Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

c CSÜTÖRTÖK, 1971. JANrAK 14. A varos egyik csendes tere Tiszaszederkényi metamorfózis 1. Mi a helyzet az ígéret földjén ? Hazánk legfiatotobb szocialista városáról, Leninvárosról adatok, számok, termelési mutatók tükrében már sokat Írtak. Ám keveset tudunk e város történetéről, az itt lakók gondolkodásmódjának megváltozásáról. Tiszaszederkény átváltozása nem csak külső, formai jegyeken mérhető le. Az új városközpontban, a díszes főtéren megkérdeztem az újságárustól, hol találom a városi tanácsot, megmutatta, merre menjek. — Messze van? — A város szélén — felelte. Nekirugaszkodtam a „meszszeségnek". A város szélét, vagyis a városi tanácsot a imtéMmm főtérről nyíló rövidke utca végén leltem meg. Itt volt • város vége. Talán három A körülmények mostoha üzemel benne. Ez a muzeális percet gyalogoltam odúig SJ,erkezetében kristályosodás épület volt a Centrum évemtódössze. indult meg ken ót, Lenlnváros a maga Elevenítsünk fel egy ese- Az ember meenzzi a mos. életében még csak most tart tet ebbő, az ldöbőlf- 19fj7 Az ember rnegnezi a mosott, anol egy tejtoaesDen március 2l -én néhány mun- ruita twonfit éu levő ember tízéves korában kzsfi„.„, kn.tiik M ' , „,v_ atszaiaa ,ra]ta tizenöt ev. Ez a kicsi város mely jelen- •• . Mezei eiv- Ez Idő alatt valóban egy , a K1CT varos- mely JtlLr tars is kölcsönkért rádión vná„ fordult itt nagyot A leg csupán tizenegyezer lel- haUaatta a KISZ megalaku- l ,g ° , , nagyof- A ket számlál métíis lócskán , , 7g., . megaiaitu régi mertékek elavultak, s Ket szamiai, mégis jocsKun lisdrol szoló műsort. Nem ... , , . , ' tartogatott meglepeteseket, sokkal ezután Tiszaszeder- akik ma csInos hazakban közöttük nagyszerűeket és k(Jnyen a sükak által >(Sze. laknak, új mértékben gondett-vedett"-nek csúfolt fia- dolkodnak. Leninvárosban talság megalakította a Kom- minden más, mint Tiszaszemunista Ifjúsági Szövetség . , • . „ „ helyi szervezetei. Az ország- derkenyben volt. a tervrajz ban az elsők között. Fiatal * m —i„Pi kőművesekből ifjúsági bri- .. , . Nem ls tudom, mivel gádok alakultak általuk (Hadd mondjam el, hogy Kezeljem, AZ Esti «l"ap é ü, f j ^ldául elsö beszélgetésünk végén a do19a7 áprilisában kozolt egy vJu-„jrj_ ^ f ,, . „ .... , cikket Tiszaszederkényről b p^6' haovn. hanyzasro1 beszélgettünk ezzel a címmel: „Mi a hely- feQls mofgalml nd8y"T Mezei Lajossal. Elmeselte. zet az ígéret földjén?" El- a ^lytógnek" Küíö- 1957-ben. amikor idekerült, mondom hát először azt, mi nösen nem plt az idesereglő pipázott. Itt azonban barnaföldién" SefaSí TSm "/l'áT vMlvetv^ r°San 4ttért 3 cigarettára' Mezei Lajos, a város első ^^"VtSg érő sár? Mint mond*' azért' mert 3 KISZ-titkára az esti vonat- bTsZombatonés vtsárnap, PiPázáshoz idő, s nyugalom ^A-m?glrk.ezetl UlI társadalmi munkában — a kell. Akkor itt egyikben sem bővelkedtek az embeAz egykori KISZ-isták kö- rek. £s most? Ügy látszik, érkeztünk ZÜ1 az°la már sokan veze- most már — e szántóföldre lettek. Számosán izgalmasakat is. Biztatás: lítja, nem felejti el soha azt a napot. De halljuk in- hozosaegert. kább őt: _ Sötét este toUem idTSozn? ftöb- kommuni'stóvá"' ért™oF feltornyozott városban biek az ország különböző kor, amikor baráti társaság- mindkettő adott. Hiszen Mevidékeiről. Korábban már ban megidézik ezt a — bár zei elvtárs újból pipázik...) nem távoli — .múltat, egy sokat hallottunk mindannyi an Tiszaszederkénvröl, mégis mondatban felvetik a meglepődtünk, amikor egy kérdést: miért nem olyanok barakktáborba vittek ben- « mostani fiatal városlakok nünket. Kezünkbe nyomtak mint ők voltak hajdanan? egy-egy szalmazsákot, hogy Miért nem tettekben álmotömjük meg mi magunk, dozok, nuert ntnes bennük „Itt a kályha, szerezzenek olyan . teremtő lelkesedés, maguknak tüzelőt!" — mint bennük