gyermekét? gyar újság — Budapesti Hír- j Kié a gyerek: aki életet ad ado —, amely egyik 1845-| neki, vagy aki felneveli? ös száma először közölte Magyarországán Engels nevét. Ettől kezdve megszaporodnak a közlések, az újságok a nagy forradalmár műveiből is publikálnak részleteket. Hasonlóképpen érdekes és tanulságos az az anyag, amit a 48-as szabadságharccal kapcsolatban mutat be a kiállítás, valamint a nagy munkásvezérre, Frankéi Leóra vonatkozó dokumentummásolatok. A népi monda egyértelműen ítél: az az igazi anva, aki — Ezt a kislányt én is elveszítettem — mutat a képre Gombkötő Pálné, a szegedi Magyar Tanácsköztársaság útján a szoba-konyhás kis laa szeretetet adja. Gruse i, - . ' r, , , az igazi anya, aki megóvta ^7,7 n.e™ltem ffeí> .. „AI,.... „„..A. A _ , „I mikor 16 eves lett, megtaa pólyás apróságot, s aki belAlta a bátyja. Es elcsalta. áll a megrajzolt krétakörbe d a szülő anyával, hogy a vég- fVek, muXva> . mar áfátokig megmérkőzzék azért, íe,Je!' ^vargo . szívvel viszakit nem a szíve alatt hor szajött. Megbocsátani tud""'L T-LS-HJL CI O/JJVC GLLCIBB X1U! -I 1 I -S * , dott. de a szívében hord. Aki * Í?JUL ^ *bet ejKellene, de nem milliókért Hogyan lehetne létrehozni Szegeden kijózanító áliomást ? A részeg emberekről azonnal megtéveszti. Ugyan- fásukon való javítás a nalöbbnyire tréfás hangnem- is egyáltalán nem egyetlen gyobb gond. ben beszélünik. Kivételes szobiról van szó. A kijóza- Mi legyen tehát a részeebetek természetesen van- nító állomás — ahhoz, hogy gekkel? Legjobb lenne perrak: ha például munkából hivatásának megfelelhessen sze, ha nem lennének. De hazafelé menet, amikor ré- — egy annak rendje, s mód- hát a tény, tény, egyelőre szegeken kívül mások nem j.a szerint, szabályosan be- ezen sokat változtatni nem is igen járkálnak az utcán, rendezett, több helyiségből tehet. A kijózanító állomásbelónk kötnek, ha éjszaka- álló orvosi rendelő. Ez ra valóban szükség van, s nak évadján éppen az abla- nyomban érthető is, ha szükség is lenne még jókunk alatt kezdenek el or- meggondoljuk, hogy az ide darabig. Olcsóbb, könnyebej i'tozni, vagy ha éppen be- kerülő „beteget", a részeg hen és gyorsabban megvalótegen fekszünk abban a kór- embert előbb szabályszerű sítbató megoldás után kelleházban, ahová hivatalból orvosa kezelésben kell része- ne nézni. Tudjuk például, szállítják be őket egy lós síteni, azután pedig te is hogy Szegeden a közeljövőgyomormosásra, s miattuk kell fektetni, aludni. Ez már ben két új egészségügyi insom az inspekciós személy- két szoba. Nyilván szükség tézmény is épül, az egyik a z 'tnek, sem nekünk nincs van laboratóriumra, s a járási rendelőintézet, a máegy perenvi nyugtunk sem. szokásos mellékhelyiségekre sík pedig a kórház új ideg„A városban egyre több a. is. A kijózanító állomás és elmegyógyászati pavilonbotrányt okozó részegek és működtetéséhez személyzet ja- Kézenfekvő az ötlet: Utas állapotban rendzavarást is kell. Orvos, ápolónő, raj- ezek valamelyikéhez lenne elkövetők száma. Ezek kijó- tuk kívül talán még egy legcélszerűbb „varrni" a tozenítására, más nagyváro- erős ember is, aki