Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

SZERDA, 1971. FEERÜAR 17. A rák ellen Ennek a kutyának jószerével még rendes neve se volt. — Gyere ide — mondta neki a gazdája, amikor meg akarta veregetni prémes nya­kát. — Na. mit csináltál már me­gint. te büdös dög?! — korholta, ha rossz kedve volt. — Nézd már a bo­londját — büszkélkedett vele a ház­ba betévedt idegen előtt —. még a végén majd táncra perdül itt örö­mében. Jól megtermett farkaskutya volt, erős mellkassal, izmos lábakkal ki­fejlett fogazattal. Első pillantásra fé­lelmet gerjesztő látvány. A jószág azonban, mihelyt hozzáédesedett a háziakhoz, lélektani csodát produ­kált. Kis idő múltával elkezdett félni. Bár közismert, hogy az álla­tok előbb-utóbb magatartásban, szo­kásaikban is hozzáidomulnak ahhqz. akinek szolgálatába szegődtek de egy farkaskutyáról lévén szó. e fé­lelem még ennek ellenére is felet­tébb furcsának tűnt. Különös volt látni ezt a hatalmas állatot, amelyet ügyessége, fiatalsága, ereje, ösztö­nei arra teremtettek, hogy minden­nel és mindenkivel szembeszálljon — furcsa volt látni, amint az első hangos, parancsoló hangsúlyú szóra elkotródik, amint félreugrik. sőt. megfutamodik nálánál kisebb, gyen­gébb. ám az ő félelmén felbátoro­dott. ebek első vakkantására. Ha gazdáiban megvan az ehhez szükséges történelmi érzék meg ha annyival fiatalabbak, hogy a tanul­ságokat netán hasznosíthatják: a ku­tya magatartásformájában könnve­dén ráismerhettek volna ifjúkori ön­magukra. Hiszen ők is arra szület­tek, hogy emelt fővel járjanak az élet napos oldalán. Aztán. lám. mi lett belőle. Pedig... Pedig még a sanyarú körülményeket belekalku­Kutya­történet lálva is alakulhatott volna minden másképp is. Ha több bennük a bá­torság, nagyobb a vállalkozó kedv. De bizony nem volt. Am, ha a helyzet fölismerésében nem is jutottak el odáig, ahonnan a dolgokat teljes világosságukban lát­hatták volna, ösztöneikkel azért megéreztek valamit a jószág maga­tartás-változásának lényegéből: mindenesetre nagyon megszerették. Jó dolga volt ezután a kutyának. Etették, itatták, kényelmes kuckót csináltak neki. Esténként vakar­gatták a fülét, megszórták a szőrét bolhairtó porral, és jószerével nem is kívántak tőle más szolgálatot az örömteli vakkantásnál meg a barát­ságos farkcsóválásnál. A kutya erősödött testesedett. meghízott. És egyre jobban félt. Vé­gül már az utcára se nagvon mert kimenni, csak akkor, amikor gaz­dáit látótávolban tudhatta. Egyedül a macskák iránt mutatott engesztel­hetetlen düh emlékeztetett b=nne a mind jobban elhalványuló farkas­kutyai tulajdonságokra. Amikor a gazdája meghalt, és a gazdaasszony magára maradt, mind jobban beszokott a ház. belsejébe is. Bizony hetek is elteltek, mire vala­ki megrántotta a csengő" • juk nyitotta a kaput. A gazdaasz­szony tán el is emésztette volna magát a rászakadt magány szomo­rúságában. ha nincs ott a kutya. A kutya, akit a lábához ültetett, és beszélt hozzá. Akinek elmondta bajai-bánatát, örömeit, keserveit. A rá a két nagy melegbarna szemé­vel. Ám a gazdaasszonyban egyre jobban elhatalmasodott az az érzés, hogy ez a kutya tulajdonképpen ér­ti, amit ö mond neki. Egyszer aztán eltűnt. Az idős asz­szony sokáig