volt?... mondták. Nem aludtunk mm r ' m. ' I I egész éjiéi. Láttuk, hová PA ás mertekek cseppentünk: összetúrt, ragacsos földre felvert tábor- Megváltozott a világ ba Köröskörül kukoricás, zenegynéhény év alatt? Ha akkor indul vissza Pest- Ha más városokban sétá re vonat, én étlen-szomjan lünk, a változást az épülete vállaltam volna a visszautat. ken is lemérhetjük. És itt az Hajnalig kóvályogtak a új városban? Itt kevésbé, gondolataink. Reggel kap- Hiszen itt szinte minden tunk enni, utána mindenki- új. A város első barakkjainek elmondták, mi készül nak egyike azonban még itt. Megmutatták a tervraj- áll. Megváltozott. Esztétizot. hogy a kukoricaíöldön kusabbá, otthonosabbá tetGulay István Diáklapok, iskolarádió Érdekes felmérést készí- sen közölnek fejezeteket az és némi zenére korlátozódik, tett a múlt év őszén a KISZ iskola történetéből, ezzel A tanácskozásra elküldött KB középiskolai és szak- összefüggésben felelevenítik műsorok közül is azok aratmunkástanuló osztálya. Vatak sikert, amelyekben adá-a hagyományokat és a pubjamennyi középfokú oktatási licisztika erejével új, hagyó- sonkénti. vagy ritkább rendszerességgel állandó rovatok. intézménytől választ kértek mányteremtő elképzeléseket arra, hogy az iskolában erősítenek, Ötletében és tartalmában az szerkesztenek-e diáklapot, működik-e iskolarádió. A _ visszaküldött 400 kérdőív lapban a „Diákoknak a vá témák szerepeltek. Például — a KISZ-vb-ről jelentjük. egyaránt tetszett néhány kollégiumi hangképek, az igazgató véleménye, cikkjaés belpolitikai indokolttá tette, hogy szük- rosról" című rovat, ahol vaslatok külséges országos szinten is évente két-három alkalom- események mélyebb megisfoglalkozni a diáklapok, is- mai a város vezetőit kérde- meréséhez. elsősöknek az iskolarádiók munkájával — zik meg a város előtt álló, kóláról stb. tartalmi, módszertani, szak- a diákokat érdeklő és érin- Annak ellenére, hogy a mai, gazdasági gondjaival és tő feladatokról, események- diáklapok és iskolaújságok segítséget adni a közös prob- ről. lémák megoldásához. létének anyagi feltételei is Remek lehetőség az isko- vannak, és nem is ez a legTulajdonképpen ezért uta- ,ak közötti kapcsolat ébren- fontosabb terület, amely fejzott 81 diáklap és 79 iskola- tartására, egymás életének, rádió szerkesztője január tevékenységének megismeréelején Pápára, a Diákszerkesztők I. Országos Konferenciájára. És amikor a zársére a „Testvérlapjaink írják" című rovat. Sok lapban van állandó lesztést kíván, mégis érdemes megkeresni a megjelenés, illetve a megszólalás lehetőségét. Érdemesnek tartom szó úgy fogalmazott, hogy kritikai rovat, ahol az is- előzőeken túl azért is. mert „nagyon hasznos, szükséges kola belső diákéletének a középiskolai oktatás-neés rendkívül aktív tanács- visszásságai kapnak szatiri- velés egyik komoly célja, kozás volt", akkor minden kus öltönyt. Valamennyilap- hogy segítse azoknak a kérésztvevő így is érezte azt, ban rendszeresen, elemzően pességeknek a kifejlesztését, és bái-kít meggyőzhettek er- foglalkoznak a KTSZ-élettel, amelyek diákjainkban megről a sűrűn teleírt jegyzet- megjelentetik az iskolai te- vannak. Ügy gondolom, hogy füzetek hetségek írásait és természe- ennek egyik sajátos formáA tanácskozás egyértelmű- nem hiányzik a diák- ia lehet a diáklap, az iskolai nnf hi'Zrtriirti'nffo Áo numor sem. rádió. en azt bizonyította és hangsúlyozta. hogy a nevelésben a tanulók informálásában, az iskolához, a városhoz tartozás érzésének izmosításában Igen gazdag lehetőséÁltalában azok a diáklapok tetszettek, amelyekből látszott, érződött az iskola jellege, a diákság hangulata örvendetes lenne, ha a Szegeden megjelenő 4 diáklap — a Stati. az Ifjú Vasutas. az Iskolánk hangja, a Az iskolarádióknak inkább Fürkész — újabbakkal gyagekkel rendelkeznek Éppen az iskolai hétköznapok han- rapodna. illetve a Tömör. r,' diáktónok iskoará- Sulatánnk. tevékenységének kény, a Radnóti, a Ti.szachók tóntója nemcstót iskolai ^ TV? £ f'T I?^ ;i(fv nagvobb lehetosege es je- lett mások szignáljai ls 1e, t , ,, , , lentősége. Es ezt akkor tői- lentkeznének — a diákok A lehetősegekkel jó né- tik be valóiában, ha műso- tollából, hangjával a diáhany ^diaklap _f_dd)fjt_lsu™k nemcsak az iskolai hí- kokról. n diákoknak. Dr. Mészáros Rezső és a tanácskozás után hizo- rek és hirdetések közlésére, nyára a többiek is gyakorlattá teszik a tapasztaltakat. A lehetőségek ötletek sorából néhány érdekesebbet talán érdemes kiemelni. Néhány diáklapban például „Iskolánk tanulói voltak" címmel állandó rovat keretében, riport, interjú formájában bemutatják az iskola volt tanulói közül azokat. akik neves, közmegbecsülesnek örvendő emberekké küzdötték fel magukat. Ügy gondolom, hogy ez Exportsloger a paradicsompaprika T Hoimoktalajú tájunkon vi- amelyik ilyen ti- | szoinylag sok a gyenge ter- ezen a homoki melőszövefckezet, mert egyoldalúan a növénytermesz- pedig ez a homok legigény tésre támaszkodnak és az lelenebb növénye. A lucer tízezres város épül. Mondatok és fél mondatok De nem csak ez volt a helyzet az „ígéret földjén". ték a múltnak ezt a darabkáját, melyről a leninvárosiak mosolyogva mondják, hogy volt már párthelvlség, MHSZ-klub. a sportkör öltözője, KISZ-klub, általános iskola, rendőrség, mozi. Jelenleg Birkacsárda Ötödik halmazállapot Az anyag eddig ismert jelenséget szuperfém-állanégv halmazállapota a szi- pótnak nevezik, lárd. a folyékony, a gázne- Ezt az ötödik halmazállamű és plazmaállapot volt. potot dr. Willard V. Libbv, A/, első hármat nem kell a kaliforniai egyetem Nobelkülön jellemeznünk. A pl«z" díjas tudósa ismertette. Szema az illető anyagból kep- rinte a mesterseges gyémárizödött sűrű „felhő", amely- tok előállításakor keletkező ben azonos számban vannak óriási nyomás, ha rövid időjelen pozitív és negatív io- re is, ezt az ötödik halmaznok. Szélsőségesen nagy állapotot hozza létre. Aminyomás alatt az anyagnak kor a grafitot robbantással egy ötödik halmazállapota nyomják össze, a másodperc is lehetséges. Ugyanis, ha egymllliomod részén át a az anyagra gyakorolt nyo- grafit több millió atmoszinás eléri a légköri nyomás féra nyomás alá kerül, a mllliószorosát, az atomok grafitban szuperfém-állapot olvan szorosan egymás mellé jön létre. A tudós szerint a zsúfolódnak, hogy elekt- szuperfém-állapot felhaszronszerkezetük felbom- náIható a gyémántnál kelik, elektronjaik szabadon ményebb anyagok előállitámozgó gázt alkotnak. Est a sara. A szentesi és Szentes kör- sároltak -tőlük NSZK-beli nyéki termelőszövetkezetek partnerek. De a többszöröse az utóbbi években megsok- is elkelt volna. Az 1970 évi szorozták a paradicsompap- export a különlegesen kedrika termésterületét. Nyu- vezőtlen időjárás miatt kegatra 1954-ben exportálták vesebb az 1909. évinél, mai példakép megformálá- j az első, 93 tonna paradi- Nyugati vevőink szeretik sának egyik igen jó módja : csompaprikát. 1969-ben már nagyon, mert kivételesen lehet. Más lapok rendszere- 115 ezer 240 tonnányit vá- nagy a C-vitamin tartalma. Száz gramm piros paprikában 250—280 grammnyi Cvitamln található. Szénhidrátokban is igen gazdag, cukortartalma eléri a 6 százalékot. ötezer egységnyi karotintartalma kivételesen ]ó A-vitamin bázis. A szakemberek hámvédő vitaminnak is nevezik, melynek nagy szerepe van abban, hogy a légzőszervek, a látás- és az emésztőszervek tökéletesen működjenek. Bőségesen tartalmaz P-vitamint, valamint B, és B2 vitaminokat Lucerna a homokon méretedében vessük, hogy a vetést a hotájon ter- n.okveréstől megóvjuk. A meszthető? Még a rozs sem, rozsot mint védőnövényt félvetőmaggal csalk október második felébe vessük, mert állattenyésztéssel alig, vagy na telepítése előtt tehát ki a koraibb vetés tavaszra csak kisebb .nértékben fog- kell válogatni a termesztés- annyira megbokrosodik, lalkoznak. Az ilyen gazdái- re alkalmas területeket és hogy a közé vetett lucerna, kodás nemcsak kevésbé jö- a közbeeső, nehezebben ki- ha ki is kel, a szárazságban vedelmező, hanem ugyanak- használható foltokat, ha később kipusztuL Vessük Inkor bizonytalanabb — koc- mélyebb fékvésűek, gyepe- kább szeptember végén vekázatosabb is. Az állatte- sífcsük be, ha magasabb fek- tett búzára tavasszal. Minnyésztés elmaradottságát az- vésűek, sivár jellegűek, £á- denekelőtt: a rozsot és a zal magyarázzák, hogy ho- sátsuk be. búzát is még kalászolás előtt mokon kellő mennyiségű és A lucernát egészséges, vágjuk le. Vethető a lucerminőségű szálastakarmány nem szikes altalajú és par- na tavasszal borsóval is, nem termeszthető. Ezzel tosabb fekvésű, de nem túl melyet ugyancsak zölden taszemben a Gabonatermesz- magas (buckás) helyre ves- karítsunk le. A lucerna tisztési Kutató Intézet (elődje 8Ük A mélvebb és hajlato- tán is vethető tavasszal, de a Délalföldi Mezőgazdasági gabb fekvésben a lucernave- csak a böjti szelek múltáKísérleti Intézet) kísérleti tds ugvan hamarabb és val, májusban. Nyár végén, eredményei azt mutatják, könnyebben sikerüL de ott augusztus második felében hogy a homoktalajoknak is a t/ij gs a tavaszi tartós és is szerencsés a vetés, mikor megvannak a sajátos pillán- magas tulajvízáDás és a a keléshez elegendő esőre Sósvirágú növényei: szöszös- gyakori beteg altolaj miatt számíthatunk. Ha tisztán bükköny, áttelelő fehérvirá- gyorsan elfüvesedik és rö- vetjük a lucernát, szegjük gú somkóró és lucerna — yjd Pletu Az átlagosnál ma- be a táblát rozssal, vagy melyek termesztésének be- gaSFjbb fekvésbe tenni vi- őszi takarmánykeverékkel, vezetésével és tájunkon szant azért nem célszerű, hogy a fiatal vetést a horendelkezésre álló nagvki- mert ott a homoktalajok mokveréstől megóvjuk, terjedésű semlyékes gye- tápanyagokban és nedves- A lucerna kártevői és a pek jobb kihasználásával gégben rendszerint igen sze- betegségek hornoktalajon (ápolás és műtrágyázás) in- genyek és a lucerna kelése kevésbé jelentkeznek, mint tenzív állattenyésztésnek és a kikelt növény megma- kötött talajon. A megtervethetnék m.€*g ü'/ alapjat a radása a szárazság miatt mcsztés is itt biztonságjotermelőszövetkezetek. mar az első évben bizonyto- sabb. Egyfelől, mert a hoA lucerna fehérjedüs, ér- lan. De ha a velés meg is moktolajok foltossátea miatt tékes takarmánynövény, je- marad, legtöbb évben csak csak kisebb táblák alakíthalentőségét a Homoki gazda- egyszer-kétszer kaszálható, tők kl. ahova a beporzó rofel Legígéretesebb a lucerna varok jobban tömörülnek, termesztése olyan szelíd másfelől a táblákat lega lehetőségeikhez fekvésű (se nem mély, se többször semlyékes. füves temind szélesebb nem magas) lepelhomokon, rületék övezik, ahol a be| amelynek altalaja nem szi- porzó rovarok fészkelnek, fogás, hogy a lucerna homo- kes vályog vagy agyag. A iucerna egvéb agrotechkon nem díszlik, nem helyt- Meszes talajt kivan, de oda n(kai igénve homokon megAz igaz, hogy 29—40 ls telepíthető, ahol csak az egyezik a kötött tnlaion tesáBoknak mindjobban kellene ismernie és termesztésével, mérten, körben foglalkozni. Az a ki is. Szöveg nélkül álló. holdra méretezett nagyüze- altalaj tartalmaz meszet. mi táblákon, a homoktalajok fontossága miatt lepftett lucerna igényével. Mikor es hogyan vessük a . k0,önhNé- a, ht>ev „1™ nem lucernát? Nyár végén, vagy f> .^'b"™^, termeszthető, mert a terület tavasszal, védőnövénnyel. ^ felén vagy harmadán ma- vagy védőnövény nélkül? Ha adagnál keU gondosrad csalt meg a vetés. De tavasszal vetjük védőnő- KOQnunKvajon melyik az a növény, vénnyel, vagy védonövényre Dr. Somorjai Ferenc