az „erős xikáló állomást. Az egészsokhoz hasonlóan, indokolt emberekkel" bánni képes, ségügyi szakemberek nyilr.ia már a toxikáló állomás azután takarító személyzet ván nem túlságosan örülnek felállítása. Ehhez kérjük a stb. Tehát fel kell építeni ennek az ötletnek, pedig 'végrehajtó bizottság intéz- egy kis rendelőintézetet, azt iobbat hirtelenjében nehéz hedését" — szólt a tanács üzemeltetni, • s a dolgozód volna mondani. Ily módon vb novemberi ülésére beter- számára béralapot biztosíta- ugyanis elérhető, hogy a jesztett rendőrségi jelentés ni. Azt hiszem felelesleges részegek gondozása ne függegyik passzusa. számokkal is bizonyítani, jön egybe a betegek gondoValóban: miért nincs Sze- hogy ez így összesen milliókgeden toxikáló állomás, ba kerülne. vagy ahogy köznyelven g mindez kiért, miért? mondják, kijózanító szoba? Budapesten is ritkán zásával, de a helyiségek és a személyzet mégis tartozzon valahová. Az önálló kijózanító állóA kérdés egyáltalán nem fordul elő. hogy telt ház le- ^s ^háí^íS kikeli újkelelű, nem a tavaly no- gyen a kijózanító állomáson, taD1 101131 sa,nos Kl keu vemben vb-ülésen merült pedig az kétmilliós város, fel először, hanem már Nyilvánvaló, hogy Szegeden éuefc óta napirenden szere- annyi részeg embert össze pel. A végrehajtó bizottság sem tehetne gyűjteni egy vezetői egy-másfél évvel ez- éjszaka, egy ..műszak" alatt, előtt már komolyan fontoló- hogy a toxikáló „rentábilisjózanodnunk, de arról nem tehetünk le, hogy előbb, vagy utóbb mégis megoldjuk a részeg emberek kezelésével kapcsolatos jelenlegi és nem is kevéssé súlyos ra vették felállításának le- sá" vájjon. Nagyobb lenne a Sondokat Egy magát lcullietőségét. Alaposan utána- személyzet, mint a kezeltek vállalja azt is, hogy, ha muszáj, elengedi, mert akit ketten kétfelé húznak, azt széttépik. KÍVÜL A KÖRÖN Egy aszszonyt keresek, bolyongtett, talán sosem fog begyógyulni. Könnytelenül síró szemekkel mondja, ugyanúgy, mint ahogy 18 éves fia halálát. Mióta a gyászt hordja szívében, elhagyott kis fiókákat vállal. Mindig lányokat. Most három gyermek anyja. Az óvodás kis Olgi itt topogva a mórahalmi tanyavilág- csacsog körülöttünk, hozza ban. Egyszer láttam csak, öt elénk a sok játékot, a ruhápercig. Ezalatt megismertem. kat: ezt anyuka vette, ezt Keskeny utakon, dűlőkön, az intézet adta. Aztán Jolisömlyékeket kerülgetve, há- ka, meg Ibolya szekrényeit zakat kémlelve, embereket mutogatja, aztán a zongora faggatva próbálok eljutni elé pattan, kedves kis dallahozza. Ahogy telik az idő, mot pötyögtetnek ki az ügyes ahogy fogy az út, megtör- kis ujjak — „de az Ibi, az oanok: mi dolgom vele? Mit tud ám még csak zongorázkérdezzek tőle? Mi az, amit ni!" — mondja lelkendezve. — „Most lesz neki... mi lesz neki, anyuka?" még nem mondott el? Egyszer láttam. Állt a klinika folyosóján, és mondta a nővérkének: el. azt — Nem kell! viszem Nem — Hangversenye lesz Ibinek — simogatja meg a kis cserfes kislányka fejét Gombkötő Pálné. — Hatodéves a zeneiskolában Ibi, ki— Megszülte. Egy hétig tűnő tanuló, a zongora is szoptatta. Gyönyörű kislány, miatta van. Büszke vagyok