kerestette. Kérdezgette a szomszédokat, végigjárta a kör­nyező utcakat. minden utcán ügető eb-ben az övét vélte felismerni. Még egy újsághirdetést is feladott, amely­ben — figyelmen kívül hagyva sa­jószág persze nem szólt, csak nézett nyarű anyagi körülményeit — jutal­mat ígért a becsületes megtaláló­nak. De a kutya csak nem került elő. El is siratta becsülettel. És már abban a stádiumban volt. hogy kez­dett megvigasztalódni — amikor epvik este előkerült a kutya. Csontig sovónyodottan oldalán fé­lig gyógyult mély sebbel, megtéoett szőrrel, piszkosan, fáradtan. Meg­fürdette. enni adott neki. úgy ülte ­te a lábához, a kályha mellé. S ahogy a kutya újra ráemelte nagy, melegbarna szemét, a gazdaasszony­nak eszébe jutott, hogy egyszer — van annak tan ötven esztendeje már — ö is elment. Otthaavta •• az urat. De aztán ö is visszajött. Olyan élességgel támadtak föl előt­te az emlékek, hogy sírvafakadt. Majd amikor kissé már megnyu­godott. megveregette a jószág nya­kát. — Jól van. kutyácskám. ez az élet rendje. A kutva mintha bólintott volna. Legalábbis a gazdaasszonynak ez volt az érzése. Papp Zoltán Az Országos Onkológiai Intézet radiológiai osztályán, az Orvostovábbképző Intézet onko-radiológiai tanszékének létesítményeként nagy teljesítményű, szovjet gyártmányú, Betatron elnevezésű besugárzó berendezés kezdte meg mű­ködését. A hagyományos kobaltágyú gamma-sugárzásával szemben a Betatron nagy energiájú X-sugárral, vagy elekt­ronnyalábbal gyógyítja a betegeket. A 25 millió elektron­volt csúcsenergiájú berendezésből kilépő sugárkévéket nagy pontossággal lehet irányítani, ezáltal jól kímélhetők az egészséges szövetrészek. Az X-sugár az első olyan sugár­forrás, amelynek segítségével a kívánt szövetmélységben hozható létre a legnagyobb dózisú besugárzás. Képünkön: pontosan a daganatos részre irányítják a Betatron X-su­garát IRODALMI ÉLETÜNK IDÖSZIiRÜ KÉRDÉSEI Kerekasztal-beszélgetést rendeznek ma, szerdán dél­után fél 5 órai kezdettel a Kárász utcai TIT-klubban „Irodalmi életünk időszerű kérdései" címmel. A beszél­getést — amelyen részt vesz Csukás István költő, Fábián Zoltán író, a Magyar Írók Szövetségének titkára, vala­mint Kormos István költő — Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigaz­gatója vezeti. ÜLÉST TARTOTT AZ MTESZ ELNÖKSÉGE A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének Csongrád megyei elnöksége tegnap, kedden délután ülést tartott, ame­lyen a vidéki bizottságok munkájáról hallgattak meg tájékoztatót, majd az Eötvös Loránd Fizikai Társulat me­gyei csoportjának munkáját értékelték. SZÖVETKEZETT KÜLDÖTTGYÜI.ÉS Zsombón tartja ma, szer­dán délelőtt három község — Dorozsma. Bordány és Zsombó — általános fogyasz­tási szövetkezete évi rendes küldöttgyűlését. SZAKMUNKÁS­TANULÓK VERSENYE A szakmunkástanuló inté­zetekben ezekben a napok­ban zajlanak a tantárgyi ta­nulmányi versenyek. A má­sod- és harmadéves tanulók feladatlapokat töltenek ki fizikai, kémiai, elektrotechni­kai, matematikai és helyes­írási kérdésekre válaszolva. Történelemből és irodalom­ból dolgozatot kell készíte­niök. Ebben a versenyágban egyébként az ország mint­egy másfél száz szakmunkás­képző intézetének valameny­nvi