Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

SZERDA, 19TL FEBRUÁR 17. w DÉLMAGYARORSZÁG POSTALADÁJA Miért hagyták abba? Kántor Mihály (Veresács u. 46.) leveléből idézzük: „Lapjukban korábban értesültem arról — s ezt megerősítette Vasn István Zoltán rádióban elhangzott tudósítása is —. hogy súlyos helyzet állt elő Szegeden, mivel a KEVIÉP az újszeged! fedettuszoda csődje után a róikus-móravárost főgyűjtőcsatornát is feladta. Ez súlyos következményekkel járhat, mert Móra váróéban igen avultak mér az épületek, újat viszont addig nem lehet építeni, amíg a csatornázás nincs biztosítva," Mindez így Igaz, s hozzátehet j ük, hogy nemcsak Móraváros rekonstrukciója, hanem szinte az egész város további fejlődése egy kissé az új főcsatorna függvénye. A csatornaépítés helyzetéről szóló cikkünkre egyelőre még nem kaptunk választ sem a KEVIÉP-töl, sem mástól. Pedig Kántor Mihállyal együtt sok olvasónkat és természetesen bennünket is nagyon érdekelne az ő véleményük is. Bizottságok bizottságra Verset szívesebben olvasunk a vasárnapi Magazinban, mint a Postaládában, így hát elhagyjuk most Ilutter György (Bécsi kőrút 8—16. A. ép.) rigmusait de aat nem, amiről szólnak. Mint ugyanis írja, 1967 óta minden évben szennyes, piszkos lé önti el házuk pincéjét: „Annyi bizottság szállt mór ki, annyi felülvizsgálat történt mér, hogy az ember ujjai nem volnának elegendők, ha számlálni kezdenék és a helyzet még mindig változatlan." őszintén sajnáljuk a Bécsi körúti ház lakólt, de az illetékesek helyett nincs módunkban cselekedni. Újabb bizottság legyünk, mely kiszáll, s azután mintha md sem történt volna. A panaszt mosit 40 ezer példányban kinyomtattuk, hátha egy közüle eljut az illetékes kezébe! Lebontották a disznóólat Nemrég lapunkban is megírtuk, hogy Bene Imre (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 20.) disznót hizlal az Öthalmi üti artézi kút közvetlen közelében, s így fertőzési veszélynek teszi ki a város vízellátását szolgáló kútcsoportot. Cikkünkre tegnap a II. kerületi tanács közölte, hogy Bene Imrével szemben elrendelték a disznók kényszerelszállításót. A határozatot tegnap, kedden délelőtt 10 órakor rendőrségi segédlettel végrehajtották, a disznóólát lebontották, az állatokat eltávolították. Ezzel befejeződött a több mint két és fél év óta tartó furcsa ügy, amelyben Bene Imrét — hasztalanul —, hét ízben, összesen 9 ezer 200 forintra büntették, s csak ezután rendelték él a kényszerintézkedést Az udvarias ember — talán nevezhetjük egy kissé más értelemmel kultúrembernek is —, kér és köszön. Így él, így viselkedik, erre tanítja gyerekeit is. S mindezt őszintén. De vajon jár-e a szokásos és természetes köszöneten kívül külön elismerés annak a bolti eladónak, aki tisztességesen kiszolgál bennünket, annak a pénztárosnak, aki nem csap be fizetéskor, annak az ápolónőnek, orvosnak, aki lelkiismeretesen ellátja, meggyógyítja a beteget? Kell, hogy ezen elgondolkodjunk, mert mind több olyan levél érkezik hozzánk, melyben meghatódott hangon mondanak köszönetet olyasmikért, amikért egy meleg emberséges szóban kimondott köszönömnél nem igen járna több, A nagymama szemébe könny szökött, mert a nővérke az unokát a telefonhoz hívta mandulaműtét után: nyugdijáé néni egy ötszázassal többet adott a Centrom pénztáróban, s visszakapta pénzét; gondosan bántak a d-i kórházban minden beteggel; az illetékesek intézkedtek, s ennek eredményeként nem szennyezi többé korom és bűz az egyik belvárost utca környékét. Ezek a példák az utóbbi napokból valók, de mint a többi, a máskor kapott Ilyen jellegű levelek, csak azt bizonyítják, aimit eddig mondtunk: a kötelességteljesítés, az emberséges bánásmód — úgy látszik — túlzott hálára kötelezi az embereket. Vajon miért? Meggyőződésünk, hogy a kötelességüket lelkiismeretesen teljesítő, az emberi érzéseket tiszteletben tartó közalkalmazottak vannak többségben mindenütt. Ha