láthatta ... — es nézett ta- rá, hogy ezt is megadhatom, nácstalanul a fiatal nővér az és mindent, amit egy család aki csak rázta a asszonyra, fejét. — Nem kell. Senki sem kötelezhet arra, hogy elvigyem! — De.. í nyújthat a saját gyerekének. Ibi most az „elsőszülött", 1958 óta neveljük. Három gyerek, más-más családból. Itt testvérek lettek — itt, ahol csak nevetés van, szomorúságot is csak — Adják állami gondozás- a gvengébb osztályzatok ba! — s megfordult, mint okoznak. Két nyugdíjas emaki bevégezte az ügyet. El is ber — s tele a kamra, bement. Editke, a három és fél főttek, és kolbász meg szakilós, szép kisbaba éhségé- fonna. Miattuk és nekik — ben az öklét rágta. Dehogvis a gyerekeiknek, tudta és tudja most is. hét- „ . hónapos korában, hogv a vi- A Gombkoto hazaspar nem lágon egvetlen csillapíthatat- tud-in megszámolni, hany lan éhség van: a szeretet- gyereket nevelt fel. hiszen vágy. csak .rokongyerekek közül volt négy náluk. Mind az Intézetben van. Mint. any- övék, ide hazajön valahány, nvian. akiket kivetett a fé volt nehéz megkapnom, mert akkor már feljelentették a kegyetlen nevelőszülőket, s az intézet örömmel átadta nekünk. Most nagyon elkeseredett vagyok, mert rettegek, hogy megtarthassam —• de akárhogy is lesz: szebbé tette az életünket, értelmes dolog volt erte dolgozni, vele élni. Annyi embert és sorsot megismertem már ..., de ennek az anyaszívű asszonynak a gondja hihetetlenül megrendített. Láttam már sírni fájdalomból. Dacból. Csalódásból. S most, íme: tehetetlenségből, rettegésből is látok. — Utoljára az tört össze ennyire, hogy a férjem halála után nem sokkal, amikor még fel sem igen eszméltünk a csapásból, megmondták a szomszédok a kislánynak, hogy nem én vagyok az édesanyja, s hogy nem az édesapját siratja. Nem tudom elmondani..., visszaidézni azt a napot, amikor ezt meg kellett beszélnünk. Sőt azóta is foglalkoztatja, hogy testvérei vannak, „Én mindenhogy itt maradok, nekem te vagy az anyukám!" — mondta, s ez most már tényleg így van, mert édesanyja meghalt két éve. Az apjától félek, nem magam miatt csak, ne higgye, hogy önzésből — őt is féltem, mert szétzilált, alkoholista a család, szanaszét szórták a gyerekeket. Tudom, hogy neki jobb, ha sosem ismeri meg őket. De az én szívem sincs kőből irántuk — napokig nem aludtam a kétségek miatt, mikor egyszer összetalálkoztunk egy kisfiúval. A kisfiúról csak én tudom, hogy a testvére. És nem mertem megmondani, mert ha megismerik egymást, netán nyomra vezet ez a szál. De őrlődöm, hogy jól teszem-e, és fé^k, hogy nem bírnám a harcot. Mert a kockázattól félek. KI RAJZOL KÖRT? székből a szív keménysége, s akikért nem áll senki a krétakörbe megmérkőzni. Sorsát előre nem tudjuk. Ami vele történt, hiszik is, nem is a mórahalmi emberek. Kérdem a tanítót, kérdem a tanyán bezörgetve az embereket — furcsán néz— Csak ezekre is úgy kell vigyázni, hogy rájuk ne leljen a família. Nem bírnám ki. hogy elvigyék őket. T. Péternének oda a nyugalma december óta. A kislánykáért — nevezzük Évikének — jelentkezett az apja, hogy engedje el a téli néztek a dolognak. még száma. Budapestre is elutaztak eb- Az sem éppen lebec.sülenből a célból, s tanulmányoz- dő ellenérv, hogyha a váták az ott működő toxikáló rosnak lenne pénze egy új állomás felszereltségét és orvosi rendelő felépítésére, s munkáját. Előterjesztésük annak anyagi és személyi alap.'án a vb akkor úgy vé- feltételeinek biztosítására, lekedett, hogy egyelőre nincs akkor sem elsősorban a rémód — s talán még szük- szeg emberekre gondolna ség sem nagyon — kijózaní- hanem a város józanéletű tó szoba nyitására Szegeden, lakosságára. közülük is s ezen az állásponton — azokra a hetesekre — saiát ismereteink szerint — a hibájukon kívül ilyen sorsmai napig sem kellett vál- ra jutókra —, akik most toztatniuk. zsúfolt orvosi rendelőkben Az első tévedés a kijóza- kénytelenek gyakran órák nító szobával kapcsolatban hosszat várakozni, hogy maga a kijózanító szóba ki- vizsgálathoz, recepthez jusfejezés. Ez az ami a kér- sanak. Számukra mégiscsak tíéö felszínes ismerőit ók a fontosabbak, az ő ellábármennyire is kellemetlen | és furcsa — még a kulturált részeg-kijózanítás is hozzátartozik. Fehér Kálmán nek rám. És H-en asszonyt 5,zü_netre az intézet h?zzáSzűcs Józsefne gyermekvedelmi felügyelő most azt mondja: talán kár is volt Nem álltak ott a klinika megmondani a nevelőanyu— hiába mond >m a nevet — nem ismernek. folyosóján. II népfront mepyei ik iiiési A Hazafias Népfront ndr Sándor titkár eloterjeszCsongrád megyei bizottságá- tése alapján megvitatták az nak elnöksége tegnap, szom- idei országgyűlési képviselőbaton delelott ülést tartott - tanácstagválasztásokkal Szegeden. Nagy Istvánnak, a ei> tanacstagvalasztasokkal népfront megyei bizottsága összefüggő kérdéseket, felelnökének vezetésével, Mol- adatokat. kának. Hiszen az intézet nem engedélyezte a látogatást, s az apa azóta sem érdeklődött, a nevelőszülőket meg teljesen felkavarta az eshetőség, hogy a szép. okos nagylányt elcsalják tőlük. — Tizenegy éve van nálunk. Rokononiék szomszédjánál volt kihelyezve gondozásra, és rosszul bántak vele. Addig sosem gondoltam rá, hogy magamhoz vegyek gyermeket, pedig nekünk nem lehetett sajátunk, öt nagyon megszerettem. Nem A ml gyerekeink ezek az élő szülők árvái, nekünk kell őket nevelni és szeretni, szeretni kétszeresen is. Legtöbbért senki sem állna a „körbe" megmérkőzni, de ha kétfelé húznák is őket, a gyermekvédelmi hálózattal közbelép az állam: senkit sem enged széttépni. Senkit, sem hagy prédára. Ha kell. eltiltja a fel-fellobbanó vonzalommal meglepetésszerűen jelentkező szülőt. Szinte rejtegeti ezeket az otthont talált fiókákat, bizony félti a vérszerinti rokonoktól is És mindenben segíti azokat., akik felnevelésüket vállalják, őrködnek anyagi jólétük és a szeretet hőfoka felett is. De sok vérszerinti szülő nem felelne meg azoknak a követelményeknek, amit egy nevelőszülőtől számon kérnek, ha gyermeket kér gondozásra ! A kis elhagyott „csomagnak", Editkének is jobb, ha sosem tudja meg, ki volt az az asszony, aki megszülte, de az anyaság legszebb perceiben eltaszította. Biztosan akad számára egy anyaszívű anya. ö azé lesz, aki szeretni fogja. P. Szőke Maria