Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

FÉNTEK, 19ÍL FEBRUÁR 19. 3 Gyorsabb ütembon | A Számítógépek A Haxaf,as Népfront épül a kiskörei vízlépcső fellegvára öntözőrendszere Á negyedik ötéves terv időszakában gyorsabb ütem­ben épül a kiskörei vízlép­cső öntözőrendszere. Az ön­tözéses művelésre kijelölt több mint félmillió hold me­zőgazdasági területből a tervidőszakban százhúsz­ezer holdon építik ki az ön­tözőmüveket. 1973-ig elké­szül a nagykunsági és a jászsági főcsatorna első ti­zennyolc kilométeres szaka­sza. A két csatorna együtt­véve másodpercenként száz­huszonnyolc köbméter vizet szállít majd a földekre. A víz felhasználásában ér­dekelt hét megye mezőgaz­dasági szakemberei, a tsz­ek, tsz-szövetségek, állami gazdaságok, vízügyi igazga­tóságok képviselői csütörtö­kön Szolnokon tanácskoztak a feladatokról, s konzulta­tív, tanácsadó testületet hoz­tak létre. Feladata biztosí­tani az érintett üzemi terü­letek mezőgazdasági előké­szítését, az öntözővíz foga­fel-dását és gazdaságos használását. Az érintett tsz-ek és alla­mi gazdaságok közül eddig mintegy százötven üzem je­lentette be, hogy felszín alatti öntözőhálózatot kíván kiépíteni. (MTI) Fejér megye az ország legdi­namikusabban fejlődő me­gyéi közé tartozik. A negye­dik ötéves tervben folytató­dik a fejlődés. A Videoton technikai fejlesztésére, kor­szerűsítésére csaknem egy­milliárd forintot költenek. Itt lesz a hazai híradástechni­kai berendezések és az elekt­romos számítógépek gyártá­sának központja. Fogadás a magyar-szovjet barátsági szerződés aláírásának évfordulója alkalmából Országos Tanácsának ülésén Kádár lános felszólalása A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos elnök­sége csütörtökön, a magyar —szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés alá­írásának 23. évfordulója al­kalmából fogadást adott a Barátság Házában. Az ünne­pi fogadáson részt vett dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke. Katona István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­vezetője, Böjti János kül­ügyminiszter-helyettes és Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára. Ott volt F. J. Tyi­tov, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete is. A 23 év előtti történelmi eseményről dr. Mihályfi Ernő emléke­zett meg. Érdekvédelem és versenymozgalom A Vasutasok Szakszervezete területi bizottságának küldöttértekezlete Á Vasutasok Szakszervezete területi bizottsága négy­éves tevékenységéről adtak számot tegnap Szegeden, a MÁV Petőfi művelődési otthonban megtartott küldöttérte­kezleten. A reggel 9 órakor kezdődő tanácskozásra csaknem száz küldött jött el ebből az alkalomból Csongrád, Bács és Békés megyéből. Az elnökségben foglalt helyet dr. Szániel Imre, az MSZMP Csongrád megyei párt-végrehajtóbizott­ságának tagja, Juhász József, az SZMT vezető titkára, Molnár György, a Vasutasok Szakszervezete központi ve­zetőségének titkára, és Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igaz­gatóságénak vezetője is. Ácsai Mihály, a területi bizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött az írásbeli beszámoló­hoz. Számos felszólalás, élénk vita után a küldöttek meg­választották a területi bizottság tizenhét tagját, a három­tagú számvizsgáló bizottságot, s azt a húsz küldöttet, akik a szakszervezet kongresszusán képviselik majd a szerve­zett vasutasokat. A területi bizottság titkára ismét Ácsai Mihály lett, elnökévé Annus Istvánt választották. A titkári beszámoló rész­letesen elemezte az utóbbi négy év szakszervezeti tevé­kenységét. A szakszervezeti bizottságok munkája ezalatt tervszerűbbé vált, ugyanak­kor nőtt a tagság igénye is az alapszervezeti vezetéssel szemben. Az elvárást tük­rözi: egyre több javaslat és bírálat hangzik el a szak­szervezeti munkával, érdek­védelmi tevékenységgel kap­csolatban. A beszámolási időszakban javultak a vasutas dolgozók életkörülményei, hiszen 1969­ben és 1970-ben is bér­emelés volt. A MÁV Sze­gedi Igazgatósága területén az egy főre eső havi átlag­bér 2 ezer 165 forintra emel­kedett. Jelentős előrehaladás tapasztalható a dolgozók munkaidejének csökkentésé­ben. A létszámhiány évről évre növekszik. A jelenlegi lét­szám egyes munkakörökben a balesetmentes közlekedés biztosításához sem látszik elegendőnek. Időszerű volna felülvizsgálni egyes mun­katerületeken a dolgozók nagymérvű fizikai és idegi igénybevételét — javasolja a szakszervezet. A