úgy vesszük, akkor nem heti három-négy, hanem háromnégyezer köszönőlevélnek kellene érkeznie szerkesztőségünkbe. De hát ez abszurdum. Vagy mégsem így lenne? A vállrándító közönyösség, a goromba hangnem tömegéiül kirí egy-egy tisztességes cselekedet, emberi szó? Ugye milyen furcsa kérdés? Érdemes arra. hogy elgondolkozzunk rajta mindannyian. Kérünk és köszönünk, mert erre neveltek bennünket és így tartjuk helyesnek. De mit kérünk és mit köszönünk? Számum a sugárúton Ügy tűnik, egy kissé vitatkoznunk kell Csejtel Dezső (Petőfit Sándor sugárút 65.) olvasónkkal, akit feldühösitett, hogy február 13-án fél 11 körül a Petőfin egy gép tisztotta az úttestet: „Az óriási porgomolyagban homályosan derengő monstrum sivatagi homokviharral vetekedő nagyságú porfelhőt kavart fel. Nemhogy az utca másik oldala, de még a kb. 4—5 méterre álló fák is eltűntek a porban." Hogy mi van ezen vitaítkoznivaló? Hiszen semmi kétség sem férhet a leírás pontosságához és valósághúségéhez. S az mégiscsak skandalum, hogy takarítás ürügyén port kavarnak I Igen ám, de olvasónk az esetből ezt a következtetést vonta le: „Követeljük az Ilyen özönvíz előtti monstrumok mielőbbi üzemen kívül helyezését!" Ebben téved, ugyanis manapság várost takarítani csak gépekkel lehet, s ha nincs más. az ósdi is megteszi. Az özönvizet azonban tényleg érdemes emlegetni: ha a gép előtt locsolóautó járt volna egy kis özönvizet csinálni, nem lett volna számum a sugárúton, s ok a panaszra. Válaszol az illetékes A gázikeszülék-Javftás kérdőjelei című. január 28-ón megjelent cikkünkben felvetettük: vajon nem lehetne-e a Szegedi Építő Ktsz mellett a Kazán javító Ktsz-nek is bekapcsolódni a gázkészülék-javításba. Ezzel kapcsolatban küldött levelet szerkesztőségünknek Hossó Mihály, a szövetkezet elnöke. Mint írja, „F5 profilunk az ipari nagyteljesítményű kazánok szerelése és javítása, mely nehéz fizikai munkát igénylő tevékenység. Emellett — elenyésző volumenben — más vasipari jellegű munkákkal is foglalkozunk. A jelenlegi munkásállományunk ennek elvégzésére alkalmas. Bár a gáz kapcsolódik a szakmához, hisz ma mér az üzemek jó része azzal fŰtt kazánjait, a gázszerelés azonban tőlünk kissé idegen. Különösen idegen a háztartási- és laKiváló védőnők Az újszeged! Védőnőképző Intézetben tegnap, kedden rendezték meg a „Szakma Kiváló Tanulója" vetélkedő döntőjét. A hagyományos verseny keretében szakmai és gyakorlati feladatokat oldottak meg a versenyzők, valamint számot adtak a marxizmus tudományéban szerzett ismereteikről. A zsűri döntése alapján Votava Magdolna lett a döntő győztese; a második helyre Oswald Évát, a harmadik helyre pedig Fincsák Piroskát jelölték, Az említettek részt vesznek az áprilisban Budapesten megrendezésre kerülő országos döntőben. A védőnőképző növendékeinek tudását dr. Boda Domokos orvosprofesszor bírálta el, mint zsürlelnök; a bírálóbizottság munkájában többek között részt vett Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint dr. Szél Éva, a Védőnóképző Intézet igazgatója. Az intézeti döntőben az írásos selejtezés után nyolc versenyző Indult. A szakmai és a marxizmus vetélkedőt a November 7. Művelődéül Központban, a délelőtti órákban bonyolították le Az igazi garancia Azt hiszem, a modern technika legszomorúbb áldásai közé tartozik az a valami, amit garancia néven ismerünk. és igyekszünk elismertetni. Kénytelen-kelletlen — szinte naponta. Ugyanis ezt a szavatosságvállalást egyes vállalatok afféle természetes munkafolyamatnak tekinthetik. melynek során az ő munkálkodásukat másoknak kell bevégezni. Vagyis: a legkülönbfélébb rendeltetésű szerken tyűket a derék vásárló nem kész — tehát Jó, üzemképes, használható — állapotban kaphatja meg. De nem ám. — legalábbis az esetek jelentős részében nem A szerkentyű már a használat első napjaiban elhallgat, ha zörögnie kell. éktelen zajt csap. ha csöndben kellene működnie, vagv csak úgy. ukmukfuk beadja a kulcsot, Aztán jöhet a Gelka, vagy a' ktsz. vagy más olyan Javítóréezteg, amely hivatalból foglalkozik a garanciális javításokkal. Jöhet, de jön-e? Vagy a vevő mehet, ha tud rá időt szakítani. Másszóval kezdődhet a tulajdonos kálváriája ami abból adódik hogy valakinek csök el kell Végeznie azokat a műveleteiket Is. melyeket a gyártó valamiképpen elfelejtett, Esetleg nem Is felejtette el. de nem volt kedve, ideje idege, vesződni velük. Hisz garanciális javítás is vall a világon... Hasonló jelenségek persze — sajnos, hogy „persze" — másutt is megfigyelhetők Például az építőiparban. A garanciális Javítanivaló tételei sok oszlopot töltenek ki a feljegyzésekben. A nem-kész. a roszSzul-kész dolgok az emberek százainak okoznak bosszúságot, mindjárt a tulajdonosi Idő kezdetén. Hát még amikor megpró- | báliák „behajtani" ezt a vállalati adósságot. Mikor a kőműves, a festő vagy szerelő „kijövök-nemjövök"-Öt játszik velük, a beidegzett játékszabályoknak és a vállalati munkarend ingadozásainak megfelelően. Minden gyártó vállalatnál Vannak pedig olyan szakemberek. akiknek hivatása eldönteni: mikor van kész a munka? Lehet, hogy a hiba az 6 „készülékükben" van? No meg a kereskedelemnek 1« lehet valamit oka-joga. hogy ellenőrizze: mát vesz meg eladásra? Annyi bizonyos, hogjaz „ezerszemű meós", a vásárlóközönség rendre észreveszi a hibákat, de nem lehelne mindezt néhány hónappal előbb? Az igazi szavatosság végülls az lenne, ha egész kicsire Zsugorodna a valószínűsége annak, hogy garanciális Javításra szorul a termák. 8. M. kóépületi gázkészülékek javítása. Ipari vonatkozásban sem foglalkozunk a gáztüzelő-berendezések javításéval és szerelésével. Megjegyzem. hogy a saját gázkészülékeinket ls más vállalattal javíttatjuk, mivel szakemberünk nincs." A nemleges válasz azt jelenti, hogy továbbra ls megoldatlan Szegeden a gázkészülék-javítás ügye. Most ugyan a tavasz közeledik, mégis jó lenne mér a kővetkező tél gondjaira is gondolni. S ha már a lcazánjavító szövetkezet nem vállalja, egy másik szegedi üzemnél, vagy vállalatnál létesíteni olyan gázszerelő részleget, amely a lakosság rendelkezésére áll a következő szezonban. Üjna csak azt a meggyőződésünket hangoztatjuk: mihamarabb módot kell találni ennek megvalósítására. Az üllési „csodaesztendők" Néhány esztendővel ezelőtt lapunk hasábjain is gyakran bíráltuk az üllési Kossuth Tsz gazdálkodását. Bajba jutott akkor a közös szekere, évről évre tartották tenyerüket a szövetkezeti gazdák, hogy „államapftnk" hullasson bele több millió forintot, mert csak úgy tudják a mérleghiányt rendezni. Kétségtelen, elsősorban a vezetés hibájából állott elő az áldatlan állapot. 1969 derekán utolsó lehetőségként közös vezetés vette át a nagyüzem irányítását, a forráskúti Haladás Tsz vezetői siettek segítségére az elhanyagolt területnek. Nagy változás Régen volt olyan közgyűlés. mint tegnap. A művelődési otthon zsúfolásig megtelt, s az emberek elégedetten hallgatták a zárszómadási beszámolót. Az ünnepi aktust 8 nappal megelőzően a vezetőség a meghívóval együtt kiküldte valamennyi tagnak az elmúlt év gazdálkodásáról szóló írásos anyagot. Lássa az egész tagság, olvassa és vitassa meg, legyen ideje elgondolkozni az elmúlt másfél esztendő eredményein, az üllési „csodán". Hiszen nem kevesebbről van szó, minthogy ezalatt a rövid idő alatt megváltozott a hHlár képe, az annyit szidott, átkozott és elmaradt közös gazdaságból jól záró, nagy reményekre jogosító gazdaközösség lett. Megtörtént az a „csoda", Uj iparvágányt avattak Békéscsabán tegnap, kedden új Iparvágányt avattak az észaiki ipartelepen. A 30 millió forintos költséggel épített. 5200 méteres Iparvágány a közlekedéspolitikai koncepció része: jelentősen tehermentesíti a közutakat. •(MTI) Beethoven-hangverseny a Liszt Ferenc Zeneiskolában A zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneiskola tanáruinak közreműködésével. A változatosan összeállított, Jól pergő műsorban a nagy zeneköltő kamaraműveiből, bagatelljeiböl, rondólból, dalaiból mutattak be néhápyat. úgyöszszeválogatva, hogy a hallgatóság a szerteágazó életmű minél több motívumáéból kapjon ízelítőt. Az intézmény nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség hosszas tapssal ünnepelte azokat, akik az est sikeréhez Igényes produkcióikkal hozzájárultak- Farkas Mátyást. Deák Jánosnét, Bankov Mihálynál, Nagy I, Gábornét, Kemény Erzsébetet, Szil Isit.vánnet, Möcsat Pglnét, Szél Pálnét, Markó Leót, Börcsökné Simkó Terézt, Stanics Bélát, dr. Erdei Péternét. A műsorközlő dr. Riesz Béláné volt. hogy a szövetkezet nem kért az államtól, hanem adott. Tavaly ugyanis — az 1969es év szanálása után 3 millió 700 ezer forint óvadékos hitelt kaptak, továbbá 3 millió forint óvadékos hitelt, december végéig 4 millió 200 ezer forintot fizetett vissza az üllési Kossuth. A szorgalmas munka, a jó vezetés meghozta gyümölcsét. Búzából 10,5, árpából 10,9, kukoricából (májusi morzsolt) 17,1, lucernából 40,6, burgonyából 68.5. fűszerpaprikából 39.7, paradicsomból 58 mázsa termést takarítottak be holdanként. Mindezt a gyenge termőképességű homokon. Ide kívánkozik néhány öszszehasonlítás. Két esztendővel ezelőtt, 1968-ban búzából csak 4,1 mázsát, burgonyából 19 mázsát takarítottak be. Elgondolkoztató és egyben nevetséges, de mindenképpen jól tükrözi a néhány évvel ezelőtti állapotokat a kukorica terméseredménye: az üllési Kossuthban, 1968-ban 329 holdon termesztették, s az átlagtermés holdanként 2,5 mázsa. 1969-ben 500 holdon, s 12 mázsa 57 kilót takarítottak be. Tavaly viszont az igenigen kriminális és rendkívüli időjárás ellenére a 260 holdon 17,1 mázsás holdanként! termést értek el. |ó évzárás Országos átlag felett van a burgonyatermeszlés eredménye ls. A „piros arany" sem hagyta cserben őket. A növénytermesztés mellett az állattenyésztésben ls sok örömük tellett. A minőségi változás mellett nőtt nz állatállomány létszáma ls. 1369-ben. amikor az új vezetőség üllcsen megkezdte a munkát, akkor a tagok arra kérték az elnököt, Sándor Tibort, hogy adja írásba, lesz a szarvasmarháknak tavasszal is takarmány. Van takarmányI Mintegy 25 vagon abraktakarmánnyal rendelkeznek. A halmozott termelési érték 19 millió 404 ezer forint volt Már 1969-ben 063 ezer forintos plusszal zárták az évet, a 70-es esztendőt viszont 4 millió 430 ezer forinttal, Nagyon szép dolog ez, különösen akkor, ha tudjuk, hogy Csongrád megyében a termelőszövetkezetek 40 százaléka zárja veszteségesen a tavalyi esztendőt. kőztük a tápéi Tiszatáj mintegy 20 millióval, a makói Úttörő 17 millióval, és a szentesi Termál Tsz mintegy 80 millió forinttal Ezért rendkívüli és örömökben gazdag az üllésiek közgyűlése. Természetesen nőtt a felosztható eredmény Is, az 1968-as évinek csaknem kétszerese, azaz 12 millió 372 ezer forint. A beruházott vagyon. a tiszta vagyon ls növekedett és természetesen a tagok jövedelme. Ma már az üllési Kossuthban a 10 órás munkanapra jutó összes részesedés 64 forint. A zárszámadás mellett a termelőszövetkezet tagsága meghallgatta az egyesülésre való előterjesztést is. Ezekben a napokban dönt Forráskút népe és az üllési Kossuth Tsz tagsága, hogy egyesülve, az erőket és az eszközöket koncentrálva, mintaüzemet hozzon létre a homokon. Öröm A hozzászólók sorra elmondták, hogy örülnek az eredményeknek, htszen tlyen zárszámadás Ullésen még soha nem volt. Büszkén, emelt fejjel nézhetnek ország-világ szemébe, mert futóhomokon Ilyen nem mindennap történik. Kiss István, a megyei pártbizottság munkatársa a megyei párt-vbés a megyei tanács elismerését tolmácsolta a gazdaközősségnek és a közös vezetésnek az elért eredményekért, az idei esztendőhöz, s az elkövetkezendőkhöz, amiket egyesülés után még gyümölcsözőbbp, még boldogabbá tehetnek a homoki tájban. Sz. Lakács Imre <