tanulója részt vehet, bár­mely évfolyamon tanul is. A RENDŐRSÉG FELHÍVASA A Szeged városi-járási rendőrkapitányság kéri azo­kat, akik ez év január 20-án este 22 óra körül a szegedi Szabadság mozi Deák Ferenc utcai részén lezajlott vere­kedésnél jelen voltak, tanú­kihallgatásra jelentkezzenek a kapitányság vizsgálati osz­tályán: Kossuth Lajos su­gárút 22—24. IV. emelet 10. alatt. KORSZERŰSÍT A FÉMTEX Bővíti, korszerűsíti üze­meit a Szegedi FÉMTEX Ktsz. A jórészt csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató szövetkezetben csaknem 5 millió forintot költenek beruházásra több­féle forrásból, szövetkezeti és tanácsi alapokból. A sok­féle textil- és fémáru érté­kesítésére saját árumintabol­tot is nyitottak Szeged kö­zéppontjában. ahol egyéb­ként az árusítás mellett köz­véleménykutatást is folytat­nak Telefon a rendőrségre A rendörségen cseng a telefon: — Nem tudnak vala­kit kiküldeni a Só ut­ca 8-ba? Egy asszony veri a férjét, és ez na­gyon nyugtalanítja a szomszédokat. — Azonnal megy va­laki. Maga egy szom­széd? — Nem, én a férj va­gyok. FELROBBANT A GAZPALACK Ferenczi Józsefné 24 éves segédmunkás, vecsési lakos kedden délután Vecsésen, édesanyja Damjanich utca 22. szám alatti lakásán tar­tózkodott, amikor a gázpa­lack felrobbant. A szeren­csétlen fiatalasszony súlyos égési sebeket szenvedett. Kiabáló ábrák a testen A lexikon ennyit mond: „A bőr felületén ejtett szú­rásokkal és a szúrásokba bevezetett festékanyaggal rajzolatokat hoz létre." Ez a tetoválás. Ábrák a karon, ábrák a testen. Miért? Évezredekkel ezelőtt őse­ink tövissel, faszilánkkal vitték bőrük alá a festéket, hogy maradandó ábrák dí­szítsék testüket. Maga a te­toválás szó is a tahiti „ta­tau"-ból származik. Boldog elődeink úgy érezték, harci bátorságot kölcsönöz a fes­tett dísz. varázserőnek vél­ték az ábrák maradandósá­gát. Később a betegségtől való megszabadulást vár­ták tőle. Nagyobb járvá­nyok idején többet fordí­tottak testük díszítésére, mint a tisztaságra, a termé­szetes védekezesre. De teto­A tetoválás évezredei vált jelekkel különböztették meg egymástól magukat a különböző kasztok tagjai: így bélyezegték meg pél­dául a rabszolgát — ne­hogy valaki szabadnak vél­je. A legújabb kor embere sem mentes a tetoválás pri­mitív, s olykor aljas szán­dékú alkalmazásától. A ná­ci haláltáborok foglyainak alkarjára tetováltak számot — a „nyilvántartás" meg­könnyítésére. A SS hóhérle­gények vércsoportjuk jelét tetoválták karjukra, hogy megsebesülésük esetén el­sőként kaphassanak vérát­ömlesztést. Napjaink „civiljei" között leginkább a katonák, tenge­részek kedvelt szórakozása a testre festett örök emlék. Korosztályban pedig a tee­nagerek a legveszélyeztetet­tebbek. „Bűn az élet", „Világcsa­vargója", „Jenci", „Jim" — s hasonló épületes „feljegy­zések", s a fantáziát ugyan­csak nélkülöző ábrák, raj­zok, figurák akár jellem­rajzoknak is tekinthetők: életmódra és a szűkebb kö­zösségben betöltött szere­pére is következtethetünk belőlük — viselőjére vonat­kozóan. A tetoválás gyakran for­mai kísérőjelensége bizonyos bűncselekmény-kategóri­áknak. Kiemelkedő számban — 37 százalékban — for­dulnak elő olyan tetoválá­sok. amelyek a galerik által közösen