Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

VILÁG FROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 40. szám 1971. FEBRUÁR 17„ SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kádár János látogatása A párt első titkára az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s nagy létesítményeknél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden — Németh. Károlynak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának es Klézl Ró­bertnek, a Központi Bizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lya helyettes vezetőjének társaságában — látogatást tett az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumban. A vendégeket Bondor Józset miniszter és helyettesei fo­gadták, majd a miniszter ismertette, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el az építőipar az elmúlt öt év­ben. s vázolta az elkövetke­ző időszak feladatait. Jellemző adatként említet­te meg, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban 9 milliárd forintot használtak fel az iparág korszerűsítésé­re. a termelő kapacitás bö­tésére, 1975-ig már 15 mil­liárdot fordítanak épitöipari beruházásokra. Külön figye­lemre méltó, hogy ennek a hatalmas összegnek vi­szonylag csekély hányada terheli az állami költségve­tést, ugyanis csaknem 8 mil­liárdot a tárcához tartozó vállalatok fejlesztési alapjá­ból, további 6 milliárdot pe­dig állami kölcsönből fedez­nek. Az építőipar ilyen erő­teljes fejlesztését — amely­nek során az ágazat teljesí­tőképessége a negyedik öt­éves tervidőszakban csak­nem 50 százalékkal bővül — a növekvő igények és a ki­tűzött feladatok magvaráz­zák: 1971 és 1975 között — az utóbbi öt évben készült 107 000 lakás helyett — or­szágosan 200 000 családi ott­hont kell produkálnia az ál­lami építőiparnak. Szó esett a tájékoztatóban az iparág ismert gondjairól, közöttük a folyamatos épí­tőanyag-el lát ás nehézségei­ről. Ezek megoldásában — mint a miniszter elmondot­ta — n a svon sokat, várnak az építőipar fejlesztési kon­cepciójának valóraváltásától, amelynek keretében jelen­tős — elsősorban anyagipari jellegű — beruházásokat, haj­tanak végre. Beremenden naev kapacitású cementgyár épül. s remény van rá, hogy a munkát hét hónappal az eredetileg kitűzött határidő előtt, befejezik. Ez terven felül 400 000 tonna cement gyártását teszi lehetővé, s négymillió dollár megtaka­rítást jelent. A kormány jó­váhagyta a Hejőcsabai Ce­mentgyár építési programját, továbbá megkezdődött az azbesztcső és azbesztlemez gyártással kapcsolatos prog­ram végrehajtása. Fontos anyagipari szükségleteket elégít maid ki az Orosházán most épülő üveggyár, ennek üzembe helyezésével meg­kétszereződik — évi 18 mil­lió négyzetméterre növek­szik — a gyártott üveg mennyisége. Űj építési eljárások alkal­mazásával is igyekeznek enyhíteni az iparág gondjait, s növelni a termelékenysé­get. Eredményesen kísérle­teznek például különböző könnyű épületszerkezetek felhasználásával. Az ennek előnyeit szemléltető kiállí­tást dr. Szabó Jánosnak, a miniszter első helyettesének Kádár János megtekinti a IT1. szamii házgyárat Mellette balról Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, jobbról Kisvárt József, a házgyár vezérigazgatója Számvetés tavalyról Növekvő beruházások Szegeden és a megyében A tények cáfolhatatlanok: az elmúlt öt évben Csong­rád megye gazdasági ágaza­tai közül legdinamikusabban a Kontakta szentesi gyára, valamint az Alföldi Porce­lángyár. Nem csupán az ipari be­az építőipar fejlődött — ezt ruházások jellemezték a fej­kalauzolásával meg is tekin­tettek a vendégek a minisz­térium épületében. Ezeket az épületelemeket kivált­képp mezőgazdasági létesít­ményeknél, továbbá ipari és kereskedelmi tároló épüle­teknél lehet előnyösen al­kalmazni. A vendégek ezután — Bondor József kíséretében budapesti egyik fontos a látogatókat. Az új körzet­ben eddig csaknem 1500 la­kást adtak át, az iden körül • belül 2700 család talál itt új otthonra. Az egyik tíz­emeletes — összesen 352 la­kásból álló — épületet a vendégek belülről is megte­kintették. Egyébként az új lakótelepnek ennél maga • sabb épületei is lesznek, a lakásépítkezés III. számú házgyár ugyanis bázisát, a III. 15 szintes lakóépületekhez olvashatjuk a KSH jelenté­sében. Termelése közel meg­duplázódott. a foglalkoztatot­tak száma mintegy 60 szá­zalékkal emelkedett, s a fej­lődés évi átlaga továbbra is meghaladja az országosat. Mit láthatunk ebből? — kér­dezhetik joggal. Summázva: sok új létesítményt, lakást és ezzel együtt — sajnos — sok visszautasított megrendelést. A beruházások az elmúlt ötéves tervciklusban jóval nagyobb értéket képviseltek mint a megelőző hasonló időszakban. A megye átla­got meghaladó fejlődése a harmadik ötéves terv idején tovább folytatódott, s az. or­szág beruházásaiból való ré­szesedése meghaladta a 4 százalékot, amely régebben 3 százalék volt. A növeke­dés teljes olajipari adódik, azok értéke eléri az öt év megvei beruházásainak negved—ötöd részét. s a múlt év véeén kereken 3 milliárd forintot invesztál­tak be a szegedi medencébe. Az elmúlt ötéves terv ideién épült fel a szegedi EMER­GÉ, a kábelgyár és részben lödést hiszen nőtt a keres­kedelmi hálózat is: több ÁBC-áruház épült, s elké­szült Szeged legnagyobb áru­háza. a Centrum is. Tavaly több mint másfél milliárd forint értékű beruházás való­sult meg. amely ugvan ke­vesebb a tervezettnél, mint­egy 300 millió forinttal. Bosszantó, hogy még mindig nincsen készen a makói és a csongrádi csatornahálózat, a szegedi fedett uszoda (amely — mint jelentettük — nem is biztos hogy uszo­da lesz), késik a tarjáni la­kásépítkezés. a Kontakta építése, a szentesi téglagyár, és több jelentős építkezés. Csupán a házgyár építése ha­lad jól: ez évben üzembe is helyezik. szamu házgyárat keresték szükséges paneleket is ké­jei. Az üzem gazdájának, a szit majd Újpalota részére. 43. számú Állami Építőipari A délutáni órákba nyúló Vállalatnak a képviseletében látogatás befejeztével Kádár Kisvári János vezérigazgató János — megköszönve a há­és más helyi vezetők üd- zigazdák vendégszeretetét — vözölték Kádár Jánost, elismerő hangon nyilatkozott majd bemutatták a tavaly a minisztérium, az egész üzembe helyezett gyárat, , d ddi vé tt ,á_ amely csaknem teljes kapa- a? eanig vegzett. s a ia citással dolgozik már. s eb- iogatas során szemelyesen ben az évben négyezer lakás is tapasztalt jó munkájáról, elemeit készíti el. A többi Kiemelte az építőipar kima­házgyárral szemben újdon- w szerepét a tzociaUsta sag ebben az üzemben, hogy ... itt a fürdőszobát is készre epitomunkaban. s hangoztat­szerelik, s a helyszínen már ta, hogy e fontos népgazda­tsak hozzá kell „illeszteni" sá#i ágazat jövőjét, terveit a lakáshoz. A vendégek- iUetóen is biztatóak a kilő­nek az egyik uzemreszben _ . alkalmuk vol. megszemlélni tasok- Sok sikert, további a házgyárban készülő fürdő- eredményes munkát kívánt szobák futószalagszerű ösz- az új, korszerű lakótelepeik szeszerelését s megtekintet­ték a szigetelő falak készí­tését is. A gyár vezetői el­mondották. hogy jelenleg a napi tejesítményük mintegy 15 lakás, s egy-egy családi otthon teljes előállítása kö­rülbelül 1400 munkaórát igényel. Ügy vélik, hogy ezt az arányt több tapasztalat birtokában, nagyobb begya­korlottsággal körülbelül 1000 órára csökkenthetik majd. A III. számú házgyár ele­meiből készülnek egyébként az Újpalotán felépülő, mint­egy 14 000 lakásos új város­rész családi otthonai is, aho­vá szintén ellátogatott a Központi Bizottság első tit­kára. Itt Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja a XV. kerület országgyűlési képviselője. Lantos Zoltán, a kerületi pártbizottság első titkára, dr. Valachi Gyula, a kerü­leti tanács vb elnöke, s az epitkezés vezetői fogadtak létrehozóinak, az építőipar minden dolgozójának. A látogatás a XV. kerületi pártbizottság székházában ért véget. önmaga az építőipar 13 egészében a kő- százalékkal fejlesztette ka­beruházásokból pacitását az elmúlt tervidő­szakban. Jelentós fejlődése ellenére sem tudta azonban kielégíteni a megye építő­ipari igényeit, hiszen a meg­rendelések egv részét min­den esztendőben visszautasí­tották. Tavalv 1.2 milliárd forint értékű mur.ka elvég­zését vállalták, de ennél ke­vesebbet teljesítettek. Külö­nösen a tanácsi építőipari vállalatok vállaltak többet, mint amennyire erejükből futotta. A lakásépítkezések ala­kulásáról a következőket összegezték a statisztikusok: minden eddiginél nagyobb aránvban fejlődött a harma­dik ötéves terv idején. Az öt év alatt 13 600 lakás épült fel. közel másfélszer annyi,' mint a második ötéves terv időszakában. A 10 ezer la­kosra jutó lakásépítés sok­éves elmaradás után. az utóbbi két évben már elérte, illetve meg is haladta az országos átlagot. Régebben ilyen volt az arányszám a helyi és az országos adato­kat összehasonlítva: 1961— 1965 között 43:56 1966-ban 45:55 1967-ben 55:61 1968­bsn 62-65. 1969-ben 66:60. s 1970-ben 83 aránylott a T7­hez. A szegedi Tarjánban 1970 végéig 2400 lakás került te-l tő alá. Jelenleg már 1900 teljesen kész lakásban lak­nak s az új városrészberf mintegv 8 ezer ember él.' Magánerőből is több lakás — körülbelül 9 ez»r — épült fel a harmadik ötéves terv idején Szegeden, Csongrád megyében. A korszerű szövetkezeti élet megvalósításáért keli munkálkodnunk Az állam segíti a nehéz helyzetbe /utóit közös gazdaságokat — Fehér La fos beszéde a tsz-ek helyzetéről, feladatairól Kedden tartotta zárszámadási közgyűlését a szeghal­mi Rákóczi Termelőszövetkezet. Részt vett az ünnepi közgyűlésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A veze­tőség beszámolóját Papp József, a szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. Felszólalt a közgyűlésen Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese is. Fontos esemény a tsz-tagság életében A Minisztertanács elnök­helyetese felszólalása beve­zetőjében tolmácsolta az Értelmiségi dolgozók tanácskozása Dorozsmán Győri Imre válaszolt kérdéseikre A Hazafias Népfront kis- A tanácskozást Forgó And­kundorozsmai bizottságának rás. a Hazafias Népfront rendezésében tegnap, kedden kiskundorozsmai bizottsága­délután a nagyközség értel­miségi dolgozói tanácskozást tartottak, hogy megbeszéljék mindazokat a tennivalókat, amelyeknek végrehajtása rá­juk vár a munkában és a közéletben. A tanácskozáson MSZMP Központi Bizottsá­ga és a forradalmi munkás­paraszt kormány üdvözletét, majd rámutatott, hogy a rülhet. ha ezt a munkát a vezetők a tagsággal közösen, azzal egyetértésben végzik, s mindannyiuk felelősségtel­jes kötelességének tekintik, A mezőgazdaságot az el­múlt évben csaknem 3 mil­liárd forint értékű ár- és belvízkár sújtotta. A terme­lőszövetkezetek 2,5 milliárd forint értékű kárt szenved­tek. A szántóföldi károk mellett igen érzékenyen érintette a mezőgazdasági üzemeket az épületekben, fő­képpen az állati férőhelyek­ben keletkezett kár. Az ár­és belvíz tetemes vesztesé­nak elnöke nyitotta meg. Ez­után Győri Imre válaszolt azokra a kérdésekre, melye­ket előre eljuttattak hozzá, majd tájékoztatást adott a X. pártkongresszus által részt vett Győri Imre, az meghatározott célkitűzések­MSZMP Központi Bizotteá- ameiVek meevalósitásá­gának tagja, a Csongrád me- ro1' amelvek megvaiositasa­gyei pártbizottság első tit- ban komo!v feladat hárul az kara is. értelmiségi dolgozókra is. termelőszövetkezeti tagok Sek®t okozott a szövetkezeti életében mindig fontos ese ménynek számító zárszám­adási közgyűlések jelentősé­gét az idén megnöveli az a körülmény, hogy a zárszám­adások olyan év adatait összegezik, amikor az or­szág egy részén, s éppen annak fő éléstárában — a tagok háztáji gazdaságainak is. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegezve ma már megállapíthatjuk,; szö­vetkezeteink tagjai és ve­zetői a rendkívüli helyzet­ben sem csüggedtek el. Át­érezték a népgazdasággal és saját üzemükkel szembeni Tisza völgyében — mintegy felelősségüket és a nehézsé­600 termelőszövetkezetet sú- áek közepette is becsülettel lyos ár- és belvízkár ért. helytálltak. Erőfeszítéseik Van egy másik sajátossága eredménveként sok károsult is az idei zárszámadások- gazdaságban a károk egy ró­nak: ezek összegezik a ne- szét, helyenként nagyobb ré­gyedik ötéves terv kiindulási sz®t — főképpen a tartalék­a/apját képező helyzetet. Mindezek következtében a zárszámadás — gazdasági jelentősége mellett — na­gyon fontos politikai ese­mény is. Lebonyolítása — a múlt esztendőről készített számvetés, valamint az idei és a további évek feladatai­nak meghatározása és telje­sítése — csak akkor sike­alapok felhasználásával — pótolni tudták. Szövetkezeti parasztsá­gunk megtette a magáét. A károk egy része azonban üzemileg, tehát önerőből semmiképpen sem pótolható. Az állam éppen ezért — az adott lehetőségeken belül-—, (Folytatás a 2. oldalon:) J

Next

/
Thumbnails
Contents