Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

KEDD, 1971. FEBRUÁR 16. 5 Nem tövisek közé hullta mag... Az árvíztől pusztult Tisza- szívű, de már hajlott korú parti városban eredménye- főpap lelkében. Érthető, hogy sen folyt 1881-ben is a „re- amúgy is nehezen szakadt el konstrukció" munkája. Az egész élete értelmét és a év elején a helyi lapok na- fejedelmi értéket jelentő ponta közölték az ismét fenyegető árvízről szóló jelentéseket, az építkezés gondjait, az állandó színház, a gőzfürdő, a lóvasút körül zajló vitákat, A vár bontásánál alkalmazott és sok bosszúságot keltő robbantákönyveitől. Hat fejezetben, mintegy húsz pontban s még néhány alpontban rögzítette jogi aprólékossággal az átadás feltételeit. Gondoskodni kívánt a Szeged városát illető törvényes tulajdonjogról, a leendő vetelte meg. De akadt vita — sajnos — kelleténél több az állomány rendszerezése, felállítása körül is, így a tervezett megnyitásra csak 1883 októberében kerülhetett sor, amikor az alapító nevéről elnevezett könyvtár a véglegesített könyvtárnoki tisztet betöltő Reizner János vezetése alatt kitárhatta kincseit a látogatók előtt. sokról szóló tudósítások ol- könyvtár állandó és megíevasói hogyan sejthették volna. hogy egy közművelődésnek szánt palota helyét tették itt szabaddá a munkáskezek. Közel egy esztendő telt el a nagy „meglepetés" után, mely az ország egyik legnagyobb könyvtárával adományozta meg Szegedet- Ahogy már lenni szokott, a szenzációt a hétköznapok munkája követte. Le- és feliratok, viták és határozatok követték a „Szegedi Közkönyvtár" létrejöttének feltételeit. Sok huzavona után végre kijelölték az új közintézmény „örök időkre szóló" elhelyezésére a főreáltanoda (ma a köz lelő elhelyezéséről, a gyűjtemény szállításáról és szakszerű elhelyezéséről, a felszerelés és fenntartás módjáról, a kezelés és gyarapítás dolgairól. Különösen szigorú szabályokat írt elő az állomány védelmére, hiszen pótolhatatlan értékről volt szó. Csak a helyben olvasás és kutatás lehetőségét engedte meg. Kikötötte, hogy már a leszállítás előtt — egyelőre ménynek. S bízunk abban, hogy az alapítás centenáriumát a feladataihoz méltó köntösben, a közművelődés új palotájában fogja ünnepelni a Szeged Széchenyi nemes adományából nőtt közkönyvtár. Az emlékezés és a jelen elkerülhetetlenül felidézi bennünk Móra Ferencnek a könyvtár alapításáról tett egyik mondását: nem tövisek közé hullt a mag ... Mi már tudjuk, hogy a város szívében hamarosan új helyet szabadítanak fel az építkezés modern gépei a régi ruháját kinőtt intézideiglenes megbízatással — egymást"hogy"'Megteremtsék szakértő könyvtárnokot nevezzen ki a város az ő hozzájárulása mellett a pesti és az esztergomi lakásán levő könyvek lajstromozására és Ferencének csomagolására. Külön helyi bizottságra kívánta bízni ponti egyetem) épületének a kdnyv<tár ellenőrzését, gyarapítását. A gyűjtemény fejlesztésére évi ezer forint biztosítását kérte a várostól, s ő maga is — míg él — további ezer forint fizetését vállalta évente. A feltételeket a város, noföldszintjén azt a hat szobát, mely alkalmas volt a több tízezer kötetes gyűjtemény biztonságos befogadására. Így az alapvető feltétel után sor kerülhetett az adománylevél aláírására. A város az ünnepélyes alkalomból polgármesterét és kultúrtanács- . _ nokát küldte az aktus szín- ha akkori helyzetében nagy helyére, Budapestre. 