Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

11 CSÜTÖRTÖK, 1971. FEBRUÁR 18. Tovább a magyar—szovjet áruforgalom flpro Untai felszólalása a magyar— szovjet kormányközi bízottság moszkvai ülésén Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, aki szerdán Moszkvában megnyitotta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság soronlevő ülését, közölte: körülbelül 250 témát ölel fel a Szovjetunió és Magyarország műszakitudományos együttműködése. A bizottság ülésén felszólalt Apró Antal, a magyar kormány elnökhelyettese, a magyar küldöttség vezetője, aki megelégedéssel nyilatkozott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről. A két ország között lebonyolódó áruforgalom az 1-971—1975-ös években az előző öt évhez viszonyítva több mint 60 százalékkal emelkedik. Már ebben az évben csaknem 10 százalékkal növekednek a kölcsönös szállítások. Apró Antal aláhúzta a kölcsönös gépipari szállítások fozódó szerepét. Magyarország ebben az öt évben rragy teherbírású tehergépkocsikat, személygépkocsikat, traktorokat, repülőgépeket, a Szovjetunió pedig autóbuszokat, hűtőberendezéseket, hírközlő berendezéseket kap. A Szovjetunió Magyarország felé irányuló exportjában fontos helyet tölt be a kőolaj, a villamos energia, a vasérc. Előirányozták a közszükségleti cikkek kölcsönös szállításának növelését. A felek megjelölték azokat az intézkedéseket, amelyek a szakosítás és a kooperálás elmélyítését szolgáljak a különböző iparágakban. Apró Antal véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítésében fontos szerepet töltenek be a két ország közötti hosszú lejáratú egyezmények. A Szovjetunió és Magyarország együttműködik például az elektronikus számítástechnikai eszközök egységes rendszerének megteremtésében, a gépkocsi és a hajógyártásban. (MTI) Páftnap az orvosegyetemen A Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottsága tegnap, szerdán délután 4 órakor a szemklinika előadótermében pártnapot renI dezett egyetemi oktatók, | hallgatók és alkalmazottak részére. Dr. Cserháti István elvtársnak, az egyetemi pártI bizottság titkárának megnyitó szavai után Sipos Géza elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára tartott előadást a X. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokról és válaszolt a feltett kérdésekre. Híradástechnikai kábelek Szegedrül ÚJ üzemrész e kábelgyárban Jelentős változás következett be a szegedi kábelgyár életében: a hagyományos erősáramú vezetékesalad mellett megkezdődött a híradástechnikai készülékekhez szükséges mintegy háromszáz kábelféleség gyártása is. A gyorsan fejlődő magyar híradástechnikai ipar számára így most már nem a budapesti Kábel- és Vezetékgvár állítja elő a fontos alkotóelemeket, hanem a szegedi üzem. Az erősáramú vezetékeket a szegedi kollektíva már rutinszerűen, évek óta készíti; ennek megfelelő körülményeket teremtettek. A a Magyar Televízió megrendelésére például tíz kilométer hosszúságú, különleges műsortovábbitó vezetéket készítenek. Hazánkban sokáig hiánycikk volt az úgynevezett mikrofonkábel; ebből több ezei- méter kerül le hamarosan a szigetelőgépekről. Ugyancsak érdekes s igényes műszaki feladatot jelent egy különleges kábelfajta — a vasúti kerekek deformálódását mérő műszerhez szükséges —, vezeték elkészítése is. A gyár szakembereinek újítása alapján önhordó telefonkábelt kísérleteztek ki. Mint ismeretes, kisebb táhíradástechnikai vezetékek voiságokra a szigetelt telegyártása azonban aligha történhet az eddigi tapasztalatok, gépek felhasználásával. Amint Szép Lajos főmérnök eLmondotta. az új követelményekhez új üzemrészt alakítottak ki. s Budapestről Szegedre hozták a szükséges gépparkot is. A volt bányavezeték-üzemrészben januárban megkezdő•dött néhány típus gyártása, Jó eredmény a homokon Zárszámadó közgyűlés az üllési Árpád Tsz-ben Az üllési Árpád Termelő- emelkedöen jól dolgozó terszövetkezet nem tartozik a nagy gazdaságok közé. A két és fél ezer holdon gazdálkodó homoki emberek tavaly is jól dolgoztak. Különösen akkor lehet jónak mondani, ha a 281 tagból az idősebb emberek tevékenységét külön értékeljük. Ök már kevesebbet, de annál szorgalmasabban dolgoztak. Sípos Mátyás főkönyvelő reszlete-" részesültek, sen ismertette a gazdaság anyagi helyzetét, elmondta a közgyűlésen, hogy az évi termelési összeg meghaladja a 4,5 millió forintot, ebből a tagság részesedése 2 millió £74 ezer forint. Az utóbbi három év legjobb esztendeje volt 1970. A beszámoló felett Ocskó Lajos párttitkár nyitotta meg a vitát, amelyben a jövőről szóltak a tagok, hangsúlyozva a továbbfejlődés lehetőségeinek, köztük a háztáji gazdaság ellátottságának szükségét, az össztermelés fokozását. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a vezetőség beszámolóját, majd módosította az alapszabályt. Ebben rögzítette a nőbizottság létrehozását, s annak szociális és kulturális tevékenységét, valamint a háztáji gazdaságok, s ezen belül a kisállattenyésztés fejlesztését. A munka elismerésével íejezotfött be a közgyűlés: Pintér Lajos- -elnök kilenc tamelőszövetkezeti tagnak nyújtotta át a Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést és a velejáró pénzjutalmat. Ismét élt szavazatával a közgyűlés s a 10. Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést a téesz elnökének adomá nyozta. Ezután a tsz idősebb dolgozói is. mintegy 80-an f 500—500 forint juttatásban Zehnan Ferenc fonkábeleket hagyományos módszerrel előre kifeszített acéltartó vezetékre erősítették. Az új telefonkábelhez nem kell külön tartóhuzal, mert magába foglalja az acélhuzalt is, a postások munkája sokkal gyorsabb és könnyebben elvégezhető így. A Népstadion megrendelésére 5 kilométernyi különlegesen hajlékony, a vívók találatjelző készülékéhez használatos kábelt gyártanak, ilyet eddig hazánkban •még nem készítettek. Az új híradástechnikai üzemrészben már működnek az első gépek, felszerelése azonban nem fejeződött be. A Budapestről letelepített berendezéseken kívül több új is érkezik, amelyekkel mintegy húszmillió forint értékű lesz a géppark. Figyelmet érdemel, hogy a kábelgyár saját kollektívájából alakította ki az új üzemrészhez szükséges munkásgárdát. tehát nem hirdetett munkásfelvételt. A szakembereket, a művezetőket. a meósokat Budapesten képezték ki. A kábelgyár az Mén mintegy 850 millió forintos termelésire készül, s ebből az új üzemrész mintegy 30 millió forint értékű munkát végez majd. M. I. ,-„.. • •—'k * - . ... itv, A Bosszantóan zavarni tiédnak az apróságok: megint a gázboylerrel történt valami. Este hazaérve gondolatban a szerelővel diskuráltam. Annyira lefoglalt, hogy a levélszekrényben talált postát fel sem bontottam a lépcsőházban. Csak azután, h/ygy a fürdőszobában csüggedten konstatáltam, ma estére sincs meleg viz, hiába pislog az a fránya gyújtóláng. Nézem a levelet, Betti írt. „Éppen ideje, hogy életjelt adjak magamról. Amióta utoljára találkoztunk, megfordult velem a világ." Nacsak. igazán rendes Szöllősy Bettitől, hogy eszébe jutottam. „Főiskolás vagyok Szegeden, méghozzá másodikos. Vagyis sikerült, pedig már alig hittem. Amikor utoljára beszélgettünk, a klinikán segéd nővérkedtem, s kaptam kézhez negyedszer is a főiskola elutasítását: helyhiány miatt, sajnos, ismered a típusszöveget. Hogy bőgtem! Fejembe vettem, mindenáron tanítani fogok, ha máshol nem. a Holdban. Elmegyek képesítés nélkül! Helyeselted, azt mondtad, legalább belekóstolok abba, amihez ismeretlenül úgy ragaszkodtam." kai, mindig attól féltem, öszszedől, éktelenül nyikorgott, potyogott belőle a szalma. Szekrényemet meg ette a szú, egyik lábára sántított, s időnként kiborult az ajtaja. Asztal, szék és egy hokedli mellett seregnyi bolha szegődött társamul — nagy fene civilizációmmal csak sokára bírtam el velük;" CSALÁDOKNÁL BOLHÁK TÁRSASÁGA Szerződéskötés a színes ipari tv-láncok magyar—francia kooperációs gyártására Szerdán a Metrimpex ^Külkereskedelmi Vállalatnál Georges Noreau, budapesti francia kereskedelmi tanácsos jelenlétében, Herkner Ottó, a Metrimpex vezérigazgatója, valamint Tamás Endre, a Híradástechnikai Ktsz elnöke kooperációs szerződést írt alá. J. Kettlevel, a Thompson—Ustoncég igazgatójával. A megállapodás értelmében a budapesti szövetkezet és a világ számos országában leányvállalatokkal. képviseletekkel rendelkező Thompson-cég a •l»már korábban -együttesen-kifejlesztett zárt rendszerű ipari tv-láncokat közösen gyártja. Az elsősorban az oktatásban, különösen az orvosképzésben, a műtétek közvetítésére alkalmazott színes ipari tévékhez a francia cég a monitorokat, a Híradástechnikai Ktsz pedig a vezérlőegységet gyártja. A közösen kifejlesztett Secamrendszerű berendezés nagy előnye, hogy a kamerával felvett képet videomagnóra lehet rögzitení, majd viszszajátszam. Berreg a telefon, feketét főzök a konyhában. Olvasom tovább Betti levelét. „Mindjárt kaptam helyettesitői állást egy tanyai iskolában. Mielőtt aláírtam a szerződést, helyszíni szemlére küldtek, hátha megijedek a tanyától. Amiko-r először álltam négy osztály gyerekserege előtt, értettem meg igazán, mit jelent az ös-síevont alsó tagozat. Az iskolavezető kézikönyvekkel, jó tanácsokkal látott el, hogy valahogy nekiinduljak. A gyerekek eleinte félelemmel néztek rám, városból kirándult idegenre, tekintetük mintha fagyos sorompót verne közénk, sose akarnak befogadni. De az első labdázás után már barátságosan mosolyogtak. Az iskola mellett nádfedeles házikóban kaptam albérletet. Nézegettem kívül is, belül is az évek óta üres, pókhálós szobát, sírtam is, nevettem •is — egy finnyásabb tehén különb helyen lakik. A Jaincsó-filmek tanyáira emlékeztetett, csak ott művészi gonddal hordják össze a szegénységet, itt meg minden olyan valóságszagú, hogy egyenesen hátborzongató. Kerítés nélküli udvarunkat vályogépületek ölel ték körbe, istállók, ólak, magtár, udvari kemence. Szobám természetesen földpadlós volt, penészes falain hatalmas sötét szentképek, nagy kereszt, családi albumok, gyászjelentés az ágyam fölött. Nem nyúlhattam hozzájuk, már húsz éve megszokták helyüket. Csak ne lettek volna olyan sötétek, hisz bagolyszem kellett ahhoz, hogy az ember még nappal is lásson valamit, az ablak kicsi volt, mint a füzetem. Az ágyam magas támlájú, cirádás, pcríogékBekapcsolom a tévét. Míg melegszik, tovább betűzöm Betti ákombákom kézírását. „Azért ne hidd, hogy elhagytam magam. Ősszel késő estig virrasztottam az iskolában, egyszerűen az lett az otthonom. Másnapi órákra készültem, szemléltető képeket rajzoltam, ragasztottam, drótoztam. Odahaza Mihály bácsi mesélt esténként , szerettem a kis töpörödött öreget, az is örült, ha hallgatom, hiszen egész nap csak a kutyájához meg macskájához szólt, vagy féltve őrzött tehenét becézgette. Vekkeróráját a csillagok állásához igazította, s akár hiszed, akár nem, percnyi pontossággal megmondta az időt, ha este, vagy kora hajnalban az eget kémlelte. Mihály bácsi segített közelebb jutni a tanyaiakhoz. Jól ismerte a környék lakóit, mindenkiről tudott valami fura történetet, tele babonával, amin nevetett ugyan, de azért hitt benne. Érdekesek a. tanyai emberek. Látszólag szigeteken élnek, távol egymástól, magánéletük mégis közszájon forog. Jóformán alig kerültem oda, máris tudtam, ki él krumplin, kenyéren, melyik apa részeges, melyik veri családját. Igyekeztem alaposan felkészülni, de így is néha elkeserítettek családlátogatásaim. Errefelé elmaradhatatlan szokás, hogy a vendég tanítót megkínálják. Én sem tudtam kivédeni, különben azt hiszik, lenézem őket, bezárkóznak, ellenségesen viselkednek. Tehetetlennek éreztem magam, hiszen nem mondhattam. hogy takarítsanak fel, minden ragad a kosztól, hogy nem illik olyan pohárból kínálni, amit hetek óta ablakban lepnek a legyek, s az egész család használja. Vigyáznom kellett, hogy mit mondok. Nem kritizálni akartam, hanem segíteni. Így aztán a gyerekeket próbáltam tanítani arra, hogy legyen igényük a szépre, tisztaságra." KIOLVASZTOTT DIÁKOK Az Apolló leszállt a Holdra. Átkapcsolok a jugoszláv csatornára de nincs még egyenes adás, hosszasan kommentálják az eseményeket. Pillanatnyilag Betti sorsa inkább érdekel. „Emlékszel, menynyit beszélgettünk arról, ha majd tanítani fogok. Elképzeléseim töredékre hullottak, de azért sok mindent lehet próbálni, ha az ember nagyon akarja. Látogatásaimat igyekeztem még ősszel letudni, mert télen nehéz kimozdulni. El se hiszed, milyen kiábrándító a tanyavilág télen, az életet csak néhány füstölgő kémény jelzi. Reggelenként apró gyerekek bandukolnak a nagy hóban, alig látszanak benne. Némelyiket úgy kell kiolvasztani kabátjábóL. annyira összefagynak a két-három kilométeres úton. Bizony az én szobám is jégbarlang volt, inkább a favágástól melegedtem fel, mint a kályha mellett, ami erősebben füstölt, mint melegített. Esténként kabátban-csizmában, szkafanderben gubbasztottam az asztalnál, mint az űrhajósok, s hogy Mihály bácsi korán aludni tért, félelmetes csönd vett körül. Még a kutya sem ugatott, ismerősök jártak a csapáson. Eleinte tetszett, ha a petróleumlámpa cilindere fölött meggyújtottam a cigarettámat, később már azt is észrevettem, hogy a láng süti az ujjamat. A tanyai télről az iskolai karácsony jut eszembe, szép nagy fenyőfánk volt. a díszeket buzgón farigcsálták a gyerekek. Verseket, énekeket tanítottam nekik, amiket valaha én is tanultam. Meglepett, hogy az ünnepségre legalább háromszor annyi szülő jött el, mint egy-egy értekezletre. A gyerekek lelkesedése rájuk is átragadt, együtt énekeltek. A karácsony felmelegítette a megfagyott világot, hogy aztán újra megdermedjen minden. Biztosan eluntatlak rövidre fogom. Még véget sem ért a tél, féléves szerződésem lejárt, másik tanyára költöztem. Az előző után valóságos paradicsomba. Már felső tagozatban tanítottam, egyszerre csak két osztályt, szertárban laktam, még villany is volt. Most, hogy itt ülök a kollégium tanulójában. fűtőtest mellett, valószínűtlen kényelemben, szinte nevetségesnek hat, menynyire örültem akkor a villanynak. Megszerettem ezt a vidéket is, gödrös útjaival, egyszerű embereivel. Néhanapján most is visszajárok. Legutóbb egy vasárnap reggel váratlanul meglátogattam volt kolleganőmet, s délben már az egész osztály bekiváncsiskodott az iskolába. Zavarba jöttem, kértek, menjek vissza közéjük. Sokszor mennék is, de csak egyegy hétre. Amikor bekerültem a főiskolára, szokatlan volt katedra után a tanulópad. Furcsa, fordított játék: gyakorlat után az elmélet. Ügy érzem, a kettő valahogy nem ugyanaz. Az életet nem lehet tanítani, próbálni kell." Bejött a kép a Holdról. Ott tébláboltak az asztronauták másfél méterrel az orrom előtt. Mégis irdatlan messze, sivár, élettelen sivatagban, reménytelenül egyedül. A kásás képen valamelyik holdutasban Bettit láttam egy pillanatra. Nikolényi István