fluktuá­cióval kapcsolatban elgon­dolkoztató, hogy a kilépők 58.2 százaléka három évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezett, s mintegy 15 százaléka a törzsgárdához tartozott. Távozásuk oka többnyire kedvezőtlen mun­kahelyi légkörre vezethető vissza. A szegedi igazgatóság te­rületén az utóbbi négy év­ben 1,3 milliárd forintot for­dítottak beruházásra, első­sorban a fővonalak korsze­rűsítésére. Lenyeges az elő­rehaladás, a szociális igé­nyek kielégítésében is, ilyen célra ebben az időszakban 41 millió forintot költöttek. A munkásellátásban is van fejlődés — Szegeden pél­dául építettek egy korszerű munkásszállót — e téren azonban a gondoskodás nem tart lépést jogos igények­kel. A szakszervezet igye­kezett bővíteni a munkavé­delmi hálózatot, elősegíteni a balesetek megelőzését. Az adatok azonban azt mutat­ják, hogy a munkavédelmi tevékenység további fejlesz­tésre vár. Bár a balesetek száma csökkent, súlyosabb sérülések fordultak elő. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok legtöbb helyen csak általá­nosságban foglalkoznak a dolgozó nők problémáival, nem veszik eléggé figyelem­be sajátos helyzetüket, az anyai hivatást, a gyermek­nevelést. A nők továbbtanu­lását kedvezőtlenül befolyá­solja, hogy az iskolai vég­zettség megszerzése után sem biztosított a képzettsé­güknek megfelelő beosztás. Kevés a vezető munka­körben foglalkoztatott nő, például egyetlen állomásfő­nök-helyettes sem került ki közülük. Feladat a szakszer­vezeti bizottságok számára a fiatalokkal való megkülön­böztetett foglalkozás is. Elet- és munkakörülménye­ikre, munkahelyi közérze­tükre igyekezett fokozott fi­gyelmet fordítani a szak­szervezet. A szakszervezet szervező és mozgósító tevékenysége kifejeződött a dolgozók helytállásában, a verseny­mozgalom kiterjedésében is. A szocialistabrigád-mozga­lom elősegítette a szállítási tervek teljesítését. Már a dolgozók 58 százaléka vesz részt a mozgalomban. Fejlődött az üzemi demok­ratizmus, a dolgozók aktí­vabban vettek részt a helyi feladatok megoldásában. Vé­leményt nyilvánítanak mun­kaszervezési és -ellátási kér­désekben, felvetik a munka­körülmények, a szociális helyzet hiányosságait. Ácsai Mihály a szóbeli ki­egészítésben hangsúlyozta: további eröfs&zúesekeí keü tenni azért, hogy magasabb szinten bontakozzon ki a munkások társadalmi akti­vitása, hogy a szakszerveze­tek mind teljesebben töltsék be érdekvédelmi szerepüket, még határozottabban fejez­zék ki a dolgozók szükségle­teit, érdekeit. Ismertette a szakszervezeti választások eredméményeit; mintegy 11 ezren vettek részt a válasz­tásokon, s az 59 szb-titkár közül heten nem kaptak újólag bizalmat, helyettük rátermettebbeket választot­tak. A bírálatok, észrevéte­lek többek közt a tagság rendszeresebb és sokoldalú tájékoztatását, a bizalmiak segítését és megbecsülését igényelték. Az ösztönzésről is sok szó esett. Alkalmazá­sának módján javítani kell, úgy, hogy prémiumban, anyagi elismerésben azok részesüljenek, akik a több, nehezebb, felelősségteljesebb munkát végzik, akiknek te­vékenysége kihatással van a vasút teljesítményére. A délutánba nyúló vitá­ban sok hozzászólás hang­zott el. Címszavakban: hi­ba, hogy a munkahelyen ki­válóan dolgozó nőket sem bízzák meg fontosabb tevé­kenységgel. Nagy feladat vár az újonnan megválasztott szb-ifjúsági felelősökre. Az MSZMP Csongrád me­gyei és Szeged városi bizott­ságának üdvözletét dr. Szá­niel Imre tolmácsolta. Nagy politikai érettségről, felelős­ségről tanúskodott a beszá­moló és a küldöttgyűlés mun­kája — mondotta többek kö­zött. Megjegyezte, hogy a szocialistabrigád-mozga­lom gazdasági jellegű ered­ményei mellett ide kíván­kozott volna; milyen szere­pet tölt be ez a mozgalom a szocialista ember nevelésé­ben, az új embertípus ki­alakításában a vasutasok között. Simái Mihály Bevezetőben az MSZMP KB első titkára kifejezte egyetértését az elnöki meg­nyitóval és a főtitkári beszá­molóval. Támogatta az or­szággyűlési és tanácsi vá­lasztások kiírására vonatko­zó javaslatot. Ezután a párt X. kong­resszusáról szólt. — A kongresszus hazai fogadtatása arról tanúsko­dott — mondotta —, hogy népünk helyesli és támogat­ja a kongresszusi határoza­tokat, állásfoglalásokat. Ez dóntő további munkánk szempontjából. A nemzetkö­zi visszhang is tükrözi, hogy a testvérpártok, a szo­cialista országok, a haladó erők értékelik és elismerik a Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységét, irányvonalát és politikáját. Ügy ítélik meg, hogy e po­litika következetesen szem előtt tartja a nemzetközi munkásmozgalom, a szocia­lista társadalom építésének céljait, figyelembe veszi az ország adottságait, népünk nemzeti hagyományait. To­vábbi előrehaladásunk szempontjából rendkívül fontos a X. kongresszus do­kumentumainak tanulmá­nyozása, helyes értelmezése csakúgy, mint a tettekben kifejezésre jutó egyetértés. Mindebben sokat segíthet­nek, s bizonyára segítenek is a népfrontbizottságok, a mozgalom aktivistái. A Központi Bizottság első titkára a továbbiakban hangsúlyozta: az előttünk álló országgyűlési és tanács­választások a Magyar Nép­köztársaság társadalmi éle­tében rendkívül fontos, nagy horderejű politikai ese­Tízmillió — nyaralásra A Pedagógusok Szakszer- A költségvetésen belül egyik vezetének központi vezetősé- , • , ,-„„.. . . ,. . ... , ge megtárgyalta, s elfogad- legjelentősebb ldadasi tetei ta a szakszervezet 1971. évi az üdültetés, amire mintegy költségvetését. Az idén 42 millió forinttal gazdálkod­nak. 10 millió forintot fordítanak. (MTI) ményt jelentenek. Utalt ar­ra, hogy az országgyűlési képviselők jelölésével, vá­lasztásával összefüggő ese­mények elsősorban az orszá­gos politika kérdéseinek megvitatására teremtenek fórumot, érintve természete­sen az adott képviselői vá­lasztókerület helyi problé­máit is. A tanácstagi válasz­tások előkészítése és lebo­nyolítása pedig — az egész ország előtt álló feladatok, tennivalók megtárgyalásán túl — elsősorban a helyi politika aktuális kérdéseinek megvitatására, a választó­körzet lakosságát közvetle­nül érintő témák megbeszé­lésére nyújt jó lehetőséget. Fontos politikai cél — hangsúlyozta Kádár János —, hogy a választások meg­erősítsék politikánkat, nö­veljék e politika hatóerejét, elmélyítsék a szocialista közgondolkodást, népünk szocialista egységét, össze­forrottságát. A közvetlen cél, hogy olyan országgyű­lés, olyan tanácsi testületek jöjjenek létre, amelyek szellemükben, céljaikban, személyi összetételükben egyaránt eredményesen munkálkodnak majd a szo­cializmus magasabb szintű építésén. Azt várjuk a vá­lasztásoktól, hogy eredmé­nyeikkel és hatásukkal to­vább erősítsék rendszerün­ket, s új lendületet adjanak hazánkban a szocialista épí­tőmunkának. A Központi Bizottság első titkára kitért arra, hogy a választással kapcsolatos po­litikai, szervezési és egyéb feladatok megoldásához ked­vezőek a feltételek. Ezt bi­zonyítja az a helyeslés és egyetértés, amely a X. kongresszus állásfoglalásait, útmutatásait fogadta. Közvé­leményünknek a nemzetközi élet eseményeire való reagá­lása is egyértelműen arról tanúskodik, hogy hazánkban kiegyensúlyozott, jó a poli­tikai légkör, tovább erősödik a társadalom egészseges, bei­só kohezio^a. Rámutatott Kádár János: közös feladatunk, hogy a választási kampány idején is bátran, belső meggyőző­déssel hirdessük nemes, szép céljainkat, amelyek megfelelnek népünk vágyai­nak és szükségleteinek. Szóljunk eredményeinkről, amelyeket az országépítés­ben, a gazdasági életben, a városok, falvak fejlesztésé­ben, a közművelődés, a kul­túra területén elértünk. Nincs okunk szégyenkezésre, hiszen a legutóbbi választá­sok óta olyan sikereket mondhatunk magunkénak, amelyekre méltán büszke egész dolgozó népünk. Szót kell természetesen ejteni a jövő feladatairól, amelyek a közös célokhoz vezető úton előttünk állnak, ugyanakkor vázolni kell az eszközöket és módokat, amelyekkel fel­adatainkat megoldhatjuk. A választási munka során vi­lágos képet kell rajzolni külpolitikánkról, nemzetközi tevékenységünk alapelveiről, arról, hogy alapvető törek­vésünk az épitömunkánkhoz nélkülözhetetlen a béke biz­tosítása, a haladás ügyének nemzetközi szolgálata, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvénye­sítése. Külpolitikánk, nem­zetközi munkánk alapja, hogy együtthaladunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, a szocialista országokkal, min­den haladó eröveL Kádár János felszólalása végén hangsúlyozta, hogy tiszta lelkiismerettel állha­tunk a választópolgárok milliói elé: négy évvel ez­előtt meghirdetett választási programunk végrehajtásában szép eredményeket, nagy­szerű sikereket értünk el. Most a választóktól olyan politika megerősítését kér­jük, amelyet népünk ért és támogat, amelynek igazáról és helyességéről az elmúlt esztendők tapasztalatai is meggyőző bizonyságot adtak.

Next

/
Thumbnails
Contents