1881. áldozatot jelentett, elfogadta, február 15-ét írtak akkor. és még az év folyamán intézkedett azok teljesítéséről. • A felállításra kerülő könyvElsőként a fővárosi lapok tó'' berendezését a rekonstközölték rövid tudósításban, ,c.10®. munkát ellátó műhogy Berger János rektor szakl hlvatal Petsh Ede „műlakásán jöttek össze Somo- építesz" vezetésével soron kívül elkeszítette. Árvetése húszezer forintot tett ki. Az összeget a vámházak és sópajták építésén megtakarított pénzekből teremtették elő. A bútorzat elkészítését a város a meghirdetett versenytárgyalás szegedi résztvevőire, Juhász Györgyre és Bezerérly István Befelezték a hónapos retek vetését A vasai-napi napos, meleg időjárást kihasználva, szinte egész napon át munkálkodtak a szeged-alsóvárosi, valamint a mihályteleki és a röszkei dolgozó parasztok a háztáji gazdaságokban, a házkörüli kertekben. A régi hagyomány kezdete óta példátlan esemény, hogy a szeged-alsóvárosi ak ilyen korán, a február közepét jelző vasárnapon befejezték a hónaposretek vetését. A kedvező időjárás mellett hozzájárult a gyorsasághoz az is, hogy sok családban szinte egész télen „vetettek": ragasztóval lekent vékony papírlapra a család apraja-nagyja szemenként rakosgatta az előírt sor- és tőtávolságnak megfelelően a retekmagvakat. Ezeket a lapokat most csak leterítették, leszórták úgynevezett fövenyes tiszai homokkal, s ráborították a fóliasátrakat. Koratavaszsaal hozzávetőlegesein — százmillió piros retek gömböcskét szednek fel a sátrak alól. gyi Károly, a könyvtárat adományozó esztergomi kanonok kérésére az érdekeltek. Itt került sor díszes estebéd után az alapítást hitelesítő oklevél aláírására. Jelen voltak, az esemény országos jelentőségét hangsúlyozván, Trefort Ágoston, a kultuszminiszter, továbbá íársaira bízta- Az ideiglenes Tisza Lajos, Szeged királyi biztosa és a korábbi szakértői szemlét végző bizottság könyvtárnoki megbízást a közgyűlés Somogyival egyetértésben a Város főgimnátagjai: Fraknói Vilmos. ' az igazgatójának, Magyar Akadémia főtitkára, Hunfal- Gabornak szavazta meg / «a nnrtír •-» v>~., „.1,. ' t vy Pál, az Akadémia főkönyvtárnoka, Szilágyi Sándor, a budapesti egyetem könyvtárának igazgatója. Az oklevelet három példányban készítették. Egyet kapott a könyvtárat adományozó, egyet Szeged Városa. A harmadik aláírt oklevelet az országos levéltárban helyezték el. Az aláírók sorában ott találjuk az alapító, a várost képviselő Pálfy Ferenc és Szabados János neve mellett tanúként a miniszter, a szakértők, a királyi biztos radságot a könyvek szállíés a vendéglátó alíárásán tása jelentette. Az év ahogy ma mondanánk — „mellékállásként"- S megkezdte működését a köztörvényhatósági állandó bizottságok új tagjaként a könyvtári bizottság is Szabados János elnöklete alatt. Tagjai sorában ott volt a köztiszteletben álló Löw Immánuel, a főreáltanoda igazgatója, Lévay Ferenc, később Reizner János, akkor még a város főjegyzője. A legtöbb gondot és fáMészáros Dezső kiállítása Szép, tanulságos és kerek most nyújt, az a sokáig érmesét lehetne írni egy Mészáros Dezső nevű, hajdan szegedi inasgyerekről, ki szülővárosától húszegynéhány éve elbúcsúzván, pesti lakossá, főiskolássá, majd Munkácsy-díjas szobrásszá lett, s hogy a minden műiéit gondolatok sallangitalan, egyetlen lendülettel történő megfogalmazása. Már nem úgynevezett témákat farag ki, hanem állapotokat, viszonyokat: a dolgok kemény vészetek legbarátságosabb formába szorított esszenciahazájában., Itáliában végképp ját. meglelte magamagát: leg- ' , , ,„ , „ , , szebb munkáival hazaiáto- Szobrász született — írta gatott. Lerótta illendő tisz- a mór idézett cikkében az teletét a felnőtté, művésszé1 említett kritikus, s most nalett fiú ... gyon jó látni, hogy milyen Szép, tanulságos és kerék igaz volt több százezer péllenne ez a mese. s mint dányban kinyomtatott leiilyen, elszármazottaknak, , , Szobrász szüle ittmaradottaknak, ifjabbak- lielldezese' bzobra'sz !>zulenak, öregedőknek egyaránt tett bizony, tőmondatokat példaadó. fogalmazó szobrász, aki nagy A meseírás azonban más utat tett meg Szeged,tői — hasábokhoz illik — itt és Szegedig... most az egykori agyaggyúrogató Inasgyerek kőasszo- * nyairől, márványcsaládjairól kell szólni. Kőasszonyok, Mészáros Dezső Munkácsy-díjas szobrászművész kimarvanycsaládok. Mészáros ámtós4t vaSiimiip délben a Dezső ugyanis leginkább e Móra Kerenc Múzeum Hortómákról véste, pattintotta váth Mihály utcui képtáráki _ egy kritikusának találó ban Szelesi ZolLan művé. szavával - plasztikai tő- szettörténész vegéig a gyűjteménynek csak töredékét tudták lehozni. Bár az államvasút kedvezményes tarifát állapított meg, Pest—Szeged vonalán mázsánként 49,4 krajcárt, nem gyorsíthatta az ún. kívül még két jelenlevő notabilitás, Hajnik Imre akadémikus és Márkus Gyula kanonok kézjegyét. Mit tartalmaz ez az egyébként terjedelmes okirat? Többet s szigorúbb feltételeket, mint az 1880 áprilisában lajstromozás munkáját, mikelt felajánló levél- Ügy lát- vei Somogyi mindenegyes szik a sok huzavona aggó- mű pontos leitarozását, esedalmakat keltett a nemes tenként javítását-kötését köPapi gyűlést tartottak Szegeden A Hazafias Népfront népfront megyei elnökségéCsongrád megyei titkársága, nek tagja is. a Csongrád megyei római katolikus békebizottság elnöksége, valamint a protestáns és egyéb egyházalt lelkészi békebizottságának elnöksége gyűlést tartott tegnap a népfront városi bizottságának székházában. A Molnár Antal kanonoknak, a katolikus békebizottság megyei elnökének megnyitó beszéde után a negyedik ötéves tervről és Csongrád megye célkitűzéseiről dr. Pataky Antal, a megyei tanács vb tervosztályának S^őS? ^d e^ =je tartott előadast, házmegye püspöke, dr. majd népgazdaságunk, s megyénk fejlődéséről hangzótSemptey László esztergomi kanonok, budapesti érseki a Munkácsé Gvörirv esnehelytartó, az Országos Béke- ^n^t preteÍtá^béSitanacs képviseletében, va- , , lamint Hofgesang Péter, a zottsag elnókenek zarszavanépfront városi titkára, a val ért véget. mondatait. Tőmondatokat — írta e kritikus, s aki csak látja a szobrász látszólag amorf, de néhány fővonallal oly egyértelművé tett tömbjeit, maga is feltétlenül a fogalmazás e legtömörebb egységére gondoL Az út, amelyen Mészáros Dezső a szűkszavúságnak erre a felső fokára eljutott, nem volt túl gazdag kitérőkben. Aki rendszeresebben figyelte a művész jelentkezéseit, láthatta, hogy munkáin soha nem kapott nagy szerepet a részlet. Főiképp portréi (így a Dóm téri panteonban látható Ady-feje) mutatták erős törekvését az egyszerűsítésre. Úgy látszik, Rómában töltött hónapjai — meg persze a kezébe került, s anyagukban oly szép márványok — késztették a még erősebb absztrahálásira, s így első önálló tárlatán tényleg olyan egységes és olyan „egynyelvű" anyaggal jelentkezett, amilyen sok pályatársának szolgálhat például. Nincs egyetlen darabja sem, amelyben ne a maga zárthatárú világát adná; nincs egyetlen munkája sem, amelyből valamiféle izzadtságszagú útkeresés érződne. Amit Mészáros Dezső nyitotta meg. Az ötletgazdag rendezés Rozványi Márta munkáját dicséri. Akácz László Hangulctfkell'ők Szélsőségek ezek valóban. Kirívóak, s korántsem jellemzik a gyári gyűléseket. Az is igaz, hogy a „legvadabb" megnyilvánulásokat kinevetik, vagy közvetlen-keresetlen szóval lepisszen ük a közgazdaságtan alapjaiban már eligazodó munkások. de az szintén kétségtelen, hogy igen sok válasz nélkül marad. A legtöbb fals nézet a tájékozatlanságból, az alapvető Ismeretek hiányából táplálkozik. Abból, hogy sokaknak fogalmuk sincs az üzem céljairól, közvetlen termelési feladatairól, a gazdálkodás összefüggéseiről, és elmélyültebb gondolkodás nélkül, pusztán pillanatnyi hangulat alapján, régi „hagyományokat" ápolgaIsmételten aláhúzom, az tandó beszélnek bele min Legjobb azon melegében tisztázni a vitás kérdéseket Igyekszem pontosan fogalmazni. nehogy félreértsenek, és szépen viruló szocialista demokratizmusunk lássa kárát annak, amit mondani akarok. A veleje: biztatni a minden rossz miatt mérgelődő, a folyton jobbért izguló, segíteni igyekvő kritikust, de kedvét szegni az alantas ösztönökre és a tudatlanságra apelláló hangulatkeltőnek, a háttérben lapító halandzsázónak. Az egyik típust szívesen megölelem, mint a barátornait, a másikat kénytelen vagyok úgy bemutatni, mint életlendületünk kerékkötőjét. nem buta ide értelmes jószándék tévesztendő össze a beszéddel, amelyből iktatok némi ízelítőt. Építők között üldögélek a lócán, a tanácskozás előadója meggyőzően argumentál a „ki mennyit dolgozik, annyit keressen" elv mellett. Hátul mozgás — igenlés és morgolódás egyidöben. Csak a legsarokban lehet hallani egy rekedt basszus két rövid mondatát: „Sokat pofázik. Mi izzadjuk ki az ő nagy dohányát is." Mintha zsinórral rántanák, húszan is odanéznek, s a nem éppen tárgyilagos hozzászólásra egyúttal válasz is megy a bolyból, hasonló stílusban: „Hülye vagy megint. Próféta. Fogd be, ez nem a te eszed szintjéhez A teremben ülök már csak a derültséget veszi észre, a tömény demagógiát elintézték, mielőtt hatni, nyugtalanítani, időt rabolni tudott volna. Fizetésnap van, nagy tolongás a kis ablaknál. Ki-ki átveszi a borítékot, böngészik a szalagot, megszámolják a pénzt. Egy férfi visszamegy és oda- tényleges segíteni igyekvés vágja a bankókat, hogy az — pláne, ha rendszeres és kevés. A pénztáros szó őszinte tájékoztatással pánélkül utánanéz, majd ki- rosul — csírájában elfojtdenbe, amikor arra módjuk adódik. Demokrácia van — mondják, amikor sületlenségeikért rájuk pirítanak, s ez a demokráciára hivatkozás már nem annyira extrém. hanem sajnos elég tipikus. és már-már klasszikus hangulatkeltő tendencia. Állandóan és szenvedélyesen ismételgetjük, hogy a szocialista demokratizmus nem szélhámoskodásra való, hanem az alkotni, építeni akaró, öntudatos emberek akaratát hivatott érvényre juttatni, Ebből következik, hogy amilyen tempóban nő a bajokgondok miatt nemcsak egyéni, hanem közösségi szemszögből is ny.ugtalankodók száma, olyan arányvaló." b,an bontakozik ki mind zöme teljesebben a beleszólás szabadsága. A szegedi tapasztalatok is erre vallanak: egyre gyorsabban közeleg az idő, amikor a részigazságok mezében jelentkező hazugság, a haszontalan, sőt kártékony handabanda nem lesz képes életmagra kapni, mert a nagyra nőtt öntudat, a jelenti, hogy nincs tévedés. „Nekem nem ennyi jár" — dobbant a reklamáló. Akkor mondja meg, hogy mennyi. „Azt én nem tudom, de ennél biztosan több jár." És ebben a „magasságban" folyik tovább a disputája. Sz ez az alapvető tömegfelelősség lesz a legfőbb biztosítéka annak. hogy ugyanakkor az életképes javaslatokat mindig és mindenütt örömmel üdvözlik majd. F. N. I. Szőregi rózsatövek Moszkvától Rómáig Régi hagyományai van- cinthagymáit vásárolják színak Szőreg községben a vesén külföldön. A szőregi dísznövény és virág, de ezek szövetkezet tegnap, hétfőn közül is a rózsa termeszté- tartotta meg mérlegbeszásének. Majdnem minden csa- moló taggyűlését. Ezen Szélűd foglalkozik virágokkal, les Sándor elnök tájékozsok falusi kert igazi kerté- tatta a tagságot a múlt évi szet. A szőregi virág- és eredményekről és ismertetdísznövény-áfésznek tavaly te az idei terveket, valamég csak 103 tagja volt, mint a negyedik ötéves tervmost viszont 250-en vannak, ciklus feladatait. Kitűnt, A termékek zömét külföld- hogy tavaly 3,6 millió forinre szállítják a szövetkezet tos bevételük volt exportból, tagjai. Rózsatőből például s a tagság évi átlagos jövehazánk legnagyobb exportá- delme virág- és dísznövénylói a szőregiek, amit az is termesztésből 10—12 ezer jelez, hogy önálló export- forint volt. A kis közösség és importjoggal rendelkezik „önmagát tartja fenn", egyszövetkezetük. egy tag részjegyének értéke A múlt évben különösen ezer forint körül van. A nagy mennyiségű rózsatövet szövetkezet vezetősége jó szállítottak a Szovjetunióba, eredménnyel végzi el a tagaz NDK-ba, Olaszországba, ság termékeinek eladását és Angliába és Jugoszláviába, beszerzi számukra a termeA rózsatövek mellett más léshez szükséges anyagokat virágok, tulipán, nárcisz, já- és eszközöket. Hazalátogató külföldön élű magyarok A Magyarok Világszövetségének munkájáról, terveiről tájékoztatott Kárpáti József, főtitkár. A többi között elmondta: Évek óta tapasztaljuk a hazalátogatók számának növekvő tendenciáját, de a tavalyi „csúcsforgalom" a vártnál is magasabb volt: mintegy 120 000 honfitársunkat üdvözölhettük idehaza. A legtöbben Ausztriából, az Egyesült Államokból és Kanadából érkeztek, s megkezdődtek a csoportos látogatások olyan távol világrészekből is, mint Ausztrália és Dél-Amerika. Általában ugrásszerűen emelkedett a csoportos hazalátogatók aránya, s közülük mintegy tízezren vettek részt — kívánságuknak megfelejően — országjáró túrákon, megtekintették az új létesítményeinket.