elfogadott ábrákból tevődnek össze. Egyes fiúin­tézetekben például 50—60 százalékban tetoválják ma­gukat. Kiabáló ábrák. „Gazdáik" minden esetben elgondolkoz­tató emberek. A SOMOGYI­KÖNYVT.4RI HÍRADÓ ÜJ SZÁMA Bezerédy István igazgató tájékoztatójával az első la­pokon. megjelent a Somogyi­könyvtári híradó új, 1971 februári száma. A tíz éve megjelenő kiadványban több műhelytanulmány, valamint emlékezés olvasható. A hír­adó februári számának gaz­dag anyagát a Krónika ro­vat zárja. MŰEMLÉKEK, MÚZEUMOK. TÖRTÉNELEMOKTATÁS A TIT Csongrád megyei szervezetének történelmi szakosztálya rendezésében holnap, csütörtökön délután 5 órai kezdettel dr Kovács Zoltán főiskolai adjunktus Műemlékek, múzeumok, tör­ténelemoktatás Észak-Angli­ában címmel előadást tart a szervezet Kárász utcai klub­jában. GAZDATLAN CSECSEMŐ A REPÜLŐN Csecsemőt talált a takarí­tószemélyzet a TWA ameri­kai légitársaság egyik San Franciscóból Bangkokba tar­tó járatán, amely Honolulu­ban szállt le üzemanyagért. A hatóságoknak nem sike­rült megtudniok, kié a gye­rek. JAPÁN MESTERSÉGES HOLD A Dél-Japánban levő Ucsi­nura légitámaszpontról ked­den hajnalban egy négylép­csős. japán gyártmányú MS—11 rakétával földkörüli pályára bocsátották az or­szág második mesterséges holdját. Fedélzetén távközlő berendezést helyeztek el BANDITÁK LELŐTTÉK A DALLASI SERIFF EMBEREIT Texasi banditák hétfőn ha­lálra sebezték a dallasi seriff három emberét. A rendőrök egy betöréses lopás ügyében akarták kihallgatni a két embert, azok azonban lefegy­verezték. majd a Trinith fo­lyó partján lelőtték őket. összesen négy rendőrt ért lövés: hárman közülük meg­haltak, a negyedik megsebe­sült, míg az ötödiknek sike­rült elmenekülnie. A seriff később közölte, hogy a gyil­kosság ügyében két embert őrizetbe vettek, két továbbit pedig keresnek. SZŐREGI KERITÉSSZAGGATÖK Garázdaság miatt indított a rendőrség büntetőeljárást három szőregi fiatalember ellen. Tóth István 23 éves (Gyár u. 3.), Hevesi László 19 éves (Árpád u. 172.) és Boczka János 19 éves (Gyár u. 7.) a szőregi Rózsafa ven­déglőben nagyobb mennyisé­gű alkoholt fogyasztottak, majd este 10 óra tájban, alaposan ittasan hagyták el a helyiséget. Az Árpád utcá­ban a 16. számú ház keríté­séről leszedték a zárótéglá­kat, s bedobálták az udvar­ba. Ezután a 82. számú ház téglakerítését bedöntötték. JUBILEUMRA KÉSZÜL SZOLNOK Nevezetes jubileumot ün­nepel 1975-ben Szolnok: a város születésének kilenc­száz éves évfordulóját. A tör­ténelmi nevezetességű dátum a negyedik ötéves terv utol­só esztendejére esik, amikor­ra megvalósulnak a nagy­szabású városfejlesztési ter­vek. A tervidőszakban két­milliárd forintot fordítanak beruházásokra, többet, mint a felszabadulást megelőző negyven-ötven esztendő alatt. a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának napilapja. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőségéi kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 10.. tele­Ion: 13-53.".. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — Alapot nyomja . Szegedi Nyomda Vállalat. Szeged, Bajesv-Zsillnszky u, M. az. (Indexi 23 053). — Előfizetési díj egy nőnapra 20 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents