Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

io PÉNTEK, 1971. JANUÁR 1. Párizsi tárgyalások Nemzet- Kalandozások kofa i Párizs (UPI, AP. Reu- aktív katonai szeretje" lé- , . • k I I V I ter) A Vietnammul foglalkozó párizsi négyes értekezlet csü­törtöki, 99. plenáris ülésén Binh asszony, külügyminisz­ter. a DIFK képviselője fel­szólalásában rámutatott Mel­vin Latrd amerikai hadügy­miniszternek a Vietnamban harcoló nmerikal csapatok kivonásával és az Egyesült Államok ..béketörekvésetvei" összefüggésben elhangzott korábbi nyilatkozatainak el­lentmondásaira. Hangsúlyoz­ta: az amerikai hadügymi­niszternek az az ígérete, hogy „1971 nyarának közepéig megszűnik a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok aktív katonai szerepe" lé­nyegében nem ad választ a csapatok teljes kivonásának problémájára. Xuan Thuy miniszter, a VDK képviselője követelte, hogy az Egyesült Államok kormánya adjon végre „megfontolt és komoly vá­laszt" a DIFK és a VDK szeptemberben és december­ben előterjesztett javusla­taira. Rruce nagykövet, az Egye­sült Államok képviselője nem adott érdemi válaszc a fent ismertetett felszólalá­sokra, ehelyett visszatért az amerikai hadifoglyok prob­lémájára. Peking Leonyld Iljlcsov, a Szov­jetunió külügyminiszter­helyettese, a szovjet—kínai tárgyalásukon részvevő szov­jet kormányküldöttség veze­tője csütörtökön Pekingbe érkezett. Moszkva Edmund Muskie amerikai szenátor csütörtökön Kairó­ból Moszkvába érkezett. Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtökön fogadta az amerikai szenátort. Varsó Rvszard Karskl lengyel külkereskedelmi miniszter­helyettes Bonnban folytatott tárgyalásokat. Karski többek között találkozott Kari Schiller gazdaságügyi mi­niszterrel és J. Schöllhorn gazduságügvi államtitkárral. Áttekintették a lengyel­nyugatnémet gazdasági kap­csolatok további fejlesztésé­nek kérdéseit. Megvitatták az 1971-re szóló kereskedel­mi megállapodás előkészíté­sét, az ipari kooperáció és a tudományos-műszaki együtt­működés elmélyítésének le­hetőségeit. Santiago A chilei kormány bejelen­tette az amerikai Bethleliem Steel Corporation leányvál­lalatának: a Bethlehem— Chile Iron Mines Company államosítását. Belgrád A LEMP küldöttsége Jo­zef Tejchmának, a LEMP PB tagjának, a KB titkárá­nak vezetésével csütörtökön délelőtt Belgrádba érkezett. A lengyel küldöttség csütör tökön délután megbeszélést folytatott a JKSZ elnöksége végrehajtó Irodájának két tagjával: Sztane DolariccaJ és Budiszlav Sosklccsal. Prága Csütörtökön visszatért Prágában Gustáv Husák, a CSKP KB elsö titkára ve­zette párt- és kormánykül­döttség, amely hivatalos lá­togatást tett a Bolgár Nép­köztársaságban. Rio de Janeiro A brazil kormány szaba­don bocsátotta azt a hetven politikai foglyot, akiért cse­rében a gerillák megígérték Giovannl Bucher svájci nagykövet elengedését. A foglyok megérkeztek Suntia­góba és most várják, hogy a Tupamuro-gerillák Bu­chert szabadon engedik. Montevideo A Tupamuro-gerillák kö­zölték, hogy n fogságukban levő Jackson brit nagykövet, Fly amerikai mezőgazdasági szakértő és Gomide brazil konzul jó egészségnek ör­vend. Az uruguayi biztonsá­gi erők hétezer katona ' és rendőr mozgósításával igye­keznek a gerillák és a fog­ságukban tartott személyek nyomára bukkanni. Moszkva Csütörtökön a Szovjet­unióban Föld körüli pályára bocsátottak a Kozmosz—391 Jelzésű mesterséges holdat Az új szputnyik a koráb­ban bejelentett programmal összhangban végez űrkuta­tást. közösségi konferencia 9) Singapore (Reuter, AFP. Al») Csütörtökön reggel Singa­pore-ban megnyitották a Brit Nemzetközösség kilencnapos értekezletét A konferencia legégetőbb kérdése az a brit elhatározás, hogy a konzer­vatív kormány felújítja a fegyverszállításokat a fajül­döző Dél-Afrikának. A be­jelentés következtében több ország vezetője úgy nyilat­kozott, hogy országuk kilép a nemzetközösségből, ha er­re a lépésre sor kerül. Az üléseket zárt ajtók mö­gött tartják. Ennek ellenére eljuttatták az újságírókhoz I L1 Kuang-Ju singapore-i I kormányfő megnyitó beszé­dének szövegét. Li kijelen­tette, hogy a dél-afrikai re­zsim kiszolgálása brit fegy­verekkel: szétrombolhatja a harminckét nemzet csoporto­sulását. A nemzetközösség csak akkor maradhat fenn — mondotta —. ha az ezzel kapcsolatos nézeteltéréseket rendezik. 15. Tetőtől talpig: Oxford Ujabb cionista provokáció 0 New York (TASZSZ) Az amerikai cionisták újabb provokációt követtek el csütörtökön reggel két New York-l szovjet kiren­deltség ellen. A támadók kö­vekkel betörték az Aeroflot és az Inturiszt vállalat helyi képviseletének kirakatait. Mint a- TASZSZ hírügy­nökség rámutat, a bandita­támadást Ugyanaz a Zsidó Védelmi Liga nevű naciona­lista szervezet követte el, amelynek korábbi gengszter­akcióit a világ közvélemé­nye haraggal és felháboro­dással ítélte el. Az amerikai hatóságok azonban számtalan szóbeli ígéretük ellenére eddig még egyetlen cionista huligánt I nem vontak felelősségi-e. Minrion este pontosan millUCH 21 óra 5 perc­kor megkondul a nagyha­rang a Christ Church Kol­légium Tom nevű tornyá­ban. Százegy bim-bamjával arra emlékeztet: ennyi la­kója volt az intézménynek megalapításakor, tehát 1525­ben. Az évszám persze csak nekünk, magyaroknak jelent régmúltat. Oxfordban — enyhe túlzással — szinte tegnapnak számít. Hát hogy­ne, hiszen itt Üj . Kollégi­umnak (New College Lane) hívják azt az iskolát, ahol 1379-ben kezdődött el a ta­nítás. A legrégibbség pati­nájával viszont a lures Mer­ton Kollégium rendelkezik: 1264-ben nyitotta meg ka­puit a diákság előtt, tehát mindössze ötven esztendővel azután, hogy a pápa elis­merte a város egyetemét. Csupán egy város van, amely kétségbevonja Oxford tagadhatatlan elsőbbségét. Természetesen Cambridge. Évszázadok óta vetélkednek, egyelőre döntetlen ered­ménnyel. De Oxfordnak — hogy fut.ballnyelven fejezzük lei magunkat — valamivel jobb a szögletaránya. Igaz, nagyobb város ls Cam­bridge-nél. Míg annak csak 95 ezer, addig neki 160 ezer lakosa van. Ott 17, itt vi­szont 24 kollégium működik. Emellett Oxford nemcsak felsőoktatásáról híres, mint vetélytársa, haneim autókat is gyártanak itt. (Igaz ugyan, azokat még távolról sem jegyzik olyan értéken az autópiacon, mint amennyit a kollégiumi részvények ér­nek az egyetemi világtőzs­dén.) Oxford jelentése: ökör­gázló; Cambridge viszont: a Cam folyó hídja. Az ökör­gázló egyeteméről Sheley-t zárták kJ felforgató, isten­tngidó eszméi miatt. A fo­lvóhfdiéból pedig Byront, ugyanezért. Ami feltétlenül arra utal: az örökös vetélke­dés ellenére sok a két helv­teTben a közös vonás. Sőt: Itt is, ott is előszeretettel kultiválják az evezést. (Tagja lenni egy oxfordi vagy cambridge-i nyolcas­nak. még ma is egyenlő a jövő. a társadalmi felemel­kedés megalapozásával.) De mielőtt megkondulna a Tom-torony haransia, és bezárulnának a kollégium kapui, érdemes belátogatni az intézmény nagytermébe! Itt láthatók ugyanis az e falak között valaha tanult hírességek arcképei. Többek közt tizenkét, miniszterelnö­ké. Ráadásul a Christ Church College sem nem a legelőkelőbb, sem nem a leghíresebb. Amivel viszont csupán arra akartunk utal­ni, hogy Oxfordnak — és mellette természetesen Cam­bridge-nek — milyen óriási befolyása van még ma is az angol politikait társadalmi és közéletre. NPtll legenda, nem ls nCill túlzás, hogy az itt tanultak már a nyakkendő­jükről, de a kiejtésükről is azonnal felismerik egymást. Oxford és Cambridge tehát stílust, egyfajta tartást ad az ott végzett diákoknak. (A rossznyeivek szerint leg­többjének mást se.) Ezért aztán érthető, hogy egyko­ri és jelenlegi diákjai mély­ségesen lenézik a „vörös­téglás egyetemeknek" csú­folt állami felsőoktatási In­tézményeket. Igaz viszont, hogy az oxfordi, exkluzív beállítottságú oktatási me­tódust is mind több bírálat éri. A kritikusok szerint el­múltak azok az idők, amikor elegendő volt viselkedni és a dolgok iránti érdeklődésre megtanítani az angol úriem­bereket, akiket később a ve­zetői posztok tízezrei vártak a földrészeken átívelő brit világbirodalomban. Ma már alapos természettudományi képzettségű, gyakorlatias észjárású, a műveltség egy­egy szakterületét birtokló diplomásokra van szükség. Nekik nem a vezetést kell reprezentálniuk, hanem bi­zony kemény munka vár rá­juk a szigetország minden szegletében. És ha valaki helytáll szakterületén, akkor egyáltalán nem olyan nagy baj — teszik hozzá a kriti­kusok —, hogy nem túl elő­kelő a kiejtése, vagv kevés­bé stílusosan köti meg a nyakkendőiét. A századfordulón még két tágas szoba -járt valamenv­nyi oxfordi diáknak. • Ma már úgy megszaporodott a számuk, hogy csak egv ide­ig laknak benn a kollégium­ban — a rend kedvéért —, aztán kiköltöznek a város­ba átadva helyüket mások­ra* Pualf ke11 sék'1­u3(15 nunk á főutcán, a H;"h Streeten, hogy köze­lebbről is megismerkedhes­sünk ezekkel a kollégiumok­kal, amelyek egy részének ma már csak az alapítási oklevele a régi, épületei nem. De azért sok szép mű­emléket is találni még, ahol valóban középkori díszletek között tanulhatnak a ma diákjai. Minden kollégium­nak saját kápolnája van. Ebédlőik " hatalmasak, fafa­ragással gazdagon díszítet­tek. Magas támlájú székek, korabeli festmények, festett üvegablakok teszik teljesse a berendezést. Ahány kollé­gium, annyi belső udvar. Méghozzá négyszögletes. (Ez a híres oxfordi négyszög.) Középen remekül ápolt, selymes, üdezöld pázsit. És milyen a ma oxfordi diákja? Külsejében nemigen különbözik az átlagfiataltól. A fiúk hórihorgasak, de ha­juk egy icipicit rövidebb, öltözékük egy árnyalatnyit gondozottabb a megszokott­nál. A lányok itt is maxika­bátban-miniszoknyában jár­nak. Combjuk tejfehér bőre élesen elüt a berendezés év­századok konzerválta pác­barnaságától. Valaha mindennaposak voltak az összecsapások a polgári lakosság és a diák­ság között, de napjainkban már szent a béke. A város tudja, belőlük él, ezért min­den erejével azon van, hogy mentől konszolidáltabb, sói. hogy mentől kondícionáltabb életmódot teremthessen sza­mukra. fl? fcíc és a Cherwell Hí tOld folyók között elterülő város, amely lan­kák és ritkás erdők közt, Londontól északnyugatra fekszik, külsejében már so­kat feladott korábbi konzer­vatizmusából. Igyekezett megteremteni a fiatalok szá­mára a két legfontosabb le­hetőséget: a vásárlásit és a szórakozásét. Az ősi udvarokban, keren­gőkben. kápolnákban, komor ebédlőkben járva azonban úgv érezni, mintha megállt volna az idő. Napfényben fürdik Ox­ford, amikor elbúcsúzunk tőle. Okkersárga, smaragd­zöld, érettbarna sávok vált­ják egymást színképében. S még sokáig Integetnek utá­nunk alábukó tetői, kecses tornyal. Papp Zoltán Köszönjük az olvasó figyelmét: VÉGE Tanulságok A CSKP dokumentuma Csütörtökön Prágában nyilvánosság­ra hozták „A CSKP XIII. kongresz­szusa ulán a pártban cs a társada­lomban kialakult válság tanulságai" című dokumentumot, amelyet a Köz­ponti Bizottság decemberi ülésén hagytak Jóvá, majd a párttagság elé terjesztetlek megvitatás végett. Az okmány a csehszlovákiai társadalmi válság hosszú évekre visszanyúló eredetét vizsgálva megállapítja, hogy az önelégült­ség eluralkodása, a lenini normáknak az életben és a partmunkában való követ­kezetlen alkalmazása, a demokratikus centralizmus és a pártdemokrácia elveinek megsértése, az ideológiai és a politikai ne­velő munku elhanyagolása, valamint a burzsoá ideológiu és a kispolgári irányza­tok elleni harc meggyengülése törvény­szerűen meglazította a párt és a tömegek kapcsolatait. Azt a körülményt, hogy a partvezetés képtelen volt a híbak kijavítására, majd az lS)tíÖ-bun megturtott XIII. kongresz­szus lényegében helyes határozatainak ér­vényesítésére, kihasználták a már Jóval a kongresszus előtt szerveződő jobboldali és revizionista erők. A párt egészséges marxista—leninista irányzatú része felis­merte a helyzet súlyosságát, ÖN/iiitén törekedett urru, hogy meg­szüntesse a fogyatékosságokat, s kö­vetelte a hibák kijavítását. A pártvezetés azonban nem értette meg és nem is támogatta ezt az őszinte igye­kezetet, nem állt ennek az irányzatnak az élére. A politikai irányvonalat Antonin Novotny szabta meg, akinek — mint a do­kumentum megállapítja — nem volt ér­zéke a tervező munkához, sommásan el­utasította a bíráló hangokat, nem tett kü­lönbséget a joszandékú kritika és a Jobb­oldali támadások között. Gyakran erélye­sebben lépett fel a párton belüli helyzet orvoslására törekvő erőkkel, mint a jobb­oldali elemekkel szemben. A Novotny szükségszerű távozásával és Alexander Dubcek megválasztásával vég­ződő 1968-as januári plénum eredményei kifejezték a CSKP-ban kialakult válság haladéktalan megoldásának szükségessé­gét, azt, hoRy a párt tevékenységéből, kü­lönösképpen pedig vezetéséből el kell tá­volítani a párt és társadalom mozgósítá­sát akadályozó tényezőket. Az 1968 januárja utáni fejlődés azon­ban — állapítja meg a dokumentum — azt mutatja, hogy a párt új vezetése, Dubcekkel az élén, képtelennek bizonyult a feladat telje­sítésére. Az áprilisi plénumon elfogadott akció­program már tükrözte a párton belüli jobboldal fokozott, bomlasztó tevékenysé­gét. Nem marxista megfogalmazásokat tartalmaz a párt, az állam és a szocialista társadalom szerepéről, a nemzeti frontról, a gazdaság és a kultúra irányításáról. Tar­talmaz továbbá más opportunista es re­vizionista tételeket is. A Központi Bizott­ság ezért 1970-es decemberi ülésén az akcióprogramot helytelen és ér­vénytelen dokumentumnak minősíti, amelyből nem lehet kiindulni a párt el­méleti tevékenységében és gyakorlati po­litikájában. A Tanulságok című dokumentum rész­letesen ismerteti a január utáni esemé­nyek alakulását, a jobboldali opportunista és ellenforradalmi erők térnyerését, majd megállapítja: Az ellenforradalom Csehszlovákiában hasonló szándékokat és célokat köve­tett, mint 1956-ban Magyarországon. Csupán taktikájában tért el a feltételek és az időpont különbözősége miatt. A szo­cialistaellenes erők Csehszlovákiában a je­lenkori imperializmus szándékaival össz­hangban mindenekelőtt a politikai, ideoló­giai és hatalmi bomlasztás módszereinek alkalmazására összpontosították figyelmü­ket. Ellenforradalmi céljaik fokozatos megvalósítását hosszabb időszakra tervez­tek, mint Magyarországon. Ezek az erők azonban Csehszlovákiában ls számoltak azzal, hogy alkalmas időpontban — ha terveik ellenállásba ütköznek — fizikai terrort is alkalmaznak a marxista-leni­nista káderek és a szocializmushoz hű ál­lampolgárok ellen. Ma már — mutat rá a dokumentum — válaszolni lehet arra a kérdésre, hogyan hatalmasodott el a nép forradalmi vív­mányait fenyegető veszély, miért nem si­került belső erőkkel, politikai harcban, akár saját hatalmi eszközök elkalmnzá­sával útját állani az események ellenfor­radalmi alakulásának, s megvédeni a szo­cializmus ügyét Csehszlovákiában. Az 1968 januárja utáni fejlődés azt bizonyítja, hogy a jobboldal céltudatos támadást huj­tolt végre a szocializmus értékei és normái ellen, s módszeresen bomlasztotta a pártot és az egész szocialista politikai rendszert. Ezt az általános támadást megkönnyí­tette, hogy Alexander Dubcek, aki kez­detben élvezte a párt és az ország bizal­mát, fokozatosan letért a marximus—leni­nizmus talajáról, u jobboldali opportu­nista és szoclallstaellenes erők uszályába került, s végül jelképükké vált. 1968-ban a Csehszlovák Kommunista Párt fokoza­tosan megszűnt a szocialista társadalmi rendszer irányító központja lenni. A re­vizionizmus hatására elvesztette marxista —leninista jellegét, eszmei, politikai és akcióegysége megrendült, tarsadalml ve­zető szerepe megbénult. Ugyancsak nagymértékben előrehaludt az államhatalmi szervek felbomlása. A biztonsági szolgálat, a jogszolgáltatás, a hadsereg megbénult, képtelenné vált az ellenforradalmi alvilág támadásával vagy a külső ellenség diverziójával megbir­kózni. Több ezer kommunista, egyes állampol­gárok. dolgozók egész kollektívái, a la­kosság valamennyi rétegének és különféle szervezeteinek képviselői — hangsúlyozza a dokumentum —, beleértve a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának tagjait, a csehszlovák kormány tagjait, a nemzet­gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács kép­viselőit, a szocializmus sorsáért reájuk háruló osztályfelelösségük, nemzeti és in­ternacionalista felelősségük tudatában erő­teljesen keresték a kibontakozást a nehéz, kritikus helyzetből. Miközben a pártvezetés jobboldali része semmi olyan intézkedést nem akart meg­tenni. amely meghiúsíthatta volna az el­lenforradalmi fordulatot és a polgárhábo­rút, az említett személyek azzal a kérés­sel fordultak a testvérpúrtok vezetőségei­hez és a szövetségesek kormányaihoz, hogy ebben a nehéz, történelmi pillanat­ban a csehszlovák népnek nyújtsanak in­ternacionalista segítséget a szocializmus védelméhez. Abban a meggyőződésben cse­lekedtek, hogy oszlálytcstvéreik nem engedik kiszol­gáltatni Csehszlovákiát a vérontással fenyegető ellenforradalom kényének, s megakadályozzák, hogy országukat ki­ragadják a szocialista közösségből. A do­kumentum megállapítja: a pártvezetés jobboldali képviselőinek politikája által megbénított bélső erők képtelenek voltuk az ellenforradalom frontális támadásának megfékezésére. Ilyen helyzetben arról kellett dönteni, megvárják-e, míg az el­lenforradalom testvérháborút robbant kl, amelyben ezrek pusztulnak el, s csak az­után nyújtunuk internacionalista segítsé­get, vagy időben érkeznek, s megakadá­lyozzák a véres tragédiát, még az otthon ős külföldön tapasztalható kezdeti értet­lenség árán is. A szövetséges csapatok Csehszlovákiá­ba érkezése megakadályozta a vér­ontást, s ezért szükséges és az egyet­len helyes megoldás volt. A csehszlovákiai szocializmus megvé­dése érdekében végrehajtott internaciona­lista akció lehetővé tette a csehszlovák kommunisták számára, hogy teljes mér­tékben kibontakoztassák a politikai harcot az ellenforradalmi, szociallstaellenes és jobboldali opportunista erők ellen, s poli­tikai eszközökkel' számolják fel az ellen­forradalmi fenyegetést. A dokumentum végül részletesen ismer­teti a párt tevékenységének legfontosabb állomásait a husáki pártvezetés munká­jának megkezdese óta.

Next

/
Thumbnails
Contents