Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 13*1. FEBRUÁR 20. 3 Biszku Béla Országos főügyészi látogatása Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, pénteken Székesfehérvárra látogatott. Délelőtt részt vett és felszólalt a Fejér megyei pártbizottság ülésén, majd megbeszélést folytatott a megye vezető pártmunkásaival. Délután felkereste a Videotont. értekezlet Dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb üp'észe pénteken országos főügyészi értekezletet tartott. Az értekezleten a többi között a közelmúlt bűnüldözési tapasztalataival, s a további legfontosabb felada tokkal foglalkoztak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. Jelen volt a tanácskozáson Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője is. Okos gazdálkodás — jó eredmény Zárszámadás a szegedi Felszabadulás Tsz-ben Tegnap második zárszámadó részközgyűlését tartotta a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet. Mint a beszámolóból és a hozzászólósokból egyöntetűen kiderült, a megalapozott évek, az összeszokott kollektíva, az okos vezetés és a kellő munkafegyelem tavaly is meghozta, megteremtette gyümölcsét, a kritikus és rendkívüli időjárás ellenére is tisztességgel, eredményesen zárt a gazdaközösség. Egy esztendővel ezelőtt, a tervtórgyaló közgyűlés idején, a terület jelentős részét víz borította, s bizony gondban voltak a tagok és a vezetők, hogyan teljesítik majd a tervet. S ez a gond csak fokozódott. Hiába múltak a napok egymás után, a belvízveszély nem szűnt, sőt nyáron is szaporodott a vízborította terület. Az árvízveszély csak fokozta a nehézségeket, csupán egy .jó, kedvező, hosszúra nyúló őszben bizakodott a szövetkezeti tagság. Ehelyett jött a jégverés és a korai fagy, ami tönkretette a kertészeti kultúrákat, elvitte az őssziek egy részét. Erről beszélt megnyitójában Szilágyi Ernő föagronómus. majd az Í976es évet értékelve Árendás György téeszelnök is. A rendkívüli helyzet meghatározta tavaly az egész gazdaközösség tevékenységét, hangulatát, s megszabta azt is, hogy mikor tartsanak részközgyűléseket, s a vezetőségi üléseken „bővüljön" a téma. Az elmúlt esztendőben a szövetkezeti demokrácia és a szövetkezet alapszabálya szerint háromszor tartottak részközgyűlést, tizenegyszer vezetőségi üfést. 42 napirendi pontot vitatva meg. A 7451 hold összterületen boldoguló Felszabadulás Tszben 499 tag dolgozott rendszeresen és 112 alkalmazott. Bár nem kényeztette el őket a tavalyi esztendő, az 5494 hold közös szántóterületről igen tisztes bevételt értek el. Jellemző, hogy a szűkös év ellenére is növekedtek az alapok, s több jutott beruházásra is. 1969-ben a beruházott vagyon 30 millió 441 ezer forint volt, tavaly 53 millió 145 ezer forint. Nőtt a forgóvagyon. 33 millió 73 ezer forintról 35 milEó 384 ezer forintra. A közös vagyon 63 millió 577 ezer forintról 88 millió 556 ezer forintra nőtt. A gazdaközösség tiszta vagyona megközelíti a 63 milliót. A bruttó jövedelem 1969-ben 20 millió 753 ezer forint volt, tavaly 20 millió 924 ezer forint. A beruházások alapját adják annak a nagyarányú beruházási politikának, amit a negyedik ötéves tervben ez a gazdaközösség magára vállalt. Saját erőből, állami segítséggel, s a különleges kártalanítási eljárás millióiból olyan célokat valósítanak meg, amelyekkel nemcsak a szövetkezet, de a város is büszkélkedhet. Valóságos kis sertésgyárat építenek. Bár a tízórás munkanapra eső jövedelem nem érte el a tervezettet, 100 forintra alakult. mégis becsületes megélhetéshez, jövedelemhez jutott a tagság. Az egy tagra eső átlagos évi jövedelem 23 ezer 177 forint lett. Az összes hozamérték 45 millió 104 ezer forint volt. Az ágazatok különbözőképpen viselték el az elmúlt évi viszontagságokat. Különösen a növénytermesztés sínylette meg Bár, akadt néhány növény, amelyik így is jól jövedelmezőnek bizonyult. Örömük telt például a vizigabona termesztésében. 68 hold kivételével a területet tavasszal szántották. Mégis holdanként 9 mázsa 10 kilogrammot arattak le a rizsterület minden holdjáról. 329 ezer forinttal többet fizetett a vizigabona a tervezettnél. Mindent egybevetve tavaly a Felszabadulás Tsz összes tervezett bevétele 76 millió 810 ezer forint volt, a tényleges bevétel pedig 82 millió 336 ezer forintra alakult, vagyis nyereséggel zárta a gazdaközösség az évet. Jutott tehát különböző alapokra fejlesztésre, emellett szociális és kulturális alapokra is. A vitában tizenhármán vettek részt, elismeréssel szóltak a gazdaközösség erőfeszítéseiről. Csonka István, a városi pártbizottság munkatársa a pártbizottság elismerését tolmácsolta, s az elkövetkezendő esztendőkhöz kívánt sikereket. Juratovics Aladár, a Nagy-alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője az évek óta tartó ..együttműködésről" szólt. Dr. Piros László, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója az állattenyésztés fejlesztésének szükségszerűségéről beszélt, arról, hogy a vállalat felkészült e táj mezőgazdasági nagyüzemeinek „kiszolgálására", öt év múlva félmillió sertés. 30 ezer hízómarhát vágnak le a vágóhídon és ezer vagon szalámit gyártanak. Ehhez viszont hús és hús kell. A Felszabadulás Tsz mostani zárszámadása a legszebb bizonyíték arra, hogy a mostoha időjáráson jó gazdálkodással úrrá lehet lenni. Sz. Lukács Imre Váltás a kútnál Aki otthonosan akar járnlkelni az olajmezőn, mindenképpen gumicsizmát húzzon. Ez a modern lábbeli persze ne tegyen elbizakodottá senkit. megeshet, hogy járni mégsem lehet benne. Belekerülhet a tájékozatlan járkáló akkora sárba, hogy lépni se előre, se hátra, se jobbra, se balra nem lehet, sőt izegnimozogni se tanácsos, mert ha alább száll néhány centivel, belebuggyan a sár a csizma szárába. Ha talál egy csődarabot, akkor meg van mentve. Tavaszi álmát alussza ez a vidék. Visszaköszön ilyenkor a hajdani tenger sártenger képében. Se vége, se hossza, de talán feneke sincsen. Itt éli idejének egyik felét a híreinkben évek óta egyre többször emlegetett ember, az olajbányász. TalálÖRÖKÖS kozót ad KÖLTÖZÉS itt egymásnak az ország minden vidéke. Zala megye, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Orosháza. Kaszaper, Kenderes, Püspökladány, Körösszegapáti, mind sorra kerül, ha egy-egy kút személyzetét végigkérdezem. És mind szidja a sarat. Mert itt nemcsak dolgozni kell, hanem költözni is. Olyan gyorsan megy a fúrás a mosÉlelmiszer'kereskedelmi konferencia és kisebb méretű lesz, s ennek megyei jogú tanácsok keres- következtében is növekszik majd az igény a korszerű, Az élelmiszer-, a vegyi és első helyettese nyitotta meg mintegy 400-000 lakás konyháztartási cikkek forgalma- a tanácskozást, amelyen hája, kamrája a régieknél nak fejlődésével, a fontos részt vettek a megyei kereskedelmi ágazat negyedik ötéves tervével és az kedelmi vezetői, az állami ebből adódó feladatokkal és a szövetkezeti élelmiszer- konyhakész és a tartósított foglalkozott pénteken a és vegyikereskedelem kép- élelmiszerek iránt. KPVDSZ Jókai utcai szín- viselői. Molnár Károly, a háztermében a Belkereske- minisztérium főosztályveze- forgalom szerkezete, csökken delmi Minisztérium konfe- tője ismertette az feladatait; majd rencvaja. Dr. Saghy Vilmos, gyaiták a szakma rekláma belkereskedelmi miniszter és propaganda tevékenysé- zalékos, a háztartási vegyigének legfontosabb tenni- cikkforgalom 6—8 százalékos valóit. Megváltozik az élelmiszerf< ágazat az alapvető élelmiszerek megtár- aránya. A terv az élelmiszer-forgalom évi 6—7 száÜnnepi megemlékezés a szovjet hadseregről A szovjet hadsereg meg- gyarországi képviselője, tosáakulásanak közelgő, 53. vábbá a szovjet hadseregévfordulója alkalmából pén- ideiglenesen hazánkban álk>teken déiután ünnepi meg- másozó csapatai parancsnokemlékezést rendeztek a Ne- ságának képviseletében B. hézipari Minisztérium kul- P. Ivanov vezérezredes és túrtermében. Részt vett az P. M. Petrenko altábornagy, ünnepségen V. K. Gvozd al- Dr. Lévárdi Ferenc nehéztábornagy, a Szovjetunió bu- ipari miniszter mondott ündapesti nagykövetségének nepj beszédet. Az ünnepi katonai és légügyi attaséja, megemlékezés második réI. V. Tutarinov vezérezre- széber) szovjet kat0namüvédes, a Varsói Szerzodes tag- , ' államai egyesitett fegyveres szek adtak sikerű muerői parancsnoksaganak ma- sort. növekedésével számol. ElsőAz élelmiszerek, az élve- sorban a hús kínálatát kell zeti cikkek és a háztartási mennyiségben és összetételévegyiáruk a teljes kiskeres- ben a lakosság keresletékedelmi forgalom 53—54 hez közelíteni, s 1975-re el százalékát adják. Az elmúlt kell érni a személyenkénti két évtizedben ezeknek a cikkeknek a forgalma megkétszereződött, tavaly 410 000 vagonnyi fogyott belőlük. A 65—67 kilogrammos fogyasztást. Ezen belül a baromfiértékesítés 60 százalékos nönegyedik ötéves tervben — vekedését várják. Reális az jóllehet a tendencia az ipar- is, hogy a tavalyi 360 miicikkek forgalmának foko- liós tojás-forgalom a tervidőzottabb növekedése —, az szak alatt 600 millióra növeélelmiszer-kereskedelam munkája tovább bővül; a kedjék, ehhez az árualap bőségesen rendelkezésre áll népesség növekedésének, to- majd. vábbá a mezőgazdasági dol- Az egy főre jutó friss gozók szórnának, s ezáltal az zöldség- és főzelékfélék foúgynevezett önfogyasztásnak gyasztása 80 kilóra, a friss a csökkenése nyomán. A kö- gyümölcsöké 82—84 kilóra vetkező evekben felépülő növekszik. tani berendezésekkel, hogy alig telik el két-három hét egyhelyben, szedik a sátorfát, bontják a tornyot és mennek tovább. Városi ember egy homokrakodó gépet órák hosszat el tud nézni, mert az gép. Ha a fúrótorony költözését látná ekkora sárban, mozdulni se tudna. A dunántúli meg az alföldi ember csöndes ellentéte, hol kicsit, hol nagyon is eltérő természetrajza néha szép vitát is kavar — hallom Horváth Lajostól az egyik kútnál. Kulcsos legényként kezdte ő a szakmát tanulni, néhány év múlva följebb mehetett a toronyléírán kapcsolónak, aztán tanult, meg dolgozott, fúrómester, később pedig főfúrómesier lett. A harmincadik telet töltötte az olajosoknál. Zsörtölődik, mert azt hiszi egyik-másik alföldi, hogy ő a dunántúliakhoz húz. — Sovinizmus van ebben, de nagy. Pedig engem csak az érdekel, ki tesz többet az asztalra. Váltás van éppen. Rövidváltás, mert az egyik „parti" most megy haza 12 napi körforgásos váltás után négynapi pihenőre. Öten jönnek friss erővel, öten mennek pihenni. Kérdezem az egyiket, hol a haza? Kelebián. Motorral megy, bátyjával közösen nyergelik a motort. És otthon mit csinál négy napig? — Ugyanezt, csak fordítva. Parasztizálok. — Én alig tudtam bemászni a toronyig, ö szinte futva megy ia motorhoz, hogy hamarabb hazaérjen. Találkozót ad itt egyr másnak FRISS LEVEGŐN az ipar és a mezőgazdaság is. Ügy is, hogy egyik legnehezebb iparunk palántázza tele az egykori búzamezőket, káposztáskerteket fúrótornyokkal, de úgy is, hogy az olajosok zöme korábban a földmunka más ágazatában, ásóval, kapával, eke szarvával kereste kenyerét. Akad persze más is, ugyancsak szép számmal. Balla Ernő 19 esztendős, mokány fiatalember tanult mestersége a szépszavú asztalosszakma. — Valamilyen benzolmérgezést kaptam, eltiltottak a gyalupadtól. Kikötötték, hogy friss levegőn legyek. Itt szerencsére van. Akasztófaviccnek hiszem, de túl a Tiszán, a Maroson meg innen a lyukbeíejezőknél a 20 éves Németh Róbert is ezt mondja: itt legalább friss a levegő. Ha hideg van, hideg, ha meleg van, meleg, ha esik, akkor nedves, de mindig friss. Lehet erősödni. Kapaszkodik egy szerencsétlen autó az út szélén. Aszfaltot raktak a lába alá, az igaz, de lecsúszott róla. Erőlködik, hogy füstöl bele a kereke, itt viszont csak lefelé lehet menni. Pedig ez az autó nem állhat meg, mert ez viszi a fúrótornyok alá a gépek kenyerét. Ha senki más, a mentőangyal mindenesetre észreveszi. Szárnya helyett lánctalpai nőttek, több hasznát is veszi ennek. Professzor, mocsárjáró vagy közönségesen a Nagy Retkes névre hallgat a bivalyerős hernyótalpas. Ez teljesít figyelőszolgálatot egyedül a környéken. Csonka János a 100 lóerő egyszemélyi parancsolója, ő huzigálja kifelé a sárba ragadt kisebb testvéreket. Elég beleállni hátrahagyott nyomdokaiba, hogy mentőangyalnak tituláljuk. Ezek nélkül a gépek nélkül megállna az üzem. Tiszán innen és Tiszán túl. Van-e ennél nehezebb mesterség? — kérdezem az embereket. Cs. Kiss Imre, Horváth György. Szabó Barnabás, Nóvák Lajos mind azt mondja: — Könynyebb biztosan van, de nehezebb nehezen. A fiatalok elé azzal állítok oda, hogy maradnak-e tovább. Van, aki szívja a fogát, de bölcs mondat jön ki közte azért. Amikor harmadszor-negyedszer hallom, akkor veszem csak észre, hogy közös a kaptafája mindnek, de ez az egyöntetűség csak erősiti a hitelét: — Aki a telet kibírja, az megmarad olajosnak. A tél a legnehezebb talán. Könnyen befagyhat egy cső valahol a berendezésben, és ha úgy adnak rá becsületes üzemi atmoszférát, nincs cső, ami szét ne durranjon. Ha köddel jön a tél, megesik, hogy a kapcsolóállványig föl se lehet látni, csak a zaj tájékoztat. Ha csattan a bilincs, mehet tovább. De lehet reszkető hideg, tapasztó sár, embereket riogató förgeteg vagy tüzes kánikula, az olajbányász akkor is dolgozik. Ügy tűnik, föld alatti szaktársaihoz csak köszönésében hasonlít És akkor, ha a hajdani nagy széncsaták hőseire emlékezünk. Mert eshet, fújhat, fagyhat, de az olajnak mennie kell. Megy is ugyanúgy, mint a legkedvesebb jó időben. Jön a váltás, készülődnek a kútnál. Orosházáról jött ide a busz, nagy utat tett meg, de a pontosságával példálózni lehetne. A sárban evickélő újságíróval is. Mert most derül ki, hogy a hétköznapi észjárás döglött cementből olyan takaros kis gyalogutat készített a kút mögött az aszfaltig, hogy nyugodtan moshatom a csizmát, visszafelé száraz lábbal is lehet közlekedni. Horváth Dezső